Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-20 / 13. szám

1938 NOVEMBER 20, VASARNAP TEIfiiroUd 2\ KÖNYV ÉS KULTÚRA faiitafaffl-ineniesités «SÄßl! , -i Magyarok zott először a néppel. Ez a találkozás, tud- ■ egészséges nemzeti és szociális megújhodás Júk, erős hatással volt egész kisebbségi köz- 1 és eredményes nemzetroentés kizárólag a Sábák néhány perc alett! Azonnal megszabadulhat Illyés Gyula tanulmányai • kétkötetes könyvben jelennek meg életünkre. Végérvényesen beigazolódott, hogy | néppel kötött szövetségből indulhat ki. A közeli napokban jelenik meg Illyés Gyula „Magyarok” című kétkötetes könyve, amely a kitűnő írónak annakidején oly nagy visszhangot vert tanulmányait és naplójegyzefceit gyűjti egybe a nemzetsors- égető kérdéseiről. Az érdeklődéssel várt könyv előszavából vesszük a következőket: „.., Aki e könyv olvasásába fog, ott veheti fel a fonalat, ahol akarja, sőt jól- teszi, ha nem engedi át később sem a vezetést, ha a maga feje után megy; így ellenőrizheti, jó irányban halad. tam-e én. Mert minden fonál, amelyet felvesz, megfeszülve úgyis egy irányba mutat, a végén egy kérdésre bogozódik. Erre az egységre én is csak később jöt­tem rá, mások figyelmeztetése után Evekig oldoztam-kötöztem az anyagot, anélkül, hogy magam is láttam volna, mi végre; így írtam készület nélkül. Szinte öntudatlanul életemnek ~ most látom — legnagyobb vállalkozású köny­vét. Minden szakasz azt feszegeti, vagy arról szól, hogy mit - - jelent ma,gyomait lenni __A könyv nehéz időben jelenik meg, épp ezért lehet értelme; nehéz dol­gokról szól, egy nép létéről s létjogosult­ságáról. Fontosabban nem tudom össze­foglalni, nem is akarom; nem kiszol­gálni, nem gyámolgatni próbálom az ol­vasót, csak megindítani; nem nézem le. Legszebb jutalmon az lennef, ha a köny­vet kielégítetlenül tenné le, nemcsak ki- clégitcU-eniil, de lelkifurdalással. Ha szomjat oltanék belé, ügyem az ö ügye. Ha úgy tekintené, mint egy csomó leve­let, melyekre válaszolnia kell...” Néprajzi gy űjtők a Felvidéken Mozgalom a felvidéki népi ipar megsegítésére Az anyaországi fiatal értelmiség Imrében komoly mozgalom indult meg a! visszakerült Felvidék népi kincseinek összegyűjtésére. A „Magyar Ut” köré csoportosult Ifjúsági ^for­galom e napokban adtak} Magyar Énekésköny- vét, amely á legősibb, lagigszrbb pipi dalokat tartalmazza. Eszel a könyvvel kéj útra az első csoport a Felvidék felé, hogy ott az is­kolákban, cserkészek között terjesszék, jpeg- honosítsák Kodály és Bartók népdalkincseit, Ugyanakkor a csoportok hozzákezdenek a gyűjtéshez: mi éj még ott a falvakban, öre­gek közt felkutatlanul az öSi dalforrásból s milyen magyar dallamok zengenek még a mai felvidéki ifjúság körében. A nápzene- gyüjtö-gáxda Ba.Ua Péterrel az élén, fono­gráfra fogják rögzíteni a még ismeretlen dallamot. Ezzel egyidejűleg a Néprajzi Mú­zeum irányításával a „Magyar Ut” ifjúsági gárdája utánamegy minden fellelhető ma­gyar bútornak, szőttesnek, átkutatja az egész felvidéki tárgyú néprajzi anyagot s megkeresi azokat a mesterembereket, akik még ártik az ősi bútor elkészítését a azokat az asszonyokat, akiknek kezéből még nem esett ki az orsó és a vetélő. A „Magyar Ut” mozgalmat indít, hogy a visszakerült Fel­vidék örömnapjaiban határozzuk el, hogy a felszabadulás emlékére lakásainkban felvi­déki bútort, felvidéki szőttest, felvidéki cse­repeket gyöjtsűnk. Ezeket a népi bútorokat nem áruházakban, iparművészeknél kívánják előállítani, hanem magát a felvidéki népi ipart akarják munkához juttatni. Minden felvidéki hímzés, lóca. szőttes, cserép, ami lakásunkba kerül, cgy-egy felvidéki magyar kezében lesz kenyér. A ..Magyar Ut” ezzel nem dljnagysrkodást akar, hanem komoly népi kultúra kívirágzását és népi gazdasági hasz­not, A magunk részéről csak üdvözölni tudjuk ezt a népmentő mozgalmat. A felvidéki tá­jainkra induló gyűjtő-csoportokat ismerős, baráti megértés fogja mindenütt várni. Még kisebbségi életszakaszunk kezdetén, a szlo­vákiai magyar ifjúsági mozgalom tekinté­lyes része, a Szent György Kör és- gornba- az-ögi táborig a Sarló is: falu járó útjain felfedezte a. kunyhókban, tanyákon elrejtett. ősi. népművészeti kincseket. Fiatalságunknak felejthetetlen élményeket nyújtott ez a fel­fedezés: a csallóközi aranykertben, a még visszamaradt zoböraljai magyar népszigeten Kodály Zoltán nyomában, a nógrádi és pö- möri palóclankákon és messze, a beregi sík­ságon népművészeti gyűjtés közben találko­Jóíjés olcsón vac corághf 1 Budapesten a Pátria í Kávéházban Erzsé^et-körút 58. szóm Moreit', otssz tenorista énekel Ksfressy 18 takú ^snafcara muzsikál * v A magyar Felvidék hazaérkezése a folyóiratok tükrében ■ Budapest, A magyarlakta Felvidék visz- ssocsatolása mélyreható áramlást vidított meg az anyaország egész politikai, társa­dalmi és gazdasági életében. Az egymil­lió magyar beömlése a tízmilliós nemzet- tömbbe: friss lendületet, pezsdítő ritmust adott a magyar szellemiségnek is, amely a megváltozott helyzet folytán új lehető­ségekkel, értékes erőgyarapodással számol a magyar jövő kialakításában. Ezt a szel­lemi megújhodást meggyőző dokumentu­mokkal jelzik a budapesti folyóiratok no­vemberi kötetei. Mielőtt isrnertetnők az egyes tanulmányokat, hálával és köszö­nettel adózunk mindazoknak a komoly sajtó fórumoknak, amelyek egy pillanatig sem szűntek meg az elmúlt húsz év folya­mán „kisebbségi” harcainkról, súlyos sorskérdé3einkről megbízható tudósításo­kat adni és ezzel hozzájárullak, éppen ve­lünk kapcsolatban, egy korszerűbb népi- szociális és józanabb nemzetiségi közvéle­mény kialakításához. Elsősorban gondo­lunk itt a „Magyar Szemlé”-re. Ennek a nívós folyóiratnak alig van száma, amely megindulása óta ne mérlegelte volna- két- éviizedes „csehszlovákiai” létünk kérdé­seit, valamint a szlovák és ruszin nép- közösségnek is minden sürgető problémá­ját. A .jdagyar Szemle” eddigi lőj számá­ban mintegy száz felvidéki közvéleményt hozott. Novemberi számában már arra a nem kevésbé fontos kérdésre kíván meg­felelni. hogy mik lesznek a visszacsatolás kapcsán előállt új helyzet várható ered­ményei és ezzel összefüggően: mik a ma­gyar jövő kialakításának legközelebbi fel- adataif A m agya r-szlo vő k- r uszi n sorsközösség Gogolok Lajos a táj és történelem kapcsolatát vizsgálja a Felvidék emberei­ben: ha egy pillanatra se.p feled­hetjük el a Felvidék örök magyar voltát és részvételét történelmünkben, egyben nem szabad elfelednünk. a szlovák nép jelenlétét nemesak a földön, de a szelle­miekben is, a magyar történet felvidéki szakaszainak intiraebb, mélyebb, tájhoz kötöttebb részleteiben.” —- Érdekes tanul­mányát Cogolák azzal fejezi be, hogy a Felvidék volt soká a magyar európaiság valóságos otthona, amelytől —>- Kazinczy a példá —■ annyit tanulhattak a legigazabb és legeurópaiabb magyarok. Élénk rezo­nanciája, felvevő- és nevelőkészsége évszá­zadok óta ©daemelte azt a tájat, hogy vá­rosai, emlékei, vidékei által a legszebb európaiság tanítómestere legyen.” Moravek Endre a magyar-szlovák-russin sorsközösság gondolatának ápolására hívja fel a „Magyar Szemle” olvasóközönségét. Rávilágít a felidézett — de ma már bál’ Istennek mulóban levő — szlovák-magyar teslvérharc fkaira, a háttérben működő cseh politika ravasz módszerére. „A Cse­heknek éppen ez a főcéljuk: a magyar köz­vélemény előtt kompromittálni és gyű- löltté tenni a szlovákokat, akik nermvak hogy nem térnek vissza Magyarországhoz, hanem még a vitathatatlanul, jogos ma­gyar követelések teljesítése elé is akadá­lyokat gördítenek; és viszont: a szlovák közvélemény elé úgy állítani oda a ma­gyarságot, mint. amely a fiatal Szí«, venszkó testéből drága darabokat akar kihasítani.” Mindkét, oldalon, ma már nemcsak a magyaroknál, de a szlovák és a ruszin nacionalizmusban is egyre tisztul- tabb erővel tör fel az egymást megértő, egymást vállaló aorsközöiaá?? gondolata. Alakulóban van egy komoly egyesülés, amely céljául a három nemzet testvérisé­gének hirdetését és megvalósítását tűzte ki. A felvidéki lélek István „A mai magyar társada­lom” és magyar falu” című könyvek neves szerzője legújabb tanulmányában a „felvidéki fitlek” arculatát vizsgálva, an­nak egyik 1 .alakító tényezőjét abban lát­ja, hogy a 'elvidékei kezdettől több nép lakta: „a szí wák és német vér tompította és szelídített t a magyar vonásokat, s a magyar vér megacélozta és megkeményi­tette a másik két népet”. Fontos kialakító tényezője volt a felvidéki léleknek a közős küzdelmek századokon át gyakorolt ha­tása is. A felvidéki lélek alkotó eleméi; ,« szabadságvágy és szabadságérzék; »x kul­túr éhség és a kultúra befogadására alkal­masság; bizonyos kedélyesség és a lokál­patriotizmus. ,Jlákóczi és Kossuth az örök felvidékiség megtestesítői, akikben igen sok közös vonás van nemcsak egymással, de a Felvidék mai magyar, szlovák, német és ruszin vezetőivel is. ... Közös a magas erkölcsi színvonal: Rákóczinál szublimált, szinte emberfeletti formában, Kossuthnál emberibb vonásokkal tarkított alakjában. Közös az erős szociális érzék: a barokk Európában Rákóczi látja meg először a kisemberek szenvedését és a kisemberek, különösen ruszinok között emléke a mai napig él. Kossuth ismeri fel a legjobban, hogy a társadalmi igazságot a magyar nemzeti érzéssel össze kell kapcsolni, mert ha ezek egymástól eltávolodmk, nincs magyar feltámadás, Mindkettőben megvan a személyi tekintetek háttérbe szorulása a közérdek előtt: a háldlvossedelsmnek és a száműzetésnek állandó vállalása.. Ugyan­ezeket a mozzanatokat látjuk a különböző felvidéki népek mai vezetőinél is.” Levél Jaross Andorhoz Második száma jelent meg a minap egy hatalmas megmozdulást képviselő folyó- iratnak (1088 —, „Egyedül vagyunk”J. Vezetöhelyen Oláh György szerkesztő, a felvidéki magyar ifjúság előtt is j ólisme ft ,,1-ífu'ommillió koldus” című szociográfia szerzője érdekes levélben szól Jaross An­dorhoz az alibi-irredentáról és a? új vi­lágról. „fi odaát jobban megtanultátok húsz esztendő alatt., mit jelent egy nem­zetnek a fö|d, mit jelent az, ha a paraszt­nak megélhetéséhez elegendő birtoka ram jobban megtanultátok értékelni a sok gyer­meket ' termelő apró parasztházat ellenség­től mindig kisajátítható nagybirtokkal szemben... űj birtokpolitika küszöbén áll Magyarország. Nektek kell meggyőzni — írja Oláh György Jaross Andornak, —- majd sokakat, akik félnek vagy nem hisz­nek. Húszesztendős harcotokban meg­tanultátok, mennyivel többet ér a politiká­ban a jeüsm, a helytállás, féitia fág, mint a „bölcs felülemelkedés”, a cinizmus, a jó­zanság címén űző folytonos megalkuvás, az üzletiesség és a szellemi fölényben ta­kart romlottság. Kell. hogy a ti szellek- ciós elveitek most felvegyék a nyílt harcot az igazgatósági tagok és nyugalmazott ke­gyelmesek Magyarországának kontrasze­lekciójával A most kezdődő új kisebb­ségi politikánk korában éppen úgy rátok, a ti kívánságaitok elől, ha becsületes test- új nemzeti közösség és az új magyar szo­cializmus kiépítésénél a ti szellemeteknek kell áttörni a frontot. A Biblia sáp? is ak­kor vált rágj otthonában igazán nemzetté, mikor a babiloni fogságból visszatérve, Ezra és Nébeniia hires új fajvédő térvé­nyeiket meghozták, Több jogotok van ah­hoz, hogy beleszóljatok a magyarság irá­nyításába, mint pékünk, akik évtizedek óta hiába erőlködünk. Senki pem térhet ki a te kívánságaitok dől, ha becsületes test­vér”. Mii hoz a felvidéki magyarság? ölvedi János» Aki a „Magyar Szemle” hasábjain gyakran bes?4m«lfc a felvidéki magyarság küzdelmeiről, most. újból rá­mutat arra a figyelembevecndö különb­ségre, amely a hazatérő és az anyaországi nemzeti-észt lelkisége, politikai, . társa­dalmi látása között az elmúlt húsz esz­tendő alatt kifejlődött és amely egyálta­lán nem tűnik el a „kisebbségi” élet meg­szűnésével. Ha a cseh demokrácia első­sorban az uralkodó rtépnek^ is kedveiéit, viszont éppen a rnostohsj, báóásmód^faní- totta meg a felvidéki — fájdalmaktól dagadó bokáktól, jt tyúkszemek makacs nyiltiásátöi, ha veaz/gy jó meleg lábig}: óöt. melyben elő­zőleg üfh ári y/grárrt feloldott. Ebben A lóéi <Bzt. Bók un iábsóf,-. í&iyi o»génblii:>d?-ófttól dús, jótékony fürdőben áztatja jénHTt vagy ío percig.A fáradtság rögtöp jftéya/ún-n. > bprszövetek jneglÉyugádnak. piuu!fk‘,a Mbfej és bokák aűzzadtsí-ga. A bői, lábak {«frissül, •nek. miáltal az egész testet, jóleső, bizsergő érzés játja át. A tyukszemek\^börkemér.ye- de.-ek annyira"megpuhu;nak, hogy-ltfuaj^el távolíthatók. Valódi Szt. Ró us só besser hetö -S, 89, KO és 220 fillérért Szt Rókus lábiürdo csilit live az edá ad) tájós álakkal hogy különbséget tudjon tenni a parla­menti demokráciák gyakorlata és egy megérzstt és állandóan követéit tisztessé­ges és igazságos berendezkedés között. A magyar Felvidék például nagyon jól látja az ellene fordított cseh föidbirtokreform- ból. mit jelentene most taár az anyaor­szágban a nagybirtok megszüntetése, a magyar parasztság földhözjuttatáca, a te­lepítés. A felvidéki magyarság saját poli­tikai élményével, gazdag tapasztalataival tér vissza a közös hazáim, új társadu'nu lelkiséggel, ú.i politikai és szociális igé­nyekkel. A két ncrazetréss közti társa­dalmi magatartást mielőbb összhangra kell hozni: „A kát lelkiség között .szembe­tűnő az ellentét. És eltakarhatja az ellen- léteket az első napok v-a.gy h e teik lelkese- désa, a nemzeti felszabadulás mámora, de menten kiújulnak, mihelyt múlik az idő és az élet nagy és könyörtelen kér­dései állnak eiö. E kettősség felismerése pedig egyet követel, de ezt vaskövetkeze- te&séggel és maradék nélkül: a be!;ő ma­gyar országépítést,'' Feltűnően bátor állásfoglalás hangzott el a Felvidék visszatérésével kapcsolato­san „Az Ország Utián” című folyó:r3t legújabb számában. „Remii.lük, írja Ha- rankovjeg István szerkesztő, hogy az anyaország és a visszatért Felvidék egészséges c gymásrahatást fog gyako­rolni. Mindkettőnek van kérni és adni- valója., flk adhatnak nekünk realinnuet, szociális felelősségtudatot, példás ösztön, zést a népi összetartozandóság jegyében a társadalmi válaszfalak lebontására, a de­mokrácia áldásait, egyszerűségét és jó­zanságot, mi nekik: államszemléletet, a magyar hivatástudat dunavölgyi értel­mét, történeti szemléletét és otthont az államban, összeolvadás csak a szepará­ciót megőrző tényezők céltudatos és mód­szeres kiküszöbölése Útján lehetséges. Szabó Dezső írja: „Nagy a mi életjogunk biztonság». Mgrí a mi igazságaink henne vannak az örök emberi igazságok Irányában. As egyetemes tömegében elfojtott, szén- védő. kitermelt magyarságnak organi­kus sziiluségc a szociális igazságtétel. Mi, » magyarság, az élet minden szer­ves parancsából leszünk a munka meg­épített joga, az osztozó* igazsága, *z élősdl halálos ítélete. A középosztályban beteg, idege", bátortalan és akaratnél­küli magyarságnak szerves parancs«: a pépből újulni meg. Mi, a magyarság, mi leszünk az élet minden feltételéből az új demokrácia- Az új, intézménye­sen biztosított demokrácia, mely egye- sítj a diktatúra lehető előnyeit az egyéni szabadság dús lehetőségeivel s amely egész népi politik*! szervezeté­ben és társas gazdasági rendszerében lehetetlenné teszi a szabadzsákmányt, m a szabadságok elnyomássá fejlődésé*. Mi megújhodásunk új honfoglalásával Újra felvesszük a nemzetalkotás gyö­nyörű feladatát. A mi legemheribb szo­ciális, legszélesebb kulturális életünk­ben f«g,ia leggazdagabban megélhetni énjét az ország bármilvei^vérrű’ polg.'lra. És mindnyájan nyelv, magya, nelmi célpk^gyaégébe nek +er;em he re bbek ígnak a magyar magyar lórtó. ri ott lehet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents