Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
tebdideTki J^\öVaRHIRI>äE 1988 NOVEMBER 20, VASARNAP uorsteherc.fi. es Pál Izsinór-/ szalag- és csipkegyári Budapest, VI., Anker-köz 1 «3 // / ff Klöpli csipkék löbbezer mintában. Függönyök a Capavo örökétetü klöpliből. Nadrágtartók, harisnyatartók, övék. Cipőfűzők a legolcsóbbtól a legfinomabbig. Gumisza'agok minden kivitelben. Gumiszövetek, bandage gumik. Qvalannk vállpántok, köpeiek, ballst, tlanuljía ü * d »V, szalagok. ^ vód'egvű árúk 2Js^nŐrok, sodrott, plumeau fiiggönyrojtok gyára éstaz ezekhez tartozó összes zsinór- és szalagárukMagyarország legnagyobb szakmabeli gyára — Több mint 300 tisztviselő és munkás Hogyan kapcsolják be a Felvidéket a magyar kultúrába Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács érdekes javaslatai a kultuszminiszter előtt A Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolásával kapcsolatban egész sor fontos probléma vár megoldásra; ezek közül a legelső vonalba tartozik a Felvidék kulturéletének bekapcsolása az anyaország, Csonkamagyarország kultúrájába, Ebben az ügyben rendkívül fontos ülést tartott a minap az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács Ugrón Gábor v. b. t. t. elnökletével. .Az ülésen megbeszélték azokat az irányelveket, amelyek alapján elkészülhetnek a részletes javaslatok a Felvidék irodalmi, zenei és képzőművészeti életének sürgős bekapcsolására. Ezek a javaslatok már el is készülték és már elő is terjesztették azokat Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek, akinek jóváhagyása után nyomban megjelennek a szükséges rendeletek és utasítások a javaslatokban lefektetett tervek * megvalósítása céljából. • A Felvidéki Magyar Hírlap tudósítója előtt Tihamér Lajos dr, miniszteri tanácsos, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács ügyvezető igazgatója a következőkben ismertette a Tanács nagyfontosságú javaslatait. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács mindenekelőtt és sürgősen be akarja kapcsolni munkájába a Felvidék szellemi életének legjelesebb képviselőit s ezért a kultuszminiszter rövidesen több kiváló felvidélci írót, zeneszerzői és képzőművészt nevez ki a Tanács tagjai sorába. Azonkívül a lehető legrövidebb időn belül felveszi a Tanács az érintkezést a felvidéki magyar Iculturogyesületekkel, elsősorban a FÉMKÉ-vel, hogy biztosíthassák fenn-; maradásukat. Intézkedés történik arra nézve is, hogy a csonka ország és a felszabadult Felvidék kultúrintézményei kölcsönösen megismerjék egymást. Irodalmi estéket, hangversenyeket, képzőművészeti kiállításokat, rendeznek felvidéki írók, zeneszerzők, képzőművészek részvételével Budapesten s az ország nagyobb váro.-aiban, valamint a csonka ország jeles íróinak és művészeinek közreműködésével a felvidéki városokban. ösztöndíjak felvidéki tehetségek számára Irodalmi, zenei és képzőművészeti ösztöndíjakat juttatnak a Felvidék kiváló tehetségű, szegény íróinak és művészeinek, részint utazási ösztöndíj formájában, hogy a felvidéki tehetségek — különösen az az ifjabb nemzedék, amely a húszéves cseh uralom miatt nem látogathatott el az anyaországba — megismerhessék Budapestet, az ország nagyobb városait és kulturális életüket, részint pedig tanulmányi ösztöndíj formájában az egyes főiskolákon. De arról is gondoskodnak, hogy népszerű, olcsó irodalmi anthológiákban megismertessék a Felvidék magyarságával a magyar irodalmat, népkönyvtárakat és vándorkönyvtárakat létesítenek s arról is gondoskodás törtéhík, hogy a mostani átmeneti időben, amikor a felszabadult országrész népe először csillapíthatja magyar könyvszomjúságát, ne áraszthassák el lelkiismeretlen kezek selejtes ponyvairodalommal az igazi irodalmi értékek helyett. Az első hetek után ugyanis természetszerűen és önmagától kialakul majd az olvasóközönség szelektív képessége s akkor már nem lesz szükség e téren semmiféle korlátozásra. Cserehangversenyek, vendégjátékok Az iskolánkívüli népművelési bizottságok a csonka ország városaiban és községeiben fogják terjeszteni a kiváló felvi- teeki írók müveit. A Felvidéken megszervezendő bizottságok pedig az , ottani városokban és községekben terjesztik majd a csonkaországi írók jeles munkáit. Arról is gondoskodnak természetesen, hogy a felvidéki ifjúság magyar történelmi ismereteit megfelelő eszközökkel kiegészítsék s ezért népszerű regényes formában egész sor történelmi könyvet iratnak, amelyeket azután a népművelési bizottságok Útján juttatnak el rendkívül olcsó áron a felvidéki ifjúság kezébe. A cserehangversenyek során először a felvidéki származású világhírű ’magyar muzsikusok, Dohnányi Ernő, Zathureczky Ede és mások látogatnak el a felvidéki városokba, de hangversenyt adnak a nagy budapesti zenekarok is, az állami színházak pedig vendégkörutat rendeznek, amelyet a m, kir. Operaház kassai vendégjátéka vezetett be. '< Nagyon érdekes javaslata az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, hogy a „Himnusz” véglegesen megállapított zenei formáját el kell juttatni valamennyi felvidéki városnak és községnek, hogy a hazatért Felvidék épp úgy énekelje a nemzet imádságát, mint a csonka ország népe. / A Tanács a nagysikerű székesfehérvári kultúrhét mintájára, kultúrheteket óhajt rendezn# a felvidéki városokban ie, irodalmi /felolvasásokkal, hangversenyekkel, képző- és iparművészeti kiállításokkal és színpadművészeti' eseményekkel egybekötve s arra is gondpl, hogy nagyszabású felvidéki képző- és jMrmüvésleti kiállítási kell HALKONZERVEK, MUSTÁR lene rendezni Budapesten és az ország nagyobb városaiban, esetleg kultúrhetek keretében. Tervbe vették azt is, hogy a felvidéki városok művészi alkotásait feldolgoztatják teljes értékű művészi láadványokban s ezeket olcsó áron a közönség rendelkezésére bocsátják. Újból felállítják a kassai honvédszobrot Arról is gondoskodnak, hogy azok a műemlékek, amelyeket a céehek magyar vonatkozásuk miatt eltávolítottak, vagy megsemmisítettek, újból felállítás sanak. így például hamarosan sor kerül a kassai honvédszobor és a rozsnyói KosSuth-szobor felállítására i=. Bekapcsolódik az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács a felvidéki városok városrendezési, városszépítésí akcióiba is s javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a Felvidék felszabadulásának történelmi esem&iyét méltó művészi alkotásokban örökítsék meg a magyar képzőművészek — esetleg nagyszabású szobrászati, festészeti pályázatott útján. Ezt a célt szolgálta a kormánynak az az intézkedése is, hogy a bevonuló honvédcsapatokat egész sor kiváló szobrász- és festőművész kí-érte, művészi impresszió- és motívum-gyűjtés céljából. Nagyszabású nemzeti, képzőművészeti kiállítást is rendeznek majd, a Felvidék felszabadulásának jegyében. Ezen a kiállításon mutatnák be a képzőművészek azokat az új alkotásaikat, amelyek történelmünk e nagy és örvendetes eseményével kapcsolatosak. Magyar művésztelep a Felvidéken Nagyon érdekes terve az Országos Irodalmi és Képzőművészeti Tanácsnak, hogy a Felvidék egy alkalmas helyén magyar művésztelepet létesít. A Felvidék páratlan természeti szépségeit így jobban ki tudják majd újra aknázni művészeink. De arra is gondja lesz a Tanácsnak, hogy lelküsmeretlen műkereskedők ne áraszthassák el giccsekkel a magyar művészeti értékekre vágyó felvidéki műpártoló közönséget. A kétpengös felvidéki érméken kívül — amelyek kibocsátását most rendelte el a kormány, — a felszabadulás emlékére külön művészi plakettet is veretnek, hogy ilyen módon, a kisplasztika művészi formájában is megörökítsék a Felvidék hazatérésének nagy történelmi ünnepét. Azonkívül mozgalmat indít a Tanács, hogy minden egyes csonkaországi község válasszon ki egy-egy felszabadult felvidéki községet s adományozzon neki művészi kivitelű emléktáblát, amely a községháza falán örök időkre hirdetné a Felvidék felszabadulását és a magyar községek testvéri érzelmeit. A kultuszminiszter rövidesen dönt az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács érdekes javaslatai dolgában és a közeli napokban már gyakorlati intézkedések történnek a Felvidék kulturális életének minél intenzívebb bekapcsolása céljából. K. E. Dobsina memoranduma Imrédy miniszterelnök előtt Budapest, november 19. Tegnap már hírt adtunk azokról a véres tüntetésekről, amelyek Dobsina utcáin nap-nap után folynak ä ctséh uralom ellen. Megmozdultak szülővárosuk erdőkében a Magyarországon élő dobsinaiak Is, akiket dr. Lux Gyula tanítóképző intézeti igazgató, a Budapesti Dobsinai Társaság elnöke gyűlésre hívott össze. A megjelent bulénerek hálatelt szívvel és ujjongó örömmel vették tudomásul, hogy a Felvidék magyarlakta területei isimét az anyaországhoz kerültek és hogy a dicsőmultú Rozsnyó városa újból a magyar haza alkotó részévé vált. Ugyanakkor azonban nagy fájdalommal és mélyen lesújtva vették tudomásul azt, hogy szülőföldjük, az ősi buléner város, amely századclk óta integráns része volt a magyar történelemnek, a magyar kultúrának és a magyar gazdasági életnek, az új határ következtében nemcsak el van szakítva az ezeréves hazától, hanem földrajzi helyzete következtében gazdasági és kulturális' halálra van ítélve. Az ottrekedt testvérek s valamenwyi dobsinai nevében sürgős memorandummal fordultak Imrédy Béla miniszterelnök úrhoz, kérve öt a legmagasabb közbenjárásra, hogy Dobsina a lehetetlen helyzetből mielőbb kiszabaduljon. Az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel határozattal jóváhagyták az elnökségnek ez ügyben tett lépéseit. A dobsinaiak külön üdvözlő levelet küldtek a felszabadult Rozsnyó város lakosságának is: „Az a több évszázados sorsköizöaég. amely Dobsinát és Rozsnyót, e két ikervárost egybefűzte, mély nyomokat hagyott a dobsinaiak lelkében. Ha a múltban a két város között nemes verseny is volt, az csak két édestestvér nemes versengése volt abban, hogy melyik tudja a másikat jóban, szépben és nemesben felülmúlni. A közös eredet és közös sors folytán azonban a dobsinai nép mindenkor ikertestvérének érezte a rozsnyóit... Országhatárt, éket vertek most a két város közé, amely létét sok tekintetben a kölcsönös támogatásnak köszönheti A több évszázados együttélés ezzel megszakadt, reméljük nem örökre és ezzel elszakadtak olyan éltető erők, amelyek semmivel nem pótolhatók. Rozsnyó városa kárpótlást talál majd a nagy magyar térben, amelyhez vi sszac s a t o It at ott, de hol találja mag Dobsina A Dobsinai Társaság ülésén dr. Varga Sándor tanár a rozsnyóiak nevében köszönetét és hálát mcr.dott a hűséges ragaszkodásért és egyben, biztosította a dob- sinaiakat Rozsnyó együttérzéséiül és segítségéről. Végezetül Gömöry Árpád tábornok beszámolt Dobsina mai helyzetéről és a rozsnyói bevonulás ünnepélyével kapcsolatban a dobsinaiak unagatartásáról. Közölte a Miskolcon élő dobsinaiak tervét: selyemzászlót készítene!? Dobsina részére s azt Rozsnyón fogják elhelyezni, s mindaddig őrizni, míg Dobsina felszadul. 'A zászló költségeihez önkéntes adakozással járultak a jelenlévők. Az angol királyi pár Roosevelt vendége fesz Washington, november 19. Roosevelt elnök felesége közölte, hogy az angol királyi pár Roosevelt elnök személyes vendégeként három napot tölt Washingtonban, A királyi pár látogatására a jövő év tavaszán kerül sor. A Felvidéken nem tarthatók népgyűlések és ünnepségek Budapest, november 19. Tájékozásul közöljük, hogy a felszabadult területek polgári körei által előterjesztett kérelemre a honvédvezérkar főnöke, mint a felszabadult területek legfelsőbb közigazgaási ha- tóisága a nyugodt munka felvétele és biztosítása céljából olyirányú rendelkezést adott ki, amelynek értelmében a felszabadult területeken november 21-tői kezdő- dőleg semminemű ünnepség tartása nem engedélyezhető. (MTI.) 4--------------------------------------. * örijmrnel köszöntjük régi barátságul felvidéki ügyféléinkét. Wertheimer és Franki / Aliplttatott: 187a Iroda és raktár: "V., Gróf Klebelsberg-utca 6. Telefon: 110—024. Sürgönyeiül: „Wertfrankl”. Első Magyar Gőzkávépörkölde, Fűszer és Cukormalom.
