Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-19 / 12. szám
1938 NOVEMBER 19, SZOMBAT 6^ _____ mpJDEü ^UöYÄRHIRIfAli Boldog Rozsnyó! Felállítják a ledöntött Kossuth-szobrot Kossuth-szobor 'összetört darabjait etöástáiir Rozsnyó, november 17. Megható ünnep ségek játszódnak le nap-nap után a felszabadult Rozsnyó boldog életében. A két ősi Alma Mater hajdani diákjaiból alakult Rozsnyói öregdiákok Szövetsége képviseletében küldöttség érkezett Rozsnyóra dr. Varga Sándor tanár, tanulmányi szakfelügyelő, a RÖDSz főtitkára, dr. Rege Károly gazdasági tanácsos, az OMGE főtitkára, dr. Kárpáthy Gyula r. főfelügyelő, Hahák Vilmos, Horváth Béla, a Felvidéki Egyesületek Szövetségének főtitkára vezetésével, az ifjúsági szakosztály nevében Varga Kálmán szigorló orvos jelent meg. Az ünnepség az evangélikus templomban kezdődött, ahol dr. Varga Sándor főtitkár mélységesen megható szavakkal üdvözölte a felszabadult Rozsnyó őslakosságát. Hálával köszöntötte az ősi Alma Maternek jelenlévő tanárait: Adamis Gusztáv igazgatót, Greek Lajos és Hallay Zoltán profesza Városháza pincéjéből és az újraavató díszes ünnepséget jövő év elejére tervezik. Öregdiákok, cserkészek Budapest, november 18. Á Rozsnyói öregdiák Szövetség tegnap összejövetelt tartott a Berzsenyi Dániel-gimnázium egyik termében. Dr. Szekeres Kálmán elnök köny- nyes szavakkal emlékezett meg a dicső szülőváros és a megujhodó két Alma Mater felszabadulásáról. Dr. Varga Sándor főtitkár beszámolt részletesen a küldöttség emlékezetes útjáról, az ünnepségekről, és helyszíni felvételekkel illusztrálta a honvédseregek 'bevonulásáról tartott előadását. Rozsnyó, n/yvember 18. Vasárnap újabb küldöttségek érkeznek Rozsnyóra. A budapesti ág. hitv. gimnázium, a református gimnázium, a cisztercita gimnázium három cserkészcsapata zászlót hoz az Andrássy. cserkészcsapat részére. Megjelenik vasárnap Rozsnyón Milotay István szerkesztő is, aki az egyik fővárosi polgári iskola ajándékát nyújtja át a rozsnyói polgáristáknak. Ővakodfunk a kémektől szórókat. A Diákszövetség ezután üdvözlő táviratot küldött nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzónak, Imrédy Béla miniszterelnöknek, Kánya Kálmán külügyminiszternek és gróf Teleki Pál kultuszminiszternek. Soldos Béla főispán, az öregdiák Szövetség társelnöke indítványára a küldöttség két ebneres zászlót ajánlott fel a rozsnyói Premontrei és Evangélikus gimnáziumnak. Azonkívül zászlót hozott a Polgári Kaszinónak, a Protestáns Egyletnek, a Katolikus Legényegyletnek, a rom. kát. Elemi Iskolának, valamint a szomszédos jólészi Egyesült Magyar Pártnak. A budapesti deáktéri evang. gimnázium ugyancsak díszes lobogót ajánlott fel annak a rozsnyói iskolának, amelyben egykor Papp-Váry Elemente, a Nemzeti Hiszekegy szerzője tanult. Az újpesti áll. leánygimnázium igazgatója, dr. Lersch Ernő, rozsnyói öregdiák javaslatára a tanári testület és 502 diákleánya zászlót ajánlott fel a r. kát. zárda polgári leányiskolájának. Velük együtt még a következő tantestületek, személyek küldöttek zászlókat: A Markó-utcai Berzsenyi Dániel gimnázium VHI. osztálya, a Szegeden élő Egyed Aladár főesperes, Kozma Ferenc vezérigazgató, a budapesti Beszkárt Egyesület és Gödöllő község elöljáróságától, vitéz Endre László alispán díszes országzászló érkezett Rozsnyóra, amelyet a ledöntött Kossuth-szobor mellé állítanak fel. A Rozsnyóra hazatérő zászlók nyomába bőséges anyagi adományok, kenyér, kalács, ruha, pénzadomány, gyógyszer, vetőmag érkezett az ínségesek megsegítésére. Az Öregdiák Szövetség 100 pengőt osztott szét a nélkülöző rozsnyói tanulók között. A Deák-téri leánygimnázium tanárnői és növendékei Fialka Margit indítványára ezer pengőt küldött Rozsnyó szegényei részére. A templomi ünnepségek után a zászlókat felállították mindkét gimnázium udvarán. A közönség soraiban megjelentek Budapestről a Felvidéki Egyesületek Szövetségének országos Nőbizottsága részéről: dr. Érti Jánosné, dr. Eöttövényi Olivérné, Baranyai Lipótné, Kárpáthy Kamillóné, Kör- mcndy-Ékcs Lajosné is, akik Kassáról érkeztek Rozsnyóra. Megható jelenet volt a mai rozsnyói diákok tisztelgése a címeres lobogó körül, ifj. AU János nyolcadikos gimnazista fogadalmat tett társai nevében, hogy igyekeznek megismerni majd azt a hazát, amelyről a cseh uralom alatt az iskolában mindig csak rosszat hallottak. Sokat beszélnek már a húsz éve ledöntött Kossuth-szobor felállításáról. Ezzel kapcsolatban visszaemlékeznek a városi képviselőtestület egyik tavaszi ülésére, amelyen a csehek képviselője azt indítványozta, hogy robbantsák fel a szobor talapzatát is és helyére Stefanikot mintázzák meg. A képviselőtestület magyar többsége viharos lelkesedéssel leszavazta ezt a javaslatot, Húsz éves rabság után a ledöntött „Letartóztattak egy kémet” — olvashatjuk a lapokban. Arravonatkozólag azonban, hogy az illető milyen katonai titkot, hogyan fürkészett ki. már ritkán kap va-~ laszt az olvasó. A szűkszavúságot a még folyamatban lévő nyomozás, illetve a kémelhárító rendszabályok titokbantartása teszi szükségessé. Hogyan juthatott az illető fontos katonai titkok birtokába? A kérdés megvilágítására a következőket kell tudni: Békében nemcsak a haditervek, mozgósítási és felvonulási adatok képeznek katonai titkot, hanem a hadsereg egységeinek háborús alkalmazására vonatkozó összes előkészületek. Ezeknek az adatoknak a megszerzése igen nehéz. Ezért a hírszerzőknek más módon kell adatokat, illetve támpontokat szerezniök az ellenfél hadseregének ütőképessége és háborús alkalmazása tekintetében. Ennek egyik módja a béke- hadsereg, valamint a szervezési és fejlesztési változtatások részletes felderítése. Minden, gyakran egész jelentéktelennek látszó részlet is érdekli a hirszerzőt. Felderíti a hadsereg egységeinek elhelyezését, létszámát, fegyverzetét, felszerelését, stb. Sok olyan részlet fontos tehát, melyről nemcsak a hadsereg tagjai, hanem a lakosság széles rétegei is tudomással bírhatnak. A többnyire részletadatokból, azután mozaikszerben összeállítható a hadsereg pontos képe. Az adatok beszerzéséhez sok hírszerzőre —■ kémre van szükség. Lássuk, hogy kémkedésre kiket és mily módon iparkodnak az ellenséges hísrzerzők megnyerni. A legjobb adatokat a hadsereg ténylegesen szolgáló tagjai tadnak szolgáltatni, azonban azok megnyerése nehéz. A hírszerző tehát a hadsereg tagjainak arra alkalmasnak látszó rokonait, hozzátartozóit, ismerőseit igyekszik fényes anyagi ígéretekkel beszervezni. Ügynökei útján katonai ismeretségekkel rendelkező, de erkölcsileg züllött egyének után is kutat. Anyagi nehézségekkel küzdő egyéneket a jólelkü, segítő embertárs álarcában környékez meg és mikor pénzével az illető már teljesen lekötelezte és behálózta, bírja rá a hazaárulásra. Gyakran hirdetések útján ígér alkalmazást foglalkozás nélküli egyéneknek és miután ezeket cgyideig valamilyen feltűnést nem keltő információs ügykörben foglalkoztatta. tér rá a katonai adatszerzésre. Más esetben becsületes alkalmazás ürügyével külállamba csal embereket és ott vagy min d gyárt rátér valódi cél jaira, vagy az Illetőket megtévesztve, később fenyegetésekkel iparkodik kémkedésre bírni. A nemzet szempontjából a még oly jelentéktelennek látszó katonai adatszolgáltatások is felette károsak, ezárt minden állam a kémekkel szemben a törvény egész szigorát alkalmazza. A kémkedést minden rendelkezésre álló eszközzel már csirájában cl kell fojtani. Ebben a munkában a hatóságokat az egész kdl. A kassai ügyészség és táblabiróság átvétele Kassáról telefonálja tudósítónk: Timkó Zoltán dr. koronaügyész az igazságügy- miniszter megbízásából több napig Kassán tartózkodott, ahol a miniszter nevében átvette az ügyészséget. A koronaügyész előzőleg vizsgálatot tartott a hivatalokban, amelyeket a csehek feldúlt állapotban hagytak hátra. Ugyancsak Kassán időzött Oláh Lajos dr., a debreceni ítélőtábla elnöke is és átvette a kormány nevében p kassai tábla hivatalait. A csehek által okozott károkról jegyzőkönyvet készítettek és azokat Oláh dr. táblai elnök magával vitte. Meghalt Harkányi János báró Báró Harkányi János belső titkos tanácsos életének 8Ó. évében Budapesten meghalt. Mint az ország közgazdasági életének egyik előkelő reprezentánsa és gróf Tisza István bizalmas híve, 1913 júliusában kereskedelmi miniszter lett, amely állásától a Ttó'ía-kormány 1917-ben bekövetkezett lemondása folytán vált meg. Igazgatósági tagja s utóbb elnöke volt a Magyar Általános Hitelbanknak és az ez intézet érdekkörébe tartozó több nagy iparvállalatnak, köztük a Magyar Cukoripar rt., a Ganz és társa villamossági, gép, vagon, és hajógyár r. t., a Fémáru fegyver- és gépgyár r A.« nak, amely tisztségeit egészen haláláig páratlan gondossággal és odaadással látta el. Tagja volt a Tégi főrendiháznak és érdemei elismeréséül még Ferenc József nevezte ki belső titkos tanácsossá. Az új felsőház megalakítása után abban is helyet kapott. Báró Harkányi János egyéni szeretetre- méltósága, jeles lelki és szellemi tudása alapján is a magyar közéletben évtizedek óta általános nagyrabecsülésnek örvendett. Temetéséről még nem történt intézkedés. Tízmillió olasz él külföldön Róma, november 18. A Síe/ani-iroda diplomáciai szerkesztője írja: A visszahonosítási állandó bizottság létesítése politikai tekintetben nagyjelentőségű intézkedés. A fasizmus előtti Olaszország kivándorlási bizottságot létesített és az olaszok milliói szóródtak szét akkoriban a nagyvilágban. Az új Olaszország megkönnyíti a kivándoroltak visszatérését és biztzosítja nekik a munkát a haza földjén, a Birodalomban. Az intézkedés erősen fog hatni a különböző világrészekben élő olaszok közösségeire. A külföldön élő olaszok számát tiz millióra becsülik. A külföldön élő olaszok visszahciaosí- tása ügyében alakult bizottsággal kapcsolatban a lapok kiemelik, hogy a bizottság feladata annál fontosabb, minthogy egyes gyenge születési arányszámú országokban, például Franciaországban, újabb eszközökkel igyekeznek siettetni a külföldiek na- turalisálását. Éppen Franciaországban tör- vémyjavasiatot nyújtottak be a szenátusban, amely „külföldi ezredeket” akar alakítani a Franciadrszmgbvn, vagy gyámul. tain lakó 21—-30 éves külföldiekből. A Franciaországban, Tuniszban, Algírban és Marokkóban francia érdekekért dolgozó olasz munkások százezreit fenyegető veszély ellen a Messaggero felemeli szavát és kijelenti, hogy ezek ek az olaszoknak nem „külföldi ezredekben”, hanem1 az ol/icz hadseregben van a helyük ég a fasiszta hasa visszahívó szavára a külföldön élő olaszok bizonyára sietnének haza a nemzeti tűzhelyhez, bogy a birodalom területeinek kiaknázásából és a szülőföld védelméből vegyék ki részüket. (MTI.) A felvidékiek lapja, a 12 v ajk á r n á p 20 étköznapokon oldalon, oldalon é si 0 oldalas mélynyomásos meáékieltel, pénteken mellékletként fe^esr^f^m^orra/ e l \e nj i k meg \ \ Egytis példány ára hétköznapon 10 filler, vasárnap 20 fillér. Előfizetési ára havonként 3 pengő
