Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-19 / 12. szám
fÉBPlDETn •-Mm&AR-HIRIiAE A ruszin nép jajkiáltása (d) A bécsi döntés ríépi, Helyesebben nemzeti alapon megoldotta az északi magyar határkérdést, de nem hozta nyugvópontra a ruszin és a szlovák kérdést. A ruszin probléma óráról- órára súlyosabbá, égetőbbé, sürgetőbbé válik. Egy nép, egy félmilliós nép a legrettenetesebb kétségbeesés hangjával sikolt Európa lelkiismeretéhez a népek legelemibb jógáért: az önrendelkezésért. Egy nép tiltakozik a panasz, vád és kétségbeesés ezer hangján az elnyomatás ellen, a közlekedési elszigetelés, a földrajzi elzártság szörnyű kalodája ejlen, kenyeret, életet akár. Prágában néma hallgatással, Budapesten a rádió hangos szavával, . Kárpátalján a fegyverek ropogásával, nyilt lázadással tiltakozik a gúzsbakötés eíleh. Prágában tegnap a ruszin kormány tagjai távollétükkel tüntetnek a csehek tervezte ruszin Önkormányzat ellen, Révay miniszter, aki Prága hű ; szolgája, nem fojthatta el magában végleg a ruszin lelkiismeretet és még • ő is kénytelen visszautasítani a föl- kúrált álautönómiát. A ruszin miniszterek , néma. tiltakozásával egyidejűleg ; még kiáltóbb és beszédesebb az a tény, • hogy ugyanakkor Prágában a börtön- ' ben ül Kárpátalja első miniszterelnöke, Bródy Endre, csak azért, mert a döntő pillanatban Kárpátalja önrendelkezését, a népszavazást követelte a minisztertanácsban. Bródy, a legnagyobb ruszin párt választott képviselője, aki egyúttal a ruszin nemzeti tanács nevében és megbízásából beszélt. Prága a -ruszin pép választott vezérének szaval úgy vélte elnémíthatni, hogy egyszerűen. a börtön vastag falai közé zárta amelyeken nem hallatszik át a soha, és a jajkiáltás. És ugyanilyen börtön most az égés? . Gsonka-KuszpifÖld. A ruszin nép néin; ‘ zeti alapön álló többségének szavát el- némítja égy elenyésző ukrán emlgrán; - csoport rémuralma. A kormány éléi olyan ember áll, aki népének nevéber nem beszélhet, mert hiszen még égj képviselői mandátumra való szavazató sem tudott a néptől kapni. Volosii miniszterelnök úr az utolsó választá son összesen 7609 szavazatot szerzet országában, az összes szavazatoknál 2.8 százalékát’. Pedig ebben a számbai benne voltak a kárpátaljai katoliku: / csehek is. A ruszin nép nem adott nek megbízatást.. Megbízatását csak Prá gától kapta. Á nép megbízottá, ak önrendelkezést akart, a börtönben ül Prága megbízottá, aki az önrendelke zés halálos ellensége, Uralkodik. E ma a helyzet Kárpátalján *s ez a hely zet a müncheni . alapelvnek, a nemzet önrendelkezésnek legnagyobb megcsú folása Eurqpa szivében. E megalázó helyzet ellen a ruszi: nép csak eggyel tud felelni: nyilt láza dásáal. Kárpátalja forrong, Rákócs népe kaszát, kapát ragad, fegyver zaj a szava. Kárpátalja ma már eg lángbabörult Macedónia. Kusza jeler tésék számolnak be arról, hogy a v: lúgtól elzárt, vasúttalan Kárpátáljá véres gerilla-ütközetek játszódnak L az -elnyomók élete örökös veszélybe forog, ömlik a vér mindkét oldalon, d a fölkelők egyre több tért nyerneí Ma már olyan hírek is szárnyra ke tek, hogy Nagyszöllős és egész kői nyéke a fölkéíők hatalmába jutót Vájjon meddig tűri hidegvérrel Európ Ieikiismérete ezt a nemzetgyilkoló e nyomást? Hiszen Kárpátalja első rí szili miniszterelnöke és valamenn; öntudatos .választott népképviselő j sőt áz egész ruszin; nemzeti tanács útján deklarálta, hogy önrendeikezé; aka r ép együtt, egy keretben, egye kö jógi egységben kíyáú maradni áz élé kámráiát, egyedüli életlehetőségét j léntő déli sík területtel, amelyét bécsi döntés most magyar.-volta mia a nemzeti jog alánján Magyarorszá hoz juttatott. Népszavazást kává hogy csatlakozhassák Szent István 1 rodalmáhbz, amelyhez a ruszin népet földrajzi fekvés kényszerítő gazdasá föltételein kívül az ezeréves történek jog és a legbensőbb érzelmi kapcsolat is fűzi, Ezt a ruszin nemzeti programot fejezte ki tegnap a budapesti rádióban egész Európa szine előtt Fencik István ruszin volt miniszter, aki a börtönbe zárt Bródy miniszterelnök után a ruszin nép első választott képviselője és hivgtött szószólója. S Fencik bizonyítja, hogy az ukrán rémuralom képviselői a múlt évi iskolai népszavazás alkalmával a csehektől támogatott kis- oroez nyelvi irányzatuk számára a szavazatoknak csak a tizenöt százalékát tudták megszerezni, míg á nyolcvanöt százalékos többség a ruszin autonómisták nagyorosz nyelvi irányzata mellett foglalt állást. Legalább ilyen arányban akarja a ruszin nép a Magyarországhoz való csatlakozást, szemben a csehofil ukránok 10—15 százalékával, Fencik kinyilatkoztatta, hogy a ruszin népet Prága húsz év alatt kiforgatta önkormányzati jogaiból, amelyeket a békeszerződés biztosított Kárpátalja területének s hogy a rutén nép fölszabadulását egyedül egy formában tudja elképzelni: a saentistváni gondolat alapján Kárpátaljának Magyarországhoz való csatlakozásában. Örömmel állapította meg Fencik azt is, hogy a magyar kormáhy mindebben tiszteletben akarja tártani a ruszin nép önkormányzati törekvéseit s ennék alapján bátran, hirdeti, hogy Korjató- Vics és Rákóczi ruszin népe mindenkor gens fidelissima volt és a jövőben is az fcg maradni. Íme, ez az elnémított hangú Ruszinföld igazi és őszinte hangja. És szánunkra, magyarok számára a magyar-ruszin sorsközösöég szintén éppen olyan magától értetődő történelmi, földrajzi és gazdasági adottság és szükségszerűség, mint ruszin testvéreinknek. Ezért szállt síkra a magyar kormány is a ruszin nép önrendelkezéssért. De mikor fogja megérteni végre Európa is ezt a természetes és sorsszerű adottságot? Mikor érti meg az éhínségbe és macedóniai forrongásba taszított elnyomott ruszin nép néma tiltakozásit é3 hangos jajszavát? Egy félmilliónyi nép kiált felénk, a végpusztulás őrvényéből: Mentsétek meg lelkeinket! elterjedt háziipar és valóságos nyomor- tanyává változott át a Gölnic-, Hernáct- és Bódvavöigye, ahol teljesén, leállottak az érc- és rézbányák, a kohók, a kisebb-na- gyab vasipari művek, amelyek 80 - 100.000 embernek adtak munkát és kenyeret, GöU nicbánya, Dobsina, Számolnák, Korompa, 0 két Meccnzép, Stász, Szepesremete, Me- tény, Svedlér, Márkusfalva, Máriahuta, Kolterback ipari temetőkké i- Attak, ahol kihűlt g}iárkémények, beomlott fpar- tclépőíc és vízzel élon’ött tárnák lat táti dk több száz esztendős ipari fejtődes szomov. tűén szwszaggbtá pnsztulását ér, ahol :ái|j emberek 'éveken keresztül a nyári erdők „áldásaiból”: bogyókból, eprekből, gombákból „táplálkoztak.” Tiso Tát filmtörvénye A Szepesség e nyomorvidéke számára nem volt, nem Lehetett segítség. Ez a vidék továbbra is gazdasági halálra van télve, ha nem. kerülhet vissza ás anyaországba: Mert a megszűkített Csehszlovákiában még az eddiginél is kevesebb a, remény arra. hogy a Szepesség alsó részenék bánya- és Vasipara újból feltámadhasson. Magyarországtól ennek a vidéknek legnagyobb része utak é& vasutak hiányában szinté teljesen el Van zárva és így szállítási lehetősége hosszú esztendőkre még äbbän az esetben is csak a legminimálisabb, ha Magyarország és Szlovákia között barátságos gazdasági kapcsolatok épülnének ki. Az Alsószepességet és árnak sokat szenvedő, nyomorban sínylődő népét Csakis ás 1938 NOVEMBER 19, SZOMBAT ■mentheti meg, ha Gölnic-. Hctnád és Bőd-, völgyét iéljed egészében visszacsatolják Magyarországhoz. A FelsőszepBESégen valamivel jobb volt a helyzet. Fekőszepességet a Magas Tátra, varázslatos, ragyogó, ezerváltozatú, szíp- ! séges Tátránk mentette meg a teljes gazdasági romlástól! és pusztulástól. Igaz, hogy a cípszeroimék értékeit és tulajdonuk megmentéséért és éle terük legalább részbeni megtartásáért a húsz esztendős elnyomatás idejében heroikus küzdelmet kellett megvívniuk. Éppen a mai szlovák miniszterelnök. Ti,so volt az aki prágai egészségügyi minisztersége alatt, kitervelte a Tátra-'örvény javaslatot, amit# tus ős- I toííótSöfc tátrai intóísttt'JnijeineJc ás a tátra- alji őslakos községek tátrai tulajdonának I kisajátítását és államosítását: az őslakosságnak, a Magas Tátrából való teljes kiszorítását célozta. Három esztendeig tartott a cipszerek bámulatraniéltó ha tea a Tiso féle javaslat ellen, amelyet sikerült Ugyan roegbuktatniok, de amely különböző „reformtervezetek” formájában mindig újból felbukkant és mindig újból zavarta meg a, cipszereknek a?t a munkásságát, amely a Magyar Tátra idegenforgalmának újjáépítésére irányült. Százakra megy azoknak a hatósági és kormányintézkedéseknek a száma, amelyekkel a Magas Tátra idegenforgalmát) a csehek megbénítani igyekeztek. Pedig húsz esztendőn keresztül ebből as idegenforgalomból, ennek azt egyedüli bevételi forrássá vá.lt foglalkozási ágmk a hozamából élt a Felsőssé, pamég népiez bietasított szerény megélhetési lehetőséget a felsőszepességi várö- I sok iparának és.kereskedelmének és a 'itn'- I zögazdaságnak Is: Gigantklus munka volt, amit a Szepesi Német Párt az Egyesült I Magyar Pártok testvért segítségével, a fátrasKöve'.ség, a Kárpátegyesvilet, a szepesi Gazdaszövetség és á többi cipszer organizáció egyesített erővel és csodálutös összetartással a Magas Tátra idegenforgalmának kiépítése érdekében végzett. És I ä rengeteg, küzdelem, fenntartási ip mentő- munka közepette még a cipszerek vállalkozási kedve iS érvényesülni tudott: a \ Magas Tátra mä negyven kilométeres út- I bonalon egységes, nagy fürdőváros képét (tájaa kiépültek Madárháza, Őtátrafüred, Ujtátrafüred; Tátraszéplak; új nagy ht>- ’ telek, Szanatóriumok, számtalan penzió létesült, —hatalmas kiterjedésű .tátrai ’ hegyi körút szeli át a keleti résztől,.'a Zöld-tótól á nyugati rész legszélső pont- i jáig: a Kriván-tóig A' Tátra legbelsejét; d új. ^pházdk;épüUek,:ii'sStgu'iukr a. fttrdő- • telepek, kpf py|kéjT és közíekedé&í léhetösé- I get? a SSe'páfeÓg.' műkincsekkel' téuősl vá- I rosaihoz és a Tátravidék többi nevezetességéhez: a dobsinai jégbarlanghoz, a Duns- jec áttöréséhez, a Szepessíg paradicsomába: a Hernád völgyébe és Ruzsbáck felé, amély a Szcpesség több száz gyógyforrása között a legelsőrendű. A ripszer akarat, kitartás, építőakarás, fejlesztési erő minden mesterségesen útjába gördített akadály, minden megszorító, elnyomó állami és hatósági intézkedés' és minden rcs.Szukürat elleném is érvényesült a Magas Tátra, fejlődésében és hatása alól végül az állant se vonhatta ki magát : végül is kálijáéiért volt a két állami fürdőt, Csorbatót és TátralomnlCót. is fejleszteni, hogy a magánftirdokkel legalább valamennyire felvehesse a versenyt. És sikerült az is, ami éveken át lehetetlennek látszott: biztosítani az elmaradt törzspublikum helyében a Magas Tátra állandó látogatottságát. Szomorúság... Ma azonban szomorú és sivár a Magas Tátra. Vendégek nincsenek: egv-egy ntat- lárházai, ó- és újfüredi és széplaki épület kivételével, amelyeket nyitva tartanak, hogy az alkalmazottakat ne kelljen teljes számban elbocsátani, mindén Zárva vau. Csukott ajtók, leredőnyözött ablakok merednek at-ra, aki most a Tátrába vetődik és a hóbaborult, égbenyúló, csodásán szép csúcsokkal együtt azt a kérdést. Vetik felénk: mi lesz? Mi lesz a mi fenséges Tátránkkal? M(gakad c az idegenforgalom ? Jönék-e majd vendégek? Miből fog enhi, ruházkodni Felsőszepesség nipe? Lesz-e még megélhetése? Megáll-e a Tátra fejlődése, amelyért a cipszerek annyit küzdöttek, olyan sokat áldoztak? Amikor fél-. ViiTad a ragyogó téli nap, amely sugaraival ínegaranyozza és ezer színbe borítja a Tátra hegyeit, felvirradást fog-e hozni a Szenességnék is? Vagy állandó marad-e a cipszerek lelki elbomlása, amelybe őkét az a szomorúságuk döntötte, hogy ném jöhettek vissza, nem juthattak haza? A Magas Tatra sorsa és a Felsoszepés- ség gazdasági léte a. legszorosabban kap csalódik bele ÍMagyarország éleiébe. Vérkeringését a magyar vendégek, a magyarság Tátra-szere etc jelenti. A. Magas Tátra ^.magyarokban bízik, a magyarság segítségére vár. További létét, á cipszerek életlehetőségeit, a szepesi őslakosság fennmaradását, kenyerét, gyerekeinek iskoláztatását, ŐSI történelmi városainak cipsser szellemben való megmaradását csakis a mavyar nemzet támogassa biztosíthatja. A Magas Tátra n magyarokat tárja, a magyarságban bízik! Nemény Vilmos AT út tpasza atear fonni— | Levél a cipszerek földjéről — A Tálra és a Szepesség gazdasági jövője Kassa, november IS. A hazavágyó Szepesség gazdasági életét teljesen megváltoztatta a bécsi döntés, amely csak népi alapön vonhatta meg az új határokat és — sajnos — nem vehette tekintetbe azt, hogy éppen a cipszerek ősi földjét fűzik a legerősebb történelmi és gazdasági kapcsola- j lak Magyarországhoz a Felvidék ama területéi közül, amelyek Szlovákiánál maradtak. Hús? év minden gazdasági szenvedésén, nyomorán és küzdelmén felfokozott mértékben mént át a ^wpessig népe. Húsz év .előtt'mindent át kellett értékelni r ä mezőgazdasági tern-.elést, az idegenforgalmat, á kereskedelmét, az ipáid és a kisipari munkát, mert a Magas Tátra idegenforgalmi intézményei elveszítették törzspublikumukat : a magyar vendégeket, — a többi termelési és gazdasági ág pedig természetes piacait és kiviteli lehetőségeit, A cip- szer azokban szívós, szorgalmas, kitartó és ixem lehet megfélemlíteni: megkezdte az I átalakítás és átértékelés nagy munkáját. I Csakhogy útjába állt a csehszlovák gaz- I dasági politika, amely minden kisebbségi I erőkifejtést és iáípraaMást csírájában igye- l kezett elfojtani. A felvidéki iparnak kedve. I zőtlen tarifapolitikával, a határok elzárá- I savai, az állami szállítások teljes megvo- I násáVal, a legszigorúbb és igazságtalan I megadóztatással és a nyresanyagbeszerzés lehetetlenné tételével keresztülvezetett mes- I terségés leépítése legnagyobb mértékben I a Szepességet sújtotta.. Megszűnt és el- I tűnt a híres Szepességi vászongyártás, a I nágykiterjédésű cserzőipar, a rendKTtül
