Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-18 / 11. szám
IO TEMJiDEta -J^G^ÄRHIRMß 1938 NO\*EMBER 18. PÉNTEK SzroHiz-KöirtfrKabTUitai Madách szülőfalujának visszacsatolását kéri a Petőfi Társaság és a színpadi szerzők egyesülete A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete közgyűlést tartott, amelyen ismét elnökévé választotta Harsányt Zsoltot, aki egyébként lövi cl idő óta igazgatója a Vígszínháznak. Az egyesület közgyűlése úgy döntött, hogy ez az elnöki tisztség nem összeférhetetlen Hatsányi Zsoltnak a Vígszínháznál viselt állásával. A népes közgyűlés, amelyen sokan jelentek meg a legkitűnőbb magyar írók közül, mindenekelőtt táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzó úr őföméltóságát. Ezután Mohácsi Jenő főtitkár olvasta fel jelentését, »melyben megemlékezett a felvidéki magyar területek visszacsatolásáról. A jelentés a többek közt a következőket mondja:-— As a nagy öröm, amely- hetek óta beharangozta minden magyar lelkét, gyönyörűen cseng a magyar színpadi . szerzők lelkében is. A nagy napok elkö- vetkesését a területek visszacsatolását előkészítette a magyar irodalom, nem utolsósorban a magyar színpadi irodalom. Büszkén mutathatunk rá a magyar színpadi szerzőknek a revízió gondolatát éiotő munkásságára. A színpadi szerzők egyesületének közgyűlésén szó került arról is, hogy Alsósztregova, Madách Imre születési helye, ahol a halhatatlan költő Az ember tragédiáját írta és ahol sírhelye is van, még mindig nem került vissza Magyarországhoz. A színpadi szerzők táviratot intéztek gróf Teleki Pál kultuszminiszterhez, kérve öt, hogy vesse latba minden befolyását, hogy Madách Imre szülőfaluja visszakerüljön Magyarországhoz. Itt említjük meg, hogy Alsósztregova visszacsatolása ügyében mozgalmat indított a színpadi szerzők egyesületén kívül az egyik legrégibb és legnagyobb, múltú magyar irodalmi testület, a Petőfi Társaság is. A budapesti Nemzeti Színház színészei zászlókat küldtek a felvidéki színházaknak A Nemzeti Színház igazgatósága házi gyűjtést indított a felvidéki magyar színházaknak nemzetiszínü zászlóval való fellobogózására. A magyar címeres zászlókat a színház igazgatósága a vitéz Imrédy Béláné irnáyítása alatt álló ,Magyar a magyarért” akcióhoz juttatta el, ahonnan a zászlókat felvitték a Felvidékre. Ezek közül egy-egy zászlót kapott a kassai és az ungvári szin- ház, a többi zászlót pedig a felszabadult városoknak azok az épületei, ahol szinielő- adásokat szoktak tartani. Essél kapcsolatban vitéz Imrédy Bélánétól Németh Antal igazgatóhoz a következő levél érkezett; .Nedves Németh! A felszabadult. Felvidék színházai részére adományozott tis darab címeres magyar zászlóért fogadja szívből fakadó hálás köszön elem nyilvánítását. A gyönyörű zászlóknak rendeltetési helyükre való eljuttatása írtéit egyidejűleg intézkedtem. Hazafias üdvözlettel vitéz Imrédy Béláné, a munkabizottság elnöke.” Ugyancsak ezzel kapcsolatban most érkezett meg Németh Antal igazgató kezeihez a kassai Nemzeti Színház igazgatóságának írásbeli kö3Zönete, amely a következőképpen szól: „A budapesti Nemzeti Színház igazgatójának és szeretett pályatársainknak. Drága magyar testvéreink! Büszke örömmel mondunk hálán köszönetét a magyar fel- szabadulás ünnepén átadott gyönyörű ajándékért, a nemzeti lobogóért. A kassai Nemzeti Színház ormán lengeti a szél ezt a becses ajándékot, fennen hirdetve, hogy a magyar igazság győz ' mindenek felett. A húsz év szenvedéseiben megedzeit magyar kultúr- mwikások emelt fővel sorakoznak ez alá a lobogó alá, amelyet a magyar színjátszás első katonái küldtek és fogadjuk, ha kell, életünk és vérünk árán megvédjük azt. Isten áldása legyen hazánkon, Isten vezérelje Magyarország Nagyurát, szeretett Föméltó- ságú Kormányzó Urunkat! Isten segítse a magyar színészeket! — Igaz hazafias üdvözlettel Seregiig Andor igazgató és társulata.” mi Utolsó tánc A budapesti színházi világ nagy eseménye: Herczeg Ferenc új színmüve Kora ősztől kezdve készült a Nemzeti Színház együttese, hogy .a Kamara Színházban bemutassa a magyar irodalom nesztorának, Herczeg Ferencnek új darabját, az Utolsó táncot. A nagy irodalmi eseményeknek kijáró érdeklődéssel kísérték irodalmi körökben a darabot már a próbákon. Ennél többször magyar színpadon nem igen próbáltak darabot. Ügyi:nis hetven próba után tartotta meg a Kamara Színház ma a főpróbát. Már az első felvonás után az volt az érzésünk, mint Arany János Toldi estéjében, amikor az öreg Toldi egyet, fordul csupán és a mente ujjábán lévő buzogány érintésére sorra hullanak a földre az incselkedő apródok. Herczeg Ferenc megmutatja ezzel a darabjával, hogy egészen felesleges színház és irodalom válságáról beszélni. Minden problematikus válságot megold a tudás és á művészet. Az Utolsó táncban Szép Juci — játsza Bajor Gizi — a megöregedni nem kívánó és nem is tudó asszonynak karikatúrába hajló, mégis valcságszerű típusát érzékelteti. Elmek az asszonynak az életét csak a tánc, a bridge és a flört tölti ki. Ez az élet annyira tartalmatlan, hogy voltakép- bem bele sem fér semmi. Pontosan ellenkező típus a lánya — játsza ugyancsak Bajor Gizi —, aki szorgalmas medika, s apjának gazdagságát is elhárítja magától mindaddig, amíg tanulmányaival vég ez, mert semmivel sem akar előnyösebb helyzetben éltni, mint bármely szegény kollegája. A különös családi együttes harmadik tagja a férj, a világhírű építész, aki talán némi kényelemszeretetből, ds mindenesetre helytelen számítással teljesen szabadkezet ad az asszonynak, Az udvarlók az ő er.gedelmével járatosak be a házba, sőt a legtöbb esetben az asszony szórakozásának költségeit is ez udvarlók a férj zsebéből fedezik. A gigoló típusú udvarlók serege a darabban megszakad, mert «z asszony legújabb udvarlója egy Amerikából hazatért neves orvostanár. Hogy ez a kaland, ez az utolsó tánc máskép ér véget, mint az előbbiek, hogy a tánc végén az asszony kénytelen beleszédülni saját öregségébe, ez a darab erkölcsi súlypontja, a természeti törvénynek elháríthatatlan bekövetkezése. Amíg azonban a mégy felvonásból álló darab idáig ér, addig megdöbbenve kacagunk mai életünk ezer furcsasága és lehetetlensége felett és a szellemnek, valamint az előkelő gondolatoknak pillónátonkint ránkzáporozó zuhanya frissít. Hogy a darab szerkezetileg mestermunka, azt talán említeni is felesleges. A főpróba közönsége tomboló tetszéssel kísérte jelenetről-jelenetre a négy felvonást és halmozta el tetszése jelével Bajor Gizit, aki kettős szerepében művészetének egyik sokáig emlékezetes alakításával szolgált. A Németh Antal rendezésében tökéletesre csiszolt darab együtteséből ki kell emelni Rajnay Gábort, aki aranyos humorával szolgált a cselekmény számára plasztikus háttérül; Pethö Attilát, akinek a férj szerepében színészi pályájának egyik legkitűnőbb alakítására nyílt alkalma. Szabó Margit és Pethes Sándor voltak még főerősségéi az előadásnak. Herczeg Ferenc új alkotása a jelek szerint kitöiti a Kamara Színház idei szezon— SZOMORÚ A GYERMEKSZTÁR SORSA. Amint Hollywoodból- írják, a kis Shirley Temple betegen fekszik, influenzás, tehát néhány napig nem léphet fel. Minden nap, amit ágyban tölt, tízezer dollárjába, kerül a fßmgydrmk. Shirley Tepvfűe az influenzát egy játszótársnőjétől kapta meg és ezért most — mert a filmgyárnak ilyen sok pénzébe kerül a kis sztár betegsége — a vállalat igazgatósága úgy döntött, hogy a jövőre nézve eltilt ja Shirley Templet áltól, hogy más gyermekekkel játszadozzék. Az Operaház kassai vendégszereplésének végleges programja Kassa városa nagy szeretettel karolta fel és várja az Operaház vendégjátékát; sikerült is áthidalnia a kezdetben felmerült elszállásolási nehézségeket, úgy, hogy az Operaház együttese szombaton reggel indul el és aznap este, november 19-én a *Szent Erzsébet legendájával, november 20-án pedig délután is, este iö a János vitéz második felvonásával, a Pesti karnevállal és a Csárda jelenettel vendégszerep?! a kassai Nemzeti Színházban. Az Opera. ház tagjai vasárnap koszorút helyeznek el II. Rákóczi Ferenc fejedelem síremlékére és hétfőn térnek vissza a fővárosba. Igen nagy gondot" okozott az, hogy mi« ként helyezzék el az Operaház háromszázfőnyi müvészszemélyzetét Kassán. Végre sikerült elintézni ezt a kérdést is: az operai tagok részben magánlalMSOkban kapnak helyet, nyolcvan művész számára pedig a pályaudvaron veszteglő hálókocsikban biztosítanák éjjeli szállást. Az együttes Márkus László igazgató Vezetésével négy kü- lönkocsin indul Kassára a szombat reggeli gyorsvonattal. — Furtwaengler — a filharmonikusok tiszteletbeli tagja. Megírta már a Felvidéki Magyar Hírlap, hogy Budapesten vendégszerepelt Furtwaengler a világhírű német karmester, aki a Filharmóniai Társaság zenekarát vezényelte. A hangverseny szünetében Dohnányi Ernő c’i'ök-kamagy átadta Fu-r!ivaengternek a Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet. Dohnányi üdvözlő beszédére meghatott hangon válaszolt a nagy német muzsikus. SPOR inpi Á Magyar Labdarugó Szövetség tervei a felvidéki labdarugósport megszervezésére Négy csapatot kívánok meghívni a Nemzeti Bajnokság második osztályába Budapest, november 17. A Nemzeti Sport mai számában közli a lap munkatársának, a Budapesten tartózkodó Szenes Ödönnel, a Kassai AC futbalszakosztályának elnökével folytatott beszélgetését. Szenes Ödön elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a felvidéki labdarúgás álláspontja a magyar sport életébe való bekapcsolódással kapcsolatban. — A Felvidéki Kupa tervét közlekedési technikai okokból kivihetetlennek tartom — mondotta Szenes. — De sportszempontból sem tartom helyesnek, hogy egyfordulós bajnokság alapján jelöljék ki a felvidéki egyesületek helyit „a magyar nap” alatt. Én a szerzett jogok alapján állok. A KAC például ezidén megnyerte Szlovenszkó bajnokságát és a reális körülmények között feltartva lovagolt volna be a Ligába. Ezt' a jogot most a Magyar Nemzeti Ligán kívánjuk érvényesiteni. Ügy hisszük, Szlovenszó bajnokát méltán megilleti ez a hely. Kassa mellett szól az a körülmány is, hogy a hatvanezer lakosú város Szeged, Debrecen és Kecskemét után iá megnagyobbodott ország negyedik legnagyobb vidéki városa, amelynek komoly futball- közönsége van. Szenes ezután azt a véleményét fejezte ki, hogy azok az egyesületek amelyek a diviziós bajnokságban szerepeltek, 1939 őszétől kezdve minden további selejtezés nélkül a nemzeti, bajnokságba kerüljenek be. Ez a kilenc egyesület: a Beregszászi FTC, a Munkácsi SE, <sz Ungvári AC, a Kassai SC, a Fijleki TC, a Rimaszombati Törekvés, a Losonci AFC, az Érsekújvár' SE és a Komáromi FC. A Kassai AC labdarugó szakosztályának elnöke tehát kifejtette klubjának álláspontját, mely bizonyára több más felvidéki sportegyesület véleményét is kifejezi. Eaírt célszerűnek látjuk, hogy a legilleté- kesebb helyhez, a Magyar Labdarugó Szövetség ; nemzeti bajnokságának vezetőségéhez forduljunk és megkérdezzük, hogy kialakult-e már valamelyes határozott terv a felvidéki labdarugó egyesületek bekapcsolása ügyében. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ezidöszerint még leltározott terv sem alakult ki, bár különböző indítványok és tervek alapján már bizonyos következtetést lehet vonni arra az irányzatra, amely kialakulóban van. A Nemzeti Bajnókság vezetősége azonban ebben a nagy körültekintést megkívánó kérdésben nem akar elhamarkodottan eljárni és ezért csupán az elsősorban érdekelt tényezőkkel, a Felvidéki Egyesületek vezetőivel folytatott megbeszélések után hozza majd meg határozatát, amely majd minden bizonnyal meg fog felelni úgy a felvidéki egyesületek, mint az egyetemes magy ar labdarugósport érdekeinek. Annak nincs semmi értelme, hogy a nemzeti bajnokságba olyan egyesületet is bevegyenek, amelyek egyáltalában ia helytállás és siker minden reménye nílikül bocsátkoznának küzdelemre. Az ilyen mérkőzéseknek nem volna vonzó erejük és sportértékük is a nullával volna egyenlő. A nemzeti bajnokság vezető köreiben az a vélenriny, hogy a felvidéki sportegyesületeknek bizonyos mértékben alá kell vetniük magukat az osztályozás elvének. A nemzeti ba jnokság első osztályában most 14 egyesület játszik és ezt a keretet őszre aligha lehetne kifejleszteni, de ez nem is volna tanácsos. A második osztályban két csoportban játszik 14 egyesület és ebben az osztályban lehetne négy felvidéki egyesület szerepeltetni, mégpedig olyan módon, hogy két-két egyesületet osztanának be az A és B ligába. Ezeket az egyesületeket mintegy a szerzett jogolt alapján választanák ki a nemzeti bajnokság vezetősége, amennyiben alaposan mérlegelné a felvidéki egyesületeknek az utóbbi évek folyamán felmutatott eredményeit. Bármi legyen is a határozat, annyi bizonyos, hogy a nemzeti bajnokság vezetősége olyan megoldást kíván előmozdítani, amely megfeleljen az egyetemes magyar labdarugósport követelményeinek, elsősorban pedig a visszatérő egyesületek érdekeinek. (V. Z.) — Kísérleti mérkőzés a külföldi portyára készülő válogatott számára. A szövetségi kapitány már javában készül a Páris— Glasgow—Hamburg felé irányuló portyára. A szövetségi kapitány két edzést határozott el, az elsőt szerdán délután tartották meg. A kísérleti mérkőzés semmiféle tájékoztatást nem nyújtott. Az edzésen tizenkét gól esett, a gólok közül kilencet a tartalékos együttes lőtt. Az edzésen feltűnt Sárosi dr. és Cseh vállalkozási kedve, különösebb formát azonban nem árult el senki és a szövetségi kapitány taktikai utasításai sem érvényesültek. A skótok elleni* mérkőzésre alaposabb készültségre volna szükség, hogy a magyar csapat a siker reményében vehesse fel a küzdelmet, ei-re azonban az egyesületek sportbeli túlterheltsége nem nyújt módot. ________
