Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-18 / 11. szám
193* NOVEMBER 18, BfcNTEK ■fíbiltílMa •j'koteiRHIRKlE wm A Felvidékről táróval a minisztertanács Jaroe« Andor felvidéki miniszter » Felvidék térképe felett Teleki Pál gróffal, a földrajztudós kultuszminiszterrel tájékoztatást ad vitéz Irorédy Béla miniszter^ elnöknek és Kerepzíes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszternek A gyarmati követelések francia vissz „Miniszter úr* , .Kegyeim« uram, mi a programja?" — „Arra kérem az urakat, — fordult az újságírókhoz Jár ont Andor, — nevezzenek csak egyszerűen miniszter úrnak és na kegyeim« úrnak, mert a Felvidéken ahhoz szoktunk hozzá, hogy a kormány tagjait egyszerűen „miniszter úrnak szólítsák !’* — Ez a kis párbeszéd tegnap történt, Budapesten, a magyar Felvidék visz- szacsatolásának hatodik napján. Nevezhetnek ízelítőnek abból az életformából, szellemből, amit magunkkal hozunk a húszéves babiloni fogságból. Csak külső forma kérdése, mondhatná valaki. Valóban az, ha nem állna mögötte egy mélységesen letisztult, belső tartalmában meggazdagodott, emberi, magyar és szociális magatartás. Húsz éves különélésünk folyamán, mi felvidéki magyarok, összébb szoktunk, szükségünk volt egymásra: agyétien nagy családban éreztük magunkat, testvérnek, rokonnak szólíthattuk egymást, mint a Húsvét-szigetre dobott hajótöröttek. Nem vagyunk „csakazértis” acsarkodó ellenségei a rangoknak, felszabadult népünk első követe sem » hierarchiát kívánta megsérteni az újságírókhoz intézett kérésével, mi a külső formákon túl a lényegnek, az elfáradt léleknek akarunk új arculatot, frissült vonásokat adni. Az elkoptotott jelszavak, üluziók helyett az élet, még pedig elsősorban a magyar nemzeti lét szigorú realitásaira szeretnénk ráirányítani az egyetem« magyarság szemét A korszerű nációnál izmus útján akarunk eljutni Magyarország megújhodásához. Es mikor nacionalizmust mondunk, akkor mi földreformra, telepítésekre, kiépített honvédelemre és egész gepeg népi-szociális probléma megoldására gondolunk. Párizs, november 17. Béranger, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, több gyarmati kérdéssel foglalkozó egyesület együttes gyűlésén beszédet mondott, amelyben tiltckozott francia gyarmati területek átengedése ellen. Béranger kijelentette, a több mint ötezer főnyi hallgatóság előtt, hogy tudomásul veszi a kormánynak azt a közlését, hogy a gyarmati kérdésben ed- dig nem kezdődtek tárgyalások, d? ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehetséges ezt a kérdést hallgatással mellőzni, amióta német részről felvetették. Haye szenátor, Versailles polgármestere hangoztatta a francia birodalom térülő ének sírthetetlensógét és tiltakozott a francia területek feldarabolásának minden kísérlete ellen, akár a régi ellenfelek, akár Franciaország togrrpi szövetségesei részéről történjenek is azok. Több felszólalás után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben ké- rik a francia gyarmati birodalom épségének fenntartását úgy, ahogy azt a háború végén megállapították. (MTI1 szavával az őslakos magyar-szlovák auto- nomista egységes zászlaja alá. Az egyesült magyar pártszövetség ekkor képviselői mandátumhoz juttatta Dobráneskyt. a így a törvényhozói mentelmi jog révén kiszabadult a fogházból, s egy cikluson át képviselte kerületét a prágai parlamentben. A Hlinka-gárdisták nemcsak Dobrí n- szkyt utasították ki Eperjestől, hanem vele egvütt kiut-iS'tottá’r B-oedns Istvánt, az eperjesi munkaközvetítő hivatal vezetőiét is, akit elzőleg azzal az indokolással, hogv megvárnák vallotta magát, kitettek az állásából. Ipolyság, november 17. A kékkőt járásban lévő Nagykürtös és Ktsldirtös községekben a csehszlovák hatóságok 21 «-lovak nemzetiségű embert letartóztattak. Azzal gyanúsítják őket, hogy községükben a Mavvarorszá ghoz való visszacsatolás mellett fejtették ki porpagandát. Kékkőről több magyar családot azonnali hatállyal kiutasítottak és hír szerint, még további kiutasítások lesznek. A Hlinka-gárda kiüldözte Eperjesről Dobránszky Janos volt képviselőt Erőszakkal áttették a határon a keletszlovákiai magyarság vezérét «— Letartóztattak 21 szlovákot, mert a Magyarországhoz való csatlakozást kívánta Kassa, november 17. A HUnka-gárda magatartása csöppet sincs összhangbán azzal a nemes hanggal, amelyet a pozsonyi szlovák rádióban Mach Sándor, a szlovák kormány propaganda főnöke ütött meg Magyarország és általában a magyar nemzet felé. Eperjesi jelentés szerint a gárdisták, akik önhatalmúlag szoktak föllépni, megdöbbentő cselekedetre ragadtattok magukat Dobránszky János eperjesi esperesplébános, a keletszlovákiai magyarság és őslakos szlovákság rajongva tiszteit vezérével szemben. Megjelentek Dobránszky lakásán, s fenyegetően közölték » volt nemzetgyűlési képviselővel, hogy amennyiben negyvennyolc órán belül nem hagyja el Szlovákia területét, akkor élet- és vagyonbiztonságáért nem vállalnak felelősséget. A gárdisták azonban még a negyvenyolc órás ultimátum leteltét sem várták be, hanem Dobránszkyt áttették a határon. Dobránszky Jánosnak nem első ízben van most része politikai üldöztetésben. Mint ismeretes, 1929-ben, éppen a nemzetgyűlési választások idején, súlyos vádak címén letartóztatták a csehek. Dobránszky azért volt szálka a szemükben, mert eperjesi választókerületben, mint éljelölt, közei tízezer szavazatot toboraobt lángoló Tárgyalás Bukarestben francia-román kereskedelmi szerződésről Bukarest, november 17. Csütörtökön délelőtt megérkezett Bukarestbe az a francia bizottság, amely a román kormánnyal új francia-román kereskedelmi szerződés megkötéséről tárgyal. November 21-én olasz-román hivatalos kereskedelmi tárgyalások is kezdődnek: három olasz szakértő érkezik 30-án est* Bukarestbe. Végül a folyamatban levő német-román kereskedelmi megbeszélj máris elvj megegyezésre vezetoeir'^két' ország között kötendő úijpflísreskedelmi, megállapodás tekint^pt^íu lapest. IX, Tiliolló’iüca 79. szám térjen árjegyzéket
