Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-27 / 82. szám

82. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, október 27. Mert vannak szemérmes koldu­sok is, akik nem panaszkodnak . . . Egy másik városi alkalmazott, tisztviselői rangsorban, kézhez kap havonkint 160 koronát és odahaza van egy csomó gyermeke. Beszéltünk egy pénzügyi tiszt« viselővel is. Kap havonkint 250, záge: kettőszázötven koronákat, mi­után elvégezte az egyetemet is. Eb­ből lakásért — kis hóuaposszoba -- fizet havonkint ötven koronát, egy privát helyen, hasonló szegénysorsu családnál fizet ebédért és vacsoráért százhúsz koronát, a mosatás szám­lája húsz korona, a reggelié 25 ko­rona, az uzsonnáé ugyanennyi (a százhuszkoronás ebéd és vacsora mellett ezt nem lehet nélkülözni) takarításért s miegyébért 35—40 korouát s ha marad még valami, el­költi cigarettára, vagy szakadt cipő kijavítására, mert szórakozásra idő sem jut. Ha pedig a havi költség- vetés deficittel zárul, lemond az uzsonnáról, esetleg a reggeliről is, mert háború van éa elkövette azt a baklövést, hogy tanult és nem ment el pintérnek, aki tudvalevőleg három nap alatt meg tud keresni 550-560 koronát, anélkül, hogy a nautikára egy fillér költsége ienne. Es ami a legszomorubb a dologban az, hogy ez nemcsak nálunk van igy, hanem miudenütt. Mindenki keres, csak * szellemi rnuukás nyomorog, nélkülöz. Ezeknek a sorsán óhajt tehát első sorban Wekerle népjóléti kor­mánya különös atyai gondossággal javítani és ezért mondhatja megáé nak az alaptalan híresztelésekkel szemben, az egész ország biza'om- teljes ragaszkodását. Háborús világ. • • Irigyeljük a falut. — Ser­téshizlalás a városban. — okt. 27, A háborús viszonyok százszorta jobban sújtják a várost, mint a falut. A falu ugyanis termel, a termeszt- véuyek ára pedig (ulmagas, a városi embernek tehát nemcsak óriási ma­gas árakat kell fizetnie az élelmi- cikkekért, hanem még utána is kell járnia, hogy valamit kaphasson s a falu népe élelemmel, pénzzel ellátva lemosolyog most bennünket. Tolongás a röfösök előtt, A tegnapi hetivásár alkalmával ismét újabb jelenetnek voltunk szem­tanúi, arae'y jelenet ismét csak azt mutatja, mennyivel-kedvezőbb a fa­lu^ ember helyzete, mint a városié. Az élelmiszerüzletek előtt hónapokon át nagy csoportokba verődött a nép ; a rayonirozás ezt megszüntette. Most már csak a tejmérések, hetenkint kétszer a trafikok előtt láthatunk nagy népcsődületet.' A szegény vá­rosi ember kevés tejet kaphat a csar­nokokban is, dohány is aiig van ; érthető tehát, ha ezért a két nélkü­lözhetetlen cikkért élet-ha!á!harcot vivuuk polgártársainkkal. Azt azon­ban még eddig nem láttuk, hogy a városi emberek a rőfösüzletekej os­tromolták volna meg. Oda nem kell rendőr, sem a ruhakereskedések elé. Ám a jó falusiak megmutatták, hogy náluk van a pénz. Tegnap egyik helybeli rőfösüzletet annyira meg­lepték. hogy az üzlettulajdonosnak a trafikoknál divatozó rendszert kel­lett bevezetnie. Egyik alkalmazottját az ajtóba állította, aki azután kisebb turnusokban engedje a boltba a né­pet. Mire mutat ez ? A régi jó idő ben még karácsonyi vásár idején sem tologott a városi ember igy ez egyes üzletek előtt. Irigyeljük a fa lut, melyet ezelőtt úgy lenéztünk. Sertéshizlalás a városban. Eddig eszébe sem jutott a vá­rosi embernek a sertéshizlalás. Olyan olcsó pénzért s olyan könnyű szer­rel jutottunk mindig a sertéshúshoz és zsírhoz, hogy arra igazán nem is volt szükségünk. Most ? Egymásután a sertéshizlalásra adjuk fejünket. A házak mellett levő kis kerteket ser­téshizlalónak rendezzük be, tekintet nélkül arra, hogy belső, vagy külső területen lakunk-e. A Szabadság-tér füvei benőtt részén pedig vigan le­gelésznek és turkálnak a félig hízott sertések, amelyek most már csak a kukuricát várjak, hogy jobban meg­hízzanak s azután lesz, ami még Ujhelyen nem volt: a városi népnél disznótor! A falu pedig büszkén néz reánk : ime, ezt is a falusiaktól tanultuk s eltanulására a nyomor késztetett ben­nünket. Tegnap egyébkéut o’csó volt a sertés. Egy darab 7 hetes malacot 20 koronáért lehetett vásárolni. Dióssy jfusi a gyémántprimadonna. • • €gy Újhelyitől Indult karier. Ki ne emlékeznék még Dióssy Nusira : a fiatal énekes naivára, aki még nem is olyan régen, Komjáthy direkborsága idején Ujhelybea lépett először színpadra? Persze azóta na­gyot fordult a világ. Aa énekes naivából országos hirü primadonna lett és az újhelyi kis hónapos szoba helyett, hatalmas palotákban — a sajátjaiban — éli ie világát állandó ünneplés közt Dióssy Nusi. De álijon itt egyébként egyik temesvári laptársunk közleménye, mely Dióssy Nusi jelenlegi életéről számol be: Ha a babérokat, a rengeteg tap­sot, a sok-sok ünneplést, ami egy primadonna művészi pályafutását sze­gélyezi, fel lehatna váltani csengő aranyra, ropogós bankóra, akkor bi­zony a nagynevű, hires művésznőn ott sorakoznának a miiíiomorok iri gyeit kasztjának a listáján, vetekedve sok püffeszkedő hadigazdag újdon­sült vagyonával. így azonban a Krözusokó a va­gyon, a primadonnák pedig kény­telenek. megelégedni a tapsok, ün­neplések millióivá’, miket — sajnos — nem lehet ezresbankókra átszá­mítani. Van ugyaq egy-két kivétel, ilyen a Pedák Sári szerencséje, ahol az egész életre kiható siker meghozta a maga nagy vagyoni tételeit is, de ezek bizony csak a sors kiváló kegyeltjeinek különös és kivételes szerencséjét jelentik. Az élet átla gos tapasztalata az, hogy a művé szetében gazdag ember az anyagi­akban nem képes lépést tartani mű­vészetének arányaival. Magyarán mondva, bizony a művészember leg- többszörfszegény ember. Amolyan Jókai féle gazdag szegény. A temesvári sziotársu’atnak van azonbau egy tagja, aki az említett ritka kivételek szerencsés osztályába tartozik. Nem követünk el túlságos indiszkréciót, ha eláruljuk, hogy ez a szerencsés művésznő Dióssy Nusi, a színtársulat primadouuája, aki a hozzávetőleges számítás szerint — legalább is félmiiiionoos. A vigkedályü primadonna két főúri kényelemmel berendezett pes'i villa tulajdonosa és azonkívül száz ezrekre menő vagyon úrnője. Diósy villái Rákosszentmihályon díszeleg­nek, puha fészket nyújtva a színpad munkájába elfáradt művésznőnek, százezrei pedig hadikölcsönkötvé- nyekben és vagyont érő ékszerek­ben bírnak biztos értéket. Dióssy három hadik ölesönben egyenként százezer—százezer koro­nás jegyzéssel vett részt és ezenkí­vül körülbelül ugyanilyen összeget képviselnek fedelrai ékszerei, gyé­mántjai, gyöngyei. Ezekről nevez­ték inár régebben a gyémánt-pri­madonnának. Nem kevesebb, mint tizennyo'c családtagnak ad ma en­nivalót Dióssy, aki egyik villáját tel­jesen átengedte szüleinek, testvérei nek, rokonainak, a gazdag miiyészuő szegény hozzátartozóinak. HÍREK. — Kinevezés. A kereskedelem­ügyi miniszter Dévai Lajos főmér­nököt, a ruáv. sátoraljaújhelyi osz- táiymérnőkságének főnökét máv. fel­ügyelővé nevezte ki. — Belépések a tüdőbetegek gon dozó intézetébe. Szinyei-Merse István 200, Hericz Sándor és neje 200 ko­rona lefizetésével a tüdőbetegek dozó intézetének alapitó tagjai'so- rába lépett. — Levelezés az Amerikában élő magyarokkal. A mű t hetekben sok oldalról intéztek a Vörös Kereszthez kérdést az iránt, hogy mily módon lennének Amerikába a postakülde­mények továbbíthatók. Erre vonat­kozólag a Vöröskereszt Egylet ér­tesíti a közönséget, hegy a Vörös- kereszt Egylet genfi nemzetközi bi­zottsága késznek nyilatkozott az Amerikában ó ő magyaroknak szóló levélpóstát közvetíteni. Figyelmez­teti azonban az ügylet az érdekel­teket, hogy igen rövideD, csak a legszükségesebb személyi híreket Írják meg és hogy leveleikhez por- tómentesitése végett egy nemzetközi vá'aszszelvényt (coupon-répon?) rne'- lékeljenek, mely minden postahiva­talnál kapható. Ajánlatos, hogy a levelek kettős borítékban helyeztes­senek el. A belső boríték tartal­mazza a címzett nevét, a külső pe­dig a következő címmel legyen el­látva és adandó postára: Coraita internaoionale des Prisanniers de Guerre Génévé. — Benkö sorsjegye? Köztudo­mású, hogy a nagyközönségnek sok millió koronát fizetett ki eddig a hírneves Benkő Bank és valószínű, hogy az uj m. kir. osztálysorsjáték- ban is kedvezni fogé népszerű bank­ház vevőinek a szerencse. A novem­ber 10-én kezdődő sorsjátékra a sorsjegykészlet kevés, miért is kér­jük a n. ó. közönséget, hogy a meg­rendeléseket postafordultával szíves­kedjenek beküldeni BENKŐ BANK részvénytársaságnak Budapest, An- drássy ut 60. Felelős szerkesztő: Landesmann Miksa. Szerkesztő: György Lajos. Jó házból való fiú aranyműves tanulónak fizetéssel felvétetik. Czim ; a kiadóhivatalban. Felsőbodrogi Vlzszabályozó Társulat. 251/1917. sz. MEGHÍV ó. A Felsóbodrogi Vizszabályozó Társulat Tőketerebesen, folyó évi novem­ber hö 6-án délelőtt 11 órakor saját helyiségében tartja rendes évi közgyűlését, melyre az érdekeltséget meghívóra. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgató választmány jelentése. 2. Számvizsgáló-bizottság jelentése az 1916. évi száma­dásokról. 3. Számvizsgáló bizottság választása az 1917, évi száma­dások megvizsgálásához. 4. Az 1918, évi társulati és öntöző csatornái költségvetés elfogadása. 5 Társulati alkalmazottak kérvénye helyzetök javítása iránt. 6. Palánkay István gátfelügyelő nyugdíjaztatás iránti kérvénye. 7. Horócsák Mihály gátőr nyugdíjazása. 8. A Felsőmagyarországi Czukoripar Részvénytársasággal kötött 20 000 koronás egyezség jóváhagyása. 9. A balparti belvizrendezési tervek elfogadása. 10. Négy választmányi tag választása. 11. Netaláni indítványok. Bettlér, 1917. október hó 18. Gróf Andrássy Géza sk., társulati e!nök.

Next

/
Thumbnails
Contents