Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-20 / 80. szám

80. szám (3)

FELSOMAGYARORSZAGI hírlap

Szombat, október 20.

Nem vitatható, hogy müveit munkásosztály a nemzeti többtermelési lehetőségnek legelső feltétele. Hiába vannak meg a fokozottabb raunkaprogramm anyagi feltételei, ha szakképzett és általánosságban is az értelemnek, tanúságnak magasabb fokán álló munkás sereg hiányzik.

A magyarországi szociáldemokrata párt részben ettől a gondolatból kiindulva a munkások műveltségének előmozdítására rendszeres tanfolyamokat rendezett, amelyek ez idei programmját most közük velünk.

E szerint a tervezet ' szerint a tanítás elemi oktatást és külön kur zusban magasabb képzést ölel fel. Az elemi oktatás keretében az idén a következő tárgyakat adják elő: 1. A szociáldemokrata pártok és a béke. 2. Az átmeneti gazdaság kérdései. 3. Háborús költségek. 4. Háború és szociáipo’itika. 5. A női munka. 6. Yilágpo'itikai problémák. A külön kurzus ez évi anyaga: 1. Szocializmus — a szocializmus tör ténete. 2. Magyar közgazdaságtan. 3. Magyar történelem — ku’turtör- ténet. 4. Szociá'po'itika — munkás- jog. 5. Beszédstilisztika. 6. A szak- szervezeti mozgalom elméleti kérdései. 7. Magyar-német nyelvtanítás.

Ebbői a nagyszabású és széles medrü tanítási tervből megállapíthatjuk, hogy a kérdéseknek szabad iskolában való megvitatása a magyar po'gári középosztálynak is kiváló kulturális érdeke és az iskola megvalósítása a Zemplénmegyei Köz- művelődési egyesültnek vo’na elsőrendű kötelessége.

Tanítani kell a polgárságot, mert fogalma sLcs ezekbeu a változott időkben feladatairól, céljáról, sőt önmagáról sem.

JYlerre van az a Jaskend ?

Az orosz fogoly és a magyar menyecske.

Az utcán orosz foglyok pisz mognak a szeraette1. Egy kender- szakálas muszka kedvetlenül gyű ja piszkos sarat, észre se veszi a csinos fekete szemű falusi menyecskét, aki odasündörög melléje. A karján kis kosár. Keszkenője a szemére huzva. Megáll az orosz mellett.^

— Jó munkát adjon az isten.

A muzsik fein eszel. Vigyorog. Csak úgy féltérdről pillant fel az asszony. Bólogat, aztán könyökével törölgeti a homlokát. A meoyecske szép nevető barackot kapar ki a kosárból s a muszka markába nyomja

— Egyik, sógor.

A sógor nevet, az apró szeme körül ezer ránc, nagyot fal, aztán feltápaszkodik, s lustán baWag a kupogó nagy csizmában az árnyékos gyalogjáróra. Az asszonyka is beleharap egy hamvas barzckba, a szája szélén kétfelől bugygyan ki a gyümölcs édes leve.

— Ugy-e jó?

Az orosz ránéz, mohón int :

— Dobre.

A menyecske kio’dozza a keszkenőjét és szép szabályosan négyrét hajtogatja, A szája tele, úgy beszél :

— Fene meleg vaD. Nem? Az árvatörvényszékbe jöttem, de tizenegy órára szól az Írásom.

— loasuu — röhög a nagy ménkű szőke legény.

— Az. Tizenegyre szól. A gyerekek miatt. Mer hogy az én szegény emberem épp Ilyen rab, mind kend. Két álló esztendeje. Csakhogy ü szegény Taskendben van bezárva.

A muszka felüti a fejét. Az arca e ború'. Néz nedves gyerekszemével az asszonyra, a szájaszélén ideges konvulzió. Sebesen mondja :

Taskend, Taskend.

A menyecske szapora nyelve nem áll meg:

— Taskendben bizony a lelkem. Oroszországban. Kamionka Strumiiovánái fogták meg. Tizenöt januárban.

Az orosznak mellére hanyatlik a feje:

— Kamionba — mormogja komoran — Kamionka-StruTji'ova.

— Sokáig ott harcolt szegény. Egyszer meg is rontotta az ágyúgolyó. Tíz hétig feküdt a lembergi kórházban. Rizolva spitájban.

CLóüd. Az asszony a kosárban kotorász :

— Idesapámnak akartun vioni kis dohányt. No iszen. Ne adj isten. Sehua egy száll. Mondok, viszek leg alább szivart, akibül kettő három krajcár. Mit gondol kend, mit kérnek érte ?

A fogoly ravaszul nézegeti a meoyicskét s úgy nevet, mintha a hóna alatt Csiklandoznák:

— De ne nevessen kend. Találja ki, mit fizettem két szivarért?

— Kicsivárér — nyögi ki nehezen a muszka és a fogai villognak.

— Mit ? Az ám, három hatost, a feki egye ki, — A kosárból gyönyörű kalács mosolyog. A menyecske letör egy falatot. Az oro -znak nyújtja.

— Aztán mondja raáD, merre van az a Taskend ?

— Taskend, Taskend — bólogat a ieg ny — aha Taskend.

— K nd arrafelé való, ugy-e ? Nyilván ismerős. írhatna, hallja, egy-két jó szót. Megfizetem. Ntm kívánom ingyen. Hogy bánjanak becsülettel embereimnek Ki esés István a ueve. Stefan Kincses krisz- gefangene gubernaja Taskend. Cvájte láger . ..

HÍREK.

Csak egy virágszálat a tüdőbeteg hősöknek.

A közeledő halottak napján egy lelkesen működő társadalmi szervezetünk a József kir. herceg Szanatórium egyesület gyűjtést rendez az újhegyi temetőkben. A gyűjtés régi jelszava „Csak egy virágszálat“ s e jelszó alatt az egyesület azt kéri, hogy a temetőbe zarándokolók egy szál virággal kevesebbet fonjauak a temetői koszorúkba s e virágszál értékét juttassák a szegénysorsu tüdőbetegek mentőakciója javára. A háború nyomorúságai módosították e kérést. Az egyesület szanatóriumaiban már tüdőbeteg hősöket is ápolnak s az egyesület ezek meg mentése céljából fordul a társadalom hazafias irgalmához. Ha- lottak-napjáa tehát, amikor az ember az élet és a halál problémáival foglalkozik, megkönnyezi azokat a boldogokat, akik már eltávoztak e siralomvölgyből és mély részvéttel nézi a boldogtalanokat, akiknek útja a megsemmisülés sötét kapuja felé vezet, gondoljunk az értünk szenvedő hősökre! Mert a földi sorsbau nem az elmúlás fájdalmasabb, amely békés megenyhül>'st hoz minden sebre, minden sj levédésre, hanem a haldoklás, az életerő lassú szótomlása, amikor a nyugalmas élet még vágyón ragaszkodik az élet örömeihez; amelyekből pedig oly kevés adatott neki. Ezt a képet kell látnunk, a haldoklásnak ezt a szomorú, gyászos folyamatát-, hogy mély megrendüléssel Dyissuk meg szivünk irgalmát a szenvedők előtt. Halottaknapja a maga mélyen raegihlető, benső eszmei vonatkozásával szomorúan a kal- mas az ilyen elmélyedésére. Az egyesület ez akciója a lelkek mély én zokogó hangulatúból me. riti forrását. Adakozzon mindenki a tüdőbeteg hősök megraentési alapjára!

— Wallis grófné kitüntetése. A

hivatalos lap csütörtöki száma rég* megérdemelt kitüntetéséről ad hirt A kirá'y gr.' Wallis Gyu'áné, szül. Somogyi I!ona grófnő csillagkeresz tes hölgynek a közjótékonyság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül az I. osztályú Erzsébet-ren- det adományozta. A kitünt^és hire országszerte örömet keltett. Különösen nálunk Sítoraijaujheiybeu fogadták örömmel a kitüntetés hírét, mert városunk nem egyszer élvezte a nemes!elkü grófnő bőkezű jótékonyságának áldásait.

— Halálozás. Mély megilletodés- sel vettük a hirt, hogy ifj. Bálint Dezső királyhelmeci reforrhátus lelkész 34-ik, lelkipasztorkodásának 9. évében pár heti betegeskedői után, elhunyt. Temetése csütörtökön ment végbe Sárospatak á'talános, osztatlan részvét mellett.

— A Sátoraljaújhelyi Izr. Nép- konyhaegyesület foiyó evt október hó 21-éu vasárnap délután 3 órakor tisztuji ási közgyűlést tart.

— Betörő orosz fogoly. A pálházai fogyasztási szövetkezetbe pénteken éjszaka betörést követte el. Elvittek elvittek több üveg ko nyaköt, két rúd sza!áu>it és a pénztárba talált aprópénzt. A nyomozás raegádupitotta, hogy a betörést egy fa!u i gazdálkodónál levő oroszfo goly követte el, aki gazdáját is meglopta s még azon éjszaka megszökött. A betörő muszkát, aki a közeli erdőségekben tartózkodik — még nem ta'álták meg.

— Talált pénztárca. Török Man- czi a Széchenyi Kávóház előtt egy péuzír cát talált egy kor. 90 fillér tartalommai. Igazolt tuajdouosa átveheti a megtaláló Andrássy utca 10. sz. alatti latásáD.

— Női tambura zenekar működik már naiutegy két hete a „Va- dászküit“ éttermében. A kitünően szervezett társulat zeneszámokon kívül kai és magánónekszámokkal szó rakoztatja a közönséget e-vtéről-es- tére álw.lános tetszés mellett.

— A vidéken is arcképes cselédkönyv lesz. Régi panasz a közönség köréből, hogy a cselédkönyvekkel sok visszaélés történik, amin a kor mány úgy vélt segíteni, hogy a jövőben csak az arcképes cselédkönyvek állíthatók ki. Ez a rendelet az ország egész területére vonatkozik és a belügyminiszter "erre vonatkozó rendelete ma érkezett le az alispánhoz. Az uj rendszer december elsején lép teljesen érvénybe.

Közgazdaság.

fi szőlőművelés reformmja.

Irta; Kincsessy Péter

szőlőbirtokos

Sátoraljaújhely.

Anyagi előnyei az eddig igényelt legalább harmincöt kötözőnapszám helyett teljesen elegendő öt serdülő gyermeknapszám, csak három koronájával számítva ennél 90 azaz kilencven korona húsz kilogramm réz- gálic helyett elegendő hat kilogramm, négy koronával számítva, ennél ötvenhat korona, permetező napszámnál viz hordásnál megtakarítás harminc korona, kötőanyagnál amennyiben csak egy szál kell egy tőkére, kilencven korona évi ötszáz karó pótlásná, anyag és munka megtakarítás kettőszáz korona, megjegyezve hogy teljes biztosság oksért a karókat, ha meg is hagyjuk a tőkék mellett, a mostani meglevő készlet tekintettel, hogy csak ötven-hatvan * centiméter magasságú szükséges, egy emberéletre a meglevő készlet teljesen elég, igy egy katasztrális holdnál az évi munka és anyag megtakarítás összege négyszázhatyanhat ötszáz koronáig mehet.

Mindezek olyan elfogadható csekély árakon van kiszámítva, hogy a tényleges megtakarításokkal nagyobb és nem merész az az állítás, hogy ezen módon kezelve a szőlőket, egy katasztrális hold szőlő megmunkálása alig kerül többe egy hold krumpli megmunkálásánál és termesztésénél, természetesen a rendes viszonyok beálltával ezen megtakarítás redukálódik, de akkor is legalább felére tehető. •- Sokan azt vitatták, hogy a szőlő kúszónövény és nem tűri meg a v.sszaszoritását, ezek ellenében csak azt jegyzem meg, hogy abban a tekintetben igazságuk van, hogy kúszónövény, hiszen azért nőnek rajta természetszerűleg a kacsok is, de már ezen túl vagyunk, mert a kacsokat leszedjük, mert nincs szükségük a kapaszkodásra és visz- szaszoritottuk a karóhoz és kötőanyaggal pótoltuk, de hogy növény- élettanilag miért kellene százötven centiméterre, vagy két méterre nevelni a venyigét, azt csakugyan nem lehet sem tudományos, sem gyakorlati szempontból megindokolni.

Továbbmenőleg fenti számításomba nem is vettem fel azokat a megtakarításokat, amelyeket a trágyázásnál érünk el ezenmüveléssel, mert úgy a nitrogen trágyából, amely a levél képződést, valamint a káli trágyából, mely a faképződésre szükséges, legfeljebb fele mennyiség szükséges, teljesen elég. Továbbá nedves években mily és mennyi kár származik a régi, most divó szőlőművelésnél abból, hogy a szőlőkötözésnél a levelek megsértődnek, elszáradnak és a termést- rothadásba hozzák, mig ennélteljesen szabadon állván, nap, levegő éri és nincs-kitéve a termés a rothadásnak. Megjegyzem még, hogy holdanként körülbelül ötven tőkét a régi művelés szerint kell kezelni, ho$y az oltáshoz zöld oltó- galyunk legyen.

Tekintettel, hogy hazánkban ez időszerint 324272 hektá szőlőterület van munkálás alatt, hacsak hektáronként négyszáz korona megtakarítást számítunk, úgy az ország szőlősgazdaközönsége évi száz százhúsz millió koronát takarít meg munka és anyagban.

Lelkem egész melegével és örömmel hozom nyilvánosságra kísérletemet és ennek eredményét azon óhajtással, hogy bárcsak még többen és többen igyekeznének más gazdasági ágakban is elősegíteni nemzetgazdaságunk előrehaladását és boldogulását, most, éppen most, amikor oly nagy szüksége van reá, mint talán sohasem.

Vége.

Felelős szerkesztő: Landesmann Miksa, Szerkesztő: György Lajos.