Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-08-17 / 63. szám
Ara: 12 fillér. o Huszadik évfolyam 63. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, augusztus 17. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Késiratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk r Történelmi jelentőségű hir futja be az országot. Károly király nemes uralkodói elhatározása folytán a nemzetnek egyik jogos vágya megy teljesedésbe ma augusztus 17-én, a király születésnapján. A nemzet megkapja a magyar vezényszót, amelyért ötven év óta hiába küzdött. A világháború megmutatta, hogy a magyar katona a hadseregnek legbátrabbja, a hazának és a trónnak legbiztosabb támasza. Magyar lélekkel, magyar dallal indultak a csatába a magyar- országi ezredek, a harctéren magyar szóval rontottak az ellenségre. A nemzettel együttérző király a fronton tanúja volt ama gyár vitézségnek, Be kellett látnia hogy a negyedik éve tartó borzalmas harcokban legelső vitézségi érmet nyert a magyar vezényszó, amelyről tehát alaptalanul állították, hogy veszélyeztetné a hadsereg harcképességét. Hiszen van e nagyszerűbb hadsereg a magyar honvédségnél, amelyet magyar tisztek magyar vezényszóval vezetnek? A magyar hűség és önfeláldozás a háborúban oly diadalt ült, amelynek a jutalmát a magyar nemzetnek el kellett nyernie. Magyar lelkünk nagy örömével tekintünk az ifjú királyra, aki egy szebb és boldogabb korszakba vezeti a magyar nemzetet Magyarország akkor volt mindig a leghatalmasabb, a magyar király trónja a legszilárdabb, Szent István koronája a legtündöklőbb amikor nemzeti hadsereg védte a trónt és nemzetet. Es a magyar nemzet ősi erényei akkor ragyogtak legtisztább ékességükben, a midőn a szabadságnak és nemzéli jogoknak teljességét élvezte az ország. Mátyás király aranykorát be sokszor vágyta vissza a nemzet, amikor a magyar géniusz dicsősége trónolt a budai vár ormán! A király elhatározása nyomán úgy érezzük, hogy Mátyás király nemzeti kora költözik újra közénk a régi pompában. Mátyás király meghalt, de föltámadt sírjából a vele eltemetett igazság, amely hozzájuttatja a nemzetet egyik legforóbban óhajtott jogához: had seregének magyarságához. Nem keressük, hogy a királynak ebben az elhatározásában mennyi része van politikusoknak és pártoknak. A magyar hadsereg megteremtésének vágya osztatlanul él a magyar nemzetben. De, ha mégis köszönteni akarjuk j azokat, akik a királynak születés napi ajándékához legdrágább em- ! béri értékkel adóztak, büszke hálával kell tekintenünk a magyar katonákra, hős honvédeinkre. A nemzet boldog örömmel várja a király születésnapjának évfordulóját. A király harmincadik évébe lép ezen a napon, a nemzet pedig századokkal és nem zeti jogainak örökkévalóságával jut előbbre. Rekvírálják a szénát és szalmát. A legelső, már ebben a gazdasági idényben a legelső rekvirálási rendelet érkezett Sátoraljsujhelyre. A távirati intézkedés csak röviden rendeli el a széna és a szalma rek- viráiását és jelzi, hogy a később kiadandó renda.et tartalmazza majd a részletes intézkedéseket. A hadsereg részére rende ik el táviratilag a széna és a szalma rekvirálását. A rekvirálást a katonaság fogja végezni a po'gári hatóság közbejöttével. Hogy Sátoraljaújhelyre mikor érkezik meg a rekviráló katonai bizottság, azt előre tudni nem lehet. A távirati rendeletnek intézkedései a következők; Rekvirálni fogják a gazdák szükségleteinek visszahagyásával az egész széna és szalmakészletet. Kivételt csak az mennyiség képez ezen kivül, amelyről a tulajdonos minden kétséget kizárólag igazolni tudja, hogy már más nem termelő fogyasztó szükségletének fedezésére eladta. A gazdáknak visszahagynak a felnőt állatokra darabonkint és naponkint a szénából 8, a szalmából 6 kilót. A növendék jószágnak pedig a megfelelő leszállított mennyiséget. A rekvirálaudó szóua és szalma maximális ára rarg nincs megállapítva. Ezt a részletes rendelet fogja közöloi. A gazdák tehát igy az átvételkor nem fogják megkapni a rekvirált mennyiség értékét, a szénánál azonban 20, a szalmánál pedig 8 korona előleget fizet nekik a rekviráló bizottság. Az egész összeget a maximális árt megállapító rendelet megjelenésétől számított harminc napon belül fizeti ki az ál lam a tulajdonosoknak. Ez a rendelet ma, mikor minden oldalról állandó a panasz a takarmány miatt, kiválóan érdekli a gazdákat, különösen most, mikor a szemestakarmány felhasználását is nagyban korlátozzák az ide vonatkozó koiraányrende'etek. Polgári ruhát csinálnak a katonaságnál. Rendelet a pótzászlóaljakhoz. A háború minden téren érezteti hatását. Akármerre tekintünk is, miodenütt megváltozott helyzetet látunk. Az élelmezésnél ép úgy, mint a ruházkodásnál. Néhány év óta majduem kizárólag katonaruha-szöveteket készítenek a posztógyárak, mert a néphadsereg mi'lióit ruhával ellátni nem csekély feladat. Az emberek szép lassan elfelejtették, hogy valamikor polgári ruha feszült rajtuk, úgy megszokták a mundért, hogy nem is gondolnak rá, hogy mi lesz, ha egyszer le kell vetni a katonazubbonyt és — nem lesz majd mit felvenni. A katonai pontosság és rend azonban már előkészülteket tesz a leszerelés most még a távoljövő ködében bizonytalankodó idejére. A pótzászlóaljak rendeletet kaptak a hadügyminisztériumtól, hogy raktáraik fölösleges katoaaöltönyeit alakítsák át polgári ruhává. Pontos és részletes utasítást csato’tak a rendelethez, amely hasznos útbaigazításokat foglal magában az átalakítás végrehajtását illetőleg. A muudérokat nem lesz nehéz polgári ruhává formálni. Eltűnnek a sujtások, a csillogó rézpitykék és a magas gallérok u zubbonyokról, helyükbe szürke gombok, lehajtós gallérok kerülnek és kész a civil ruha. Ez az elővigyázatosság mindenképen indokolt, mert a hároméves háború alatt rengeteg embernek kallódott el a [civil ruhája, ingben pedig mégsem lehet kilépni a kaszárnyából a polgári életbe. Olcsóbb lesz a telefon. A kereskedelemügyi minisztérium és a posta vezérigazgatóság fontos reformkérdésekkel foglalkozik a telefonra vonatkozólag. Értesülésünk szerint, melyet kitűnő forrásból szereztünk, első sorban az a cél, hogy az egész országra kiterjedően széles rétegeknek hozzáférhetővé tegyék a telefont, ami a bevezetés és az előfizetés árának leszállításával érhető el. További és későbbi reform az interurban beszélgetések dijának redukálása s ezzel egyidejűleg uj vonalak építése. Nagyszabású tervek készültek a távbeszélő intézménynek ily irányban való fejlesztésére, azonban előrelátható, hogy mind e fontos és üdvös reformok megvalósítására csak a háború után kerül sor. Információnk szerint a mostani távirattarifa is ideiglenes és csupán a háború idejére szól. Az a törekvés, hogy a mostani korlátokat, melyek a táviratozást alaposan megneheze- tik, a lehetőség szerint eltüntessék s ebben a tekintetben mindenekelőtt a vasárnapra vonatkozó súlyos limi- tációt igyekeznek megszüntetni. Nem lehetetlen, hogy a vasárnapi dringend-rendszert januárban törölni fogják és a koronás díjemelés mai formáján is változtatnak, amint a vonalak tehermentesítése megtörténik s a közönség számára a mainál több teret lehet nyújtani. Kultúra a cigányok birodalmában. Mit nem tasz a háború. A háború igen sok embernek megváltoztatta foglalkozását. Különösen gyökeres változást okozott falusi cigányaink életében, kik eddig valósággal a nép nyakán élős- ködtek. A Hegyközön, Kovácsvágás községben egész külön cigánytelep vau, hová eddig a kultúrának még az árnyéka sem igen jutott e). Iskolát eddig nem ismertek. A férfiak nyáron vályogvetóssel, télen muzsikálással foglalkoztak. Az asszonyok pedig minden héten vógigkoldúlták a Hegyközi falukat. Erélyes és szem télén fellépésükkel élelmiszert követeltek ; különben rendszerint elemeitek valamit. A háború végetvetett eddigi foglalkozásának. A férfiak nagyrésze katonának vonult be, az asszonynép pedig kénytelen volt valami foglalkozás után nézni, mivel mindenütt megcsappant az adakozók kedve, mindenfelé zárt ajtókra találtak. Hozzáfogtak tehát a házaló cse- rekereskedóshez. Zománcozott konyhaedényt vásárolnak, melyet élelmiszerért, főleg pedig rossz zsákért cserélnek be. A cserélt dolgokat aztán jó pénzért értekesitik. A vágási cigánysoron, hol eddig a szegénység és nyomorúság honolt, a háború örvendetesen megváltoztatta az életet. Jólótbeu, pénzbőségben vannak : az asszonyok cifra vi- ganóban járnak, sőt egyik-másiknak már aranygyűrű is került az ujjára. A rajkókra is akad már ruha, sőt némelyik arrn is gondol, bogy a Lapunk mai uáma 2 oldal
