Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-08-03 / 59. szám

59. szám (2)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Péntek, augusztus 3.

két; és rövid idő alatt hihetetlenül felszöktette a cselódbért, épen akkor, midőn már a puszta élelmezés kérdésének költsége is a réginek háromszorosára meg négyszeresére sző kött fel.

És ma úgy állunk, hogy nincs, egyszerűen nem kapható cseléd, még drága háborús bérért sem, még az oly csalogató, biztos ellátásért sem, Nincs cseléd, pedig az állam drága póazeket fizet a hadbavonultak hozzátartozóinak, hogy C3aiádfeníartó híján éhen ne vesszenek. De ezek a hadisegélyt élvezők, bár kínlódnak és nyomorognak, még sem vállalkoznak arra, hogy cselédnek állja nak be. Nem vállalkoznak, m«rfc a hadisegélyt ingyen munka nélkül kapják, a felajánlott fizetésért és teljes ellátásért pedig delgozaiok kellene. Azonkívül jól tudják, amely percben munkába állnak és maguk keresnek, elvesztik a hadisegéiyt: ezt pedig egy sem akarja, inkább nyemorog.

Tudunk eseteket, mikor asszo nyok kétségbeesve tördelték kezüket hogy nincsen betevő falatjuk, nincs egy ruhájuk, mert nem telik a ha- disególyből és m íg sena akartak cselédnek szegődni havi 30 korona bérért és teljes ellátásért! Ugyanakkor pedig más városokból, sőt Németországból s Ausztriából előkelő úri dámák, tanácsosok, igazgatók leányai ajánlkoztak családokhoz fizetség nélkül, pusztán ellátásért.

Hát hol a szegénység, hol az igazi nyemoruság ? Hol a mindenre kész, minden körülménnyel megalkudni tudó munk&kedv és dolgosai akarás? A lenézett, a kigunyoií kalapos úri dámáknál, akiinek fejérői a mi nyerészkedő kofáink ie szokták tépni a kalapot. Ma, a demokrácia napfelkeltének idején rá kel! utal nunk e téuyre, hogy a szenvedő és megváltásra váró néprétegek sora ból a szegény úri emberek, a minden munkára kész, nyomorgó tisztviselők proletártömtrge ki ne maradjon.

Finom, puha kezű uriuők, akik sohasem tanulták, ma csöndes megadássá! súrolnak és mosogatnak, meri a vice és más asszonyságok drága pénzért sem kaphatók ilyen alantas, durva munkára. Derogál nekik, válogatnak és közben szidják azokat, akik oly kevés hadisegéiyt utalnak ki nekik.

Cseléd? Aki ma még cseléd, ugyancsak érezteti a maga hatalmat Sőt a nyerészkedő kapzsi csalásai őt is sok mindenre kitanitották Soha annyi lopást a cseiedak el nem követtek, mint ma ; a rendőrséghez tö megesen érkeznek a följelentések, hogy különféle értékek eltűnnek, A mikor gyanúja mind alaposabbá vált a cselédje ellen följelentés tett. A megejtett nyomozás azonban nem vezetett eredményre, mire a kooy hatündér sértődötten azt kérdezte birájától, bepörölheti-e most már gaz dáját „rágalmazásért“. Erre az inpo- záns elégtételre azonban már nem került a sor, mert közben megcsípték a kis ártatlant, amint éppen a lopott holmit próbálta értékesíteni.

Hja, modernek vagyunk, a kultúra halad ugv, amint azt a mozik apacshistóriái s piacunk bátorszavu kofái meg üzérei tanítják. Cse!éd pedig maholnap már egyáltalán nem lesz ebben a gyászos világban, de hogy mi lesz helyette, ezt még senki sem tudja,

Magyarok sorsa az orosz fo- golytáborokban

Javul a foglyok helyzete.

Oroszország két nagy fogolytáborából érkezik híradás. Az egyik a krasrnojarski tábor, ahol 3ok újhelyi is van, főleg azok közül, akik Prozmysiben kerültek fogságba.

Cebrián Istvánné grófnő a magyar Vöröskereszt megbízásából sorra járta Oroszországnak azoknak a fogolytáborait, amelyekben magyar hadifoglyokat őriznek. A grófnő több, mint egy fél évig tartózkodott Oroszországban és a fogoly magyar katonák sorsáról a legteljesebb és legteljesebb és legalaposabb tájékozódást szerezte. Ú járól a most ezeket mondja eb

— Az oroszországi fogolytáborokról és az ott elhelyezett magyar katonák sorsáról a legjobb és leg >r- vendetesebb híreket hozhatom. Véreink a legemberségesebb elbánásban részesülnek, lakásuk és ellátó suk j >, A táborok most már mi d egé sséges éghajlati vidéken vannak elhelyezve és a legmodernebb, min den igényt kielégít ezekc-k bt rendezése. Az oroszok az utolsó rná-U évben teljes igyekezettel és mais buzgalommal szervezték meg a hadifoglyok ellátását, aosat a hí - kát és bajokat, amelyek az e ső évben előfordultak, te’j-sen k ik üs-a ■ bőitek. Megnéztük a kras/noj. ■ ■ u és troisbusovszki táborok a , alm< * legtöbb m gyár, naüvtvt közeposz tálybeii fogoly van e.hely •••«.ve. A legjobban berendezett táborok ezek Egészségügyi szempont ól most raár minden tábor a lehető legjobb állapotban van, A kórházak kitűnő st> és a magyarokat többnyire «agyar fogoly orvosok k.--ze>ik. A foglyok nem barakkokban vannak, ra-rt az ottani hidegek ellenezek a. in nyuj íanak kellő védelmet, hanem legtöbbször r atzy kőépületekben, A fűtés jó és minden;- it megnyugtathatok, hogy mieink a bid >gtői uttu szeműdnek semmit.

A tisztek busz-harmincas csoportokban bent a városokban iáknak. Havonkint ötven ruháit kapnak; Egy szobában ketten hárman laknak és tjszliszoigájuk is van. A fogolytáborokban a legénység hetenként háromszor kapvhu-t. Ezenkívül kapnak káposztát, babot vö- rősrépát és rizs% bőséges el'átásuk van. A tisztek, mv.uk főz- ínek.

A legénységet csak úgy fog’ab koítatják, mint nálunk. Legnagyobb részt mezőgazdasági munkához adják ki a foglyodat és épen olyan jó dolguk van, mint a mi falvsinkbsh a muszka foglyoknak, A fogságot á!ta!áb*n jó! viselik el és a nagy- hidegeket is könnyen kiállták. A tisztek leginkánb kézimunkával, fafaragással foglalkoznak, azután an goiul, oroszul és németül tanulnak. Sokat vannak szabad levegőn, de a városokban csakis kísérettel járhatnak. Aki bármilyen munkát végez, azért fizetést kap, A szellemi munkát végzők többet, a testi munkát végzők napi halvan-hetven kopeket. Aki hazulról is kap emellett bármily kis összeget, annak nagyon jó a sorsa. A foglyok ruházata jó és a

legénység soha nem volt rongyokban.

Pénzt is vittünk magunkkal és ötven rubelt adtunk mindenkinek Ami a foglyoknak való küldeményt illeti, azt ajánlhatom, hogy sem ru- h nnemüekből. sem pénzből sokat küldeni nem szabad. Legjobb egy szerre csak húsz-harminc koronát küldeni, egy kabátot, egy nadrágot, vagy egy darab fehérneműt. — Egyelőre azonban, a inig Oroszország belső helyzete nem tisztázódik, legjobb lesz, ha semmit sem küldenok.

A forradalom különben sem Iahet befolyással foglyaink sorsára, mert a táborok olyan messze esnek a fórra dalom gócpontjától, hogy annak hullámai a táborokig nemérhetnek ei. Senkit ne csüggesszen az, ha akár •egy évig sem kapott levelet fogoly hozzátartozójáró’, mert a levelek nagy nehézségek között kerülő utakon érkeznek hozzánk és például a román hadjárat idején és most is rengeteg levél elvesz, tt.

Akinek van valakije orosz fo- go ytáborbao, annak csak azt mond hatom, hogy nine- aggódásra oka.

€agedjük át a piacot

teljesen a vagyonosoknak

A város által beszerzendő olcsóbb élelmiszereket pe dig csakis a szegényebbeknek bocsássuk rendelkezésére. =====

pici árak tűrhetetlenek. Hagy «ígyebre ne hiv; tt,oz.u I., i í. vau m burgonya, laelylyei me- döbbentő u sorü foiyik. A kor ma« • rendeltet toegmaxí «.alja a burgonyát és ötszörös erői örü'jüii", ha kaphatjuk, egy ki ó cseuevés* apfó nyári körte ara négy - oruna tőt ennél több és minden főz lés és gyüäaöiqs, a mindeoospi legszü-;végesebb óre miszerek ára hihetetleoü drag». Nsm ke i azt itt most fei gem, hogy mit jelent a város kö zör.s- gere a piac és mit jelent az, na a. pi-ci uzsorának kiszolgáltatnak bjQi'.ünsat. Á főielók, a burgonya fontossága az élelmezésben épeu most a legjelentősebb, amikor a gazdasági észtéi,dő alkonyatán vagyunk es a kei y i ellátás a legnagyobb nehézségekbe ütközik. [És az eladók lelketlen uzsoráskodása most igyek szik kihasználni a neki kedvező Ion junktúrát, amikor tudja, hogy a gyo mórért minden á.dosatot meg kell hozni. Elősegíti a lelketlen visszaélést a hely zettel, egyes teh- tőseb« bak péozpociékolása is, amely nem tart drágának semmit, csakhogy összevásárolhasson mindent és ezzel egyenesen fe biztatja eladókat, hogy végletekig emeljek az árakat.

Több német és ausztriai városban megtörtént már a vagyonosabb és szegényebb osztály különválasztása abból a célból, hogy a városi kedvezményes árukhoz inkább ke- vésbbó vagyonosok jussanak hozzá. Ez a szelekció nem is rossz ötlet.

A német és osztrák mintának már Magyarországon is akadt követője. Pécs városában az uj jegyek kiosztásakor augusztus 6-án már ezt a bevált német rendszert léptetik életbe.

A szelekció & következőkép történik. A város hatósága hozzáférhető helyeken, mint tarfikokban, iegna

gyobb üzletekben jelentkezési lapokat bocsát a közönség rendelkezésére, amelyen bárki is kérheti a va- gyonta’anok osztályába való fölvételét. A jelentkezési lapon pontosan be kell jelenteni a családtagok számát, nevét, foglalkozását és jövedelmét, melyet a családtagok keresnek. Az igényjogosultságot a pol • gdrmestcr áhal megalakított 12 kerületi bíráló bizottság állapítja meg, melynek joga az érdekelteket személyesen felhívni. A bizottság fokozatokat állít föl a jövedelem és a családtagok számának összeegyeztetésével.

Jó lenne, ha váró unk hatósága is behozná ezt a szelekciót. Elvégre is: akik a vámnál és a vasútállomásnál a hatóságilag megállapított árakon felül vásárolnak mindenféle élelmiszert a termelőtől, akik kirándulnak falura és óit szekórszámra vásárolnak össin mindent, amit csak találnak és eszel nem billentik meg vagvoni helyzetük egyensúlyát hanem csak növelik a drágaságot a ezzel az Ínséget, azok igazán nem rd- m’ik meg, hogy# ők is rész; süljenek abban, amiben a szegények. Engedjük át a pucát, tejesen a vagyonosaknak. Á" város által beszerzendő o'e óbb élelmiszereket pedig csakis a szegényebbeknek b@- csá-suk rendelkezésére. A német p ds legyen- e téren is követésre méltó 1

1 ií-iS ÉÉ iitÉÉ

Jfíöiier alezredes napiparancsa.

A legutóbb lefo’yt harcokba« véres, die őségt ől teli küzdelmeket vívta'.-: a zemp'éni iiletőségüekből rekru’ált 65-ös bakák is, akikaak hő i visel-edését » . vezérli«r maga is «Ismerte. Ennek a dicsőséges időnek legfényesebb okmánya azonban az a napiparancs, amelyet Möller Kár-Jy -alezredes, « 65 ősök legendás aievr díse adott ki és amely a következőiét mondja:

A 65. gyalogezred julius 6-áD, 7-én és 8 án reggel a kövotkeiő erosz támadásiakat hárította el: Yisz- szaverte a 19. orosz gyalaghadosa- roharmászlóalját, tneiy 400 emberből ái’ott; a „halhatatlanokat“ (2400 embert) és a 73 , 74. 55. és 76. orosz gya’ogezredekaí (négyszer 2400 embert,) Nem törődött a 60 ütegre hess ült. ellenséges tüzérséggel, «mely többórás, fo’yton megújuló pergő tűzzel sújtotta tölcsérfölddé alakult állásainkat.

Ás ellenség támadásait részben elhárítottuk, részben az I. és II. 65. gr. zászlóaljaknál elszánt ellentámadással győzelmesen visszavertük.

Csak julius 8-án délben, amikor a megújuló és hihetetlen mértéket elérő tüz'rtégi és aknivető tűz árkainkat földbő1, húsból és csoatból való péppé alakította át, vonultunk vissza a jobb oldalról bekerítő ég átkaroló ellenség elől, győzelmesen ile véres veszteség után, maroknyira elolvadva.

A tisztek és legéaysóg a „jam uicai pokolban" az óriási szenvedések dtcíra emberfeletti magatartást tanúsítottak, győzelmi akaratuk hihetetlenül erős és magasztos volt.

Én, a ti ezredparancsnokotok, aki ju ius 6-án az első hat órát a derék I. 65. körében, a pergő tüa