Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-07-06 / 51. szám

Ara I It flllAr POLITIKAI ÚJSÁG Megjelelt minden szerdán at »zombaton tat«. Kéziratokat vissza nem adunk. Szarkciztóiég: Kazinczy-utcza S. Kiaáéhivatal: Landeamann Miksa és Társénál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félérra é korona. Nagjreé évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a lcgjutányosabb árban kdzllnk Uj pártalakulás. Mióta Andrássy Gyula gróf az ő csodálatos diagnosztigáló érzé­kével rámutatott ogy uj pártala- kulás szükségességére, aióta állan­dóan foglalkoztatja ez a kérdés a közvéleményt és rövid idő alatt szinte a köstudatba ment át. Magyarország politikai életében elég párt küzd egymással s ha a közvélemény mégis uj pártalakulást sürget, akkor ennek bizonyára mélyreható okai vannak. Ez okok közt nem utolsó a mai pártkeretek lazasága, a határ­vonalak bizonytalansága és el­mosódott volta. A mi pártjaink legnagyobb része alkalmilag, ad hoc keletkezett. Egyesitette ma­gában azokat, akik egy bizonyos kérdésben egyformán gondolkoz­tak, nem törődve azzal, hogy más, életbevágó tentesságu kér­désekben a pártok kebelében mélységes szakadékok tátonganak. Mi sem lett volna természetesebb, mint az, hogy mikor a párttá tömörülés célja el volt érve, vngy idejét múlta, akkor ezeknek a pártoknak is meg kellett volna sziinniök. Nem állitjuk, hegy ez valami rózsás állapot lett volna, de éppen •»* bői tűnik ki leg­meggyőzőbben, hogy az alkalmi pártalakitás nem egyéb politikai toldozás-foltozásnál, melylyel tak­tikai előnyöket itt-ott talán el lehet érni, de amely hosszú időre szóló egészséges fejlődést nem biztosíthat. Pelitikai életünk ezidőszerint úgyszólván kizárólag ilyen kiélt pártekból áll. A nemzeti munkapárt csak azért alakult, hogy a parlament munkaképességét bizto itsa. Miker ezt a feladatot a maga módja azeriut elvégezte, akkor nyomban meg kellett volna szűnnie. Hiszen nem is veit más a többi pártok­tól megkülönböztető pregrammja s igy nem is lehetett létjogosult­sága attól a perctől kesdve, mi kér a házszabélyrefermet megcsi­nálta. Már az elnevezése is aa alkalmiság bélyegét viseli magán mert az már igazán szomorú kri­tikája veins ami közállapotaink­nak, ka itt állandó jelleggel ala- kwhatna egy párt, melynek nincs egyéb pregramja, mint a munka. Erezték ezt ők is és esért tették nevök elé a díszítő „nem­zeti" szót. De még ezzel sem si­került a párt létjogosultságának kosszu időn való biztosítása, mert sem a nemzeti jelleg, sem a del- gezni az nem lehet oly ultima dif­ferentia, mely nz egyik parlamenti pártot a másiktól megkülönböz­tette. Ellenkezőleg! Éppen ezek alkotják azt a gonus proximuraot mely valamennyi magyar pártnak közös alfája, mert olyan párt nem létezhetik a magyar parlamentben, mely nem akar munkálkedni és munkáját nem nemzeti irányban akarja folytatni. Az alkotmánypárt adott ugyan az állami élet minden ágazatára kiterjedő programmot, de ez a programm sem mutat nagy elté­réseket attól a megszokott munkatervtől, mellyel kormányké pes pártjainak évtizedek óta a nemzet elé állanak. Ez a párt első sorban azért alakult, hogy a mun­kapárt alkotmányellenes cseleke­detéit megterolja és a közélet tisztaságát helyreállítsa s most a mikor a munkapárt megbukott, ez a két cél el van érve. A közjogi ellenzéknek, a nép­pártnak és a demokrata pártnak programmja alapos revízióra szo­rul. A demokrata párt programmja húsz esztendővel ezelőtt készült és azóta Magyarország politikai képe nagy változásokon ment keresztül. A néppárt maga is hirdeti, hogy politikai céljait re­vízió alá veszi. A közjogi ellenzék pedig bizonyára szintén érzi annak szükségességét, hogy olyan pro­grammot adjon, mely a nemzetnek nemcsak történelmi hivatásában szolgáljon vezérlő csillagul, hanem a mindennapi élet rögös ösvé­nyein is biztos útmutatója legyen. A gyakorlati élettel szerves összefüggésben nem álló pártok­nak le kellett magukat járniok s a világháború viharja csak siettette azt, aminek úgy is be kel’ett kö­vetkeznie. Ma már ott tartunk, hogy a politikai élet titkaitól távol álló honpolgár nem érti azt, ami körülötte történik és nem tudja, hogy tulajdonképen melyik pártban van a helye. A közönség nagy része pedig undorral fordul el a közélettől, mert ha azt látja, hegy pártok, amelyek programm- jukat már kimerítették, még min­dig élni akarnak, akkor joggal gyanúsíthatja őket a hatalomhoz való ragaszkodás, vagy a személyi politika vádjával. Uj pártalakulásra van tehát szökség. Uj programmra és uj emberekre. As a parlament, mely­nek pártjai nem életképesek, as maga sem életképes már. Es a mai parlament igazán lejárta már magát, eszel tovább dolgozni nem lehet. Az uj pártalakulás nem sie- rilkozhatik a mai parlament egy újabb gruppirozására, hanem a nemzetből kell annak kiindulnia és a választók vannak arra hivatva, hegy ezt a nagy átalakulást meg­csinálják. Az erszággyüléa felosz­latása nélkül uj pártalakulás nem képzelhető, uj pártalakulás nél­kül pedig a nemzet nem juthat el az egészséges fejlődés útjára. A „Hadik-fiuk“. (L. B.) Ssiiágyi Doni beoézgotő aposstrofálása a „Hadik-fiuk"-röl az ortságes figylemst is rájuk irányította. És ámbár mi itt a Felvidéken hos- sánk kösslebb valóknak tekintettük a „Hadik-fiukat", semhogy a Ssiiágyi Dsziő szava után kellett volna fi­gyelnünk a férfivá növésükre, mégii a Szilágyi Deaiő izemével nézve őket, sserepléiük fejlődési voaalát j óbban megláthattuk. Bizteiabbak voltunk abban, hogy aaekká válnak majd, akiknek egyéniségeiben is ígérkeztek, Kettőjüket korán elásó litetta Isten rendelése. Endre a leg­idősebb, most lett a főrendihás el­nöke ; köséleti tevékenysége eddig akább társadalmi veit. Hadik János grófról pedig most csak annyit olvastunk, amennyit ő maga mondott, olvastuk a főrendi­házi bessédét est as uj kormányt úgy üdvösll beszédet, hogy ezután világosnak látszott, ami eddig kissé homályban veit; a kormány külpo­litikája. Értve esalatt, hogy a mai kormány öisaetételére való tekintet­tel egy külpolitikai tisstásatlanság. A harmadik Hadik fiú Hadik Miksa ma épen a „békecsinálisban“ elsőrendűen nagyfentosságu ponton Stookhóim­ban képviseli a monarchiát, A Hadikok szerepe tehát érde­kes ívben szélesül ki a külpolitikai reláeiók felé. És itt csak annyiból érintem Hadik Miksa szerepét, ameny- nyíre egy diplomata szerepét ma árté tendencia nélkül érinteni lehet. A pesiciója ssempentjából. Mivel­hogy ma e diplomata sierepe az uj világrend forgalmai sserint nemcsak éppen as egyéni kiválóság folytál válbatik hasznossá, hanem ason pe- sioié által, melyet a diplomácia hát­védjéül saolgáló parlament jelent. Bs éppen egy magyar gróf diple máciai pozíciója annyit jelent, amennyit a magyar parlament, arra pedig már a múlt ssázadban Anglia válasstójegi küzdelme kezdte kiok­tatni a világot, hegy választójog ■Ama 4 »Mal kitsrjesztése által megerősített par­lament a aerazot nemzetközi pozí­cióját emeli. Es éppen ott történt a legelkesersdettebb választójogi küz­delem dönti alapjánál, hogy a ki­rály a felslhásnál ásásnál több tery- ját bizalmasan kéretta meg, tartóa- kodjanak a szavazástól. Az alkotmányom érzésű angol közvélemény ezt az inparlamontáris módot csakia a külpolitikai érdekek­ben tudta elintézni. Ám e históriai ténynek az én gondolatkörömhöz ép poa csak annyi a köze, hogy ami msggyizldéaüakkel mennyire fon­tos és nagy szerepre hivatottaknak ismerjük a férfivá nőtt „Hadik-fiukat" tisztában lássuk, hol és mely szerep vár ma a világtörténelmi átalakulá­sunk sorában a Hadikokra ? Méltó-e a hi vatottságukhez ? Hadik Endre a főrendiház el­nöki székében ét Jánes a Szilágyi Dezf liberalizmusa szerint való há­tér irányban a főrendiház padjan, ez a kép nyugtathat minket aziránt, hogy a nagy átalakulás, mely a nemzet nemzetközi pezicióját éppen a háborúból a békébe való átmenet küszöbén akarja méltó serba emelni, a főrendiházban is arra való erejű férfiakkal fog győzelemre vittetni. Abban, hogy a belügyi delgokban legjobb szemű államférfiaink közül való Hadik János meat éppen a fő­rendiházi szerepét tartja, csak ama nagy érdekből tudunk megnyugodni hegy a nemzeti izolálás olyan ma­radt politikájával szemben, amely Zápolya Jáüos izoláltságába sodor­hatná a aomsetet, erős, bistos ssemü férfiú kell éppen a flrendihási gá­ton is . . . — jul. 6. A tőkettrebesi választó­kerületben megejtendő kép­viselőválasztást a központi vá­lasztmány f. hó 9-ére tűzte ki. A választási elnök Meczner Béla lesz, küldöttségielnökökül: Hi­szem Kálmánt és Szladek Ká­rolyt, küldöttségi helyettes elnö­kök!: Thaly Györgyöt, Cseley Mátyást és ifj. Péchy Andort jelölték ki. Az egyedüli jelölt gr. Esterházy Móric miniszterelnök, aki eddig is képviselte a vólasz- tókerületet. A miniszterelnök prog- rammbeszédét, amelyet országos érdeklődés előz meg, vasárnap 8-án reggel tartja meg Gálszé- csen.

Next

/
Thumbnails
Contents