Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-07-20 / 55. szám
55. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Péntek, julius 20. Közélelmezési furcsaságok. Rendezni kell ai élelmiszerkiotztást. A háború okozta súlyos terhek között nem utolsó helyet foglal el az élelmiszerek megszerzésének a gondja. Korán reggel ott kell hagyni az asszonynak a gyerekeket magukra, és sietni a tejes, lisztes, keverés. zöldséges, meg egyéb boltok elé, bogy ott ácsorogjon dóiig abban a most nem mindig sikeres reményben, hogy talán kap valami élelmet. Az idő, az egészség, a munka, a kereset, a »salad rovására megy ez. Cselédet nem tarthat mindenki. És ha tart, hát nem azért fizeti és eteti, hogy a hivataloknál és boltoknál áosorogtassa nap-nap mellett, hanem, hogy az otthoni munkánál is valami hasznát vegye. Gondoskodjanak tehát, hogy az ácsorgá3, a drága idő elpocsékolása szűnjön meg. Az a sok szegény asszony, (a lehúzott fejkeDdő alatt, da sok jobb Borsot látott tisztviselő hivatalnok felesége és leánya is van) ne töltse idejét ilyen haszontalanul, amikor most minden perce a dolognak drága A munkásasizonyt az ura várja ebéddel, de nem tud adni, mert majd dél van, amikor hazaszabadul egy kis főzelékkel. A tisztviselő szomorú hajlékában is sok okosabb és hasznosabb munka van, mint az utcákon ácsorogni egész dóiolőttöket. Segítsenek ezen a tűrhetetlen helyzeten, Egy életrevaló rendszer. Segítsenek pedig az által, hogy az élelmi és közszükségleti cikkek kiosztásánál ne ragaszkodjanak nehány magán és az egy hatósági üzlethez, amely utóbbi • nak a már régebben megjelent miniszteri rendelet értelmében sem jogalapja, sem létjogosultsága nincsen. Ne idegenkedjenek a kereskedők összességétől, ne bízzanak meg csak egyes kiváltságosak becsületességében, haDem jutassanak a kiosz tásra kerülő cikkekből a város min den kereskedőjének és tekintsék mindannyiát méltónak a város bizalmára. Hogy pedig az egyes visszaélések és a mi fő ácsorgások már ab owo kizártassanak ajánljuk az alábbi példával illurztrált rendszer bevezetését, mint olyant amely más városokban régen be van vezetve és teljes megelégedésre funkciónál is. A város tudja, hogy melyik kereskedőnek mennyi cukrot, meg mennyi vajat, zsírt, lisztet, szappant, petróleumot vagy bármi mást ad ki elárusitásra, tudja azt is, hogy hány bevásárlási jegyet oszt ki, tehát kevés fáradságot igénylő munkával az ólelmiszerjegyeket az egyes kereskedésekre bocsáthat,ki nevükkel látja el s igy tudni fogja a fogyasztó, hogy neki hová kelljen menni, hogy óit biztosan megkapja a cukrát meg szappanát. Természetes egy-egy kereskedőre osak annyi jegyet lehet kiboosátani, amennyi cukrot például löszt neki a város, És úgy olyan szópeD, rendben, felzúdulás nélkül jutna mindeuki az őt megillető raeny- nyiséghez és igen sok visszaélést lehetne meggátolni. Minden városban behozták már ezt a rendszert, csak miuáíunk húzódoznak tőié, érthetetlen, hogy miért s ma is a legrend- szertelenebbül bonyolítják le az élelmiszerek kiizolgálását. A hatósági üzlet és az ármaximálás. Nem olyan régen, néhány napja talán, nem volt tékát elég időnk elfelejteni, szép, színes hirdetményeket ragasztottak ki. Tudatja ezekben a hatóság, hogy a közélelmezési hí vatal rendelete szerint az uj mosott korai burgonya ára kilónként 40 fii iér, a nem mosott korai burgonya ára 86 fillér kilónként. Kap egy szép napon a város burgonyát, vagy szerez a hatósági üzlet és kimérik. Nehogy azonban azt gondolja a nyájas olvasó, hogy kilónként 40 filléres árban, dehogy. Azért ható sági üzlet, hogy be ne tartsa az árakat. A burgonyát kilónként 90 (Kiieuaven) fillérét méricskélték. Mit szól ehhez a rendőrkapitány ur, féltő őre minden maximális ár tu'- lépéséaek. Itt igazán vanjjjogcirp a lebirságolásra. Reméljük meg lesz a felszólalásunknak a kellő eredménye, mert egyébként a mai szűkös papiros viszonyok mellett kár a drága papirost maximális árakat feltüntető Ös még a hatóság által sem respektált hirdetményekre elfecsérelni: Az idei szőlőtermés és a borárak. Olcsóbb lesz a bor. Az idei nagy szárazság, mely a gabonanemüek fejlődésére rossz hatással volt, a szőlőtermését annyira feljavította, hogyha az időjárás továbbra is ilyen marsd, nagyobb eső zések sem lesznek és a kései köd és dór elmarad, olyan szőlőtermésre van kilátás, atninő már köze! tiz esztendeje nem vo't. A száraz időjárás folytán a szőlőnek ártó peronospora sem lépett fel, úgy hogy igeu sok gazdának permeteznie sem kellett és az állam által rendelkezésre bocsátott rézgábeot sem vette igénybe. A szőlőtermés előrelátható rendkívüli bősége mellett azonban nagy aggodalommal tölti el a birtokosokat az a körülmény, hogy Dines hordó. Uj hordókat nem gyártanak, a meglevők rendkívül drágák, ha ugyan egyáltalán kaphatók, Sürgősen szükség volna tehát, ha a kormány még idejében gondoskodnék megfelelő hordókészletek előállításáról, hogy a borkereskedelem előrelátható nehéz helyzetét megkönnyítse. Az eddigi kilátások szerint a* idei bortermés el fogja érni az öt millió hektolitert, de legalább is dup Iája lesz a tavalyinak. A Tokaj hegy- aljáu gyönyörűen állnak a szőlők, a gazdák azonban kétségbeesetten gondolnak arra, hogy az óriási terméshez szüksóg s hordókat és edé nyékét nem tudják majd beszeresui, Ugvanis nemcsak hordóhiáuy van, hanem üveg- és dugóhiány is, amiken sürgősen kell segíteni. A várható rendkívül bősége? szőlőtermés dolgában kérdést intéztünk a ra. kir. országos központi mintapinca igazgatóságához, ahol a következőket mondották : — A száraz időjárás követkéz tében csakugyan kitűnő szőlőtermés várható Ha a mostani állapot nem változik, az idei termés el fogja érn; az 1908 iki rekordtermést. A kitűnő termés természetesen maga után fogja vonni a bor árának csökkenését. A bor ára most a nagybani eladásnál bordóban literenkint 3—6 korona, palackoukiat 4—6 korona. A hadsereg ezer hektoliterenkint vásárolva 3 korona 40 fillérért ve3zi a bort. Természetesen a katonaság a legna gyobb fogyasztó. A pecsenyebor ára 7, deciüteres palackonkint 4.60—8 koroua. A szamorodni és asszubor félliteres palackját 20 koronáért adják el. 1908 b n a rokord termés idején, 26 koroua volt a legjobb bor hektoliterjének az ára, sőt egyes vidékeken a kö'csönadott hordók fejében kölcsön dij címén ugyan annyi mustot is adtak a vásárlónak. A hordóhiáuyon azonban feltétlenül segíteni kell,'mert kádármunkás most nincs és dongafát nem gyártanak a háború óta, hanem csupán tűzifát és talpfát termelnek. A hordó rendkívül drága, 6 és fél hektóliteras hor dót 40—50 koronáért vásárolnak a birtokosok. A hadisegélyezés korlátozása. A belügyminiszter rendelete. A háború kitörése óta sokan éltek uzzal a panasszal, hogy amig tőlük az uruk halála után a hadi- sególyt megvonták, addig igen sok jómódú gazdag katona felesége ha disegóiyt kap. Ez a helyzet most naegvá’tozik. A hadiözvegyek ugyan továbbra is csak a régi csekély járulékot fogják kapni elesett férjü« után, de ezzel szemben a teher mentes birtokkal rendelkezőktől megvonják a hadisególyt. Ezzel egyidejűén e'rendelts a belügyminiszter, hogy a hadbavo nultak családtagjaival *z elő járósá- gok és jegyzők s álta!ában mindazok a hivatalos személyek, akik velők érintkeznek, mindenkor a legud vadasabb modort és hangot hasz nálják, mert e tekiateibeu is igen sok panasz merül föl, még pedig nap-aap mellett. A belügyminiszternek a polgármesterhez és ali pánhoz.e tárgyban intézett rendelete egyébként igy hangzik : Az 1915. óv január hó 27-én kia dott rendeletével hivatali elődöm felhívta alispán (polgármester) urat, utasítsa a községi elöljáróságokat és főleg a községi körjegyzőket, illetve alantas tisztviselőit, hogy a hadbavo- nultak gyáraohtására szoruló családtagjainak panaszait mindenkor azonnal és a lelkiismeretességgel vizsgálják meg és amennyiben a panaszt indokolt találják, a legteljesebb odaad ássál igyekezzenek mindent elkövetni, hogy az ervosoltassék. Ami pedig azt a hangot és modort illeti, amelyet minden féle, de főiig a hadbavonultak családtagjaival szemben használni ke!!, meg hagyta, hogy gyengédség és figyé- lera nyilatkozzék meg a községi elől járóság minden szavában, minden tettében azok iránt, akiknek hozzá tartozói, ha kell életük árán is a hazáért harcolnak. Meg vagyok arról győződve, hogy a kötelességeit hazafias áldó zatkészséggel és fáradhatatlanul teljesítő jegyzői (tisztviselői) kar eb- ben a vonatkozásban is teljes odaadással felel meg nehéz feladatának. Minvazoná tal több oldalról beérkezett egyes panaszok következtében kívánatosnak tartom, hogy alispán (polgármester) ur az illetőket újra hívja föl, hogy a f»ut«bb idézett körrendeletében kifejtett szempontokat szigorúan tartsák szem előtt. A gorombáskodásoknak tehát, a melyek a hadisególy kifizetésnél eddig napirenden voltak, ezzel a rendelettel befellegzett. Nem basák lessnek ezután a kifizetéssel megbízott egyének, hamm az elhagyatet- tak jóindulatú támogatói, taaácsadói akik most a belügyminisztertől is- máteltaí^moghallottik, hogyan kell a felekkel szemben viselkodni. HÍREK. — Tiz millió korona a kárpáti falvak újjáépítésire. A kárpáti eiien- ségdulta falvak újjáépítésének folyamatban lévő akciójáról Kovács Gábor, az akció kormány hatósági megbízottja úgy nyilatkozott, hogy az áliarui sagiíő-akció kizárólag & feldúlt falvakban folyó uiagánépitke- zések támogatására szorítkozik. — Egyelőre tthát nem az ellenség által okozott kár megtérítéséről van szó, hanem arról, hogy az ái'am, a hozzáforduló m^gánépitkezőkuek kamatmentes kölcsön, ingyen építőanyag és munkaerő alakjába» segítséget nyújtson. Az eddig ily kép nyújtott segélyek összege nyolo-tiz millióra lehető. A Kárpátokban ösz- szesen 2000 házat és gazdasági épületet pusztítottak el teljesen az oroszok, kétezer épület pedig kisebb nagyobb mértékben megsérült. Ezekből mintegy 1500 épület épült föl eddig. Az újjáépítés munkája neht- zen megy, mert nincs építőanyag és munkaerő s maga a károsult lakosság nem akar segédkezni saját házának felépítésében. Az iskolák és temp’omok felépítésére később kerül a sor. — A sátoraljaujh.iyl szegény izr. iskoláztató és felruházó egyesület folyó hó 24-én d. u. 4 órakor az izr. hitközség tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat egyik kimagasló pontja a kozmái Kun Frigyes elhalálozása folytán megüresedett elnöki állás betöltése. — Halálozások. Gróf Lónyay Gábor főrendiházi tag, nagybirtokos a felsőzempléni ref. egyháztanécs bírája Budapesten 57 éves korában szivszé;hüdés következtéin váratlanul e'halt. Az elhunyt hg. Lónyay Elemérnek testvér bátyja volt. — Szabó János folyó hó 1Ő én reggeli 6 órakor élttének 73-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultban a függetlenségi párt régi hűséges tagját gyászolja. Temetése ma délután megy végbe. — Uzsora a pétkávéval. A közélelmezési hivatal elnöke rendeletileg hívta föl a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a legszigorub ban ellenőrizzék a k»kereskedőket, kiknak nagyrésze a közélelmezési hivatalkoz beérkezett panaszok szerint a pótkévó m»ximá'is árát egy- általá» nara tartja be s gyakran egy kilóőrt 6—7 koronát is követelnek, akkor, mikor a pótkávé legmagasabb ára 2 korosa 46 fillér ki-, logrammonként.
