Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-12-24 / 98. szám

98. szám (2) FELS0MAGYAR0RSZAG1 HÍRLAP Hétté? áeeenWr 24. A © C • Rokkantügyi intézetek. — Hadifoglyaink helyzete. • • • Gr. Mailáth József b.t. t. beszéde a delegáció hadügyi albizottságának folyó hó 19-én megtartott ülésében. Gr. Mailáth József b. t. t a helybeli hadigondozó intézet és megfigyelő állomás miniszteri biztosa, a világháború kitörése napjától fáradhatatlan buzgalmat és munkálkodást fejt ki ama nyilt kérdések mennél sikeresebb megoldásában, amelyek szervesen függnek össze a háborúval és majdan az óhajtva várt demobili- zációval, békével. A vezetése alatt álló intézmények tökéletességük folytán •rszágos jelentőségűvé emelkedtek, természetes tehát, hogy országos érdeklődés kiséri Mailáth József gróf mindama nyilatkozatait, amelyek fentebbi kérdésekkel képeznek kapcsolatot. A legutóbbi napokban, folyó hó 19-én a delegáció hadügyi albizottságában tartott nagy hatást keltett beszédet, foglalkozva a demobilizáció nagy kérdéseivel, a rokkantügyi intézetek célirányos működésével és a hadifoglyok helyzetével. Teljes egészében sikerült megszereznünk az emberbaráti szeretettől duzzadó, kiváló jártasságot eláruld beszédet és úgy hisszük, nemcsak olvasóközönségünk, de egész Magyarország érdekét szolgáljuk, amikor a remek beszédet szószerinti szövegé­ben alant közöljük: Tisztelt Albizottság! Mindenekelőtt megnyugvással, elégtétellel és örömmel üdvözlöm, hogy a hadügyminiszter ur a hadi közigazgatásról szóló előterjeszté­sében őszinte elismerését és köszö­netét fejezte ki úgy a harctéren, mint az itthon lévő egészségügyi személyzetnek, orvosok, gyógysze­részek, ápolónők stb. önfeláldozó és szakszerű tevékenységért, valamint az önkéntes betegápolók, nem, kor és osztálykülönbség nélkül idehaza kifejtett önzetlen emberbaráti műkö­déséről oly meleg szavakban meg­emlékezett. Ezen meleg elismerést nem le­het eléggé ismételnünk és azért itt az albizottságban nyomatékosan szó­ba hozom és csatlakozom Simonyi Semadam Sándor tisztelt delegatus társam azon javaslatához, hogy a tisztelt előadó ur is ezt a körülményt a jelentésében kiemelni szíveskedjék. Mint az Országos Hadigondozó Hivatal sátoraljaújhelyi intézetének és harctéri betegmegfigyelő állomá­sának miniszteri biztosa kb. három év óta alkalmam van a háborús közegészségügygyei intenzivebben foglalkozni és e nagyfontosságu tárgykörre vonatkozóan tapasztala­taim alapján volnék bátor néhány töltötte a levegőt izgalomnál, nyo- msiató tudattal, a jelezte, hogy ve­szély van itt is, mint a bányában, amely robbanó léggel telik meg. Csak egy aiikra kell, hogy a pusz­títás szelleme ott is megkezdje mun­káját. Drágaság van ott is, még az iparcikkekben is, — hiszen sok gyá rat lőszergyártásra alakítottak át, s ott folyik a lázas munka az em­beriség nagyobb dicsőségére, ügy látszik, itt sem terjedt még el Gul­liver brobdingnagi királyának a szelleme, aki kész volt inkább el­veszteni egész birodalmát, semhogy a puikapor titkát valaha megismer­je, „melyet nyilván az emberi faj holmi gonosz szelleme vagy ellen­sége eszelt ki.“ Olyan ez & kicsi ország, körül­véve minden oldalról a háború bor­zalmaitól mint nagy tűzvésznél azok a házak, amelyek még nem égnek, de amelyeknek tetőit leve rik, Hogy meg ne gyul'adjanak. Nyomasztó gondolatokkal sétál tana a Zürichi tó partján, kérdezvén »agamban : nai m*r»d hát m’g eb ben a világpusztulásban, ami egy kis reményt, egy kis hitet ébresz­tene az emberben . . . ? A hó sötéten, csendesen hul- j ámzott. Négy szárnyú fehér halász madarak hinbálodstak a hullámokon. Gyorsjáratú karcsú kis propellerek siettek végig a tavon, pira», kék és fehér lángjuk visssarezgatt a vízből, Köröskörül a holdvilágos éjben fe­héren tündököltek a svájci havasok. Erőteljesen tódult fe! lelkemből a hit, a tudat: hogy ez a világ szép ! Mindaz; mit a természet nyújtott es­künk, nagyszerű és magasztos. Az élet melege, a lélek gyönyörűsége kínálkozik mindanütt, s csak embe­rek gonoszsága tette esuff* a teresé szetett, tt-tts ki sná, pokollá az élete*. É? rrőteljessn tört e!Ő lelkem­ből a fogadalom, hogy ami kis erőm, tehetségem, tudásom lesz, s bibliai alakok fanatizmusával viszem & »dom oda ama a c'.’ra, hogy megdöntés- sék egy egész régi világ, s feltá- ráadjon egy uj, boldogabb korszak. ............Akik imádkozni montek karácsony éjjelén a templomokba, — no imádkozzatok ti a régi recspt szerint ! Ne imádkozzatok győzele­mért, fegyverek diadaláért, — ne ráncigáljatok le az istenséget az ég bői, hogy segítségül ehhez vagy ah­hoz a párthoz álljon, ne hi v jár ok őt meg, hogy öldökléseitekben részt vegyen. Egyért imádkozzatok, ha van Istenetek, ha van hitetek : a békéért ! ! aktuálissá vált kérdésre a legilleté kesebb faktornak a hadügyminister urnák figyelmét felhívni. Ma már kétség kívül áll az a tény, hogy a háborús sikereinknek java részét, háborús közegészség- ügyünk fejlett voltának köszönhet­jük, de mely csak a háború folya­mán alakult ki ilyenné. Ha tekintet­be vesszük, hogy mig a közelmúlt nagyobb háborúiban járványos fer­tőző betegségben úgy a harctéren, mint a mögöttes országrészekben a halálozás jóval felülmúlta a fegyve­rek által okozott halálozási arány­számot, úgy méltán legteljesebb elis­meréssel kell adóznunk a mai orvosi tudomány haladásának, mert ma fertőző betegség okozta járványok­ról nemcsak a mögöttes országré­szekben, hanem még a harctereken sem szólhatunk. Úgy a harctereken, mint a mö­göttes országrészekben ezen járvány- mentességnek titka a praeventi9 oltá­sokon kivül a fertőzésre gyanús be­teg katonának isolalása és karanténba helyezése. Az 1914. őszén felbukkanó és hirtelen nagyobb mérvet venni kezdő fertőző betegségek terjedésének megakadályozására a belügyminisz­térium a hadügyministeriummal és a honvédelmi minisztériummal egyet­értésben Magyarország északi részé­ben 14 ilyen karantain, illetőleg megfigyelő állomást létesített 41.834 betegférőhellyel a mögöttes ország­rész védelmére. A kárpáti harcok idején említett megfigyelő állomások óriási szol­gálatot tettek s valójában ama szi­gorú intézkedésnek, hogy az összes beteg katonák ezen állomások ka­rantain rendszerén mentek keresz­tül, — köszönhető, hogy Magyaror­szág mentes maradt a járványos fertőző betegségek lehurcolásától. A gorliczei áttörés után, a harc tér lényeges eltolódásával említett megfigyeli állomások karantain ren­deltetése megszűnt, miután ezt a frontmögötti korházak vették át és az említett megfigyelő állomások három kivételével tartalékkorházakká alakultak át. A megfigyeli állomások kérdé­sénél azért időztem hosszabban, miután a megfigyelő állomások sze­repe a demobilizacioná! kell, hogy előtérbe tóluljon azon elvnél fogva, hogy a mögöttes országrészeket a demobilizált katonaság karantainba való helyezésével mentesíthetjük csak biztosan a járványos fertőző betegségektől. Ez a kérdés az Oroszországgal kötendő külön-békével kapcsolatosan ma már sürgősen aktuálissá vált. Bár ama véleményben vagyok, hogy tekintettel a nyugati harctérre, a keleti arcvonalon nem fog bekövet­kezni a sző szorosabb értelmében a demobilizacio, illetőleg úgy értem, hogy a keleti arcvonalon működő csapatok karantainba való helyezés nélkül szenvednek eltolást a nyugati harctérre. A demobilizacio szempont­jából tehát a felsőmagyarországi megfigyelő állomások számításba nem jönnek, de igenis rekonstruálan- dók az orosz fogságból visszatérő hadifoglyok karantainba helyezése céljából. Kétségkívül gyakorlati célszerű­ség szempontjából felmerülhet az a kírstf! ii, keg}' mlüfth a ffarrp mögötti kórházak a csapateltolások folytán rendeltetésük alól felszabadul­nak és ha azok megfelelő tetvetlenifi és fertőtlenítő berendezésekkel, vala­mint laboratoriummal is rendelkeznek, nem-e szolgálhatnak ezek a vissza­térő hadifoglyok karantainba helye­zésére, mely esetben említett magyar­országi raegfigye’ő állomások mostani rendeltetésüktől el nem vonatnának. Ezek alapján mindenesetre bátor vagyok hadügyminiszter ur figyelmét a megfigyelő állomások szerepére felhívni azzal a kéréssel, hogy sür­gősen méltóztatnék odahatni, — te­kintettel az aktualitásra, — hogy u Oroszországból visszatérő hadi­foglyok karantainba helyezése éá annak lebonyolítása fennakadást ne szenvedjen. A demebilizaeio kérdésével kap­csolatban, ha a mögöttes ország­részek járványmentességét és ezzel a jövendő generáció biztosítását igazán szivünkön viseljük, volnék bátor a következő, szerintem nein kevésbbé fontos javaslatokkal izei gálni. Már most megáilapitandőnak tar* tanám illetékes tényezők által azon otvosoknak névsorát, akikre a demo* bilizacio hosszas tartama alattháberu* közegészségügyi intézményünknek feltétlenül szükségük ie«z. Szüksé­gesnek tartom ezt azért, hogy az orvosoknak a demobilizacio alkalmáé­val szakképzetségüknek tekintetbe vétele nélkül való tömeges elbocsá­tása folytán háborús közegészségügyi intézményeink működésűkben .leg­alább a demobilizacio tartamára fenn­akadást ne szenvedjenek. Ugyanity mértékben fontosnak tartom, hegy már most állapíttassak meg a ható­sági orvosoknak névsora, értem ezalatt a községi, kör-, járási, városi és megyei orvosokat, hogy ezek á demobilizacioQ kezdetekor bocsáttat sanak el, hogy működési körzetükben, a mögöttes országrészben felbuk­kanó járványos megbetegedések el­fojtásánál már hatékonyan közre­működhessenek. Amilyen kicsinyesnek látszik első pillanatra ez a két javaslatot!, oly nagy horderejűek és fontosak á a gyakorlatban, a valóságban. A háborút igazán akkor fogjuk meg­nyerni, ha ezt, nemcsak a harctere« ken dicsőséggel befejezzük, hanei* a mögöttes országrészeket is ét a jövő generáeziőt is megóvjuk és megmentjük a háborús járványok okozta pusztulástól. Ebben a tekintetben Japán szol­gálhatna mintául, amely ország i nagy orosz-japán háború befejezté­vel a küzdő hadsereghez tartóz! összes egyéneket karantain alá ha« lyezte. Ez által országát az Utóla­gos fertőző és öldöklő betegségek­től megóvta. (folyt, k©v.) A felmeetettok levár&sl elfe­dése. A honvédelmi miniszter felha­talmazta a járási főseolgabiráktí és a polgármestereket, hogy mindaíek- □ak, akik uj felmentésüket, vagy meglévő felmentésük meghesseabt- fisát kérték és erre javaslatba is há­zaltak, ha felmentési ügyük sédig •intézést nem nyert, már most l9lg. évi máreius hó 8I-ig érvényei bevá- rási engedélyt adhassanak, liege«« Ijedte levábbá, hogy a deemher 31 ig á talánosságba« felmentett ki- VAtáses gőz- ás moteroiéplőgépkeze, lek és fűtők felmentése, ka felmen­tésükre még továbbra is szükség vas ifit. február ÍS-?g merkefsrtabwitaf- sik

Next

/
Thumbnails
Contents