Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-12-12 / 95. szám

Huszadik évfolyam 95. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Szerda, december 12. POLITIKAI ÚJSÁG minäen szsrädn és szombaton est«. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kaziítczy-ufcza 5 Kiadóhivatal: ßanäesmann 3U. és Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona, Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. Hirdetésedet a Iegjufányosabb árban közlünk Optimista érzéssel remélhetjük, hogy a bé­ke kinyílott kapuja nem fog ered­ménytelenül becsukódni. A ren­dületlen, reményteljes bizalom mel lett azonban egy kevéssé óvatos­nak kell lennünk mert az entente furfang, ravaszság, terror, rosszin­dulat és főleg a csengő arany bi­zonyára tovább dolgozik Orosz­országban, a kiszámíthatatlan meg­lepetések hazájában. Félénk ma­dár a béke galambja, gonosz szándékú emberek legkisebb zaja is elriaszthatja. Mindazonáltal jogosan biza­kodhatunk, hogy ez idén fehér karácsonyunk lesz. A háború hal doklik, bár a béke azt óhajtva várt utód még nem született meg, Ezokból a polgári okosság, a haza iránt való kötelesség azt követeli, hogy lábhoz tett fegy­verrel, de puskaporunkat szárazon tartva, nyugodtan, komoly mél­tósággal, felkészülten várjunk min­den eshetőségre. Mi már néhányszor megtettük a magunkét, a reánk erőszakolt háború folyamán többször kinyi­latkoztatták béke készségünket, érthető örömmel halljuk tehát az ellenséges táborból jövő béke hangokat. Csodálatos, hogy már a han­gok távoli hallatára is nagyon sokan vannak, egyének ép úgy mint politikai párt csoportok, akik a kilátásban eredményt a saját számlájuk javára szeretnék Írni. Hogy ők csináltak a békét, amit tudvalevőleg minden jóérzésü em­ber óhajtott és tehetségéhez mér ­ten dolgozott annak megvalósí­tásán. Igazuk bizonyságául az érvek sorozatában] azt is felemlitik, hogy az egyengetés nehéz munkáját a köz'ársaságiak és a népparlament végezték. Az ujjongok elfelejtik, hogy Franciország köztársaság és a háborús uszítok legdühösebbje éppen Poincaré, a köztársaság radikális miniszter elnöke. A fanatikus hívőkkel szemben a tények épen az ellenkezőt bi- zonyitájk. Az első békeáramlat ugyanis épen monarchikus állam­ból indult ki. Ifjú királynak IV. Károly tronralépésekor kiadott manifesztumában legfőbb óhajá­nak nyilvánította vissza szerezni népének a béke áldásait, és a német kancellár, úgyis a monar­chia külügyminisztere és a ma­gyar parlament valamennyi párt­jának vezére többször fejezték ki a központi hatalmik békeké^zsé- gét, hajlandóságát. ______________ Meddő munka tehát vitatkozni azon, ki csinálja a békét és a létrehozás dicsősége kinek a nevé- _ hez fog fűződni. Csináljak az bi- j zonyos, még pedig a világtörténelmi kényszerűség inicitivájábol, Orosz­ország. Mi reánk csak a feladat vár, türelemmel, reménykedéssel, vér- tezetten várni. fi novemberi közigazgatás. — dec. 12. Z a nap lén várnaegye közigazgatá­si bizottsága hétfőn tartotta rendes havi ü!ését — Széchenyi György gróf főispán távoilótében — Dókus Gyula alispán elnöklete alatt. Napireud előtt eluöklő alispán örvendetesen emlé­kezett meg arról, hogy a vármegye főispánja ma taríja esküvőjét. Eb­ből az a’kalombó! elhatározta a bi­zottság az alispán javaslatára, a vármegye köztiszteletben és közsze­retetben álló főispánját üdvözölni és őt arról alábbi táviratban kiérte­síteni. Máitóságos Gr. Széchenyi György urnák Zenaplónvármegye főispánja Reál-tanoda utca 8. Budapest. A közigazgatási bizottságnak ülésre egybegyült tagjai megem­lékezve arról az örvendetes ese­ményről, hogy Méltóságod ma tartja házasságának ünnepét, tisz­telettel és szeretettel üdvözli mól- tóságtokat szón kívánságának ki­fejezése mellett, hogy Méltóságod és Hitvese mai örömnapja egy hosz- szu zavartalan boldog élet kezdő n*pja legyen Zemplén vármegye közigazga­tási bizottsága nevében Dókus Gyu’a, alispán. Az alispáni jelentés a személyi ügyek tárgyalásánál m=»g em!ókezik arról, hogy a vármegye főispánja a kinevezett iroda segéd­tisztek közül Kádár Jánost szolgá­lattételre a központba, Lehocüy Gá bort a sátoraljaújhelyi járási főszol­gabírói hivatalhoz, Dragovits Jánost a bodrogközi járási főszolgabírói hi­vatalhoz osztotta be. — Petrócz községben Kurocska Mihály bíróvá vá'asztatott. Rádely Dezső mádi adóügyi jegyző elhalálozott. Kula Pál tállyai vezetőjegyző állásától fölfüggesztetett. Nagy István és Pa* tocki Andor jegyzők rendbírsággal Bujtattak. • A közegészségügy a vármegye főorvosának jelentése 1 szerint ma már kielégítő. A karosai Lapunk mai száma 2 oldal. hasi hagymás járvány terjedése meg lett akadályozva. A vizsgálat meg­állapította, hogy a karosai viz hasi hagymáz baktériumaival fertőzött. A víznek bármiféle célra való fel- használása a község és a környék lakosainak a legszigorúbban megtil- tatott. Közrendészet, katona ügyek, közlekedésügy, adó, vallás- és közoktatásügy. Tüzesetek voltak : Olaszüszkáu, Dsregnyőn, Berettőn, Merészpatakon, Likácsin, Homonnán, Koskóczon, Torpolókán, és Kálnssrosztokán, Her- nádnémetiben és TÍ3za!uczon. A m. kir. honvédelmi miniszter azon intézkedése, — melyben elren­delte, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlannak talált egyének kö­zül, azoknak egy meghatározott szá­mú mennyisége fegyver nélküli ka touai szolgálatra bevonassák, — vármegyeszerte foganatosíttatott. Úgy az állami valamint a kié­pített törvényhatósági közutak, — figyelemmel a rendkívüli körülmé­nyekre, általában véve kielégítően jó karban vaunak, forgalmi akadály sehol sem fordu't elő. — A hadi- szintér folytán megrongált utak vég­leges helyrehozatala folyamatban van. Az adóbehajtások folyamatban vannak. A tanítás — kivéve a felvidék azon községeit, ahol az oroszdulás miatt iskola épület nincs, — várme gyeszerte rendbeD, minden fenuaka- dá!y nélkül folyik. A Sátoraljaúj­helyben fellépett vörheny járvány miatt város összes óvodáit, elemi iskoláit, fiú- és leány polgári iskolái a járvány megszüntésig a vármegye a ispánja bezáratta. Mezőgazdaság. Az őszi szántás- vetés raunká latai, a november hóban is tartó igen kedvező időjárás mellett, teljes erővel végeztettek, s a beérkezett jelentések szerint általánosságban befejoz8ttnek mondhatók. A vetési területek nagysága mindenütt eléri a tavalyit és a vetések szépek. Te­kintettel az ezrekre menő hadifogoly elvonásokra, — amint azt már alis­pán a mu’t hóban is jelentette, rész­letesen indokolt előterjesztés tett a földművelésügyi miniszterhez, kicse­rélési rendszer utján, 1000 újabb ha­di fogolynak engedélyezése iránt. Megismételt kérelemre, az elmúlt hóbau egyszáz olasz hadi fogolyt bocsátott a földművelésügyi minisz­ter a munkabizottság rendelke­zésére. Ügykezelés. A központi közigazgatási híva talokban az ügymenet az összes al­kalmazottak raegkettőztetett szor­galma és jelentékenyen felemelt hivatalos órák mellett is csak a leg­nagyobb megerőltetéssel végezhető el, mert a közigazgatási teendők folyton szaporodnak, a személyzet pedig egyrészt a bevonulások miatt, másrészt az itthon levők kimerülése és mind gyakoribb betegeskedése miatt időről-időre kevesbbedik. Panasz egy orvos ellen. Dr. Kende Miksa gálszécsi or­vos ellen Vojtkó György panasszal élt. Nevezett, beteg édesapjához több ízben hívta az orvost, aki azonban dacára abbeli Ígéretének, hogy azon- ua! megy, a beteget csak másodnap reggel látogatta meg, amikor már az öreg Vojtkó kiszenvedett. Az or­vos ilyetén kötelességét nem telje­sítette, miért is Dókus Gyula alis­pán dr. Kende Miksa ellen elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot. Dr. Kende ez ellen a köz- igazgatási bizottsághoz felebbezett, azt állitván, hogy a kérdéses időben maga is beteg volt, orvost magához azonban azért nem hivott, mert nin­csen Gálszécsen megbízható orvos. Az előadó kéri az aüspáni határozat helybenhagyását, már azért is, mert dr. Kende nem mondta Vojtkónak, hogy beteg, sőt biztatta, hogy el­megy. Molnár Béla, dr. Löcherei Lőrinc kérik a bizottságot a feleb- bczésnek helyt adni, mert Kende doktor a legelfoglaltabb orvos, aki kötelességének eddig mindenkor ele­get tett. A közigazgatási bizottság elutasítva a felebbezést, helyben­hagyta az aüspáni határozatot. A pénzügyigazgató és a bodrogközi Jegyzők közötti ügy a bizottságban ezúttal ismét szóba került. A pénzügyigaz* gató jelentésében fölemlítette, hogy a bodrogközi jegyzők, az ártér­adók behajtása tárgyábani átiratát, azok válaszra sem méltatták, nem­hogy a behajtástszorgalmazták volna. Br. Sennyey Miklós bizottsági tag felszólalása alapján megállapítja a bizottság, hogy a kiélesedett nézet­eltérés egy erősen kiszínezett hír­lapi tudósítás alapján indult, mert a pénzügyigazgató csupán a behajtá­sok késede’mességét nehézményezte, és előadásában csupán a jogos kritikát gyakorolta. Dr. Szirmay István len­dületes beszédben szállt síkra a pénz­ügyigazgató érdekében. Helytelennek és meg nem állónak tartja a bizott­ságban elhangzott jogos bírálatokat az érdekeltek által felülbírálni és ki­fogásolni, Javasolja, hogy a közigaz­gatási bizottság, a Nagy Tamás kir. pénzügyigazgatót hivatalos eljárásá­ból kifolyólag ért támadásokat a leghatározottabban utasítsa vissza, tiltakozzék az ellen, hogy tisztviselők a közigatási bizottságban tett hiva­talos nyi atkozatukért a bizottság tagjait kérdőre vonhassák vagy azt

Next

/
Thumbnails
Contents