Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-11-24 / 90. szám
90. szám (2) FELSOMAGYARORSZÄGI HÍRLAP Szombat, november 24. vöknek anyagi erőnk mindenraeg feszítésével segédkezet kell nyújtani a harctéren vérükkel és életükkel áldozó fiainknak. Hogy módot adjak a legszegényebbeknek is a hadikölcsön jegyzésre a városházán hadikölcsönjegyző irodát állítottam föl, ahol a m. kir. honvédelmi miniszteriura hadsegélyző hivatala által támogatott hadikölcsön biztosítások köthetők. Ez a hadikölcsön biztosítás negyed évi 13 K. dij fizetése ellenében módot nyújt mindenkinek arra, hogy életét 15 évi időtartamra 1C00 koronára biztosítsa, s>z államnak 1000 K, hadikö'csönt nyújtson és a magyar országos biztositó intézet által minden egyes biztosítás után az országos hadsegélyző bizottságnak juttatott jutalékkal az elesettek özvegyeit éz árváit segítse. Hiszem, hogy e felhívásom nyomán városunk közönsége körében uj lendületre kap a hadi- kölcsönjegyzés és történelmi múltú vármegyénk székvárosának közönsége ismét vezérszerephez kapva, tündöklő példáját fogja adni a határtalan áldozatkészségnek. Sátoraljaújhely, 1917. nov. 20. Farkas Andor polgármester. Egyidejűleg átiratot intézett a város összes hivatal vezetőihez, a melyben felkérte őket, hogy a városi tisztviselői kar által eszközölt hadikölcsönjegy zésekhez hasonlóan mindegyik hivatal indítson azonnal mozgalmat, szólítsa fel jegyzésre tisztviselői karát és az eredményről a város polgármesterét kiértesítse, hogy a jegyzések felvételére egy városi tisztviselő kiküldése iránt iutézkedhes3ék. A hadikölcsön fontosságát magyarázni felesleg» snek tartjuk. A köztudatba ment már át, hogy annak sikere nemseti becsület, jövendőnk kérdése és ezúttal különösen a béke alapjait van hivatva lerakni, ».mellett, hogy mint tőkebefektetés páratlanul előnyös. Az előző kibocsátásokban hatalmas arányokkal vettek részt a te betősek a vagyonosok és képességeiknek megfelelően a kisemberek. Hogy ez utóbbiak hazafias felbuzdulásoknak teljes lélekkel fokozott mér tékben tehessenek eleget a „Magyar Országos Biztosító Intézet R.-T.“ teszi lehetővé az által, hogy az egyes jegyzőkre előnyös életbiztosítással kapcsolatosan néhány koronával, még a legszegényebbek is jelentékeny összegeket jegyezhetnek. Miudtíu jegyző fél egyéni érdeke mellett altruisztikus célt is szolgál, mert a jegyzések után élvezett jutalék az országos Hadse- gélyző Hivatal ellenőrzése mellett a hadiözvegyek és árvák javára lesz fordítva. Joggal remélhető tehát, amint Farkas Andor polgármester felhívása mondja: „uj lendületre kap a hadi- kölcsönjfgyzés és történelmi múltú vármegyénk székvárosának közönsége ismét vezérszerephez kapva, tündöklő példáját fogja adui a határtalan magyar áldozatkészségnek.“ * A városi hadikö’csön-jegyzósi irodájában újabban a következő jegyzések történtek : Tirnász Majerné 1000, ifj. Deutsch Mór 3000, Davidovits Sámuel 2000, Friedmann Márkusz 2000, Berkovits Rafaelné 2000, Friedmann Hugó, Fried Hugó, Heimlich Simonné, Pikula Ede, Baum Lina, Szépkuthy Józsefné, Rosenberg Bernát, Geller Áron, S'amovics Dá>. id, Rosenberg Hei maorié,Feuerstein MórlOOO—1000 Grüuwa!d Sári 3000, Waldmann Pinkász 2000, Osepcsik József 3000, Stern Éliás 2000, Józsa Lajos 2000, Figura József 1000, Eisenberger Mór 10000, Adler Ábrahám 5000, Szafir Márkusz 500, [Goldstein Lina 200, Gyarmatby Béla 1000, Grünfeld Etelka 1000, Altmann Ferenci 1000, Szász Simon, Schwarez József, Sza- loutai Ferenc, Urbán János, Friedmann Igndcz, Csorna István, Badarj László, Friedmann Ábrahám, Toronyéi István, ifj, Bájer János, Frisch Sámuel Lázár, Deutsch Herman, Klein Jónás r. Kovács ÖdöD, Hurka Endre, Kukoly Antal, Csorna Gyula, Tóth Mihály,Klein Chaina 1000—1000, Prihoda Andor, Krausz Manó, Mádi Imre, Lőw inger Dávid, Schwárcz István. Petim Gyula, .Cseh Furenc, Schweiger Vilmos, Bettelheim Gyula 2000—2000, Rein Lajo-i, Schwarez Herman, Balogh József 3000—3000, Läufer Ignác, Odze Rubio, Vajda Józsefné 5000—5000, Primche Ede 10000 koronát. Eddigi összjegyzés: 223 700 K. * Lapunk zártakor értesülünk, hogy a városi hadikölcsön jegyzési irodában a hadikölcsönjegyzések jóval túlhaladták az egynegyed- millid koronát. Tanítják az iskolákban a háború következményeit. — nov. 24. Üdvös és egészséges rendeietet bocsátott ki újabban a közoktatás- ügyi minisztérium. E rendelte, hogy az ország minden középiskolájában rendszeresen tartsanak olyan előadásokat, melyeken a háború eddigi eredményei nyilvánvalóvá váljanak a tanulóifjúság előtt. A négy esztendő óta tartó világfelfordulás ugyanis nagy eltolódásokat idézett elő azokban a tudományágakban is, melyeket ma a középiskolák tanítanak és szükségessé vált bizonyos útmutatásokat eszközölni, jelző és irányzó helyeket megjelölni, eredményeket leszögezni, melyeknek segítségével a tapasztalatlan és zsenge itéletii ifjúság is biztosan kezelhesse a háborús delej tüt. Ezek az előadások a tanítás keretein belül történnek ugyan, de némi önállósággal, amennyiben a kultuszminisztérium rendelkezése szerint minden tanár meghatározott óraszámban köteles a tantárgyával kapcsolatos háborús eseményekről beszámolui. Legnagyobb szerep jut terméssetesen a földrajz, történelem és fizika professzorainak, A háborús földrajz valóban egészen más, mint a békében tanított geográfia. Európa térképe — mint egy osodálatos kaleidoszkóp, melyben üvege erepek helyett vérróesák hullanak — ma is I szünetlenül változik. A történelem j tanára előtt szép feladat áll: ifjú hallgatóival meg kell értetni a gazdasági kapcsolatokat s e kapcsolatok felbontását, aa antagonizraust, amely ma elválasztja a háborús feleket s e pillanatig lehetetlenné teszi, hogy egymást megértsék. Mert az újkor történelmét nem királyok és hadvezérek születésének dátumai fogják megtölteni, hanem a szociális haladás eszméinek harcai és diadalai. A zieluni rabbi az árdrágítók és árucstmpészők ellen, • • Átok hatósági engedéllyel. — BOT. 24. Eszméuyi cá'zttu rendelitek sokaságát bocsátották ki a kormányok a háború óta, hogy megakadályoj- sak gyötrelme* szipoly ozását azoknak a piócáknak, amelyek a n^p vérző testéhez tapadtak. Uzsorások és árdrágítók ezek a rut piócák, akik nem elégedtek meg a badiállapotnak a földművelő és ipari termelők, valamint a kereskedők nagy rószi'ra oly előnyös, oly gazdagító viszonyaival, hanem még külön bűnös utakon Í3 tömik telhetetlen zsebüket a fogyasztók ínségének növelésével. A rendeletek tömegei, a maguk büntető határozmányaival, egyrészt maró sónak voltak szánva, amitől összt- zsugorodjaDak.elerőtlenedjenek a vór- szivó, undok uadályok. Da a rendkívüli időkben, amikor erkölcsök leromlásáról komor megdöbbenéssel írhatna, ha volna egy kortárs Tacitus, amikor világszerte törvénnyé váltak iszonyú törvénytelenségek: a jó kormányrendeletektől nem lehet orvoslást várni, nem is beszélve a rosszakról. Belátták ezt a galíciai becsületes rabbinusok is, akikről a következő érdekes hirt közük: A „Lemberger Zeitung“ jelenti, hogy a zieiuui kerület rabbijai azzal a kérelemmel fordultak i!h féket hatóságaikhoz, engednék meg, hogy átokkal sújthassák mindazokat a hitsorso8aikat, akik kerületük városaiból és községeiből élelmiszereket szállítanak ki ás ezeket uzsoraáron eladják. A lap szerint az illetékes hatóság a kért engedelmet megadta. Az átok —• hatósági engedéllyel — eszerint a közélelmezés megjavításának szolgálatába lépett, legalább a zieluni kerületben. A rabbinusok, akik ezt a különös orvosságot találták ki az élelmiszeruzsora ellen, éppen nem olyan nevetséges, gyermekes gondolkoaisu emberek, amint talán az első pillanatra látszik. Számítanak híveik nagy fanatizmusára, a papi átoktól szörnyedő félelmére. Mert mi az a pénzbírság, mi az a kis elzáratág, amelyekkel a kormányrendeletek riasztanak, a Újvilági boldogság elvesztéséhez, vagy ahhoz képest, ha a bűnös árdrágítónak „elférgesedik az itala s az ételénél undorodéiba jő ?“ (Ha ugyan tasssasszssBBr „MODIANO-CLUBSPECIALITE“ SODORNI VALÓ SZ1VARKAPAPIRNAK ARA ma 1 könyvecskében 60 lap van. finden könyvecskén rajta vaa a védjegy, is , íyír0s Oll 111 l ér. aláírása gat rövid szárú makrapipájából és érdeklődve nézi a fiatalok kuglizó játékát egyetlen vágya, hogy felgyógyulva haszna vehető müíábat kapjon és folytathassa továbbra is polgári foglalkozását a tarcali vincellér képzőben, ahol mint napszámos foglalatoskodott. Kivételesen civil lakója is akad a kórháznak : a 12 éves Spisák Laci Bodrogkereszturról. Mindakót lába görbe a születése óta. Itt gépkezeléssel igyekeznek elvenni tőle mindkét mankóját. Eleven észjárású, ügyes fickó. Öt elemi osztályt végzett Karos Hermin vezetése alatt. Jól érzi magát a katnaák közt. ők is kedvelik és becézik. Orosz lakónak nincs híján az intézet. Szomszédom, Narraut Konstantin is a rheuraája hozta a kórházba s viszont ő a rheumáját. Tagba szakadt, csontos széles vállu, borotvált arcú, sápadt képű alak. Széles természetű, szolgálat kész ember. Kirübabánái fogták el a németek s nekünk ajándékozták. így karült Máramarosszigetre, majd Uj ! helybe. 37 éves. Oltbon felesége és 4 gyermeke van. Munkabíró és munkaszerető ember. Itt jól érzi magát. Azt állítja, hogy otthon majd csakis jót mondhat a magyarokról. De nem mutatok be több alakot az intézet ideig.enes lakóiból. Többnyire harcedzett, a hadiéletben meg- ropant, a haza védelmében többé kevésbbé elvegyült fiuk ezek, akik itt remélik visszamenni testük épségét, hogy azt büszkén, boldogan megint a haza rendelkezésére bocsássák. Hogy tényleg, visszasepri-a legtöbbje az épségét teljesen ? Meg lehet. Ha a káposztához! vagy száraz kenyérhez hasonlítanám az embert, fölöttébb bíznám benne. Mert tudva lérő, hogy a káposzta annál jobbá válik, mennél többször föl- melegítik. S a kenyér is, hogyha megpirítják, nem nyer-e még jobb izt és rugalmasságot.- rd.~
