Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-11-21 / 89. szám
POLITIKAI ÚJSÁG JKagjelen minäert szerädn és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczi?-utoza 5- Kiadóhivatal: ßandosmann 3H. és Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér, hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Eltűnt a cérna az újhelyi piacról. Á háború vérrel szentelt, dicsőséges történelmi eseményekkel terhes negyedik esztendejében, a harctéri események mellett a belpolitikai élet az, ami az ország teljes érdeklődését bírja. Kiváncsi türelmességgel várja a nemzet a demokratikus ország építés pilléreinek lerakását és nem kisebb kíváncsiság kiséri azokat a kérdéseket, amelyek a hadviselés okozta sebek gyógyítása, népjóléti socialis intézmények alkotása kórházak, menedék helyek építése, közegészségügyi kulturális, meg száz és száz másféle szükségletek kielégítése, hadiárvák, rokkantak, özvegyek istápo- lásával képeznek szerves kapcsolatot. A kiváncsi érdeklődés rugóját nem az intézmények mikénti felállítása képezi, hanem az a sokkal súlyosabb kirdés, miből nye- e szükségletek kielégítése fedezetet ? Van e pénz ezekre a rengeteg felgyülemlett kiadásra, a melyet még a hadikölcsönök idő közi kamatai és azok jövőbeni visz- sza fizetése is szaporít. Mindezekre az országos ér deklődéssel kisért kérdésekre ad feleletet, a november 20 áa megkezdődött a magyar képviselőháznak történelmi nevezetességű ülésszaka, tkkor nyújtotta be a kormány a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot, mely uj korszakot nyit a nemzet életében és az 1917—1918, iki állami költ ségvetés tervezetét, mely először tájékoztatja a nyilvánosságot arról; mennyibe került eddig a háború és mik azok a jövedelmi for rások, amelyekből az államháztartás rendkívüli kiadásai fedezetet találnak. A költségvetés, — bár mindkét törvénytervezet egyformán igen komoly és epoehalis jelentőségű — kerül úgy tudjuk elsőben a tárgyalás alá, mert mindennél égetőbb, sürgősebb, hogy a pénzügyi kormányzat ne rövid lejáratú indemnitásokkal dolgozzék tovább, hanem rendszeres költségvetéssel, mely biztosságot teremt és világosságot dérit az államháztartás egész helyzetére. A gondviselés különös kegyének köszönhetjük, hogy épen ezekben a súlyos gondterhes időkben az ország pénzügyi hajójának kormány kerekénél Wekerle ül egy olyan ember, aki a maga geniális, nagyszabású koncepciójával, minden idők legnagyobb financiális és közgazdasági szaktudásával az államháztartás megbillent egyensúlyát annyiszor már helyreállította. A most beterjesztett költség- vetési tervezete, a számok igazságával erélyes felelet a külföld ama híreszteléseire, hogy Magyarország elgyengült, ki merült, nem birja ki tovább a háborút, igazolja annak, hogy az ország meggondolt ádozáskészséggel még uj adóterhek viselésére is szívesen kész. A nép tehát nem idegenkedik az uj adóreformoktól, hanem mondhatnánk szivesen várja azokat, mert ez szabadítja meg attól a bizonytalanságtól, hogy miből kapja meg a hadiköl- csön kamatait és miből fizetődnek ki a népjóléti alkotások költségei — olyan eminens érdekek ezek, hogy az uj adójavaslatokat még a legelzárkózot- tabb előtt is népszerűvé teszik. A népszerűséget még a kivetés igazságos elve is fokozza: fizessen olcsóbban az, aki a háború alatt keresett, felgazdagodott. A város a VII. hadikölcsön érdekében. • • Városi jegyzési iroda létesült. — A tisztviselők eddig 101-000 koronát Jegyeztek. — Farkas Andor akciója. — nov. 21, A hadikölcsön jegyzései már megindultak. Zemplónvármegye és Sátoraljaújhely város közöusége ismét lelkesen siet anyagiakkal támogatni az önvédelmi harcot, melyet már több, mint három esztendeje folytatunk. Az eddigi hadikö'csönök jegyzéseinél már bizonyította Ujhely város közönsége áldozatkészségét. Amit azonban a VII. hadikö'csön eredményeiben fog produkálui ennek a vá rosuak a polgársága, az — az eddigi eredmények bizonyítják — felül fog múlni naindeu eddigi reményt. Farkas Andor polgármestei ugyanis czélul tűzte maga elé, hogy Ujhely város közönsége a VII. hadi kö'csön során az országban vezető szerephez jussou és pé'dít adjon más varosoknak a hazafias áldozat- készségben. A polgármester a városházán hadikö'csön jegyzési irodát állított feh amelynek szervezetét a következő határozatban osztom be: Sátoraljaújhely r. t. város polgármesterétől. 12749/1917. szám. A Magyar Országos Biztositó Intézet a m. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatalának ellenőrzése a>att álló hadi- kölcsön-biztositás kötését ajánlja. Határozat. Hetedik Magyar badikölcsöu minél sikeresebbé tétele érdekében a városháza tanácstermé« ben hadikölcsönjegysési irodát állítok fel, ahol m. kir. honvédelmi ministerium hadsegélyző hivatala által ajánlott hadiköl- csönbiztositás érdekében kívánok akciót kifejteni. Az irodavezetésével dr. Ma- lártsik György közig, tanácsnokot bízom meg és roe"é a város tisztviselői karából dr. Kel ner Győző áiv. ü'-ioköt és Lánci Aladár »'számvevőt rendelem ki. Sátoraljaújhely, 1917. nov. 19. Farkas Andor polgármester. A hadikölcsön iroda munkáló dását a tegnapi napon már megkezdte. A polgármester értekezletbe hívta össze a város tisztviselőit, hogy a hadikölcsön érdekében való munkálkodásra kérjedőieí. A városi tisztviselők a leglelkesebben fogad ták a polgármester buzdító szavait és hogy p-'dÁt mutassanak az áldó- zatkészsógbfcn, rövid réháuy perc alatt 101 COO koronát jegyeztek. Farkas Andor polgármester 10.0C0 koronás jegyzékei nyitotta meg a jegyzések sorát. Kór szy Gyula 10,000, G-csei Jenő 10 000, Téber József 10,000, Jnrcaó Ágoston 5000, Schmidt Lrjos 5000, dr. Malártsik György 5000, dr. Keiner Győző 5000, Rak mányi Jenő 5000, Árnoth falvy En»'1 50C0 Lánci Aladár 5000 Friss Heiman 5000, Márton Ele* 5000, Széchenyi L-.jos 4030 Tónika László 4000, Prihoda Lajos 3000, Weinberger Dávid 2000, Gottlieb Jenő 1000, Zsihovits Gyula 1000 és Guttmaou Hetman 1000 koronát jegyeztek. Bizton hisszük, hogy ilyeu kezdet után az eredmény minden csodálatra érdemes lesz. Farkas Andor, polgármester és a város tisztviselőinek példaadása eredményei kel, hogy hasson a város minden polgáránál. Meg kel értenie mindakinek, hogy a VII. hadikölcsön jegyzéséből nem szabad hiányozni egyetlen embernek sem, még a legszegényebbeknek sem, mert aki a város által propagált olcsó feltételek mellett sem jegyez, az ellensége hazájának. _____ — nov. 21. Mióta a cérna árát maximálták, mi is következhetett be egyéb, a cérna háborús ravaszsággal kántorrá változott és nyomtalanul eltüot az újhelyi piacról. Nem marsát meg más belőle, csak az emléke, amely szorosan egybeolvad lelki szemeink előtt azokkal a boldog időkkel, a mikor Dem okozott semmi gondot feleségünknek, ha egy elszakadt ka- bátgombok^t fe'akarta varrni. Szóval a cérna eltűnt D9 nem baj, majd előkerül, ha a maximális árak néhány koronácskával magasabbak lesznek és a tiz, busz gombolyag cérna boldog tulajdonosai azok eladási árából emeletes házacskákat vása'rolgathatnak maguknak. Aroig az elrejtett sok-sok cérna elő nem jön rejtekéből, addig felfüggesztik a „foltos ruha nem szégyen csak a rongyos“ közmondásnak érvényét, ívért hát a foltozáshoz cérna is kell, ez pad'g nincs. Ha egy szegény hadisegélyes asszony három gyermekének rongyos ruhácskáját meg akarja foltozni, akkor cérnára keil adnia egész havi- segélyéi, merd tudni :ell,‘hogy időnként azért e'őbuiik ám uéhány gombolyag cérna, amikor például egy régi 80 fillér karikáért 20 koronát kinálgatunk. A cérna ugyanis csak elvben tűnt el Ujhelyben, tényleg azonban van belőle néhány gombolyag, amely a háború elhúzódásában bízva és erre vágyva, csak kedvezőbb kongjunkturá a vár. Ezen a téren is leghatásosabb és legcélravezetőbb intézkedés volna alapos irotozásokat tartani és akiknél e'rejtett cérnát találnak, azokat a törvény teljes szigorával büntetni Legyen már egyszer vége a fél rendszabály oknak, amelyek mellett a közönség egyre vigasztalanabb helyzetbe kerül. Még a maximálást közvetlenül megelőző pár nappal — bár horribilis áron — lehetett Ujhelyben cérnát kapni. Most azonban az történt vele, miut a vászonnal és pergettel. Nemrég egy több gyermekes anya- betórt egy üzletbe, hogy néhány méter pergetet vegyen. Araikor a főnök ur ezt meghallotta, igy szólt segédjéhez : — Nézze meg esik-e a hó ? Mikor a segéd a napsugara« őszi időre célzást téve, kimosolygott az utcára, a főnök ur kedólyeskedve mondta: — Akkor nine) parget. — Illetve ő barchetet mondott. Mikorra lehűl', akkorra a parget is drágább lesz valamicskével. LegLapunk mai száma 2 oldal.
