Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-11-10 / 86. szám
FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP megtartunk, mert jogcím a köznapinál fokozottabb táplálkozásra. Bizony polgármester ur, amikor a város lakosairól van szó, nem elég indok a hizlalda fel nem állítását av val^kimagyarázni, hogy az a „sovány sertések magas ára miatt ráfizetés veszélye nélkül nem volt eszközöl hető“. Emelték volna fel a produktumoknak az árát. Lett volna a zsir a tehetősek részére 20 korona, a szegényebekké olcsóbb. Hiszen dugva szívesen fizet a publikum többet is csak, hogy zsírhoz jusson. A lakosság által hizlalt sertések részére tengeri kiutalása iránti közbenjárását hálásan fogadjuk. Adná az Ég, hogy eredménye legyen. A zsirügyhöz hasonlóan elrettentő a jelentésnek az a része, amely evvel a kitétellel kezdődik : a tejellátás veszélyeztetve van. Epen a legtragikusabb időben. Elég nagy számmal jelentkezett vá rosunkban a a kisgyermekek réme; a vörheny. Ha a gyermekeket tejjel nem tápláljuk csenevész marad, ha ugyan megmarad. Amikor a felnőttek közül ezren meg ezren vesztik el életüket, a kisgyermekek maradjanak életben. Első feladat tehát a gyermekek részére minden a városbau termelt és ide behozott tejet lefoglalni és azt a kisgyermekkel birő családok között szétosztani. A tejjegy rendelet november 1-éu életbe lépett és nálunk még1 mindig azok jutnak tejhez, akiknek arra szükségük nincs és akiknek az egészségügyi szempontból elkerülhetetlenül szükséges, azok csak a kávéházak ablakán át látják a tejet. A hatósági tejcsarnokbau naponta minimális mennyiségű tej ke rül kiosztásra abbói is elvon a kórház naponta 30—40 litert. Milyen címen? Ha eddig tudott szerződni tejszállitókkal, szerződjön most is és közegészségügyi szempontból engedje át a tejet a vörhenyes gyermekeknek. Burgonya elegendő volt véve, leszállítva azonban eddig csak 9 waggon lett. A hátralékos mennyiség leszállítása iránt minden intézkedés megtörtént sőt 86. szám (2) gr. Széchenyi György vármegyénk főispánja a nála hálásan tapasztalt készséggel tette meg a lépé- péseket a mielőbbi elszállítás érdekében. Ez az egyetlen megnyugtató ki jelentés különösen akkor, amidőn a szegény3orsu polgártársaink élelmezésének minden változatossága erre az egy cikkre van alapozva. A cukor is mindig 3—4 heti késéssel érkezik. A várakozási időt most nem tölthetjük ki meglevő készletekkel, amikor a kiutalt meenyiség is kevés. A cukor fejkvóta leszállítását ne engedje a polgármester ur, ha más iudoka nincs, minthogy a város részére engedélyezett kontiogesből a hadigondozónak is kell adni. Tudnak azok a magok részére szerezni, amint eddig is tudtak. A liszteilátás zavartalan. A kioszLsi rendszer is bevált, a fejkvóta is, habár nem bőségesen de szerényen elegendő,Ezért minden dicséretet megérdemelnek. Már nem mondható ez a a petróleum kiosztásra. Amit a vasúti alkalmazottak október havában a kétszeres adag felvétele által csináltak, egy cseppet sem emberi. Tessék a ko izumot reászo- ritaui, adja vissza a tagjai által illetéktelenül élvezett mennyiséget, Utóvégre a város lötbi polgárainak a bőrén senki sem élvezhet kettőzött jogtalau előnyöket. Télire tüzelőanyag szükségletünket biztositaudó 40 waggon szén kiutalását kérte a város. Vármegyénk főispánja illetékes helyen meleg pár tolással személyesen nyújtotta át a kérvényt. A fa szükséglet biztosítása momentán mintha c-.ődöt mondott volna. A Károlyi-uradalom bol lekötött 6000 ürméter fa ezidő- szerint le nem szállítható. Nem pedig azért, mert nincs közerő, amely a fa beszállítását elvégezné. Mihelyest a fa eladási ára véglegesen meg lesz állapítva, felhívják a fo gyasztóközöuséget hirdetmények utján a fa megvételére, avval a meg jegyzéssel, hogy a beszállításról mindenki maga gondoskodjék. Evvel azután újra megindul a fuvarosok részéről egy irgalomnélküli nyuzás Ezt elkerülendő, tanácsos volna a hadiszolgáltatási törvény alapján a fuvarosokat kirendelni. Hatósági cipőjavitó műhely is megnyílik a jövő hét folyamán a Vörös Ökör épületben. Végre vala- hára. Elég bőrt húztak le róluuk szegény szenvedőkről a cipész kegyelmes urak a drága bőr, drága beszerzési anyagok jogcímén. Közélelmezésünk jelene tehát elég sivár, jövendője kevés jó reménnyel kecsegtet. Bízunk azonban abban az eddigi ténykedésekből tapasztalt buz- góságban, amellyel Farkas Andor várói unk polgármestere a közönség érdekeit kezeli és szabad legyen re- ménylenüuk, hogy nemsokára a felsorolt bajok orvoslásáról lesz módunkban beszámolni. A kitartás célja. — riov. 10. Egészen bizonyos immár, hogy ennek a megmérhetetlen pusztításnak és rombolásnak, amit világháborúnak nevezünk, csupán ellenségeink nem akarnak még véget vélni. A háború folytatásának vétke nem a mi bűnünk, akik, bármikor készek voltunk a becsületes békére, hanem ellenségeinkké, akik vereségük tudatában még mindig hiába való reményekkel áltatják magukat. így tehát neküuk is tovább kell kÜ7d8uünk, mert hiszen a legfőbb javaink ellen törnek s ki kell tartanunk minden körülmények között a legvégsőkig. A kitartás most miuden erények között a legelső, minden szenvedésünk és nóikülözésüok magyarázó foglalata, mert most már csak ettől függ a végső diadal elérése. Hogy van-e erre elég erőnk és elhatározó energiánk, aunak most kell bizonyságát szolgáltatni ismét a hetedik hadikölcsön jegyzési idején, melyet a véletlenek szerencsés találkozása folytán, újabb fényes diadalainkkal egyidőben bocsát az állam aláírásra. Az újabb hadiköicsönjegyzés annak a lelkes hangu'atnak jegyében kezdődik, amelyet a nagyszerű haditetteink nyomán támadó verhetetlen- sógiink tudata jellemez, s amelyből biztos következtetést vonhatunk arra, hogy ez a világháború reánk nézve már csak kedvezően végződhetik. Nincs hatalom, amely ezeket az előnyöket leronthatná, csak kitartás kell még, esetleg nélkü'özések árán is, mert hiszen nincsen siker áldozat nélkü'. A hetedik hadikö’csön próbaköve annak, hogy törhetetlen aka rattal kivánjuk-e biztositaui országunk életét Európában, hosszú századokra és a jövendő nemzedék boldogulását, valaraiut, hogy megérdemeljük-e az áldásos békét? Jól véssük tehát figyelmünkbe, hogy a hadikölcsön sikere mit jelent s a legtökéletesebb bizalommal jegyezzen belőle mindenki annyit, ameny- nyit csak anyagilag -bir, hiszen a legbiztosabb és legelőnyösebb tőkeelhelyezés mellett ez az egyetlen mód arr?, hogy a várva várt békét mielőbb kiküzdhessük. Lelkesedés, bizalom és kitartás jegyében induljanak meg a hadiSzombat, november 10. kölcsönjegyzések, mert most érkezett el annak az ideje, hogy minden eddigi er< druényt felülmúló összeget bocsásouuk a haza rendelkezésére a biztos siker tudatában. A város parlamentjéből. — nov. 10. A városi képviselőtestület szerdán délután megtartott közgyűlését eleven színekkel festette le egy bizottsági tag, amidőn azt mondotta hogy a városi szolgák, kocsisok csizma pénzén igyekszenek behozni azt, amit más oldalon könnyelműen elfecsérelnek. A kicsinyeskedés tehát az, aiui kerékkötője fejlődésünknek, hosszadalmas vitákat rendeznek olyan pontok mellett, amelyek még feljegyzésre sem érdemesek, viszout hangtalanul siklauak át életbevágó kérdések, előterjesztések mellett. A tárgysorozat első pontjánál valahogy elégedetlen volt a közgyűlés a polgármester logikus és takarékos javaslatával és mindenáron elhatározni akart», hogy az 1917. évi háztartás és alapok kö'tsógvetéai előirányzatát nyomtatásban lássa. Sikerült is elhatározni, hogy a mai magas papír és előállítási költségeket tekintve legalább is ezer egynéhány száz koronát kidobnak az ablakon. Kinyomatják a költségvetébt és csak »zután tűzik ki napirendre. Ha már adakozó kedvében volt a közgyűlés, megszavaztak — itt azonban már a polgármester volt splendid — a roozgófénykép színház bérűjének 50 százalék helyár felemelése iránti kérelmét, ami a leg* iudoko'atlauabb valami azok között, amik a legutóbbi időben történtek. Egy virágsó vállalat folytonosan zsúfolt házak, olyan olcsó bérösszeg, hogy a javaslattal egyidejűleg 20000 korona évi bért ajánlanak fel mások a legcsekélyebb jogcim sem arra, sőt annak ellenkezője, hogy képviselőtestületi szankcióval még évi 30000 korona illetéktelen jövedelmet dobjanak oda a mozgószinház bérlőjének. A javas.at indokolása szintén meg nem áll, mert a város anyagi előnye korántsem áll még tiztdrész arányban sem a béremeléssel és ha a város komolyan házi kezelésbe akarja venni a mozit, úgy az agyon hangoztatott két hónapi berendezkedés miatti szünetelést bőségesen kárpótolta volna a későbbi saison. A villanygyárral keztyiis kézzel bánt el a város. Egyedül Schillar Kálmánban volt egy kevés mersz és szóvá tette a botrányos közvilágítást. Nem akadt több senki, aki raé.tó erŐ3 kritikával illette volna a plepiura (lőtt a nem világitó társaságot és követelte volna, hogy a város vezetősége erélyes eszközökhöz nyúljon, amellyel a villanygyárat hivatására reákányszeritse. A tüdőbeteg szanatórium résiére 500 korona évi segélyt szavaztak meg, a Kírolioeuuuak sírhelyeket részletfizetésre aduak, a polgári fiúiskola kap annyi szubvenciót, hogy a fa'nak mehet tő'e, a házi pénztár rendben vau, d1-. H*as felebbezéaét a számvevői állás rendszeresítése tárgyában a törvényhatósági bizottság elutasítja, mind egyhangúlag tudomásul sso'gál. így kellene tehát az intézményt nevezni : „beteg katonák gyógyítására berendezett ház“. De hát ez egy kicsit hosszú név volaa. Sokszori kimon dása esetén annyi nyelvet, tüdőt kellene koptatnunk, hogy még az egészséges is hamarjában „a beteg, katonák gyógyítására berendezett ház“-ba jutna — gyógykezelésre- Maradjuuk hát csak a „kórház“ kifejezésnél, amely ha logikailag nem is helyes és nem szabatos is, de legalább — rövid. Ahogy belép az ember az udvarra, szemébe, illetve inkább fülébe tűnik az aránylagos csend, a mely ott uralkodik, -bár ember az akad benne elég. Dehát a beteg ember nem hangoskodik valami nagyon, a lábbadozó is csak mérsékelten, még ha natryon is. Mintegy a fájdalom és borii hangfogóján keresztül áramlik az ajkakról a félig halk beszéd. A társaság, amelyet itt látunk, uagyon vegyes. Magyar, német, osztrák, orosz, sőt olasz is akad. 3 Houvéd, baka, huszár, ulánus, al 6 tiszt és közlegény elvegyülve üldö- ^ gól az udvaron elhelyezett lócákon n el-elbeszólgetve ki tudná miről? ^ Egyik katonai élményeit mondoga!ja D el kórtársának, a másik a kedvesé- k rőt, a szüleiről, a betegségéről, a 11 vágyairól, reményeiről, a háború D borzalmairól, a késlekedő békéről, s ezer más dologtól szaporítja a szót. k Mást ugyan mit is tehetne ? A ke- r délyesebbje meg el-elévődik, eltn'fál i kedvesebb pajtásával, sőt ni, amott 7 még birkózni is próbálkozik két kó- c ros, de nem koros atyafi. Az ifjú r magyar vér mégis csak megkívánja 8 a magáét. Itt-ott kisebb-nagyobb * csoportok alakulnak, hogy áhitato- I san hallgassák egy-egy szószapo- 2 ritó természetű harcos halk előadá- 1 sát. Az üldögólést megunók meg I sétára kelnek. Ki támolyog, ki biceg, ( ki dé cegen kihúzza immár magát. 1 r (Folyt, köv.) í
