Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-11-10 / 86. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP megtartunk, mert jogcím a köznapi­nál fokozottabb táplálkozásra. Bi­zony polgármester ur, amikor a vá­ros lakosairól van szó, nem elég in­dok a hizlalda fel nem állítását av val^kimagyarázni, hogy az a „sovány sertések magas ára miatt ráfizetés veszélye nélkül nem volt eszközöl hető“. Emelték volna fel a produk­tumoknak az árát. Lett volna a zsir a tehetősek részére 20 korona, a szegényebekké olcsóbb. Hiszen dugva szívesen fizet a publikum többet is csak, hogy zsírhoz jusson. A lakosság által hizlalt sertések részére tengeri kiutalása iránti köz­benjárását hálásan fogadjuk. Adná az Ég, hogy eredménye legyen. A zsirügyhöz hasonlóan elret­tentő a jelentésnek az a része, amely evvel a kitétellel kezdődik : a tejellátás veszélyeztetve van. Epen a legtragikusabb időben. Elég nagy számmal jelentkezett vá rosunkban a a kisgyermekek réme; a vörheny. Ha a gyermekeket tej­jel nem tápláljuk csenevész marad, ha ugyan megmarad. Amikor a fel­nőttek közül ezren meg ezren vesz­tik el életüket, a kisgyermekek ma­radjanak életben. Első feladat te­hát a gyermekek részére minden a városbau termelt és ide behozott tejet lefoglalni és azt a kisgyermekkel birő csa­ládok között szétosztani. A tejjegy rendelet november 1-éu életbe lépett és nálunk még1 mindig azok jutnak tejhez, akiknek arra szükségük nincs és akiknek az egészségügyi szempontból elkerül­hetetlenül szükséges, azok csak a kávéházak ablakán át látják a tejet. A hatósági tejcsarnokbau na­ponta minimális mennyiségű tej ke rül kiosztásra abbói is elvon a kór­ház naponta 30—40 litert. Milyen címen? Ha eddig tudott szerződni tejszállitókkal, szerződjön most is és közegészségügyi szempontból en­gedje át a tejet a vörhenyes gyer­mekeknek. Burgonya elegendő volt véve, leszállítva azon­ban eddig csak 9 waggon lett. A hátralékos mennyiség leszállítása iránt minden intézkedés megtörtént sőt 86. szám (2) gr. Széchenyi György vár­megyénk főispánja a nála hálásan tapasztalt kész­séggel tette meg a lépé- péseket a mielőbbi elszál­lítás érdekében. Ez az egyetlen megnyugtató ki jelentés különösen akkor, amidőn a szegény3orsu polgártársaink élelme­zésének minden változatossága erre az egy cikkre van alapozva. A cukor is mindig 3—4 heti késéssel érkezik. A várakozási időt most nem tölt­hetjük ki meglevő készletekkel, amikor a kiutalt meenyiség is kevés. A cukor fejkvóta leszállítását ne engedje a polgármester ur, ha más iudoka nincs, minthogy a város ré­szére engedélyezett kontiogesből a hadigondozónak is kell adni. Tudnak azok a magok részére szerezni, amint eddig is tudtak. A liszteilátás zavartalan. A kioszLsi rendszer is bevált, a fejkvóta is, habár nem bő­ségesen de szerényen elegendő,Ezért minden dicséretet megérdemelnek. Már nem mondható ez a a petróleum kiosztásra. Amit a vasúti alkalmazottak október havában a kétszeres adag felvétele által csináltak, egy cseppet sem emberi. Tessék a ko izumot reászo- ritaui, adja vissza a tagjai által il­letéktelenül élvezett mennyiséget, Utóvégre a város lötbi polgárainak a bőrén senki sem élvezhet kettő­zött jogtalau előnyöket. Télire tüzelőanyag szükségle­tünket biztositaudó 40 waggon szén kiutalását kérte a város. Vármegyénk főispánja illetékes helyen meleg pár tolással személyesen nyújtotta át a kérvényt. A fa szükséglet biztosítása momentán mintha c-.ődöt mondott volna. A Károlyi-uradalom bol lekötött 6000 ürméter fa ezidő- szerint le nem szállítható. Nem pe­dig azért, mert nincs közerő, amely a fa beszállítását elvégezné. Mihe­lyest a fa eladási ára véglegesen meg lesz állapítva, felhívják a fo gyasztóközöuséget hirdetmények ut­ján a fa megvételére, avval a meg jegyzéssel, hogy a beszállításról mindenki maga gondoskodjék. Evvel azután újra megindul a fuvarosok részéről egy irgalomnélküli nyuzás Ezt elkerülendő, tanácsos volna a hadiszolgáltatási törvény alapján a fuvarosokat kirendelni. Hatósági cipőjavitó műhely is megnyílik a jövő hét folyamán a Vörös Ökör épületben. Végre vala- hára. Elég bőrt húztak le róluuk szegény szenvedőkről a cipész ke­gyelmes urak a drága bőr, drága beszerzési anyagok jogcímén. Közélelmezésünk jelene tehát elég sivár, jövendője kevés jó re­ménnyel kecsegtet. Bízunk azonban abban az ed­digi ténykedésekből tapasztalt buz- góságban, amellyel Farkas Andor várói unk polgármestere a közönség érdekeit kezeli és szabad legyen re- ménylenüuk, hogy nemsokára a fel­sorolt bajok orvoslásáról lesz mó­dunkban beszámolni. A kitartás célja. — riov. 10. Egészen bizonyos immár, hogy ennek a megmérhetetlen pusztítás­nak és rombolásnak, amit világhá­borúnak nevezünk, csupán ellensé­geink nem akarnak még véget vélni. A háború folytatásának vétke nem a mi bűnünk, akik, bármikor készek voltunk a becsületes békére, hanem ellenségeinkké, akik vereségük tuda­tában még mindig hiába való remé­nyekkel áltatják magukat. így tehát neküuk is tovább kell kÜ7d8uünk, mert hiszen a legfőbb javaink ellen törnek s ki kell tartanunk minden körülmények között a legvégsőkig. A kitartás most miuden erények között a legelső, minden szenvedé­sünk és nóikülözésüok magyarázó foglalata, mert most már csak ettől függ a végső diadal elérése. Hogy van-e erre elég erőnk és elhatározó energiánk, aunak most kell bizonyságát szolgáltatni ismét a hetedik hadikölcsön jegyzési ide­jén, melyet a véletlenek szerencsés találkozása folytán, újabb fényes diadalainkkal egyidőben bocsát az állam aláírásra. Az újabb hadiköicsönjegyzés an­nak a lelkes hangu'atnak jegyében kezdődik, amelyet a nagyszerű hadi­tetteink nyomán támadó verhetetlen- sógiink tudata jellemez, s amelyből biztos következtetést vonhatunk arra, hogy ez a világháború reánk nézve már csak kedvezően végződhetik. Nincs hatalom, amely ezeket az elő­nyöket leronthatná, csak kitartás kell még, esetleg nélkü'özések árán is, mert hiszen nincsen siker áldozat nélkü'. A hetedik hadikö’csön próba­köve annak, hogy törhetetlen aka rattal kivánjuk-e biztositaui orszá­gunk életét Európában, hosszú szá­zadokra és a jövendő nemzedék bol­dogulását, valaraiut, hogy megérde­meljük-e az áldásos békét? Jól vés­sük tehát figyelmünkbe, hogy a hadikölcsön sikere mit jelent s a legtökéletesebb bizalommal jegyez­zen belőle mindenki annyit, ameny- nyit csak anyagilag -bir, hiszen a legbiztosabb és legelőnyösebb tőke­elhelyezés mellett ez az egyetlen mód arr?, hogy a várva várt békét mielőbb kiküzdhessük. Lelkesedés, bizalom és kitartás jegyében induljanak meg a hadi­Szombat, november 10. kölcsönjegyzések, mert most érke­zett el annak az ideje, hogy minden eddigi er< druényt felülmúló összeget bocsásouuk a haza rendelkezésére a biztos siker tudatában. A város parlamentjéből. — nov. 10. A városi képviselőtestület szer­dán délután megtartott közgyűlé­sét eleven színekkel festette le egy bizottsági tag, amidőn azt mondotta hogy a városi szolgák, kocsisok csizma pénzén igyekszenek behozni azt, amit más oldalon könnyelműen elfecsérelnek. A kicsinyeskedés te­hát az, aiui kerékkötője fejlődésünk­nek, hosszadalmas vitákat rendeznek olyan pontok mellett, amelyek még feljegyzésre sem érdemesek, viszout hangtalanul siklauak át életbevágó kérdések, előterjesztések mellett. A tárgysorozat első pontjánál valahogy elégedetlen volt a köz­gyűlés a polgármester logikus és ta­karékos javaslatával és mindenáron elhatározni akart», hogy az 1917. évi háztartás és alapok kö'tsógvetéai előirányzatát nyomtatásban lássa. Sikerült is elhatározni, hogy a mai magas papír és előállítási költsége­ket tekintve legalább is ezer egyné­hány száz koronát kidobnak az ab­lakon. Kinyomatják a költségvetébt és csak »zután tűzik ki napirendre. Ha már adakozó kedvében volt a közgyűlés, megszavaztak — itt azonban már a polgármester volt splendid — a roozgófénykép színház bérűjének 50 százalék helyár fel­emelése iránti kérelmét, ami a leg* iudoko'atlauabb valami azok között, amik a legutóbbi időben történtek. Egy virágsó vállalat folytonosan zsúfolt házak, olyan olcsó bérösszeg, hogy a javaslattal egyidejűleg 20000 korona évi bért ajánlanak fel mások a legcsekélyebb jogcim sem arra, sőt annak ellenkezője, hogy képvi­selőtestületi szankcióval még évi 30000 korona illetéktelen jövedel­met dobjanak oda a mozgószinház bérlőjének. A javas.at indokolása szintén meg nem áll, mert a város anyagi előnye korántsem áll még tiztdrész arányban sem a béremelés­sel és ha a város komolyan házi ke­zelésbe akarja venni a mozit, úgy az agyon hangoztatott két hónapi berendezkedés miatti szünetelést bőségesen kárpótolta volna a ké­sőbbi saison. A villanygyárral keztyiis kézzel bánt el a város. Egyedül Schillar Kálmánban volt egy kevés mersz és szóvá tette a botrányos közvilá­gítást. Nem akadt több senki, aki raé.tó erŐ3 kritikával illette volna a plepiura (lőtt a nem világitó társa­ságot és követelte volna, hogy a város vezetősége erélyes eszközök­höz nyúljon, amellyel a villanygyá­rat hivatására reákányszeritse. A tüdőbeteg szanatórium résiére 500 korona évi segélyt szavaztak meg, a Kírolioeuuuak sírhelyeket részletfizetésre aduak, a polgári fiú­iskola kap annyi szubvenciót, hogy a fa'nak mehet tő'e, a házi pénztár rendben vau, d1-. H*as felebbezéaét a számvevői állás rendszeresítése tárgyában a törvényhatósági bizott­ság elutasítja, mind egyhangúlag tudomásul sso'gál. így kellene tehát az intézményt ne­vezni : „beteg katonák gyógyítására berendezett ház“. De hát ez egy kicsit hosszú név volaa. Sokszori kimon dása esetén annyi nyelvet, tüdőt kellene koptatnunk, hogy még az egészséges is hamarjában „a beteg, katonák gyógyítására berendezett ház“-ba jutna — gyógykezelésre- Maradjuuk hát csak a „kórház“ ki­fejezésnél, amely ha logikailag nem is helyes és nem szabatos is, de legalább — rövid. Ahogy belép az ember az ud­varra, szemébe, illetve inkább fü­lébe tűnik az aránylagos csend, a mely ott uralkodik, -bár ember az akad benne elég. Dehát a beteg ember nem hangoskodik valami na­gyon, a lábbadozó is csak mérsé­kelten, még ha natryon is. Mintegy a fájdalom és borii hangfogóján ke­resztül áramlik az ajkakról a félig halk beszéd. A társaság, amelyet itt látunk, uagyon vegyes. Magyar, német, osztrák, orosz, sőt olasz is akad. 3 Houvéd, baka, huszár, ulánus, al 6 tiszt és közlegény elvegyülve üldö- ^ gól az udvaron elhelyezett lócákon n el-elbeszólgetve ki tudná miről? ^ Egyik katonai élményeit mondoga!ja D el kórtársának, a másik a kedvesé- k rőt, a szüleiről, a betegségéről, a 11 vágyairól, reményeiről, a háború D borzalmairól, a késlekedő békéről, s ezer más dologtól szaporítja a szót. k Mást ugyan mit is tehetne ? A ke- r délyesebbje meg el-elévődik, eltn'fál i kedvesebb pajtásával, sőt ni, amott 7 még birkózni is próbálkozik két kó- c ros, de nem koros atyafi. Az ifjú r magyar vér mégis csak megkívánja 8 a magáét. Itt-ott kisebb-nagyobb * csoportok alakulnak, hogy áhitato- I san hallgassák egy-egy szószapo- 2 ritó természetű harcos halk előadá- 1 sát. Az üldögólést megunók meg I sétára kelnek. Ki támolyog, ki biceg, ( ki dé cegen kihúzza immár magát. 1 r (Folyt, köv.) í

Next

/
Thumbnails
Contents