Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-11-03 / 84. szám
Sátoraljaújhely, 1917. Huszadik évfolyam 84. szám. W* POLITIKAI ÚJSÁG Mlegjelen minäeit szerdán és szombaton est®. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazincz?-ufcza 5. Kiadóhivatal: Canäesmann 311. és Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. Hirdetéseket a legjufányosabb árban közlünk Reflexiók. — nov. 3. (Z. 2?.) A király fővezérletével. az Isonzónál két esztendeje vérző seregeink, küzdelmük Krisz tusi szenvedései után, szinte fel- magasztosultan, összefogva vetették magukat az ellenségre. Szédült iramban nyomulunk előre. A békét ajánló király békére vágyó nép fiaival lélekben összeforrva sújtanak most az ellenségre, hogy eddig hiábavaló békereményeiket a fegyverek erejével válthassák valóra. Megdöbbenéssel fogja feljegyezni a történetiró a szinte hihetetlen tényt,, hogy mikoron ki rálynak é> népének ilyetén nagyszerű összhangoltságához' méltóan kellett volna viselkedni a front mögött: — Tisza István a bácskai kiskirályok védelme címén szavazópróbát rendeztet, erőszakosan dokumentálja, hogy a király bizalmát biró kormány politikáját a többség helyteleníti. Kifelé nem láthatják ellenségeink és nem is fogják akarni látni, hogy ez a többség csupán egy formális többség, mely nem képviseli a mai nemzet igazi köz éizését: — az ellenség a Tiszafáié többségi erőpróbagyakorlat nyomán belső gyengeséget fog kiabálni, hogy igy gyengítse az isonzói előnyomulás nagy határait . . . így szolgálja a Tísza- politika a béke ügyét. Tessék tovább követni őt ezen az utón, munkapárti urak 1 . . . Osztrák miniszterek és miniszteriális emberek jártak nálunk az elmúlt szombaton és vasárnapon — fővárosi közlések szerint — közélelmezési ügyekben. Fővárosi tudósításokból kiolvasható, hogy ismét „kérlelni jöttek“. Közös értekezlet volt, de előbb Hadik grófnál jártak. A dolgok bizonyos scenerikus folyományából arra lehet következtetni, hogy Hadiknál nehéz volt a soruk. De sejtelmek és külsőségek után ne induljunk. Ez nagyon színpadias volna j és mert Hadik államférfim ízlésével az ilyen színpadiasságok ellenkeznének, a következtetésben alapul veszem csupán azt, amit Hadik az elmúlt napokban a parlamentben mondott. És ez az, hogy igenis segítjük élelmezési bajában Ausztriát, segítjük szövetséges küzdőtársként, de ha előbb magunk részére a legszükségesebbet biztosítottuk. Mit jelent ez? Jelenti azt, hogy lixmennyiségre — amint ezt Tiszáék tették — nem vállalkoztunk; adunk annyit, a mennyit a magunk mérsékelt igényének biztosítása után adhatunk. Es adunk olyan rekompenzációk ellenébem amelyek által a magunk háborús létén a gazdasági életrend könnyítésével segithetiink. Hadik gróf parlamenti beszédéből leszűrt konzekvenciáknál időzvén, fővárosi tudósítok híradása nyomán le kell szögeznem a tényt, hogy ez a beszéd melegítő napsugár volt a politika most viharterhes levegőjében. Hadik szinte a szónak elokvenciájára is szordinát tett. Közvetlenebb volt, mint valaha, mert éreznie kellett, hogy mondanivalóival az egész Házat a napi politika kicsinyességei fölé emelte. Ez a politikában mindig kemény harcos, közélelmezésünk ma rendkívülien elsőrendű ügyeiről szólván, szinte a szociális érzései melegében olvasztotta fel minden keménységét. Ám a sorok közt minden fényé gető veszedelem árnyékával szemben mégis ott volt az erős ember. Hadik talán soha még egyetlen szerepében nem volt annyira az( mint a mostaniban az „aranyszívű vasember“ . . . Miklóssyra komolyan megharagudott Meczner és ebből nem is csinált titkot. Ebben az időben tette állítólag Meczner Gyula bizalmasai körében ezt a kijelentést: „És azt hiszi Pista, hogy belőle még dorogi püspök lesz ? Pedig most messzibb van a püspökségtől, mint én a pápaságtól.“ Hogy Mikldssyból e merész kijelentés ellenére is hajdudorogi püspök lef^, az igazán nem a Meczner érdeme. Ha rajta múlott volna tényleg soha sem lett volna Miklóssybél püspök. Mik lossy ból tehát püspök lett. És itt.kezdődik a Tisza István nyílt szereplése ebben a botrányos politikai üldözésben. -Miklóssy István ugyanis — ekkor már mint hajdudorogi püspök — felkereste Tisza István gróf miniszterelnököt és Khuen Héderváry Károly grófot, az országos munkapárt elnökét, elmondotta nekik mindazt, áruit a vármegyében Meczntr Gyula és Székely Elek bot' rányokban gazdag közéleti működéséről mindenki tudott — és amiket sorban mi is elmondunk majd — és kérte őket, hogy Meczner Gyulát és Székely Eleket ejtsék el. Megígérte, Miklóssy Tiszának és Khuen-Hé- dervárynak, hogyha Mecznert és Székelyt elejtik, ő, aki nieggyőző- déses munkapárti, az egész hajdudorogi egyházmegye görög katho- likus papságát a kormány mellé állítja. Ámde Tiszának és Khuen-Hó* dervárynak értékesebb volt a Meczner és Székely erőszakos uralma, mint a hajdudorogi egyházmegye püspökének és papságának támogatása, mert Tisza kijelentette Mik- lóssynak, hogy semmiesetre sem ejti eisern Tiszát, sem Székely Eleket. Sőt Khuen-Héderváry gróf, a munkapárt elnöke azt a kijelentést tette, hogy nemcsak el nem ejtik Meczner Gyulát, de ha lehetne, minden megye élére ilyen főispánokat ültetnének. íme tehát a legékesebb bizonyítéka annak, hogy Tisza István nemcsak, hogy tudott főispánjai politikai erőszakosságairól és közéleti botrányairól, de egyenesen támogatta őket a politikai üldözés munkájában, A képviselőházban tett nagyhangú kijelentése is tehát nem egyéb üres fecsegésnél, amelynek valótlanságáról ő volt legjobban meggyőződve. És most, hogy elmondottuk ezeket a tényeket bizonyítékául a munLASSÚNK TISZTÁN! • • • Szemelvények a Tisza kormány zempléni exponense: Meczner Gyula kormányzása idejéből. & m II. Grőf Tisza István és Miklóssy püspök szerepe. — nov. 3. Tisza ezredes ur parlamenti offonzivája során nagy hangon jelentette ki, hogy az ő miniszterelnöksége idején egyetlen főispán sem ólt vissza az ő tudtával a főispán! hatalommal. Említsenek —úgymond — csak egyetlen olyan esetet, ami kor valamelyik főispán az ő tudtával üldözte, a más politikai nézeten le vöket. Már legutóbbi számunkban közöltük a Farkas Andor polgármester felfüggesztésének részleteit, amelyek a legtipikusabb politikai üldözés bélyegét viselik magukon. Elmondottuk az eseményeket kronologikus sorrendben, bizonyítékául annak, hogy soha o'yan vakmerőén nem üldözték e vármegyében az ellenzéki elveket valló tisztviselőket, mint. éppen Tisza István gróf kormányzása idején, amikor Meczner Gyula átkos uralma nehezedett ránk. De a Farkas Andor üldözése nem egyedülálló esete a Meczner Gyu’a uralmának. A politikai üldözések, a közigazgatási botrányok egész soráról fogjuk még szép sorjában lerántani a leplet, amelyek mind a Meczner Gyula „pártatlan“ főispáni működésének emlékeiként élnek még ma is a köztudatban. Mielőtt azonban folytatnék a részleteket, szükségesnek tartjuk előbb világosságot deríteni arra a tényre, hogy a már elmondott és még elmondandó politikai botrányok mind a Tisza István grőf tudtával, sőt utólagos helyeslésével történtek. Azt hisszük, mindenki emlékszik még arra a bizonyos vámszerződési panamára, amelyben Miklósy Ttván hajdudorogi püspök, akkor még sátoraljaújhelyi gör. bath, főesperes lépett fel vádlóként Székely E ekkel szemben. Magát az eset részleteit külön cikk keretében fogjuk ismertetni. Most csak az ügynek azokat a részleteit kívánjuk napfényre hozni, amelyek a Meczner Gyula és a Tisza gróf ez ügybeni szerepét alkalmasak megvilágítani. Miklóssy István — aki akkoriban a sátoraljaújhelyi választókerület munkapártjának elnöke volt — azok közé a kevés munkapártiak közé tartozott, akik nem voltak haj landók pártérdekbői semmiféle köz- igazgatási, vagy politikai botrányt eltűrni. Mikor Székely Elek becsületét Meczner Gyulának ujrafelvétel utján sikerült kifoltoznia és mikor Meczner Gyu’a politikai bűntársát ismét be akarta segíteni a polgár mesteri székbe, Miklóssy István becsületes lelke nem tudta elviselni a város érdekei elleni ezt a merényletet és nyíltan — a képviselőtestü letben — azzai vádolta meg Székely Eleket, hogy az ő tudtával hamisították meg a vámszerződés megkötésénél a vámdijtételeket a bérlő javára. És Meczner Gyula ezután a súlyos vád után sem ejtette el Székely Eleket, sőt talán még erősebben ragaszt; odottj^rtfogoiyához^Ellenben Lapunk mai száma 2 oldal.
