Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-04-13 / 28. szám

Ara I 12 fillér.

Huszadik évfolyam 28. szám.

__________ Sátoraljaújhely, 1917. ____________________Péntek, április 13.

POLITIKAI ÚJSÁG

Megjelen minden szerdán ét szombaton este.

Kéziratokat vissza nem aciunt. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál.

FŐSZERKESZTŐ :

Dr. HOLLÓ ANDOR

Előfizetési ír :

Egész évre 12 korona.féiévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a iegjutányosabb árban kSzlQn

Nehéz útjában

nem áll meg a végzet, rohan megállás és pihenés nélkül. A vihar erejével száguld tovább, népeket, országokat söpör el évezredes hagyományokat pusztít, trónokat borit fel, uralkodókat vet le magas trónok aranyszékeiből. Nem tud az emberiség a végéhez jutni annak, amit nagy- ravágyásában, erőit felülmúló akaratában, hivatása félreértésében megkezdett. A háború nem tudja végét érni, piros vértingere uj meg uj földeket önt el, romok és üszkök teremnek mindennapján a könyörtelen életnek ott, a hel eddig a béke boldog templomai emelkedtek.

Égő vágyakozással, ébrenlétünk minden vágyakozással, ébrenlétünk minden óhajtásával, álmaink égető nyugtalanságával vártuk a békét. Helyette uj csalódás jön, az örömök helyett uj szenvedések, a boldog nyugalom helyett uj megpróbáltatás. Kardot rántanak azok a népek is, a melyektől a megváltó béke útjához vártuk a vezető szellemet és erőt, amelyekről az volt balga feltevésünk, hogy tőlük jön felénk a gyűlöletet eloszlató megértő szózat.

Uj tragédia rejtőzik minden nap méhében, mintha a vérszagtól megmárosodott idő lehelné a

tébolyt a népek leikébe. Araikor az első tavaszi nap a föld álmodó virágaival felébresztette reményeinket a békére, uj ellenség rohan eszétvesztetten a küzdelmek porondjára. Az uj ellenség egy egész világrész erejét viszi a másik táborba, nekünk érthetetlen okok és magyarázatok hijján. Mit vétettünk mink nekik, hogy élet és halál felett határoló gantikus harcunkban ők is ránk rontanak? Mi történhetett a nép sörnek intézésének titkos mühelyeicen, ami az uj ellenség haragját is ránk zúdította ? Mi élesztheti a gyűlöletet ott ellenünk, amikor már alig tudunk ez érzésről azok is, akik három éve gyilkoljuk egymást ?

Egyet tudunk és ez a tudat acélozza friss lendüleUe erőnk. Tudjuk, hogy az irigység, gonoszság és rosszakarat hozta ránk a háború csapását és hogy nekünk végső lehelletünkig védelmezni kell ezt a halálosan imádott földet. Es ez a hit tesz majd képessé, hogy minden uj ellenséggel, az egész világgal is megbirkózzunk.

fiz alkalmatlanok

és hadifoglyok fölhasználása.

A mezőgazdasági munkák si- aero érdekében a kormány nagy- asabásu intézkedésekre készül, melyeknek az a célja, hogy minden pihenő és felhasználható energia as

ország ellátására biztosítható legyen.

Amint a megbízható helyről értesülünk, a hadifoglyokéi rövid idő múlva épugy vizsgálat alá fogják venni, mint a hadköteleseket és fi- sikai erő szempontjából aseporto- sitják őket.

Hárem kategóriába sorozzák a hadifoglyokat. Az első osstályba tartoznak a teljesen erős egészséges férfiak, akiket kizárólag aratási és vetési munkálatoknál használnák ; a második csopertba osztják a ke- vésbbé erői testalkatú egyéneket, akik ugyan szintén a mezőgaxda- sági üzemekben használnak fel, de akiknek már kevásbbé megerőltető munkát kell végezniök ; a harmadik kategóriába fognak tartozni a testileg iegyengébb hadifoglyok, akik a jövőben is ipari, kereskedelmi és háztartásbeli napszámos munkát végeznek. Külön bizottságok járják régig az országot és ilyen ssempon- tok figyelembevételével megtartják a hadifoglyok sorozását. A hadifoglyokat ^természetesen — nyomban felvilágosítják, hogy miért vetik őket szemle alá, nehogy egy pillanatig is azt higyjék, mintha katonai szolgálatra akarnák őket utasítani,

A hadügyi kormány egyébként más fontos újítás bevezetésével is foglalkozik. Tudvalevőleg igen jelentékeny számmal vannak úgynevezett segédszolgátatos katonák, legénységi állománybeiiek és tisztek egyaránt. Ezek irodákban, raktárak* ban és őrszázadokban teljesítenek szolgálatot. — Mindama munkálatok

nőm igényelnek különösebb katonai szakértelmet és éppen eaért polgári egyénekkel is elvégezhetik. Nagy számmal vannak olyan tartalékosok és népfölkelŐk, aki testi fogyatékosságuk miatt nem kerülhetnek a frontra és már a háború kezdete óta, tehát asaknem három éve teljesítenek segédszolgálatot és emiatt kénytelenek elhanyagolni üzleteiket, műhelyeiket, gazdaságukat, szóval polgári foglalkozásukat.

Ezekkel szemben viszont az it- hon maradt kereskedők, iparosok, akik bizonyos testi hibájuk következtében nem jutottak a hadsereg kötelékébe, tekintélyes jivedelemre tettek és a polgári életben élvezik a háború anyagi előnyeit. A hadve- zotőség belátta, hogy a mai helyzet igazságtalan és méltányos elhatározásra jutott. Rendeletet fognak kibocsátani, amelynek értelmében mindazok a segédsaolgálatoa katonák, akik löld-ben kezdték meg katonáskodásukat, elbociáttatuak a hadsereg kötelékéből és helyüket alkalmatlanokkal fogják betiltom, Ab untauglichokat rövid időn belül ismét sorozni fogják és most márnám olyan szempontból vizsgáljak őket, hogy vájjon fegyveres szolgálatra alkaimasok-e, hanem kategóriákba osztják be és megállapítják, — hogy irodai, raktári, müholyi, vagy őr- segédszolgálatra alkalmasak-e ? Aa alkalmatlaeok tehát el lehetnek készülve arra, hogy a háború bofeje- aése előtt ők is belekóstlhatnak a katonáskodásba.

A katonai életből.

Magyaros németség.

Avagy talán „néraetes magyarságon >k nevezhetném találóbban, amiről e sorokban szó lesz ? Meglehet,

Közös hadseregünkben tudvalevőleg német a vezényszó. Magesik hát sokszor, hegy kemény harcainkban német szóra dobban a magyar szív. Német szóra hallgat az ágyú, mielőtt golyó|át elröpiti, csövéből. A csapatunk, az nem néz soha sem jebbra, sem balra, haoem „reksa“ vagy „linksz sohauH-o1. Nem megy előre, mint a honvédsereg, hanem „forvetszHel. De visssa se vonul. Legfeljebb osak „rükvertsz-“et csinál, ha muss sein (muszáj). Nem is menetel, hanem „masírozik“. De meg nem áll, hanem „halt"-ot ősinél.

Általában annyi a német szó a közös hadseregbeli katona szótárában, hogy a katonai érdekű bakanyelv valóságos magyar-német keverék. (Még jó, hogy nem vegyület, mondá valami pedáns természetiu- dós, amelyből már csak valamiféle

□yelvkémiai utón lehetne kihüvelyezni a magyar szót.)

No de ebban a németségben nincs ám éppen valami tuiságesan, nagy köszönet. Nem kérdeztem derék és igazán nagyonbeosült német szövetségeseinktől, hogy mit tartanak közös hadseregünk magyar le* géuységének németsége felől, de képzelem, hogy mennyire megmo- solyogják, avagy éppen talán lemo- selyogják német szavainkat, ha ugyan nagy nehezen — rájek is* merhetnek. Mert bizony csak avatott fül veszi ám észre némelyik ssavuukról, hogy németül van. Az avatatlan könnyen az hihetné, hegy kínai nyelven, avagy talán éppenséggel — magyarul.

Mint a rét füvéből a zsombák, ely sürÜD, szaporán Utődik ki a német szó hadi magyar beszédünkből. Csakúgy esetük' botlik benne nem a lábunk, a nyelvünk.

Ám a magyar soha sem volt tehetetlen. Most sem az, még a német szóval szemben sem. Kapja magát, illetve a német szót s miként a debreoeni pógár a bundát, kifordítja, befordítja, ezt saját Ínyére alakítja, vagyis elmagyaresitja. Még csak belügyminiszteri engedély sem kell neki hozzá. A német jankerből egyszerűen magyar ködmönt csinál. így lese azután vak címer a „Wachzimmer"-ből, Atilla ri az „Artillerie“-ből, felbak a „Feld- waehe“-ből stb.

Hallgassuk osak meg egy hevesi magyar beszédét, ahogy nagyközvetlenséggel elmondja egy igény télén élményét.

— Ahogy freiter (gefreiter, őrvezető) ur fíalcsák felváltatja a hór- pesztot (Horehpest, figyelő őrszem) beugrek a tisztéről (Schiessharte, lövőhely,) Beruocanok egy-kettőre a dekungba (Dakungba, fedezek). Fogom a gevert (Gewehr, fegyerert) meg a patrentást (Patronentasohe, patrontáska,) hogy szögre akasszam. Ekkor veszem ijedten észre, hogy a (Verschluss, sávázat) merő rossda. Kapom indiblancba (in die Balance, súlyba) és ki akarom húzni. Ekkor puff, elsül a gever. A sperklapni (Sperklappe, záróbillentyü) u. i. nem volt bezárva és aslágbolcni (Sehlag bolzen, ütőcsavar) elmozdult. Szer

haptiAR mái ««ima 4 oldal

szerencse, hogy müodung hoch tartottam a gevert (Mündung heoh, a nyilassal fölfelé) s igy a dekung tetején a susskugli (Schusskugel, lö- vég). Meg a oukszfürer (Zugsführer, szakaszvezető) is ennzn való, ahonnan én. Máskülönben járhattam volna a kompani kommandóra. (Kompanie kommandó, száaadparanosnokság) meg a batalion kommandóra (Bata- lions kommandó, lásalóaljparaaoság) még a geriktre is (Gericht, hadbíró* ság.) Lett volna azután párhénapi ferzett (elzárás.)

Ebben a rövidke előadásban 18 német kifejezés van. Úgy, hegy ezt hallgatva, valósággal német tanfolyamon levőnek éreztem magam. (Bizony rám fért.) S tanítómestereim ezen a taofelyamen hevesi, borsodi, semplési meg jászkua vadmagyar jiuk I

Ne de ne rekrimináljunk. (Úgy látszik, fogett rajtam valamelyest a tanfolyam.) Nem ma van ennek ideje én helye. Ma azon legyünk, hegy ba magyarul, ha néraatUI, ha bolgárul, ha törökül folyik is a sió, kölosönös megértéssel, egyesült erővel