Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-04-03 / 26. szám

I Ara i 12 fillér. Huszadik évfolyam 26. szám. ____________________Sátoraljaújhely, 1917.__________________________ Kedd, április 3. POLITIKAI ÚJSÁG ■»■■wmwwwiMifin »ni wtMW—WW Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat viasza nem adunk, szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmnnn Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fülét Hirdetéseket a iegjutányosabb árban köalttn Erek koncentrációja. A háború óta már ismétel­ten volt szó arról, hogy a par­lamenti kisebbség ré>zt vegyen és kapjon a kormányzásból, de ezúttal olyan komoly formában merült löl ez a ’ kivánsng, hogy többé már le sem fog kerülni a napirendről, míg csak ez a kér­dés megoldást nem nyer. A mun­kapárt vezetősége és a kormány félhivatalosai még, napról-napra nyilatkoznak arról, hogy nekik nem kell a koncentráció, nekik sem kedvük, sem szándékuk, hogy az ellenzékkel egy asztalhoz ül­jenek le, de nem veszik észre, hogy a talaj recseg és ropog a lábaik alatt s hogy sokkal erő­sebb kezek vették kezükbe a po­litikai és parlamenti élet átala­kítását mint aminő az ő kezük. Az meglehet, hogy n§m akarnak az ellenzékkel egy asztalhoz ülni, de ennek más lesz a konzekven­ciája, mint ahogy ők sejrik. Mert ha vonakodásukban mindvégig kitartanak, egy szép napon csak azt találják észrevenni, hogy ők azok, akik többé nem ülnek az asztal mellett. Minden ország arra töreke­dett a háború alatt, hegy a kor­mányban valamennyi pártot egye sitsen. Abban az óriási erőfeszí­tésben, amelyre a háború vala­mennyi országot kényszeríti, szük­ség van arra, hogy igazán vala­mennyi erő egyesittessék s ne egy párt, melyet a háború kor­mányon talált, intézze egyedül az ország dolgát, amelynek alapjait most talán a századokra rakjuk le. De nem is beszéihetünk arról, valójában egy párt intézi az or­szág sorsát, mert hisz a munka­párt csak egy gép, mely amely a kívánt pillanatban leszavaz. A kormány a parlamentben maga is csak straifázs Tisza Ist­ván körül, mint az ismert olasz staggi one truppokban a prima­donna körül, csupa konntár és ripacs van. Nem lehet tehát va­lójában párturalomról, hanem csakis Tisza István diktatúrájáról beszélni. Hiába érvelnek tehát azzal, hogy nincs jogosultsága egy konsentriciónak, mert a mun kapárt többségben van a par­lamentben s igy nincs szükség az erők egyesitésére. A r unkapárt, ez a renyhe, tehetségtelen, rosszindulatú s ssiik Iáikor!' náról holnapra, gondoló hustömeg, nem az a „többség“ szabad v^'na azt a jogot adni, hogy tisztán számbeli többségénél fogva kisajétitsa magának az ország je­lenét is, jövőjét is. Még a jelent nem is sajnáljuk tőle, de kétség­beejtő gondolat is, hogy az uj Magyarországnak alapjait ez a kormány rakja le, s hogy az le­gyen az, amely Magának sajátít ki minden jogot és minden ha­talmat, állandóan bevégzett té­nyek elé állítja az országot s az utólagos „kritika jogát“ adja meg azoknak, akik a munkapár­ton kívül állanak. Elhisszük, hogy ez az állapot nagyon kényelmes Tiszának és párjának. De ez nem változtat a sorsán. A koncentráció, vagy ne­vezzük, ahogy akarjuk, szóval a kisebb parlamenti pártoknak a kormánvzásban való részvétele # meg íog történni, akár akarja a munkapárt és Tisza, akár nem, Ha nem lehetvelük, meg íog tör ténni ellenük. néhány perccel egy másik asssony- érkezik a kosárhoz.járó-kelé, moz­golódó közönség persze nem ismeri sem egyiket, sem másikat, a rend­őrök maguk sem és az uj asszony számbaveszi a kosár tartulmát. Va­lamit motyog, fölemeli a kosarat ás pár lépéssel edább viszi, Motoz mo­toz egy kicsit a kosárba, azután ő is otthagyja. Akkor jön visssa a ko sár igazi tulajdonosa, aki már nem találja a kosár tartalmát, hanem v«n benoe helyette pénz, mert a másik, asszony, aki nem más, mint egy kofa, elvitte az árut, a pénzt meg óvatosai, a kosárba rejtette. Hogy a kofa azután mit csinál, azt már minduyájsu tndjuk. Tessék csak megfigyelni a tej­piacot úgy hetivásár alkalmával, nem is kell ahhoz valami különös detektivtehetség, hogy mindezt észre vegye az ember. Azután tes­sék ezekkel a tejes asszonyokkal szigorúan eljárni. nkatonai őrséget durván a figyelmei tetéz dacára is tovább sértegeti s továbbá, ha valamely elfogott ve­szélyes bűntettes elmenekült és fe­nyegető felszólítások dacára sem áll meg s máskép, mint fegyTerhasmá- lat által elmenekülése meg nem akadályozható. A vidéken saerveaendő katonai rendőrséget a polgári hatóságokkal ogyetértőleg a henvédkerületi pa­rancsnokság intézkedései alapján az állonaásparancsnok Ailitja fel. A ka­tonai rendőrség vezetője az állomás- parancsnoksághoz beesztott. A hely­őrség területi kiterjedésének meg­felelőig kerületekre oszlik s a ke­rületek élén is egy-egy tiszt, vagy altiszt működik, megfelelő számú járőr-osztagparancsnokkai és legénységgel, A katonai rendőrség úgy a fő­városban, mint a vidéken kizárólag a katonai rendészetet végzi s a kö­vetkező körülmények megszünteté­sére és megtorlására kell töreked­nie : Ittasság, éjjeli kóborlás, taka rodón túli kimaradás, koldulás ka­tonai egyenruhában, illetlen maga­viselet. Nyilvános helyiségek, iebu- juk átkutatása, hol gyanús elemek tartózkodnak, vagy amelyeknek lá­togatása a katonákra káros. Kuta­tás szökevények és kémek után. A katonai rendőrség járőre nyilvános helyekre, mint a veudóglő, kávéház, szálláshelyek, elvileg csak rendőr­ségi közeg kíséretében és csak ak­kor mehet be, ha a helyiséget a jár őrparancsnek vagy a rendőrségi közeg előzetesen megszemléli és ő is szükségesnek tartja az adott eset­ben való eljárást, mint amilyen a letartóztatás vagy igazoltatás. Naponta tömegesen érkeznek feljelentések ismeretlen tettesek el­len, akik már nemcsak magán ház­tartások élelmiszerkészleteit háziál- atáilományait dázsmáiják, hanem rendszeresen lopják a vasati raktá­rakból, waggonokból az érkező kül­deményeket. Ezek meggátlására a csendériegénység létszámát is 8 em­berével szaporították, akik a vasúti állomásén fognak szolgálatot telje­síteni. A katonai rendőrség a háború tartama alatt működik s a rendes békevissonyok beköszöntésével fel­oszlik, Az uj intézméuy hasznos kiegé­szítője less a rendőrség tevékeny­ségének és üdvös szolgálatot fog tenni úgy a közbiztonság fenntar­tásánál, mint pedig a közálelmezés körül, ahol pedig már különösen ideje, hogy a polgárság indokolat­lan türelmetlenségének és oktalan zavargásnak vége szakadjon. A közönség kijátszása. Mit tapasztaltunk a piacon? Bármily magasan maximálják is a hatóságok ka küiöufóie közszük­ségleti cikkek árát, a termelők és eladók rögtön minimálisnak tekintik az árakat s ahoi osak lehet hatósági árnál magasabbat kérnek árucikkeik ért. Megkezdődik a házalás, mely kényelmesebb ufey az eladóra, mint a közönségre nézve is, mert az el­adónak nem kell egy csomó éhes emberrel tárgyalnia, a háziasszonyok uak pedig nem keli otthon hagyni éhező, mosditlan gyermekeiket, ha­nem lakásukon is beszerezhetik a szükségeltető élelmiszerek egy ré­szét. A házalás tehát karosnak, vagy veszedelmesnek épenséggel nem mondható, mert ezzel lényegesen megkönnyebbül sok szegény asz- szony sorsa, ami bizony különösen a gyermeknevelés tekintetében nem mwgvetetudő eredmény. Mindössze osak az a hátránya van, hogy sza­bályellenes és hogy ilyenkor az el­adók kónyök-kedvők szerint nyúz­zák a vásárlókat. Most azonban nem erről akaruuk beszáini, hanem a tejpiacon divattá vá't ama szokásról, melyet a ható­ságoknak semmi szia alatt sem sza­bad tovább tűrniük. A falusi tejes­asszonyok tejjel, tejfellel, vajjal es túróval jól megrakodva bejönnek Ujheiybe és elhelyezkednek a tej - piaeon. Ott azután úgy tesznek, mintha hirtelen valami halaszthatat­lan dolguk lenne : eltávoznak ko­saraiktól, nem félve attói, hogy ava tatlan ke-zek kikutatják azok tar­talmát. Természetesen szemmel tart­ják azért kosaraikat. Távozásuk után Kapunk katonai rendőrséget. A háborús állapotokra vaió te­kintettel a katonai rendészeti tenni valók végrehajtására külön szerve­zetet alakított a hadügyminiszterrel egyetértőig a honvédelmi rniaisz- terrel. Ez a szervezet; a katonai rendőrség. Ilyen rendőrség működik az ország igen sok helyén és fogja rövidesen uá.uak is működését meg­kezdeni. A katonai rendőrség szervezé­sére vonatkozólag megkérdeztük Schmidt Lajos rendőrkapitányt, aki következőket volt stive,", mondani. Különösen a főispán ur személyes óa sürgető interveniálásának köszön­hetjük, hogy kapunk katonai rend­őrséget, mely 24 közlegényből 8 al­tisztből és egy tiszt-paranesnokból fog állani. A katonai rendőrség felállítása azonban semmiben sem korlátozza a pelgári rendőrség jogait és köte­lességeit, még abban a tekintetben sem, hogy a közrend és közbizton­ság érdekében katonai személyek­kel szemben is fellépjen, ha meg­felelő katonai erő nines jelen. A legénység rendes katonai ok­tatásban részesül, őrszem és min­den egyéb olyan szolgálatot telje­sít, mint & polgári rendőr. A katonai rendőrség fegyver­használatát a katonai szolgálati sza­bályzat állapítja meg. Eszerint nem- osak tettleges bántalmazás, vagy tá­madással való veszélyes fenyegetés esetén van helye a fegyverhaszná­latnak, hanem akkor is, ha valaki a Lapunk mai néma % oldal

Next

/
Thumbnails
Contents