Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-01-12 / 3. szám

3. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Péntek, január 12. az álmok birodalmába, az egy hordó petróleum kutforrásához. Ott azonban a Mucsaiak bölcsesége folytán, már negyven utcából összegyülemlett százakra menő tömeg ácsorog, türel­metlenkedik, lökdös, verekszik, ordít, hát mit csinál a szegény pária, oda­áll a tömeg közé. Vár és hála az uj zárórának, csak esti 7 óráig vár. Petróleumot azonban nem kap, mert elhordják a protekciósok, az állandó vevők, akiknél, hogy mást ne említ­sek, még az istállóbau is villany­lámpa ég. Mélyen tisztelt Polgármester ur! Kegyeskedjék egyszer a város és saját jól felfogott érdekében egy petróleumkiosztáshoz elfáradni, es küszünk, hogy szógyei ni fogja, hogy ennek a határtalanul mizériákban meg­feneklett városnak a polgármestere és minden dicsérendő igyekezettel azon lesz, hogy a veszedelmek orvo- soltassanak. A miniszter megadta a jogot, hogy ahol a szükség megköveteli, a jegyrendszert életbe léptessék. Soha jobbkor nem alkalmazható ez, mint a petróleumnál. A villany­gyár készséggel szolgál bizonyára a világítók névsorával, akiket zárjanak ki a petróleumra jogosultak névso­rából. Másodsorban fáradjanak el az ipartestülethez, kérjék el az iparosok, jegyzékét és juttassanak először azokhoz petróleumot, akiknél az a fólliter folyadék a mindennapi kenyér. A műhelyekben a sötétben szünetel a munka, amit azonban az éhes gyerek uera respektál és fájdalmasan sir a kenyér után. Sjk száz és száz család tisztes hajiokaiba beköltözött a nyomorúság, mert a kenyerét kereső iparoseraber világitóauyag hiányában nem dolgozhatik. És ha ezekkel az előmunkálatok­kal végeztek, ne sajnálják az időt és szenteljenek még egy félórát a fo» gyasztók utcák szerinti beosztására. Jelöljék ki, hogy a Itákóczi-utca X-nól, Zárda-utca, Jókai-utca, Deák- utca Y-nál, Árpád-ulca, Bercsényi- utca, Apponyi-utca pedig Z*uól vásároljon, Még a legkisebb mennyi­séget is veszedelmek nélkül lehet a fogyasztókhoz juttatni, csak rend­szeres legyen a kiosztás. Ahogy rá­szoktatták a közönséget a rosszra, usy rászoktathatják azokat a rendre is. Az anyag jó, hajlik, tanul, csak a tanítómester rossz, az első hiba a tanítónál orvoslandó. Egyenlőség az élelmiszerek eloszlásában, Jegyrendszer minden élel­micikkre. — Kürthy bárt) legújabb rendelete. Mint röviden már hírül adtuk, az élelmiszer ellátásban rendkívül érdekes uj rendszert teremtő rende­letet bocsátott ki a vármegyék alis­pánjaihoz és a városok polgármes­tereihez báró Kürthy Lajos, az or­szágos Közélelmezési Hivatal veze­tője. A rendelet azt a fö.öttebb igaz ságos szempontot tartja szem előtt, hogy ma, amikor a katonáit egyen lően vesznek rÓ3zt a haza védel­mében, itthon is teljes legyen az egyenlőség — ha iuár-már minden téren nem is lehet, de legalább az éleíelmiszer ellátás kérdésében. A készletek aránytalan megoszlása. Az Országos Közélelmezési Hi­vatal rendelete megállapítja, hogy az eddig foganatosított összeírások azt bizonyítják, hogy gabona, liszt, hüvelyes, burgonya cukor, kávé stb. készletekből úgy a magánosok ház­tartásában, mint a közfogyasztást szolgáló üzletekben nem kicsinyel­hető készletek vannak felhalmozva. Ezeknek a készleteknek a megosz­tása azonban teljesen aránytalan s egyenetlen. Egyes háztartások a kelletén túl vannak, mások készlete kiegészí­tésére szőrűi, ismét mások pedig nélkülözéseknek vannak kitéve. A kereskedők. Egyik kereskedő egy évi for­galmával arányban nem álló meny nyiséget tart egyes éieímitíikkekbQi, mig mások vevőkörüket sem tudják kielégíteni. Egyes kereskedők visszatartás, halmozás által, vagy más, meg nem engedett módon készleteket gyűjte­nek, ezzel maguknak egyedárusitást biztosítanak és sokszor busás és meg nem engedett haszonhoz jut­nak. Másoknak viszont, akik meg­tartották szolidsáugkat, azoknak egzisztenciájuk van veszélyeztetve, holott ezekre a kereskedőkre a köz­vetlen fogyasztás érdekeinek kielé­gítése végett a közélelmezési admi­nisztrációnak szüksége van. A magánosok. A magán háztartásokban indo- dokolatlan bőséget élveznek egye­sek, raig polgártársaiknak nélkülöz­niük kell és alig vau, vagy egyál­talában nincs készletük. A küzhatlmi erő egész súlyával meg kell akadályozni, hogy egye­seknek akár határozott nyerészke­dési célzata s a szabályok iránti el­tompult felfogása olyan helyzetet teremtsen és tartson fenn, mely a mai nehéz és nagy idők követelmé­nyeivel szembehelyezkedik. Az áru igazságos elosztása. ts meg kell teremteni ugyan­csak közhatalmi erővei az áru el­osztásának egy igazságosabb, céltu­datosabb szervezetét, mely a ma korlátozott beszerzési lehetőségek közepette egyedül alkalmas a lefo kozott kínálattal járó visszásságok enyhítésére. Ez akció első lépése a most végrehajtott összeírás volt. — Hogy ez gyiimöicsözetlen ne maradjon, nyomon kell követnie azon intézke­désnek, amely alkalmas arra, hogy az általuk az összeírás során feltárt bajok és visszásságok orvosoitas sanak. A rendelet felhívja az alispánt, illetve a polgármestert, hogy az alábbi irányelvek gondos íigyelem- jartásával és azok keretében tegye meg mindazt, ami a törvényhatóság és a város területén az összeírt áruk közül azoknak az áruknak a köz- élelmezés fentérintett érdekeivel egybehangzó felhasználása végett szükséges, melyekre ^uézve eddig a miniszter vagy az ürsságos Közólel-. mezési hivatal más rendelkezései alapján az eddig még meg nem tör­tént. Az irányelvek. Az ösazeirási anyag feldolgozása során megállapítandó a lakosság tényleges lélekszáraa és az összeirt készletek cikkenkénti mennyisége, így tiszta képet lehet szerezni arról, hogy a helyben levő készlettel mi­lyen fejadagot lehet biztosítani egy egy cikkből egy-egy főre. A fejadag alapján aztán meg­lehet állapítani, hogy kiknek van a megszabott mennyiségnél több, kik­nek van egyévi szükségleten a’ul és kiknek nincs egyáltalában készletük. Egy évi készletek az illetőknél hagyandók. A fölös'egok igényébe vehetők és ha olyanok vannak nagyobb számmal, akiknek elégtelen a kész­letük vagy pedig egyáltalán nincs, igénybe is veendők. Az igénybe vett árukat nem kell központilag összegyűjteni, hanem maximális árou egyik háztartásból a másiknak, egyik kereskedőtől a másiknak átadni. A fejadagok megállapításánál figyelembe kell venni az ellátandók korát is. Például amig gyermek részére kávéból kisebb adag illeti, 'addig a cukorból nagyobb adag állapítható meg. Burgonyából a testi munkás részére nagyobb, gyermek részére kisebb kiszolgálást elrendelni. A jegyrendszer. A kereskedők kezén levő kész­letek egyenletes elosztásának bizto­sítása céljából a kenyér- és Jiszt- jegy rendszer elveinek megfelelő be­vásárlási jegyet kell rendszeresíteni s az illető áruknak ilyen jegy mellett való kiszolgálását elrendelni. Most tehát az összes élelmisze­rekre kiterjesztik a jegyrendszert, rövidesen bármiféle élelmiszert csak hatósági óielmiszerjegyre szolgáltat­nak ki. A jegy nemcsak a hatósági élelmiszerüzletekben kötelező, hantiu minden kereskedésben, amelynek készletei felett uein a kereskedő, hanem a közélelmezési hivatal ren­delkezik. A városi éleimiszerjegy re a kereskedő köteles lesz a rakiaron levő élelmiszert, minden egyébre való tekintet nélkül, azonnal kiszolgáltatni. Ennek következtében minden élelrni- szerkószlet fölött a hatóság rendel- kezik s igy a iakosság teljes élel­mezése a közélelmezési hivatal ke­zében összpontosul. Ellenőrzés, megtorlás. Intézkedni kell továbbá aziránt, hogy minden, a város területére ér­kező újabb készlet a hatósághoz bejelentessék. E bejelentések nyil­vántartására állandóan megfelelő jegyzéket kell vezetni s a jelenlegi készlet, az érkező áru és a jegyek révén a kiszolgált áru egy bevetéséből meg lehet állapítani a kereskedő mindenkori készletét. A rendelet végül előírja, hogy mindan irányban a legerélyesebb ellenőrzést kell gyakorolni, kémpró­bákat tartani úgy az üzletekben, mint magánháztartásokban, hogy a bejelentések a készletekkel meg­egyeznek-e ? Ahol a legcsekélyebb visszaélés megállapítható, ott szigorú megtor­lást kell alkalmazni. TÖRLEI PEZSGŐGYÁR KÉPVISELETE SÁTORALJAÚJHELYBEN PRINCZ DÁNIHL törv. bej. keresked. ügynökségénél Wekerle-tér 2. ott elől az elsősorban a 48-as hon­védeket. — A tribünön? Semmit se lá­tok. Borzasztó mit mivel velünk ez a hegyes kalap. — No, de most megebédelünk. — Várjon csak, most üti vi­tézzé a király azokat pálcásokat. — Mit várjak ? Hisz úgy se lá­tom. — Ma a nagy urak nem is ebé­delnek. Csak olyan —hogy is mond­ják — szimbolikus ebéd lesz a vár ban. — Mi az a szimfonikus ebéd ? — Az, hogy nem esznek. — No akkor én az idén sok Bzirafonikus ebédet ettem. — Tudja nem merek leülni. El­megy erre a király és nem látom. — Csak üljön le nyugodtan. Amíg itt lóg ez a sárga kocsi, ad­dig nem jön. — Mi az, jön valami sárga kőéül — Semmi, csak a koronázási kocsi. — Nézze, nézze, jön a banda megint. Csak a királyné ül benne a kis fiával. — Jaj az ilyen gyerek az embernek a szivéhez lopózik. Hanem úgy látszik a királyné nem várta be a végét. Az azért nem szép. — HaHja már 10 perc múlva 12. Még mindig azt a 40 vitézt csi­nálják ? — Már a rendőrök is mennek. Én azt hiszem vége. — Hát az eskii! ? — Micsoda eskü? Az nem is lesz. Maga csak jöjjön, ha én mpn- dom. — Hisz most jönnek ki a temp­lomból. Szépen elmentünk volna. Ne fószkelődjók, mert orra bukik. Most teszi az esküt. Kisütött a nap. Nézze ez igazán szép. — Már jönnek. A huszárok. — Nekem tetszik, hogy ezek a képviselő urak itt is cigarettáznak. — Meiyik a király ? Annyi ko­ronát látok. —- Da haben sie ihn ! Ott a la­pos koronában. A hegyesben a Csernoch. — Az a fején, az egy korona? — Nem, akorraánypálca. Hallja, micsoda kérdései vannak. Jó, hogy már vége van. — No most már is indulhatunk. — Még nem. Előbb le kell szed­nünk a tribünökről a díszítést. — A díszítést, minek ? — Emlékül. A katonai kordonok közt már a közönség hullámzik a Mátyás temp­lom felé, ahonnan majd vissza kül­dik őket a rendőrök a Dísztérre. Egyik-másik hölgynek diszmagyar gavallérja van. Himzett, uszályos ruha is akad a szorongók közt. Min­denkinek van valami emlék a kezé­ben : babérkoszorú, buius.Némelyik­nek egész száraz karácsonyfa, amit most dobtak ki valamelyik budai ház ablakából. a. á.

Next

/
Thumbnails
Contents