Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-01-12 / 3. szám
3. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Péntek, január 12. az álmok birodalmába, az egy hordó petróleum kutforrásához. Ott azonban a Mucsaiak bölcsesége folytán, már negyven utcából összegyülemlett százakra menő tömeg ácsorog, türelmetlenkedik, lökdös, verekszik, ordít, hát mit csinál a szegény pária, odaáll a tömeg közé. Vár és hála az uj zárórának, csak esti 7 óráig vár. Petróleumot azonban nem kap, mert elhordják a protekciósok, az állandó vevők, akiknél, hogy mást ne említsek, még az istállóbau is villanylámpa ég. Mélyen tisztelt Polgármester ur! Kegyeskedjék egyszer a város és saját jól felfogott érdekében egy petróleumkiosztáshoz elfáradni, es küszünk, hogy szógyei ni fogja, hogy ennek a határtalanul mizériákban megfeneklett városnak a polgármestere és minden dicsérendő igyekezettel azon lesz, hogy a veszedelmek orvo- soltassanak. A miniszter megadta a jogot, hogy ahol a szükség megköveteli, a jegyrendszert életbe léptessék. Soha jobbkor nem alkalmazható ez, mint a petróleumnál. A villanygyár készséggel szolgál bizonyára a világítók névsorával, akiket zárjanak ki a petróleumra jogosultak névsorából. Másodsorban fáradjanak el az ipartestülethez, kérjék el az iparosok, jegyzékét és juttassanak először azokhoz petróleumot, akiknél az a fólliter folyadék a mindennapi kenyér. A műhelyekben a sötétben szünetel a munka, amit azonban az éhes gyerek uera respektál és fájdalmasan sir a kenyér után. Sjk száz és száz család tisztes hajiokaiba beköltözött a nyomorúság, mert a kenyerét kereső iparoseraber világitóauyag hiányában nem dolgozhatik. És ha ezekkel az előmunkálatokkal végeztek, ne sajnálják az időt és szenteljenek még egy félórát a fo» gyasztók utcák szerinti beosztására. Jelöljék ki, hogy a Itákóczi-utca X-nól, Zárda-utca, Jókai-utca, Deák- utca Y-nál, Árpád-ulca, Bercsényi- utca, Apponyi-utca pedig Z*uól vásároljon, Még a legkisebb mennyiséget is veszedelmek nélkül lehet a fogyasztókhoz juttatni, csak rendszeres legyen a kiosztás. Ahogy rászoktatták a közönséget a rosszra, usy rászoktathatják azokat a rendre is. Az anyag jó, hajlik, tanul, csak a tanítómester rossz, az első hiba a tanítónál orvoslandó. Egyenlőség az élelmiszerek eloszlásában, Jegyrendszer minden élelmicikkre. — Kürthy bárt) legújabb rendelete. Mint röviden már hírül adtuk, az élelmiszer ellátásban rendkívül érdekes uj rendszert teremtő rendeletet bocsátott ki a vármegyék alispánjaihoz és a városok polgármestereihez báró Kürthy Lajos, az országos Közélelmezési Hivatal vezetője. A rendelet azt a fö.öttebb igaz ságos szempontot tartja szem előtt, hogy ma, amikor a katonáit egyen lően vesznek rÓ3zt a haza védelmében, itthon is teljes legyen az egyenlőség — ha iuár-már minden téren nem is lehet, de legalább az éleíelmiszer ellátás kérdésében. A készletek aránytalan megoszlása. Az Országos Közélelmezési Hivatal rendelete megállapítja, hogy az eddig foganatosított összeírások azt bizonyítják, hogy gabona, liszt, hüvelyes, burgonya cukor, kávé stb. készletekből úgy a magánosok háztartásában, mint a közfogyasztást szolgáló üzletekben nem kicsinyelhető készletek vannak felhalmozva. Ezeknek a készleteknek a megosztása azonban teljesen aránytalan s egyenetlen. Egyes háztartások a kelletén túl vannak, mások készlete kiegészítésére szőrűi, ismét mások pedig nélkülözéseknek vannak kitéve. A kereskedők. Egyik kereskedő egy évi forgalmával arányban nem álló meny nyiséget tart egyes éieímitíikkekbQi, mig mások vevőkörüket sem tudják kielégíteni. Egyes kereskedők visszatartás, halmozás által, vagy más, meg nem engedett módon készleteket gyűjtenek, ezzel maguknak egyedárusitást biztosítanak és sokszor busás és meg nem engedett haszonhoz jutnak. Másoknak viszont, akik megtartották szolidsáugkat, azoknak egzisztenciájuk van veszélyeztetve, holott ezekre a kereskedőkre a közvetlen fogyasztás érdekeinek kielégítése végett a közélelmezési adminisztrációnak szüksége van. A magánosok. A magán háztartásokban indo- dokolatlan bőséget élveznek egyesek, raig polgártársaiknak nélkülözniük kell és alig vau, vagy egyáltalában nincs készletük. A küzhatlmi erő egész súlyával meg kell akadályozni, hogy egyeseknek akár határozott nyerészkedési célzata s a szabályok iránti eltompult felfogása olyan helyzetet teremtsen és tartson fenn, mely a mai nehéz és nagy idők követelményeivel szembehelyezkedik. Az áru igazságos elosztása. ts meg kell teremteni ugyancsak közhatalmi erővei az áru elosztásának egy igazságosabb, céltudatosabb szervezetét, mely a ma korlátozott beszerzési lehetőségek közepette egyedül alkalmas a lefo kozott kínálattal járó visszásságok enyhítésére. Ez akció első lépése a most végrehajtott összeírás volt. — Hogy ez gyiimöicsözetlen ne maradjon, nyomon kell követnie azon intézkedésnek, amely alkalmas arra, hogy az általuk az összeírás során feltárt bajok és visszásságok orvosoitas sanak. A rendelet felhívja az alispánt, illetve a polgármestert, hogy az alábbi irányelvek gondos íigyelem- jartásával és azok keretében tegye meg mindazt, ami a törvényhatóság és a város területén az összeírt áruk közül azoknak az áruknak a köz- élelmezés fentérintett érdekeivel egybehangzó felhasználása végett szükséges, melyekre ^uézve eddig a miniszter vagy az ürsságos Közólel-. mezési hivatal más rendelkezései alapján az eddig még meg nem történt. Az irányelvek. Az ösazeirási anyag feldolgozása során megállapítandó a lakosság tényleges lélekszáraa és az összeirt készletek cikkenkénti mennyisége, így tiszta képet lehet szerezni arról, hogy a helyben levő készlettel milyen fejadagot lehet biztosítani egy egy cikkből egy-egy főre. A fejadag alapján aztán meglehet állapítani, hogy kiknek van a megszabott mennyiségnél több, kiknek van egyévi szükségleten a’ul és kiknek nincs egyáltalában készletük. Egy évi készletek az illetőknél hagyandók. A fölös'egok igényébe vehetők és ha olyanok vannak nagyobb számmal, akiknek elégtelen a készletük vagy pedig egyáltalán nincs, igénybe is veendők. Az igénybe vett árukat nem kell központilag összegyűjteni, hanem maximális árou egyik háztartásból a másiknak, egyik kereskedőtől a másiknak átadni. A fejadagok megállapításánál figyelembe kell venni az ellátandók korát is. Például amig gyermek részére kávéból kisebb adag illeti, 'addig a cukorból nagyobb adag állapítható meg. Burgonyából a testi munkás részére nagyobb, gyermek részére kisebb kiszolgálást elrendelni. A jegyrendszer. A kereskedők kezén levő készletek egyenletes elosztásának biztosítása céljából a kenyér- és Jiszt- jegy rendszer elveinek megfelelő bevásárlási jegyet kell rendszeresíteni s az illető áruknak ilyen jegy mellett való kiszolgálását elrendelni. Most tehát az összes élelmiszerekre kiterjesztik a jegyrendszert, rövidesen bármiféle élelmiszert csak hatósági óielmiszerjegyre szolgáltatnak ki. A jegy nemcsak a hatósági élelmiszerüzletekben kötelező, hantiu minden kereskedésben, amelynek készletei felett uein a kereskedő, hanem a közélelmezési hivatal rendelkezik. A városi éleimiszerjegy re a kereskedő köteles lesz a rakiaron levő élelmiszert, minden egyébre való tekintet nélkül, azonnal kiszolgáltatni. Ennek következtében minden élelrni- szerkószlet fölött a hatóság rendel- kezik s igy a iakosság teljes élelmezése a közélelmezési hivatal kezében összpontosul. Ellenőrzés, megtorlás. Intézkedni kell továbbá aziránt, hogy minden, a város területére érkező újabb készlet a hatósághoz bejelentessék. E bejelentések nyilvántartására állandóan megfelelő jegyzéket kell vezetni s a jelenlegi készlet, az érkező áru és a jegyek révén a kiszolgált áru egy bevetéséből meg lehet állapítani a kereskedő mindenkori készletét. A rendelet végül előírja, hogy mindan irányban a legerélyesebb ellenőrzést kell gyakorolni, kémpróbákat tartani úgy az üzletekben, mint magánháztartásokban, hogy a bejelentések a készletekkel megegyeznek-e ? Ahol a legcsekélyebb visszaélés megállapítható, ott szigorú megtorlást kell alkalmazni. TÖRLEI PEZSGŐGYÁR KÉPVISELETE SÁTORALJAÚJHELYBEN PRINCZ DÁNIHL törv. bej. keresked. ügynökségénél Wekerle-tér 2. ott elől az elsősorban a 48-as honvédeket. — A tribünön? Semmit se látok. Borzasztó mit mivel velünk ez a hegyes kalap. — No, de most megebédelünk. — Várjon csak, most üti vitézzé a király azokat pálcásokat. — Mit várjak ? Hisz úgy se látom. — Ma a nagy urak nem is ebédelnek. Csak olyan —hogy is mondják — szimbolikus ebéd lesz a vár ban. — Mi az a szimfonikus ebéd ? — Az, hogy nem esznek. — No akkor én az idén sok Bzirafonikus ebédet ettem. — Tudja nem merek leülni. Elmegy erre a király és nem látom. — Csak üljön le nyugodtan. Amíg itt lóg ez a sárga kocsi, addig nem jön. — Mi az, jön valami sárga kőéül — Semmi, csak a koronázási kocsi. — Nézze, nézze, jön a banda megint. Csak a királyné ül benne a kis fiával. — Jaj az ilyen gyerek az embernek a szivéhez lopózik. Hanem úgy látszik a királyné nem várta be a végét. Az azért nem szép. — HaHja már 10 perc múlva 12. Még mindig azt a 40 vitézt csinálják ? — Már a rendőrök is mennek. Én azt hiszem vége. — Hát az eskii! ? — Micsoda eskü? Az nem is lesz. Maga csak jöjjön, ha én mpn- dom. — Hisz most jönnek ki a templomból. Szépen elmentünk volna. Ne fószkelődjók, mert orra bukik. Most teszi az esküt. Kisütött a nap. Nézze ez igazán szép. — Már jönnek. A huszárok. — Nekem tetszik, hogy ezek a képviselő urak itt is cigarettáznak. — Meiyik a király ? Annyi koronát látok. —- Da haben sie ihn ! Ott a lapos koronában. A hegyesben a Csernoch. — Az a fején, az egy korona? — Nem, akorraánypálca. Hallja, micsoda kérdései vannak. Jó, hogy már vége van. — No most már is indulhatunk. — Még nem. Előbb le kell szednünk a tribünökről a díszítést. — A díszítést, minek ? — Emlékül. A katonai kordonok közt már a közönség hullámzik a Mátyás templom felé, ahonnan majd vissza küldik őket a rendőrök a Dísztérre. Egyik-másik hölgynek diszmagyar gavallérja van. Himzett, uszályos ruha is akad a szorongók közt. Mindenkinek van valami emlék a kezében : babérkoszorú, buius.Némelyiknek egész száraz karácsonyfa, amit most dobtak ki valamelyik budai ház ablakából. a. á.
