Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-03-23 / 23. szám
Ara: 12 fillér. Huszadik évfolyam 23. szám. ________-*> Sátoraljaújhely, 1917. POLITBKAS ÚJSÁG Péntek, március 23. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat vissza nem adunt. Szerkesztőség : Kazínczy-utcza 5 ' Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ AHDOH Előfizetési ár > Egész évre 12 korona.féiévre é korona. Negyed évre 3 korona Egyes »rám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban kSzlün imm Ki akarfa a koncentrációs kabinetet ? Visszatérő refrénként jelennek meg a lapokban hírek időnként a koncentrációs kabinetről. Meg kell állapítanunk, hogy nem az ellenzék az, amely a problémát ismételten fölveti, sőt az ellenzéki pártok csak mint egyáltalában nem kellemes kötelességről beszélnek erről a nekik éppen nem konveniáló kérdésről. A kon centrációs kabinet ideájának minden józan ember szemében nyomban aktuálissá kellett válnia, amint a háború a legviharosabb parlamenti küzdelmek közepette kitört s csak a kormánypárt féltékenykedése és számitó önzése tette hallatlanná a megnyilvánuló szükségességét. Éppen az bizonyítja a terv életképességét, hogy az uralkodó párt eltussoló törekvéseivel szemben egyre követelőb- ben lép az események homlokterébe a kérdés. Hogy mostanáig csak óhajtás maradt a koncentrációs kabinet, annak sajnos konzekvenciáit keserűen érzi az ország. Ennek tulajdoníthatjuk tulajdonképpen azt, hogy a kormány nem tudja megszerezni kifelé az országnak meg illető tekintélyét nem tud fellépni azzal a súllyal, amellyel csak az a kabinet rendelkezhetik, amely mögé az ország polgársága, az összes parlamenti pártok sorakoznak. Hogy milyen sérelmei származtak a kormány gyengeségéből a nemzetnek, azt csokorba szedni nemcsak felesleges (hiszen mindenki számon tartja), hanem sziszifuszi munka volna. A szomorú tény az, hogy a munkapárt a háborúban is hü ma radt önmagához, a husosfazék politikájához Háborús politikája főleg önvédelmi berendezkedés volt, védelme és előkészítése a munkapárti uralomnak és állandósításának. Pedig most valóban a legfontosabb érdekekről volna szó, amelyek időszerűbbé teszik a koncentrációs kabinet dolgát, mint valaha volt. Azt kell feltételeznünk, hogy most már kifelé megyünk a háborúból s számulnunk kell azzal, hggy nemcsak a háborús szervezetek megszilárdítását, hanem a békés idők óriási feladatait kell előkészítenünk. Ennek a korszalkotó munkának felelősségét hiába vállalja a párturalmi céljaiért mindenre kész munkapárt, az ország egész közvélemény részt követel a nemzet újjászületését előkészítő köteles ségekből. A felelősség megosztásában vállalja maga részét az ellenzék, de csak úgy, ha a korrupció bélyegével megtaremtődött munkapárt nem követeli magának azt a fölényes, meg nem érdemelt vezető szerepet, amelyet a mandátum-meghosszabbitás jótékony törvénye kiosztott számára Az uj óra uj embereket kíván s az ország érdekében álljanak félre az útból azok a politikusok, akik egyedül akadályai a koncentrációs kabinet megalkotásának. Értjük, hogy a munkapárt rettegve gondol arra, hogy egyszer csak meg fog szűnni egyeduralma, de talán az ország még sincs arra predesztinálva, hogy egyetlenegy párt sajátítsa ki magának. fi kultuszminiszter az iskolás gyermekek ruházatáról. ATuházkodJs problémája ólom- suüyal nehezedik a városi középosztályra. Szó esett már a magyar sajtóban is a tisztviselők uniformizálásáról, de ilyen irányú kormányintézkedés nem történt. Az első komoly akció most indult meg Németországból arra nézve, hogy legalább az iskolás gyermekek egyöntetű olcsó ruhával való ellátását a jövőben biztosítsák. A magyar kultuszminisztériumban is folyik »% ilyiráuyu előkészítő munka. Az elmúló tói megdöbbentő statisztikával szolgál, hogy mily nagy tömegben szorultak ki a gyermekek. cipő és meleg ruha hijján az iskolából. Most tehát a kultuszminisztériumban az a terv merült fel, hogy a jövő iskolaévtől kezdve olcsó, államilag előállított egyenruhákkal lássák el a tanulókat. E célból összeiratja a miniszter a tanulók létszámát és iskeíánkint a tanulóknak azt a kontingensét, amely cipőre és ruhára szorul, Elsősorban állami tauulóeipő előállítására terveznek műhelyeket. A tanulók cipő- és ruhaszükségietónek fedezésére szükséges anyag összegyűjtésére az iskolákban viseltes ruha és cipőgyüjtés szervezését tervezi a kultuszminisztérium. Az állami műhelyekben ezeket az összegyűjtött cipőket és ruhákat szándékoznak feldolgozni. A miniszter most e tárgyban a tanférfiakat és jótékony egyesület vezetőit ankétra hívja, mely elé a németországi tervezetet terjesztik s megvitatják, hogy a magyar viszonyonnak roeg- gtApurikffVtl | felelően a jövő tanévre hogyan le- j hetne az az iskolás gyermek ruházatát biztosítani. A kultuszminiszter a felhívásban az Összes középiskolák, felsőkereskedelmi- és elemi iskolák igazgatóihoz, arról is szól begy indítsanak mozgalmat cipőjavitó műhelyek felállítására, amelyekben a diákok lábbelijét magfoltozzák. Hasonlóképpen ajánlja a miniszter a fatalpu cipők propagálását is. Hangoztatta még a miniszter a ruhával való takarékoskodást is és kéri az igazgatókat, világosítsák föl az ifjúságot, hogy most nincs helye a divatos, uj ruháknak, hanem a diákoknak régi ruhájukban kell járniok, amelyeket javítással, tisztítással, vagy kifordítással lehet viselhetővé tenoi. A felhívás végül elvárja a tanítónőitől, hogy a kézimuuka-oktatás aál száműznek minden piperemunkát és enuek költségével nem terhelik a szülőket, e helyett inkább kívánatos, hogy a növendékeket javítási munkára oktassák. Msadanunk sem kell, hogy a terv mily nagyjelentőségű s a jövő generáció egészségének védelmére mily égetően sürgős a probléma megoldása. A tanuió-ifjuság ruházatának állami biztosítása a polgári középosztály Ínséges küzdelmében is jelentős segítség volna s azt hisz- szük, a tanulók egyenruházatának sikeres megoldása után a tisztviselők ruházkodásának kérdése is megoldásra kerül. A Zemplcnmegyei Közművelődési Egyesület közgyűlése. Kidőit egy régi korhadt fa és a földben maradt gyökerek uj erőkhöz jutva, fiaia', sudár fát nőveitek, mely dacai az idők viharávalá folyton erősödve uj hajtásokat bocsát ki magából. A Zsmpléavármegyei Magyar Myelvet Terjesztő Egyesület immár a muíté. Helyébe lépett a Zamplénmegyei Közművelődési Egye sülét, mely hatalmas anyagi erőkkel és nagy önérzettel hirdeti, hogy megyénk kultúráját szervezni, fejleszteni és gondozni akarja. Vármegyénknek eme nagyfontossági), testületé folyó hó 20 án tartott közgyűlést a vármegyeháza nagytermó ben. A közgyűlésen társadalmunk színe java képviselve volt élén a vármegye közszeretetben álló főispánjával Szinyei Merse Istvánnal. Az egyesület elnöke gróf Andrássy Géza akadályozva volt megjelenésében, kihez a közgyűlés üdvözlő táviratét intézett. lí iüm« 4 oldal A közgyűlést Dómján Elek ügy * vezető elnök vezette, ki magas szárnyalás ú beszédet tartett. A nemes hazafi« ágtól lángoló szónoklat elragadta a hallgatóságot, mely a szónokot lelkesen ünnepelte. Lelkes hatást keltett Damjanovich Ágosteu alelnük bevezető beszéde is. A számvizsgáló hizottság jelentése után a választmány egészítették ki négy tággá1. A megválaszoltak :dr Székely Albert, dr. Ambróay Ágostén Dongó Gyárfás Géza és gr. Széehényi- Wolkenstein Ernő kiváló uj erőket jelentenek az egyesület életében, akik közül különösen Dongó Gyárfás Géza már a magyar nyelvet terjesztő egyeiiletben is kiváló tevékenységet fejtett ki. Majd Szentgyörgyi Géza az egyesület nagytehetségü és agilis főtitkár* olvasta fel a múlt évre vonatkozó titkári jelentést, amelyből kiviláglik, hogy az egyesület a magyar nyelv és magyar kultúra terjesztésében hatalmas munkát végzett és a szent geél érdekében óriási anyagi áldozatot hozott. A jelentést a közgyűlés minden vita nélkül tudomásul vette é3 a lelkes főtitkárnak elismeréssel adózott. Ugyancsak Szentgyörgyi Gáza főtitkár terjesztette elő as egyesület jövő kulturális munkásságára és feladataira vonatkozó javaslatot, raely- viiágesan áttekintően tárja fel a jövő perspektíváját és magas irodalmi színvonalon álló sorokkal világítja meg a közel jövő nagy feladatait, elsősorban a magyarosítás szükségességét. Hogy a bajokat orvosolni lehessen, szükséges, hogy a varmegye 4Í0 községről kulturális torul pok készíttessenek, amelyek a községek kulturális adatait fogják tartalmazni. A további cél az, hogy az egyesület által fenntartott óvodáknak az állam fenntartása alá leendő helyezésével uj anyagi erők szabaduljanak fel, amelyeket az egyesület fontosabb intézményekre fordítja, bár a missziót teljesítő óvodákat továbbra is segélyezni óhajtja. A kulturális feladatok végrehajtására három osztály alakul, u. m. népnevelési, irodalmi és művészeti, továbbá történelmi szakosztály. A népnevelési szakosztály mindazon intézményeket felkarolja, amelyek főleg a magyarosítás ügyét szolgálják. Gondja lesz az iskolás gyermekek iskoláztatásának megkönnyítésén kívül a felnőttek oktatásári is. E cél érdekében ifjúsági egyesületeket, népkönyvtárakat létesít. Az irodalmi és művészeti szakosztály hivatása lesz az irodalom és művészet pártolásával a polgári általános műveltség emelése. E cé!
