Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-03-02 / 17. szám
Arai 12 fillér. Huszadik évfolyam 17. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, március 2. POLITIKAI ÚJSÁG Magjaién minden azerdán éa «zombaton este. Kéairatokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazínczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban kőzlttn fi harcterek csöndje. Kelet, nyugat, dél és délnyugat frontjairól kevés újságot hoz mostanában a táviró. Ha nem is hallgatnak a fegyverek, ha az őrszemek éber szemmel figyelnek is az ellenséges állások felé, döntő jelentőségű összecsapások nincse nek a hóval és jéggel borított harctereken. A tél hatalma azonban csak hetek és hónapok hadviselését irányíthatja. A katonák fegyverei elhallgattak egy időre, de arra nincsen remény, hogy a diplomaták és politikusok harcias kedvét végleg befagyassza a hideg. A hivatalos jelentések csendről beszélnek, de a táviró drótok készülő nagy harcok, világmér- közések eljövetelét jelentik be. A lesben álló vadász éberségével néznek íarkasszemet egymással az állig legyvarben álló hadseregek. Olasz és francia újságok aggódva figyelik határainkat, jól tudják, hogy a becsületes béke visszauta sitása meg íogja teremteni a maga reakcióját, Csend van a harctereken, de a vihar előtti kétségbeesett ijesztő csönd ez. A tavaszi napsugár elküldte már bágyadt és halvány előhírnökét, aki a kikelet biztató Ígéretével együtt borzalmas csaták közeledésének hírhozója. A harmadik háborús tavaszra készülünk és soha komolyabb és elszántabb akarással nem néztünk a harctorek felé, mint most. Erőnk tudatában férfias elszántsággal várjuk a háború legizgalmasabb és legvéresebb korszakát. Nyugodt önérzetével tesszük ezt azért mert mi elakartuk hárítani a világ feje felől a vérözön irtó- zatát s ellenségeink választották ezt az utat. A mi elégtételünk az lesz, hogy mégis a központi hatalmak fegyverei fogják kiverekedni a diadalmas békét. Addig tehát teljes bizalommal kell lennünk azok iránt, akik sorsunkat most e véres nagy na pókban intézik. Várni türelemmel a holnapokat, melyek egyikén a béke hajnalhasadásának szelid rózsaszíne dereng majd felénk. A nyomorhoz és szenvedéshez, amit eddig néma türelemmel viselünk, társul csatlakozik a keserűség, amit azok ellen érzünk, akik békés akaratunk elé uj seregek falát akarják állítani. Keserű szívvel, de megállíthatatlanul diadalaink történelmi utján megyünk tovább a végső győzelem és a nagy béke felé. Kit ne söpörne el lelkes, elszánt seregeink áldozata, aki útjába akar állani, hogy szent munkájában feltartóztassa ? A szárazföldön diadalunk zászlói lobognak, a tengereken, a vizek alatt kúsznak hajóink, ütjük végén ott is béke állomása van. pusztul a középosztály. Sápadt, régen jobbsorsu asszonyok óraszámra állanak a városi élelmiszer- üzletek előtt és várnak türelmes megadással mindennap egész dél- előttököu egy kis krumplira, meg zöldségre. Saótlanok, csendesek a várakozók közül azok, akiken jól szabott, de régi ruhák, szójjelmáló prémgalléros bársonykabátok vannak. Látni közöttük sokat abból a társadalomból, mely régen középosztály néven gerince volt a nemzeti testuek és belőle sugárzott ki azaz energia, melyből a jövő nagy reményeire következtetni lehetett. Az úgynevezett középosztály asszonyai — legalább túlnyomó részben — akkor sem fSttek a muakátói, amikor ekziszten- ciájuk virulóbau volt, araikor keuyór- keresőjíik munkájának legalább annyi kamatja volt, hogy élni, gyermekeket nevelui és jövőjükről gondoskodni lehetett belőle. A középosztály asszonyai az intelligencia iránt is fogékonyak voltak. Dolgoztak otthon a tűzhely körül, szeretettel és lelkiismerettel nevelték a gyerekeket, amellett olvastak,tanultak,hogy testében és lelkében egészséges társadalmi osztályt legszebb reményeket keltőén reprezentálják. A háborús nyomorúság a fix- jövedeiemre utalt osztályt legnehezebben sújtja. Azok a kis tűzhelyek, amelyek az átok ideje előtt csinos kis kertes udvarházak lakásaiban vidán lánggal égtek, lassan kialszanak. Az asszonyok, akik hivatásukat ideálisan értelmezték és gyakorolták, régi finom ruhák rongyaiban állnak az utcákon és várnak hidegben, estben, csatákban egy kis élelmiszer után, amiből azelőtt bőéiben volt munkájuk szorgalma után. Otthon meg a gyerekek várják a falatot felügyelet és gondozás néikü), apjuk a hivatalban rójja a betűt, a számot, mögötte örököseu a sötét gonddal. Cselédre nem telik, ilyen nehéz időkben. Araikor a háború kérlelhetetlenül végzi rettentő pusztítását a frontokon, idehaza is folyik a rombolás, melynek sajnos helyrehozhatatlan követ- kesménye marad a legegészségesebb és legértékesebb osztály pusztulása.; megjavításával taláu meg lehetne A drágaságon, mely hihetetlen mé- valamit menteni a romokból, amik reteket ö tött, úgy látsaik, nem lehet segíteni. De az anyagi eszközök alatt végvonaglását éli egy könnyelműen elpazarolt nemzeti kincs. jíinienkinek dolgozni kell Rendeletet küldött a Jöldmivelésügyí miniszter a tavaszi és nyári munkák elvégzéséről. fi fölmentett gazdák kötelesek a más földjét is megmunkálni. Rendelet érkezett ma a vármegyére a földmivelésügyi minisztertől. Az alispánnak szól a rendelet, amely mindenre kiterjedően intézkedik a mezei munkák elvégzésének biztosítása érdekében. Fölhatalmazza a miniszter Dókus Gyula alispánt, hogy ezeknek a munkálatoknak a biztosítása végett igénybe veheti„el- sősorban a fölmentett gazdákat, de- kirendelhet mindenkit, aki itthon van nőket, gyermekeket zs férfiakat egyaránt. Minden eszközzel és minden erővel igyekszik odahatni a miniszter, hogy ne maradjon megmunká- latlan főid a vármegyében. A miniszter eme nagyjelentőségű rendeletéből közöljük az alábbiakat : Elsősorban a legrészletesebb tájékoztatást kell szerezni arról, bogy a gazdasági munkálatok minden egyes községben hogyan lesznek elvégezhetők. Tudni kell milyen terület vár ott megmivelósie és mennyi erő áll rendelkezésre, Ahol a munkaerő a legfokozot- tabb tevékenység mellett sem biztosíthatja a munka elvégzését, gondoskodni kell, hogy a közerő tervszerűen kirendeltessók s a lakosság kézi és igás szolgáltatásra kötelez- tessékl Igen sok helyen megfelelő eredményt lehet elérni, ha a meglevő munkaerő helyes beosztásával a munka elvégzésének — sorrendje megállapittatik, némely helyen pedig gondoskodni kel), hogy a törvényhatóság más községeiből s járásaiból — 1915. XIII, t.-c. 2. paragrafusa alapján — rendeltessék ki a munkaerő és igaerő. Természetes, hogy lehetővé kell tenni, hogy saját gazdasági munkáját a legrövidebb idő alatt ki-ki elvégezhesse, azt azonban nem szabad eltűrni, hogy ezen a címen a munka szándékos elhúzásával bárki kivonhassa magát a kötelesség alól s ilyen esetben a vonakodás és a mulasztás miatt az 4916. L. t.-c. 7. és 9, paragrafusait kell teljes szigorral alkalmazni. L»l»Hilk mai isáma 4 oldal A meglevő munkaerő lehető legjobb felhasználása lévén a cél, különösen figyelmébe ajánlom alispán urnák ezúttal is, hogy a közerő és személyes szolgáltatás kirendelésénél a térítést szakmány szerint volna a leghelyesebb megállapítani. Egyúttal figyelmeztetni kívánom a simádét arra, hogy az 1915. XIII. t.-o, 2. paragrafusa a személyes szolgáltatások tekintetében az 1914. M. t.-s. 5. paragrafusában megjelölt kórhatárt megszüntette úgy, hogy ennek következtében személyes szolgáltatásra — minden munkaképes egyén kirendelhető. A személyes szolgáltatások igénylése tekintetében felhívom a figyelmét azokra, kik a katonai szolgálat alól felmentést kaptak, mert ezektől méltán meg lehet követelni, hogy saját gazdasági teendőik gyorsabban vald elvégzése után erejüket s idejüket a köztermelés érdekében a hatósági felhívásnak megfelelve sokszoros buzgalommal fordítsák az ország jővoltára. Felhívom továbbá egyúttal a t. Cím figyelmét a pénzügyminiszteri kiegészítő Jendelet ama szakaszára, amely a hadisegélyek megszüntetése vagy annak leszállítása iránt intézkedik. Általában — ezt ismételten hangsúlyozom — arra kell törekedni, hogy az itthon levő férfiak, asszonyok, gyermekek sokszorosan fokozott szorgalommal dolgozzanak. Ahol lehet gazdasági gépek munkáját vegyék igénybe, jármoz- zák a teheneket is s általában az legyen a vezető felfogás, hogy most nem az a fontos, hogy minden gazdaságban mindenféle munka az eddigi szokás rendje szerint végeztessék, hanem az. hogy a békés időkben különben toélszerü és hasznos de közvetlen hatásában ma kevésbbó fontos és később is pótolható munkák elhagyásával minden kicsi és nagy gazdaságban egymás segítségével most azokat a munkákat vó-
