Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-02-20 / 14. szám
Ara: 12 fillér. Huszadik évfolyam 14. szám.____________________Sátoraljaújhely, 1917._________________________Kedd, február 20. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmartn Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOK Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlün Kiifíf is ffíiíil a lelke a népek háborús kitartásának. A föld minden életnek, elszántságnak, szeretetnek és gyű löletnek örök forrása, háború és béke kérdésének nagy megváltója. Ahogy az áldott föld adja a búzát és ontja a gyémántot, attól válik el, meddig bírják még az élethalál harcot. Fekete a színe a gyémántnak, mely ma becsesebb és drágább az ékszernél, a szikrázón ragyogó diadém- nál, a gazdaság irigyelt szimbólumnál. A fekete gyémánt, a föld legnagyobb ajándéka, a szén kezd a háborúban döntőbb tényező lenni az angol aranynál, a katonák elszántságánál, az öldöklő gépek borzalmas pusztitó erejénél. A háborús üzem fűtőanyaga sok halyen fogytán s a tűz a nagy kohóban, melyben a gyűlölet és a dac érzései égnek, csendesen kialvóban van, a forró háborús vágy halkul, ahogy megérinti a széntelen tél dermesztő hidege. Angol szén fűtötte szövetségesei éz a semlegesek nagy életüzemét a fekete gyémántok szorosabban fűzték Anglia szolgálatába e népeket minden kényszerítő eszköznél. S most, hogy a német buvárhajók, mint az ókor viziszörnyei kiemelkednek a tengerből és sorra küldik a korallok világába a fekete gyémántokkal terhelt hajóóriásokat, kezd szakadni a lánc, mely összefűzte Angliát szövetségeseivel. A francia s olasz gyárakban megáll az embergyilkoló eszközök készítésének munkája és a hideg, mely a magántüzhelyek körül árasztja fagyasztó lehelletét, gyorsabban és erőteljesebben oltja a szivek gyűlöletét minden józan beszéd okos szavánál. A béke utáni vágyódás soha sem volt olyan erős, mint most, a szokatlanul kemény tél nehéz napjaiban, amikor testvéreink kint a lövészárkoknál szenvedik végig a pokol gyötrelmeit, az otthonle- vök pedig didergő gyermekek, jajgató betegek sírását hallják, a kiket megkinoz a tél. Bizonyos, hogy ebben a téli szükségben többet vészit régi lendületéből elleaíégeink háborús akarata, mintha hadseregeket vertünk volna széjjel. A buvárhajók széjjeltépik a szálakat, melyek a tengereken által össsekapcsolják ellenségeinket és a kialudt tűzhelyek hidegében kell rá eszmélniük a béke szeretetének legemberibb gondolatára. fiz árdrágítás és a közönség. JKi az újhelyi piac legxagyobb hibája ? Nem kell hangoztatni a drágaságot, a közönség nap-nap után mindjobban érzi az élelmezési sikkek egyre növekedő áremelkedését Az osztályozás merőben felesleges, nincs kivétel, mert ami ma az élelmezési cikkekben piacra kerül, horribilis árakat ért el. A falusi termelők most élik a szüretelés vidám örömét és soha a boldog világban nem voit annyi pénze a falusi népnek, mint ezekben a véres időkben. A vidéki nép nem szenved szükséget, mindene vau és mindenből bő ségesen a behozott elelmicikkekből kényekedve és szerint halmozza össze a vagyont. Nem szeretnénk, ha bárki is félreértené ezeket a sorokat. Nemsajnáljuk mi a falusi néptől a jóié tét, a bőséget, sem azt, hogy mindene van, még az összegyűjtött vagyont sem, csak azt rosszaljuk, hogy tőkéjét meg nem engedhető módon az árak elviselhetetlen emelésével gyűjti rakásra. Egyes élelmezési cikkek példátlan árakat értek el. így többek közt tudomásunk van arról, hogy a piacon egy pár libáért 160 koronát egy pár tyúkért 24 koronát is fizettek. Ki keli mondanunk, hogy az áremelkedés miatt a közönségben keresendő a hiba, A közönség valósággal beállott árdrágítónak és nincs az az összeg, arait meg ne adjoo, ha arról van szó, hogy a vidékről behozott élelmezési cikkekhez jusson. Nem lehet mondani, hogy bármiben is szükséget szenvednénk, a piacon élelmezési cikkekben elegendő mennyiség áll a közönség rendelkezésére. amely azonban egymásra licitál és boldog, ha a vétel alkalmával, bármi áron is, a cikkeket elka- paritja a másik orra elől. De nem kizárólag a közönség tülekedése, nemtörődömség az oka a mai horribilis és folyton emelkedő áraknak, hanem az elövásáriók is, akik min den rendelkezés ellenére a városon kívül lesik-várják a falusi népet és a biztos haszon reményében oly összegért vásárolják össze az élelmi sikkeket, amiről álmodni sem mert a vidéki termelő nép, amely látva a tülekedést, a licitációt, arra eszmél, hogy ha a városon kívül ennyit meg annyit kínálnak az elövásáriók, biztos, hogy a városi közönség még jobban megfizeti a portékáját, mert az elövásáriók is haszonra dolgoznak. így történhetett, hogy az árak az eddigi magaslatra emelkedhettek és igy történik, hogy az árak emelkedésében még mindig nincs megállás. A rendőrség föladata volna jobban szemmel tartani a piac árdrágítóit és meggátolni az elövásáriók machinációját, mert azt ölbe tett kézzel sem lehet tűrni, hogy a közönség módos része a különféle élelmi cikkekért megadja mindazt, amit kérnek és hogy az elövásáriók — busás haszonra számítva — elkapkodják a falusi nép portékáját, vagy árakat Ígérjenek érte, amik után igazodva, a vidéki termelők azt sem tudják, hegy milyen magas árakat kérjenek a „helybe“ hozott áruikért. A íogyasztóközönség maga van hivatva arra, hogy mérsékelje a falusi polgárság árigényeit. A példák igazolják, hogy ármaximálással nem sokra megyünk, mert ha a szárnyas jószágok és egyéb cikkek árait maximálják, ezek az áruk egyszerűen elbújnak és üresen áll a piac, mint a műit esztendő március és április aónapjában. Ez pedig cél nem lehet. Tanulók a mezőgazda- sági szolgálatban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételten adott ki olyan értelmű reudeletet, hogy a mezőgazdasági termelés biztosításában a tanulóifjúság is kivehesse a részét, természetesen az .erejéhez mért módon s anélkül, hogy a tanulmányaiban hátráltatva lenne. Kívánatosnak jelezte a miniszter, hogy ott, ahol erre a helyi viszonyok alkalmasak, igyekezzenek testileg fejlettebb tanulókból a konyhakerti termelek eéljára termelőcso portot szervezni. Rádai Gedeon gróf Pestmegye főispánja, a közigazga tási bizottsághoz érkezett jelentések alapján most rámutat azokra az ör veudetes eredményekre, amelyeket a a mezőgazdaságban és kertészetekben a tauulóifjuság munkálkodásával tavaly elértek. A kártékony rovarok, férgek és élősdi növények irtásával kivaló hasznot szereztek a termelésnek. Egyelőre e heti félnapos szünetek voluának erre munkálatra felhasználhatók. A hernyó irtására legalkalmasabb idő február rége és az egész március hónap ; erre heteu- kint két délutánt lehetne fordítani s ez azzal a haszonnal is jár, hogy a gyermekek praktikus módon tanulják megismerni a hernyó káros voltát, éiettauát, valanaiut azt, miként keli a gyümölcsfát gondozni, permetezni és oltalmazni káros behatások el en. A gyom irtása április elején kéz dődhetik ; ugyanakkor lehet irtani a répa orrmányost, a vadrepeót pedig májusban. A főispán azt a reményét fejezi ki, hogy a gazdák, akiknek a földjeit az iskolás gyermekek az ártaU máktól megszabadítják, örömmel hajlandók lesznek az iskola alapvagyona gyarapítására valamit áldozni, amiből a munkálatokban résztvett szegényebb sorsú tanulók kapnának jutalmat. HÍREK. — Halálozás, boznai Nórák Lajos a sárospataki ref. the»), akadémia dékánja, főiskolai lelkész 62 éves korában Sárospatakon elhunyt. Temetése 18-án ment végbe általános nagy részvét mellett. Az elhunytban Farkas Andor sátoraljaújhelyi polgármester apósát gyászolja. — Az izr. leányegylet jótékonycélú estélye nem mint előzetesen hirdetve volt e hó 27 én, hanem március 1-én lesz megtartva. Az összeállított pompás műsor annyi szépet és kedveset Ígér, hogy ilyen kedves estélyt a mai háborús időkben igazán.csak fiatal leányszivek melege és fáradságot nem ismerő buzgósága tud elénk varázsolni. — Msgysgyülés. A vármegye törvényhatósága Dókős Gyula alispán elnöklete alatt február hó 19-ikén rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az egyenes adó felszólaralási bizottságba rendes tagokul: Dókus Mihály, dr. Hornyay Bála, póttagokul: idb. Róth József, Kádár Gyula; bányaadó bizottságba rendes tagokul: dr. Rudali Izrael, Strompf Fái, póttagokul: Bokor József és Kellényi Árraáná lettek megválasztva. A jövedelemadó felszólamiá8Í bizottságba megválass- tattak : Sátoraljaújhely székhelylyel (a város, járás és a bodrogközi járásra kiterjedő hatály lya>). Rendes tagokká: Meozner Béla, Kun Frigyes, gróf Szóchenyi-Wolkenstein Ernő, Kin- C8esy Péter, póttagokká: Payer Ferenc, Guttman Mór, Mo'doványi Géza, Bahyna Miklós. Nagymihály székhellyel (hatálya kiterjed nagy- miháiyi, homonnai, szinnai, gálszéosi, mezőlaborci, varannói, sztropkói járásokra). Rendes tagokká: Mauks Árpád, Buday Sándor, Widder Samu, Huttka József, póttagokká: dr. Fii- zesséry Dezső, Grün Bernát, Hudák Ádáno, Virág József. Szerencs székhely- lyel (szerencsi, tokaji, sárospataki járásokra terjedő hatálylya ). Rendes tagokká: HosszufalussyMiklós, Csajka Endre, Zimmerman Lajos, Borsay Miklós, póttagokká: Hézser Emii, Kemónyffy János, Constantin Géza Szinnyey Gerson. — A sajtó és a hatóságok. Amíg más városok a mostani nehéz időkben a rendelkezések publikálása céljából a helyi lapok hasábjait fokozottan veszik igénybe, addig a mi Lapunk mai száma 2 oldal
