Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-01-23 / 6. szám

W9 Huszadik évfolyam 6. szám. Ara 112 fillér. Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, január 23. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nőm adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár : Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlUn fi halottak mellett, akik egyetlen kincsüket, az eletet adtak oda a hazáért, végvonag- lásban fekszenek rengeteg sokan a háború itthoni mártírjaiként a középosztály, a hivatalnoki rend tagjai. Ok itthon végzik köteles­ségük és amig hivatalukban szántja emberfelettit türelmességgel tol­lúk a papirt, az élet véres baráz­dát szánt lelkűkbe a nehéz gond kegyetlen ekéjével. Napról-napra nő a rettentő heketomba a fegy­verek mérkőzésének poklán és minden órában több az áldozat itthon a középosztályból, a hiva­talnoki rendből, melynek gerince roppan az élet nehézségeinek sú­lyától. Nem kellemes idegen pél­dákra hivatkozni, amikor nekünk is van annyi sütni valónk, hogy a magunk hús és vérbe vágó problémáit a magunk szájize sze­rint lehetne és keilen^ megöl dani. Németország is szenved annyit a háborúból, mint akár­melyik népe a világnak és erős kezek mégis tudnak gondoskodni arról, hogy az uzsora *ne folytat­hasson szabad marcalóc hadjára­tot otthon a közönséggel szemben Nálunk sok a német minta, de a szervezettség és fegyelem ilyen magaslatára nem tudunk vagy nem akarunk emelkedni. Végletek közt mozog ma az élet. Az egyik oldalon a meggaz- dagott osztály éli könnyen, gond nélkül az életet, a másik oldalon a teljes nyomor, a cifra nyomo­rúság sorvadt harcosai futnak és lihegnek a napi keserű falat­ért. Amazt megvédi az arany­borjú, ezt a sárba taszigálja tü­lekedés, mely előbb-utóbb vérbe kerül, A nyomor még niucs maxi­málva, de nem tudnak elképzelni belőle olyan adagot, amilyennél nagyobbal nem terheli az élet azokat, akik ma úgynevezett fix jövedelemből kényszerülnek meg­élni, vagy meghalni. Nem csupán egy valamikor életerős, egészséges társadalmi osztály lesorvadását jelenti ez az állapot, de a jövő szempontjából is tragikus következményei van­nak. A ma nemzedéke harcokban vérzik és a holnap minden prob­lémája attól a generációtól várja a megoldást, amelynek most még iskolai padokban és nyugalmas családi életben kellene erősödni. A gyermekietekben végzi az élet ma a legborzalmasabb pusz­títást. Es a megmérgezett szűz sohasem írhatjuk ki többé a tel- burjánzott dudvát. Az újraépített házak megáldása. Mindig élénk érdeklődéssel kí­sértük azt a nemes, hazafias akciót, amely a háború folyamán oly sokat ssenvedett felvidéki népünknek újra vissaadni van hivatva az otthont. A háború romjaiból emelkedő uj hazak és faivak nem csak a ha­zafias á dozatkészségnek és a ma­gyar nemzet melegen érző szivé­nek lesznek ékesen szóló bizonyí­tékai a jövő nemzedék előtt, ha­nem egy újabb elszakíthatatlan kötelék, amely háború verzivatarai- ban is mindenkor hűséges felvidéki népet a magyar haza érzés- és gon­dolatközösségébe kapcsolja. Miudezeket abbot az alkalomból irjus hogy SeinyeiMerse István vár­megyénk főispánja dr. Novak István eperjesi püspököt aiftbbi táviratában az akció jelentős lépéséről tudósí­totta : Az orosz betörés folytán pusztítást szenvedett községek újraépítésére in- ditett akeió a sztrepkéi járásban be­fejezést nyervén, az elkészült épitk#- kezések folyó évi január hó '22-én ísztiopkó, HO'-sa és Sandai községek­ben ; folyó évi január hó 2ö-án Kis- bukócz, Nagybukócz és Verkő közsé­gekben : folyó évi január 24-én Bo- rosnya és Köves községekben; folyó évi január 25-én Szélnek és Puszta­háza községekben fognak ünnepélyes eljárás mellett tulajdonesaiknak és rendeltetésüknek átadni. Van szeren­csém ennélfogva Méltóságodat tisz­telettel felkérni; méltóztassék intéz­kedni az iránt, hogy az érdekelt lel kész urak az áldásnál papi minőség­ben közreműködni szíveskedjenek, Ssinyei, főispán. * Lapunk zártakor értesülünk hogy a táviratban jelzett terminu­sok változást szenvednek, ami azon­ban a tényen vaió örömünket nem érintheti. Az ujraépült házak raeg- áldásét legközelebb jövőben eszkö­zölni fogják. A sztropkói járás ün­nepre készül, ünnepet fog ülni a já­rás sokat szenvedett hü népe. V-------------^ €gy jó házból való Jiu tanulónak • könyvnyomdánkban • fizetéssel felvétetik. Lapunk mir HÍREK. Őfelsége a király Szinyti-Mersc István főispánnak a v. b. t. t. méltóságot; — gróf Mailáth Józsefnek pedig az I, oszt. vaskorona rendet adományozta. Két kitüntetés, A becéző alattvalói szeretet- központjában álló ifjú király rész­ben trónralépése alkalmából resa- beu az eddigi háborús érdemek jutalmazásául mostanában több országos jelentősége kitüntetést adott. Az érdemek jutalmazásának legfelsőbb helyről történő ho­norálása között kettő volt, amely osztatlan örömet keltett minden párt és politikai tekin­tet nélkül egész varmegyében, az egyik a főispán, a másik a Mailáth gróf kitüntetése. Nincsen olyan szociális em­berbaráti, jótékonysági mozga­lom, amelynek központjában ezt a két melegen érző szivet, ott ne találnánk. A főispán óriási mérvű el­foglaltsága mellett mindig talál eiegendő időt, foglalkozni av­val, ami szép, ami jó, ami ne­mes. Rövid itiéte óta egyleteket alakított buzdító pé:da gyanánt elöljáró jótékonyságával feléb­resztette közönyéből társadal­munkat. A varmegyeházáról pe­dig ue is beszéljünk. Az osdisá- got régmúlt idők kellemetlen po­litikai emlékeit csak a székház képviseli. Még a levegője is mis a vármegyeházának. Minden a tomja magáuhordja .az uj főis­pán karokteres vonásait, min­den tisztviselő, aki vele és együtt dolgozik ragadt már Szinyei- Merse István közismert jellem­vonásaiból. Ma már a vármegye is büszke lehet a főispánjára Mailáth József gróf pedig ott éi cimoshatatlanul minden oiyan katona lelkében, aki e nemes gróf vezetése alatt álló betegmegfigyelő s utóbb rok­kantügyi intézet jótéteményei­ben valaha részesült. Megálás pihenés nélkül folyik a háború első napjától kezdve egyre al­kotó szoaiáiis munkája. Egy egész város fejlődött ki a pusz­taságból az ű dolgoskeze alatt s messze országrészek lakói jön­nek taDulva szemlélni azt az in­tézményt, amelyet mi eléggé megbecsülni nem is tudunk. Éj- jelt-nappalt egybevetve dolgozik a gróf egyrészt mint a rokkant- ügyi hivatal miniszteri biztosa másrészt, mint perbenyiki saját száma 2 oldal költségén fentartott katonai lá­badozó korház vezetője. Óit ta­láljuk azonkívül minden olyan mozgalom vezetői között, mely hadi vagy más jótékonyságot van hivatva szolgálni ott talál­juk a közügyek piacának kellős közepén fáradhatatlanul kitar­tóan. Az egész vármegyének e két egész ember iránt érzet szeret«- tét, ragaszkodását és megbecsü­lését méltóan tetézte be legfel­sőbb királyi kegy. — Rangemelés. A koronázás al­kalmából Őfelsége a király báró Sennnyey Bélának és báró Sennyey Gézának a magyar grófi méltóságot adományozta. — Koronázási kltüntetóssk. Őfel­sége IV. Károly király megkoronáz- tatása alkalmából a következő fő­urakat tüntette ki vármegyénkben magas kitüntetésekkel: gróf Eszter- házy Móric a töketetebesi kerület országgyűlési képviselője valóságos belző titkos tanácsos lett, gróf Andrássy Sándornak köszönetét nyil­vánította, inig gróf Andrássy Sándor- nénak Őfelsége.« királyné az I. oszt. Erzsébet-rendet adományozta. Zem­plén földjének nagy fiait tüntette ki a magyar király, S ha bennünket méltán büszkeség fog el a kitünteté­sek nyomán, sokkal büszkébbek lehetünk a kitüntetettek nagyságára, mert a kitüntetésből az Andrássyak újabb értékelését látjuk. Büszkék lehetünk nagyságukra, büszkék le­hetünk arra a fényre, amellyel ben­nünket pártbelieket is besugárosnak. S ez a most bennünket eltöltő büsz­keség biztos záloga az Andrássy politika újabb emelkedésének, újabb fényének. — Katonai kitünteti«. Zombori József tartalékos honvéd főhadnagyot, aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért két Signum Laudiszt és másodosztályú német vaskeresztet kapott, őfelsége újabban a III. oszt. katonai érdemkereszttel tüntette ki. — Nyilvános_ köszönet. A sátor­aljaújhelyi izr. Nőegylet által eszkö­zölt gyűjtésén adakoztak: Blum Zdgnuondné, Waller Józsefnó, Neu- feld Józsefuó, Glück Sarauné, Polgár Sámuelné, Perlmutter Fererencznó, Földes Ferencné, dr. Báron Jenő, Jankó, D., dr. Balázs, dr. Pomeransz Stern Lászlóué, Weisz Henrikné, Grünberger Ábrahámné, Hálása Jó­zsef, Mezőgazdasági bank, Kádár, Rose Henrikné, Székely Eleknó, Fenyő Józsefnó, Oláh Istvánná, dr. Klein Károlyné, özv. Grosz Her- manné, Damjanovich Ágostonná, Weinberger Józsené, Vadászyné,

Next

/
Thumbnails
Contents