Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-05-08 / 35. szám
Huszadik évfolyam 35. szám. Arai 12 fillér. Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, május 8. POLITSSCAI ÚJSÁG Magjelen minden szerdán es szombaton este. Kéziratokat vissza neir. aóunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANOGR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a iegjutányosabb árban közlün Leszedték a harangjainkat. Elvittek őket, hogy a béke istenhivő szava helyett, odakünn a harctereken a pokol förgetegén és a megvadult emberi indulatok őrületes táneához szolgáljanak zenével. Templomba hivó szavukat nem halljuk többé csak ha elmúlik ez a gonosz idő s újból elkezdik az emberek azt, amit immár három év óta nem ismernek, a bé'-.és, emberies életet. Harangok! Vigyétek el magatokkal a harcterekre Sátoraljaújhely város népének minden keservét, haragját. A belőletek öntött ágyú és golyó elementáris erővel bömbölje a harctereken a magyar nép elkeseredett szent haragját. Mert tudjuk jól, hogy most mi következik, ügy, ahogy az öreg újhelyi harangok ezideig kezdetét jelentették Isten tiszteletének, úgy most is kezdetét jelentik annak a rettenetes tragédia utolsó felvonásának, melyet a namzet hosszú hónap viv, de ezen túl „keserű elszántsággal". Keserű elszántsággal folytatjuk hát a háborút, mert muszáj. Öreg harangjaink is elmennek, hogy részt vegyenek ebben a keserű elszántságu küzdelemben Keserűség főj tatja itthon is a keblünket. Idehaza is keservesebb lesz napról-napra az élet. Türelmünk húrjait feszíti a sok-sok megpróbáltatás, de nem pattantja széjjel, ügy kell ennek lenni 1 Végig kell járnunk ezt a rettenetes kálváriát. Ami c odá- latos ellenállásunk és sok diadalunk forrása az a bámulatos türelmessé#, amellyel ezt a nehéz keresztet viseljük. Csendes bánattal nézzük, hogy mennek el hosszú sorban legjobb testvéreink és a magunk sok-sok nyomorúságát elrejtjük a türelem lemondása mögé. Harangjaink ezt a csöndes türelmet, békés beletörődést hirdetik idáig. Pénteken azonban búcsúzóul még utoljára mondtak valamit. Utolsó konditásuk is a mienk volt. Utolsó konditásukban szent lecke rejlett mindannyiunk számára, akik még itthon vagyunk s „keserű elszántsággal" viseljük a háborús szintér mögötti élet nehéz s fárasztó harcait. A harangjaink utolsó szava úgy mint eddig is, a szent testvériség megszentelt zenéje volt. Figyelmeztet bennünket az áldott harangszó arra, hogy ezekben a nehéz időkben legyünk jobb sze- retőbb testvérek egymáshoz. Ne nyúzzuk, n® fosztogassuk egymást. Ne tegyük elviselhetetlenné egymás életét. Lássuk be már végre, hogy ez a szörnyűséges harc csak úgy dőlhet el javunkra, ha az itthoni front épp oly egységes és szilárd, mint győzhetetlen katonáink alkotta front. Jól jegyezze meg mindenki, hogy itthon is le hét csatát veszteni. Az itthoni csatavesztés következményeiben épp oly rettenetes, mint odakünn a fronton, mert az itthoni csata- vesztés megingatja a harcolók frontját is. Szent egyetértésre hívtak utolsó szavukkal a harangok. A nemzetre elkövetkezett utolsó nagy nagy próbát szent egyetértéssel segítsük diadalra vinni Szűnjön meg végre az a lelket- lenség, ami oly keservessé teszi itthoni életünket. É> az utolsó nagy erőpróba egyesitsen bennünket szent testvéri egyetértésbe. E nehéz napokban legyünk egymással igazi jó testvérek. Ezt kongatták utoljára búcsúzóul a sátoraljaújhelyi harangok. A kereskedők árulják a hatósági készleteket. Báró Kürthy Lajos a kereskedőkért. — Ne zsúfolják a közönséget a ható sági boltokban. K{j es hatóságoknak abbeli intézkedését. hogy az elosztásra kerülő árucikkeket ruaga a hatóság saját házikezelésében árusítja ki a közönségnek, az ország kereskedői ekzisztenciájukra veszedelmesnek tartották év kü döttségileg keresték fel báró Kürthy Lajost, akinek előterjesztették panaszaikat és arra kérték, hogy az ország éieimiszerke- reskedőit ne üs-.s el teljesen kenyérkeresetüktől. A Közélelmezési Hivatal elnöke teljes mértékben respektálta a kereskedők jogos panaszát és tegnap reudeíütboü közölte a vármegye alispánjával, hogy a jelenlegi állapotot megszünteti és elrendeli, hogy egy hóuapon belül az áruk elosztásával a kereskedőket bízzák meg. t\->, erről szóló érdekes rendelet a következő : Egyes konkrét ügyekből kifolyólag, de olyankor is, amidőn valamely árukészletnek hatósági utón való elosztását kellett elrendelnem, mindenkor kiemeltem, hogy a közvetlen fogyasztói forgalmat szolgáló árusítást legcélszerűbb és leghelyesebb a rendes kereskede lem által végeztetni. Mindenütt, ahol erre a szükséges és megbiz- thaő kereskedők, vagy kereskedői szervezetek, szövetkezetek stb. rendelkezésre állanak. Ennek dacára, úgy a sajtó utján, mint magánbeadványokban felhangzó panaszokból azt látom, hogy ez a felfogás még mindig nem ment át teljesen a hatóságok magatartásába s megvan a hajlandóság arra, hogy az árusításra külön árudákat és közegeket állítsanak fel. Szükségesnek találom tehát ezúttal külön rendeletben foglal kozni ezzel a kérdéssel. Á hatóságoknak most szóvá tett eljárása, mig egyrészt kilusz uáiat'ahui hagyja a társadalomnak erre begyakorlott erőit, másrészt munkaerőt von el más feladatoktól ma, amidőn minden fcéreu éppen a munkaerők helyas ökonómiája egyike a legfontosabb feladatoknak. Berendezési-, kezelési- éz kockázati kőit séget és munkatöbbletet ró a hatóságokra, holott a napról-napra fokozódó élelmezési és egyébb teen dokkéi szemben költségekkel és munka tekintetében egy'ormán a lehető tehermentesítés volna minden irányban szemelőtt tartandó. Né hány, elvégre is csekély számú hatósági árudaba zsúfolja össze a Vásárló lakosságot, ho ott az árubeszerzés háborús nehézségeivel és a közönségnek beszerzési mohóságá val szemben az árusítás decentralizálása a helyénvaló. Mindezeken kivüi pedig létfeltételeiben támad meg szükség nélkül egy olyan társadalmi osztályt, amely as ország gazdasági fejlődésében jelentős hely betöltésre hivatott. Az elmodott szempontok eléggé indokolják annak szükségét, hogy a szóbanlevő eljárásnak teljes erővel gátja vetessék s ha nem kerülhetjük is ki, hogy az arányos és gazdaságos készletelosztás érdekében az adott viszonyok között mind több és több árut legyünk kénytelenek a hatóság közbejöttével hozni forgalomba, a legitim kereskedelem ne zárassák el olyan tevékenységtől, melyet ilyen viszonyok között is bárki másnál kedvezőbben láthat el. Felhívom ezek következtében alispán (polgármester) urat, vegye törvényhatósága területén a fogyasztónak való közvetlen árusítás ügyét beható revízió alá s tegye meg a szükséges intézkedése két, hogy a legitim kereskedelem tényezői, tehát úgy az egyes keres edők, mint a szövetkezetek, vagy más társas jeilegü üzletek, a hatóságilag elosztott árukészletek árusításával fennálló hatósági üzemek mellett is, megbízássának. Önként érthető, hogy az igy igénybevett üzleteket eljárásuk tekintetében megfelelő feltételekhez kell kötni s az olyanokat, akik e feltételeket be nem tartják, vagy másként megbizhatlanokuak bizonyultak, az árusításból jövőben is nemcsak ki lehet, de ki is kall zárni Kijárásáról ÜQ nap alatt jelentést kérek. Kürthy. Rablövilág Zemplén vármegyében. Kifosztott községek. Elfogták a betörőket. A bakonyi erdők, régi hírhedt rablói keltek életre és hosszú időkön keresztül állandó rettegésben tartották a községek népeit. Nem volt olyan éjjel, hogy vagy itt vagy ott a legraffináltabbul elkövetett betörések ne lettek volna és hiába volt minden szorgos kutatás, nyomozás a gazembereket nem tudták ártalmatlanná tenni. A községek kétségbeesett lakosai formális polgárőrséget szerveznek és a csendőrséggei karöltve vi- rasztják az éjszakákat talpig fegyverben. mindenre készen, hogy a rablókat végre elfoghassák. A Rózsa Sándor szellemében szervezett gonosztevők azonbau kijátszák a lesben áiló őrségeket és akadálytala- uul folytatják gaz munkájukat. Kifosztott lakások, élelmiszer kamarák állatistálók jelzik as útjukat és a munkájuk betetőzéséül templom- rablásra is vetemednek. Az első nyomok Egy félesztendőre az első elkövetett betörés után, a sátoraljaújhelyi járásnak szintén nyomozó járásőrmestere Migki Zsigtnond gyanúba veszi a katonai szolgálatból iasr hetedizbon megszökött és ismeretlen helyen bujdosó Zemplén községi illetőségű Lánárt Józsefet és elhatározza a katona szökevénynek raiudeu körülmények között való felkutatását. A nyomozása közben megtudja, hogy a gyanúsított szülei a városunk határában lévő Kun- tanyán élnek, kimegy hozzájuk, de a szükevéuyuek már csak hűlt helyét találja. A balsiker nem kedvetlenül el, sót fokozza igyekezetét, a mit végre siker is koronáz. Szerdán hajnalban portyázás közben a ladaLapunk mai ssánűi 2
