Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-17 / 65. szám
65. szám (3) FELSOM AGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, augusztus 17. Kopecxek bíró elrendelte a bizonyítást arra, hogy : 1. Székely Elek a Schweigerral kötött bérleti szerződésben a megengedett vámtételeknél magasabbakat vétetett be. 2. Ezt azóta a lapok többször megírták anélkül, hogy Székely amiatt ellenük sajtópert indított volna. E végből átkéri Zemplénvármegye irattárából Székely Elek fegj elmi iratait, továbbá tanúként beidézi Némethy Bertalant, Koval iczky Eleket Pataky Miklóst, Schweiger Ignácot, Schweiger Márkuszt és Kiss Ödönt. A következő tárgyalás mához egy hétre, augusztus 24.-én lesz. Még azt mondják, hogy Meczner Gyula nem méltó aa ősi kuruc Zemplénvármegye főispánt székébe. Hogy ő nem elég kuruc főispán. Dehogy is nem. O nagyon is kuruc főispán. Sőt iöbb mint kuruc . Jcakurutz-főispán, Utca és piacrendezés meg szépészet Sátoraljaújhelyben. Ha valaki valahol, a világ valamely zugában dijat tűzne ki az ízlés telenségre: biztos, hogy pályázás nélkül is a legnagyobb es a legelső dijat Sátoraljaújhely nyerné el. Vannak úgy más városok is, a amelyek nem dicsekedhetnek nyit egyenes utcákkal, fásitott közterekkel, célszerűen elhelyezett piacokkal virágággal ékesített sétányokkal es le nem rongyolódott falu, egymásmellé szépen sorakozó maganepüle- tekkel. Sőt egyes városokban epen a rendezetlenséget keressük, az üssze- visszasság vonja magára a figyelmünket és az ósdiság gyönyörködteti a szemünket. Sok varosban, melyben történelmi események játszódtak le szinte jóleséssel szemléljük azokat a rozzant épületeket, korhadt gerendákat, szúette fákat, melyek kegye- letes érzelmeink segítségével a regényesség színezetével bevont múltat újból elénk varázsolják. Ilyen városokban a barbárság és vandálizmus benyomását érezzük, ha a romok díszes épületeket, ha a tarka zsibvásárok helyén rendezett árucsarnokokat és a szűk sikátorok helyén miliméteres pontossággal kimért egyenletes utcákat találunk. Valami mely emberi érzés, magasztosan önző gondolkodás vesz erőt lelkűnkön. Bántja a jövőbe vetett pillantásunkat a jelen gyakorlatiassagának for- radalomszerü győzelme a muitak hagyományain. Önkéntelenül is tölme rült agyunkban az a lesújtó gondolat, hogy miként a jelen a múltat, épugy a jövő a jeleut is teljesen meg fogja semmisíteni és kíméletlenül elpusztítani. Máskép áll azonban e dolog oly városokban mint Sátoraljaújhely, melyeknek jelentősége nem a messze, hanem a közelmúltba vette kezdetét! Sátoraljaújhely a csupán földrajzilag ismeri városok közül csak a múlt században Kossuth Lajos föllépésével. emelkedett a történeti nevezetességű városok közé. — így tehát Sátoraljaújhely kiemelkedése Magyar ország gazdasági és művelődési folyamatának kezdetével egybeesik. Sőt maga ez az újjá alakitó országos áramlat egyenesen innen indul ki. Ez a tény azt a logikus következtetést vonja maga után, hogy ennek a városnak, melyből az egész ország modernizálása, gazdasági és művelődési átalakítása kiindult, már külső csitty éé célszerű, gyakorlatias beosztás tekintetében is kitűnnie hellene a többi város közül, Ezt várja ezen várostól az egészséges haladás minden hive, de a valóság ennek a jogos várakozásnak éppen ellenkezőjét mutatja. Bármely oldalról közelitjük meg a várost sehol sem találunk egyenes utcát, az egész úttestre kiterjedő rendes burkolatot, elég széles, jó karban tartott járdát és egymáshoz Ízlésesen simuló épületeket. Az utcák majd kanyargósak és görbék, majd merészen lejtősek, majd pedig a helyi hitelviszonyokra célozva hullámosak. A burkolat viszont azt az adomabeli úrnőt utánozza, aki a selyemszoknya alját házi szövésű vászonból készítette takarékosságból, hogy a selyem ne kopják. Végre a házak mintegy szoborszerüen megörökítik a helyi viszonyokban kifejezésre jutott dacot. Az egyik legeslegújabb stylben van építve tekinlet nélkül a szomszédos házakra, a másik ellenben még színben sem akar uj szomszédjához hasonlítani. Mindegyik csak azért is, ha mindjárt az ízlés rovására, igyekszik külömbözni a másiktól. A piacokkal meg éppen sajátságos játékot űznek. A lehetetlen helyekről még lehetetlenebbekre helyezik. A legkülönösebb pedig az, hogy a legtöbb újhelyi ember ismeri és tudja ezt a sok visszásságot és mégsem képesek, hogy a bajokon segítsenek, pedig nem is kellene messze példáért menni. Itt van Sárospatak. Még csaknemrég hegyes, dombos utcái voltak nyaktörő burkolattal, most pedig évszázados főiskolája és díszes sétányai mellett, szép sima utcái és egyenletes széles járdái vannak. Ezen átváltozás egyedüli oka az, hogy annak a kis városnak egyik bírája valóságos Machiovelli volt. Sátoraljaújhelynek is egy Machiavelli kellene, aki a város iránti szeretettől áthatva a közérdek javára szembeszállva az ágaskodó magánérdekekkel, nem törődve a pillanatnyi népszerűtlenséggel táníorithatat- lanul haladva a kitűzött cél felé. Erre annál is inkább volna szükség, mert az említett szomszédos városkának az ottani várurban oly tevékeny mecenánsa akadt, akinek nagy gazdasági érzéke és fiatalos buzgalma Sárospatakot maholnap Zemplénmegye gazdasági központjává fogja alakítani. Addig is, amig Sátoraljaújhely a maga Machiavellijét megtalálja, kellő sociális érzékkel sokat tehetnének a város fejlesztése céljából a helybeli pénzintézetek és ezáltal a saját érdeküket és jobban szolgálnák, mint a váltó leszámítolással és az egyszerű hitelügyletek lebonyolításával. Erről legközelebb. Li—án. Városi közgyűlés. A f. hó 12-én fólbenmaradt gyűlést másnap f. hó 13.án folytatták Parka3 Andor h. polgármester elnöklete alatt. Az utóbbi idők szenzációkban gazdag képviselőtestületi közgyűléseihez képest a legnagyobb csendben és tagok ieglanyhább érdeklődése mellett nyert befejezést ezen gyűlés. Már 3 óra elmúlt és a polgármesteren, meg a tanácstagokon kívül egy lélek sem volt jelen. Azután kezdtek szállingózni és mintegy 6 képv. tag jelenlétében megnyitotta Farkas Andor h. poigármes ter a közgyűlést. Jelen voltak Armágyi János, Kroó József, Schweiger Ignácz, Friedmann Lajos, Ma- tolai Etele, Halász József, dr. Búza Barna, dr. Lichtenstein Jenő, Sző lősy Arthur, Blumenfeld Jenő, Blu- raenfeld Adolf, Landesmann Miksa képviselőtestületi tagok; a tanács tagjai közül : Kiss Ödön, Pataki Miklós, dr. Kellner Győző, Kérészy Gyula, Szőllősy Sándor. Tárgyalás alá került a honvéd laktanya javítási munkálataira vonatkozólag a Lenhard Imre építési vállalkozó építési szerződése, melyet egyhangúlag elfogadtak, illetve jóváhagytak. A mezőgazdasági rounkásházak létesítése tárgyában az építészeti bizottság által, előterjesztett javaslatot véleményezés végett a pénzügyi bizottsághoz tették át. A járda és utca burkolatok javítási munkálataira vonatkozólag az építészeti bizottság javaslatát az 5903 kor. 48 fill, összegű költségvetéssel elfogadták. Mérnöki műszerek beszerzésének szüksége került ezután szóba. A tanács javaslatát, — mely szerint ezen műszerek beszerzése múlhatatlanul szükséges — névszerinti szavazás után 13 szótöbbséggel elfogadták felebbvitelre való tekintet nélkül. Gróf Wallis Gyulánénak mezőőri díjkivetésének hatálytalanítása iránt beadott kérvényét véleményezés végett a főügyésznek adták ki. A közgyűlés napjáig beérkezett ügyek között került napirendre a tűzoltó laktanya kijavítása, illetve kiépítése tárgyában előterjesztett javaslat. Megszavazták az ez évi költségvetésben előirányzott 5000 koronát és azt, hogy a jövő évi költségvetésbe való beillesztéssel 10000 korona an- nuitásos kölcsönt vesznek fel, mely összegből, a tűzoltó laktanya renoválását eszközölni fogják. Tárgyalták még a városi major és vágóhid rendezésére vonatkozó javaslatokat, továbbá a városi tisztviselők lakbérletének kiegészítését célzó p. ü. bizottsági javaslatot. Több kisebb fontosságú ügyet intéztek még el s ezután a közgyűlés d. u. 5 órakor véget ért. HÍREK. Kukuriea Qyula. (Belépő a (János uitézból; énekli Fedák Sári éj Jtfeczner Qyula.) En a megye kiskirálya, gyarapítani házam, Kern tarődörn az Ínséggel, kukurieárri rpár uan, jégeső, uagy istennyila, én oda se nézek! Fia néni terem, küld a kormány s akkor is [megélek; Ötuen méter jut ^íotykának, lesz is hejehujjai flz én neuem, az én neuen): Kukuriea, Kukuriea QyulaKukuriea közt találtak- ott csíptek meg engem, (Eöruény ide, tömény oda, de én nem szégyen[lem, Fütyülök én n)indenkire, fíollóra, Búzára, /íz a fő, hogy feJmenjen a kukuriea ára. fontosabb a kukuriea, fontosabb mint „Búza", /íz én neuen), az én neuem Kukuriea, Kukuriea Qyula . . . — Lapunk legközelebbi száma a Szent István-napi törvényes munkaszünetre való tekintettel, pénteken este jelenik meg. — Dökus Gyula mint életmentő. A Magyarország mai számában olvassuk a következő a mi közönségünket bizonyára rendkívül érdeklő hirt: Szombaton a szép idő sok kirándu lót csalt a Zöld-tó vadregényes völgyébe. A visszatérő társaság női tagja a Zöld-tó és Fehér-tó vizét elvezető, vízesésekben gazdag patak partján alpesi virágokat szedtek. Az egyik nő, hogy egy ritka virágot leszakíthasson, a patakból kiálló kőre lépett, megcsúszott és hanyatt a tajtékzó vízbe esett azon a helyen, ahol a szikláról lezuhanó viz a leg- ürvényesebb. A parton álló Dokus Gyula zempléni alispán látva az életveszéllyel küzdő nő helyzetét, utána ugrott és sikerült is elérnie éppen akkor, amikor már-már elmerült s az ár fejjel lefelé egy szikla irányába sodorta. A alispán biztos kézzel ragadta meg és vitte ki a nőt rokonaihoz a palira. A megmentett urinő, leszámítva egy-két jelentéktelen zuzódást, jól érzi magát. Ez a szép tett teljesen reá vall a mi alispánunk, közismert lovagiasságára és önmagát dicséri, — Ünnepi istentiszteletek. Holnap Őfelsége 80-ik születésnapján, d. e. 11 órakor a statusquante alapon álló izr. hitközség templomában ünnepi hálaadó istentisztelet lesz. — A szefárd izr. hitközség Károlyi-utcai templomiban a rendes 8 órai istentisztelet után tartanak templomi ünnepélyt. — Díszközgyűlés. A sátoraljaújhelyi izr. hitközség képviselőtestülete f. hó 18-án, csütörtökön, d. e. 10 órakor Ő Felsége a király 80-ik születésnapja alkalmából díszközgyűlést tart, melynek napirendje a következő: 1. Ő Felsége arcképének elhelyezése a tanácsteremben. 2. Hódoló üdvözlő felirat küldése Ö Felségéhez, az elöljáróság és a képviselőtestület tagjainak aláírásával. — Harcszerü lögyakorlat. A helyben állomásozó honvéd zászlóalj legénysége f. évi augusztus hó 19-ón reggeltől estiy a Rudabányácskától északra fekvő magaslaton harcszerü lövészetet fog tartatni. Lővonal: A Bozsvapataktóli északnyugati irányban a Ritkahegy, Feketehegy és Nagyhallgató felé. —Veszélyeztetett községek : Sátoraljaújhely, Ruda és Kisbányácska, Hosszuláz, Mikóháza, Kovácsvágás, valamint ezen községek közötti összes területek. — A polgármester a város határára nézve a közlekedést a fentebb kitett időre betiltotta és egyidejűleg felhívja a város közönségét, hogy a veszélyezte területeken saját jól felfogott érdekében ne késlekedjék. — A varranó—sztropkói vasútra vonatkozólag a tőketerebes—varannói h. é. vasút r.-t.-nak adott előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter 1-évre meghosszabitotta. — 2—3 jó házból való fiú, vagy leány teljes ellátást nyerhet özv. Wessely Móniénál. II. Adrássy-utca 4. „A fiatalok.“ Ez a cime Henri Lavedan egy párbeszéd formában irt rajzgyüjteményének, mely most jelent meg a „Magyar Könyvtá“ januári sorozatában. A zseniális francia szellem szellemes iróniával festi benne azt az ifjúságot, mely érzések dolgában adja a cinikust és skepti- kust, a nagy hagyományok megve- tőjét, a haza. a család fogalmainak gunyolóját, mely az irodalom és művészet dolgában különcködéssel akar feltűnni s az öregebbet „vén hülyédnek nyilvánítja, két könyökkel tör magának utat, nem válogatva az eszközökben. Arcképei valódi remeke a maró gúnynak : kiváltképen megragadok »A boldogulás útja«, mely egy stréber iró apró fifikáit ecseteli, aztán „A nagy mü“, ahol egy meddő poéta van karikírozva, akinek az az elve, hogy „a produkálás mindig hanyatlást jelent“ s aki azért nem nem ir, mert »az ember nagyón erős ám, ha nem lehet megbirálni“. — A füzet — Benedek Marcell kitűnő fordításában — valóban élvezetes olvasmány. Ara 30 filiár. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA Közeli kiránduló hely az Erzsébet kerthelyisége közvetlen a nagy állomás mellett. — Kitűnő meleg és hideg ételek, saját termésű borok, kőbányi sör. — Pontos kiszolgálás, szolid árak. Hetenként kétszer zene.
