Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-03 / 61. szám
61. szám (2) FE L S O M A GY-ARORSZAGI HÍRLAP Szerda, augusztus 3. nőm az értesítést és igyekezni fogok a megyei közkút elhelyezését oly időben keresztülvinni hogy a szobor felállítása elé semmiféle akadály ne gördüljön. A napipiac 8-ára a Tüz- oltótérre lesz helyezve, elhárul tehát minden akadálya a megyei közkút áthelyezésének is. — Rögtön összehivatom az építészeti bizottságot, hogy a közkút áthelyezésére készített költségvetést bírálja felül. Az e hó közepére összehívandó közgyűlésnek tehát alkalma lesz már e tárgyban határozni. A városon semmiesetre sem fog múlni, hogy a szobrot még az ősz folyamán leleplezzék. * A városon nem igen fog múlni, de a nagy közönségen igen. Általános a vélemény, hogy a szoborleleplezést tavaszra kell halasztani. Sok oka van ennek az elhalasztásnak. Az előkészületek is akadályozzák a szobor ősszel való felállítását, mert kevés már az idő egy országos ünnepély előkészítésére. De a fő ok a politikai helyzetben keresendő. Az ősszel sok fontos politikai kérdés kerül majd elintézésre, amelyek a pártok közt amúgy is dúló ellenségeskedést még jobban ki fogják élesíteni. Már pedig valóságos bűn volna egy ilyen országos ünnepélyt — amilyennek ez a szoborleleplezés ígérkezik — martalékul dobni oda a politikai harcok szenvedélyeinek. Kossuth szülőmegyéje eléggé késett már a szobor felállításával. Legalább azzal tűnjön ki a többi városok közül, hegy nagyszabású országos ünnep keretében leplezze le halhatatlan nagy fiának ércbe öntött emlékét. Nem szabad tehát elhamarkodni a kérdést és ha már évekig tudtunk várni a szobor felállítására, várjunk még néhány hónapot, amikor aztán nyugodt politikai viszonyok közepette nagyszabású országos ünnepségek keretében, a vármegye nagy szülöttének emlékéhez méltóan leplezhetjük le a szobrot. De Ujhely város közönsége a maga részéről tegyen meg mindent a szobor felállithatása érdekében úgy, hogy ha a bizottság mégis az őszi leleplezés mellett foglalna állást, annak se legyen semmilyen akadálya. A legközelebbi képviselőtestületi ülésen szavazzák meg a közkút áthelyezéséhez szükséges összeget és akkor nem terhelheti az esetleges késlekedésért semmiféle felelősség. A főispán távozik. Keresztet kap. Ki lesz az utód ? A „Zempléni Újság“ mostanában a legfurcsább lapok egyike. Megyei közéletünk legújabb sziámi ikreit: Meczner Gyulát és Székely Eleket, akiket közösen elkövetettbünök hosz- szu sorozata forrasztott legújabban elválhatatlanul össze, ő minden áron ketté akarja vágni. Mecznert támadja szenvedélyesen s önzetlen jóakarattal tanácsolja neki hogy mondjon le, — ellenben Székelyt kinevezi a világ legszilárdabb jellemének, a polgármesterek eszményképének (legmagasabb érdemül azt tudván be, hogy a neki nem tetsző irányban felszólaló képviselőtestületi tagoktól egyszerűen megvonta a szót) s melegen ajánlja a jövendő polgármesterválasztás — tekintetében Ujhely figyelmébe. Pedig hát aki Mecznert olyan helyesen és jogosan támadja, annak nem volna szabad Székely Eleket magasztalnia. Mert bizony egyik tizenkilenc, a másik egy hijján húsz. . No de hát a gusztusok felől nincs mit vitatkoznunk. Most csak közöljük a „Zempléni Újság« nagyon szén zációs hírét a főispán távozásáról és az uj főispán kinevezéséről. E szerint Meczner távozása már elhatározott dolog volna. Flastrom- tnal távozik. Megkapja a Lipótrend középkeresztjét. (Ez semmikép se lehet igaz, mert főispánoknak csak a kis- kereszt dukál.) Mi azonban nem saj náljuk tőle. Felőlünk megkaphatja akár a Lipórtend nagykeresztjét is a gyémántokkal (ez a fői) és a szokásos dijak elengedésével, (úgy sem merné ő felsége behajtani rajta a dijakat!) Sőt nem bánjuk, ha mind járt a fehér elefántrendet, vagy a repülő lólábrendet adják is flastromul ő méltóságának, csak már szabadul junk tőle. Es itt eszünkbe sincs politikát vegyíteni az ügybe. Politikai szem pontból legkívánatosabb volna nekünk, ha Meczner Gyula maradna. Mert különösen Ujheiyben a tásada- lom legjava elemeinek nagy részét ép az ellene való gyűlölet és botrán- kozás hajlítja az ellenzék felé. Es utóvégre jól tudjuk, hogy Meczner utódjául is csak munkapártit fognak kinevezni. Tehát mindegy nekünk. De kívánjuk ennek a szerencsétlen vármegyének és különösen Uj- helynek az érdekében, hogy végre jöjjön a mostani rémuralom után egy igazságos és önzetlen ember. Felszabadulás újjászületés lesz erre a vármegyére, ha ilyen embert kapunk. Széchenyi Ernő grófot emlegeti a „Zempléni Újság.« Bár úgy volna I Széchenyi gróf pár éves Zempléni közszereplése alatt komoly, munkás, önzetlen, igazságos embernek mutatkozott. Szélső ellenzéki álláspontunk mellett is a legnagyobb örömmel üd- vözölnők az ő főispánságát. Mert bízunk benne, hogy igazságosan vezetné a vármegyét, s távoltartaná magától Meczner Gyula kárhozatos befolyását. De jöjjön bárki, csak igazságos ember legyen s mi örömmel fogad juk, ha Meczner Gyulától meg tudja szabadítani ezt a vármegyét. A főispán változás most már valószínű. Sajnos, megtörténhetnek még nem mondhatjuk. Apró megjegyzések melyekből hű képek alkothatok a helyben megjelenő kormánypárti lapokról. S zemélyeskedés terére sokan iéved- nek a harcok hevében, mert hiszen a harcokkal járó izgalmak sokszor meg nem engedett térre ragadják az embereket. Es ezért nem is szabad nagyon komolyan venni az ilyen eltévelyedéseket. Am ami megengedett dolog egyeseknél, semmi körülmények között sem tűrhető el a sajtónál. A sajtónak egyaránt nyu- godtnak, elfogulatlannak kell lenni a legnagyobb harcok közepette is és amitől legjobban őrizkednie kell, az a személyeskedés. A sajtónak edzve kell lennie a harcokban és semmi körülmények között nem szabad letérni a köteles pártatlanság útjáról. De hát a kormányt támogató lapok nak privilégiumuk van minden téren Nekik szabad belegázolni mások magán becsületébe, szabad a legundo- ritóbb személyes hajszát indítani azok ellen, akik nincsenek velük egy véleményen. Sőt most még sokkal többre is merészkednek újabban. Most már nem elégszenek meg a politikai ellenfelek támadásával, most már azokat is kikezdik, akik távol- állnak a napi politika hullámveréseitől. Ezeket azért támadják, mert nem támogatták őket. Belegázolnak a politikusok legprivátabb ügyeibe is szórják rájuk e legkülönfélébb rágalmakat, de nem szent előttük a női becsület sem és neki támadnak azoknak is, akik pedig minden férfi előtt szentek és sérthetetlenek — a magyar asszonyoknak. Szóval vag- dalkoznak jobbra is, balra is és ha aztán az ilyen vagdalkozás néha komolyabb akciót vált ki — akkor aztán ők siránkoznak, ők kiáltoznak a legjobban. * A ktuális emberek cime alatt támad az egyik újság. Ebben a rovatban sorra veszi a város vezető embereit és közéleti szereplésüket bírálja — pártszempontból. Természetesen nem kiméivé semmi tekintetben sem azokat, akik — ha nem is tartoznak a mi pártunkhoz — nem tolták az ő szekerüket. Legutóbb Zinner Henriket pécéztók ki. Bűnéül róják fel neki, hogy a főispánnak ellensége, hogy a képviselőtestületben kötelességét teljesiti. — Émelygős élcelődéssel próbálják bank- igazgatói munkásságát lekicsinyíteni. Pedig hát, ha úgy jól szem ügyre vesztik azt a munkásságot, melyet Zinner Henrik eddigi szereplései során kifejtett, bizony nem igen találunk abban kivetni valót. Ellenben dicséretre méltót bizony sokat csinált Zinner Henrik. A hitközségi életbén thervadhatatlan érdemek fűződnek az ő elnökségéhez, mint bank- igazgató nagyban járult hozzá, hogy a vezetése alatt álló pénzintézet — úgyszólván — az első helyre kiizdje magát a helybeli piacon, a jótékonyság terén előljár a város jószivü — polgárai közi, képviselőtestületben és a törvénj hatóságban pedig mindig aköz érdekében munkálkodott — Es mégis támadják. Persze nem a közszerepléso miatt, hanem arról az oldalról, amelyről mindenki hozzáférhető. Gúnnyal akarják megbán tani és elkedvetleníteni a közszerepléstől. Pedig hát nagyon kevés eredménnyel fog járni az ilyen piszká lódás. Amely hasábokon Székely Eleket, mint a város megraentőjét, üsztakezii polgármesterét és egyedül hivatott vezérét méltatják, azokról a hasábokról a támadás csak dicséret nek vehető és Zinner Henrik annak is fogja venni. —- A közszájon forgó élcelődésekről (pedig igazán nem jó lesz beszélni a „kiváló“ sajtóorgánumnak, mert hogy róla milyen megjegyzések, milyen vélemények fo rognak közszájon, arról jobb nem is beszólni. * iklósy a fórumon cim alatt folytatja a támadásokat. Ebben a cikkben afelett kesereg a „kiváló“ újság, hogy Miklósy (ültévé magát minden parlamentáris formán, a képvise'őtestület legutóbbi ülésén alaposan leszólta Székely Eleket. Nem kívánunk a fölött vitázni, hogy Miklósy István tullépte-e felszólalásával a parlamentáris formákat, mert hiszen e kérdésben külömbüzők a felfogások. De a lényeg nem is az a felszólalásoknál, hogy vájjon milyen szavakkal ad kifejezést nézetének, érzelmeinek, — ez csak másodrendű kérdés — hanem az, hogy vájjon a felszólalás jogos-e, vájjon a köz érdekében történt-e a támadás és hogy igaz-e, amit mond. Hát azt hisszük, hogyha a legsötétebb szemüvegen nézzük is bár a legutóbbi képviselőtestületi ülésen történteket, akkor sem tagadhatjuk le, hogy Miklósy felszólalását a közérdektől vezérelve mondotta el. Arról pedig vitatkozni sem lehet, hogy jogos e a támadás, mert hiszen mindi nki látja azt az eszeveszett tülekedést, amit Székely Elek folytat a polgár- mesteri állásért, mindenki látja a törvénytelenségeknek egész sorozatát, mellyel Székely Elek és gárdája biztosítani kívánja magának a hatalmat. Hátra marad tehát az a kérdés, vájjon igazat mondott-é Miklóssy ? Erre pedig a legkönnyebb megfelelni, ha átolvassa bárki is a fegyelmi határozatot, melyből megtudhatja, hogy Székely Elek ellen közikarathamisításért folyt az eljárás és rá lett bizonyítva a Schweigerrel kötött dupla árszabásu piaci bérszerződés készítése. Ezekért tehát Miklósyt nem érheti vád. De nem érheti vád azért sem, hogy nem az ülés elején mondta el beszédét, mert ő arról nem tehet, hogy a polgármesterkérdés csak az ülés végén került tárgyalásra. Meg vagyunk győződve arról, hogy ha az ülés elején került volna sor a polgármester lemondása ügyében hozott törvényhatósági határozatra, Miklósy akkor is elmondta volna bátran, amit később elmondott. Sőt — azt hisszük — ha sor kerül rá, nem fogja magába fojtani azokat a szavakat sem, amelyek az ilyen alaptalan, erőszakolt támadások jellemzésére alkalmasak. * olgárraester-húsra is megéhezett a „kiváló“ újság. No persze, hisz ebben az élvezetben ritkán van része. A po'g írmester — elvtárs, azt nem szabad ütni. A polgármesteri szók várományosa — puszipajtás, annak nem szabad a cirkulusait zavarni. Kapni kellet hát az alkalmon, ha olyan ember ül a polgármesteri székben, — ha ideiglenesen is — aki nem a hatalmasok talpának alázatos nyaidosásában meríti ki minden tevékenységét. És most eljött ez az idő. Neki vetette hát magát a „kiváló“ újság a ritka pecsenyének és üt egyet Farkas Andoron. A Miklóssy felszólalása ad alkalmat erre. Farkas Andor ugyanis — és ezt keservesen panaszolja a Z. U. — nem utasította rendre Miklósyt, amikor kifejezést mert adni véleményének és jogos bírálatot mondott Székely Elek közéleti szereplése felett. Hát már teljesen kidrendálták a munkapárton a polgármesteri széket, hogy mindent pártpolitikai szempontból akarnának intéztetni a képviselőtestületben? — Mert objektiv nézőpontból tekintve a történteket, igazán nem találhat senki kifogásolni valót a Miklósy felszólalásában. * E gy mogorva ur, aki sehogy sincä megelégedve a világ folyásával, jegyzeteket ir a Z. U.-ban a legutóbbi városi közgyűlésről. Hát nekünk semmi kifogásunk, ha ez a mogorva ur jegyezgetni kíván, az ellen sem szólunk semmit, hogy épen a városi közgyűlésről kíván jegyezgetni, de azt már megköveteljük, hogy igaz tényeket jegyezzen fel és ne akarja valótlanságok papirravetésével félrevezetni az olvasó közönséget. Azt állítja, hogy Búza Barna megvádolta a tanácsot és ä polgármesteri rendreutasítás után, a helyett, hogy bizonyította volna vádját, azzal akarta azt elsimítani, hogy ő azt privatim mondta. Hát mintha nem egészen igy történt volna ez az eset. Búza Barna tényleg megmondta, hogy a tanács vizsgálata nem ér semmit. Az is igaz, hogy Búza Barna a polgármester rendreutasításának azzal akarta élét venni, hogy ő azt csak privatim mondta. De tette ezt azért, mert nem kívánta megokolni az állítását, Mikor azonban a polgármester ragaszkodott ahhoz, hogy a jégügyben a tanács tartson vizsgálatot, kijelentette nyíltan, minden kertelés nélkül, hogy a tanács vizsgálatában nem bízik, mert hiszen a tanács ellen kell a vizsgálatot lefolytatni, önönmagát pedig senki sem vizsgálhatja minden elfogultság nélkül. így történt a dolog a képviselőtestületben és ezt letagadni nem lehet. Hogy a „Z. U.“ mégis casust csinál az esetből, és tőkét igyekszik kovácsolni belőle Búza Barna Őszintesége, nyílt szókimondása ellen, az megint az elvakult pártszenvedélynek tudható
