Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-30 / 60. szám

60. szám (3) FELSOM AGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 30. polgármesteri állás betöltése, Gáthy Géza volt közigazgatási gyakornok, közgyám és ipartestületi titkár sik­kasztásainak palástolása, valamint a sátoraljaújhelyi ipartestület ügyei rendezésének meggátlásn tekinteté­ben elkövetett? Hajlandó-e ezeket a vissszaólése- ket vizsgálat tárgyáva tenni és meg­torlás iránt inézkedni?“ ("Elénk he­lyeslés a bal* és szélsőbaloldalon.) Az interpellációt kiadják a bel- ügyminszternek. Nagy Sándor elmondja miért nevezte gyávának Gortvay fő­szolgabírót. Ázsia Zemplénben Országszerte nagy ieltiinést keltett, hogy Nagy Sándor mun­kapárti képviselő Lovászy Márton képviselőházi interpellációja al­kalmával „gyává“-nak nevezte Gortvay Aladár főszolgabirót. Sok­féleképen kommentálták ezt a közbeszólást és a família már arról is gondoskodott, hogy a Nagy Sándor közbeszólását sze­mélyi bosszú kifolyásának tüntessék fel az ország előtt. Az iEst* c. újság kérdést intézett Nagy Sán­dor orsz. képviselőhöz aziránt( hogy mi Késztette erre a kissé különös közbeszó.ásra, mire Nagy a következőkben felelt: — A kik ismernek engem, tudják, hogy én sohasem köte­kedtem. Ennek a közbeszólá-mak előzményei vannak. Én a megy- aszói kerület képviselője vol­tam régebben s a koalíciós éra alatt kimaradtam. A kerület pol­gárai azonban ez idő alatt is felkerestek. Egy községet na­gyobb ingatlan vásárlásába ug- i attak bele s mikor ezek hoz­zám fordultak, én látva azt, ' hogy a községnek nagy kára származnék abból, ha az ingat­lan a nyakán maradna, fölke­restem a főispánt, hogy a vé­telt a vármegye ne hagyja jóvá. A főispán nagyon hűvösen fogadott s ebből láttam, hogy a veje, Gortvay főszolgabíró is érdekelve van, hogy ne mond­jam ludas az ügyben. Fölkeres tem gróf Andrássy Gyula bel­ügyminisztert, a kinek előadtam a való tényállást, mire ő a vétel ügyletet megsemmisitette. Mi­kor én ezt az eredményt meg­tudtam, a választók kérésére le utaztam, hogy velük — mert akkor már az ingatlan a nevükre volt irva — a további teendő­ket megbeszéljem. Gortvay főszolgabíró akkor kihágási eljárást indított elle­nem azon a címen, hogy enge dély nélkül gyűlést tartottam. Azt a gazdát, akinél szállva voltam, csendőrökkel vitette be. Majd mikor a választások jöt­tek és engem ott jelölni akar­tak, a jelölő gyűlést betitotta s úgy viselkedett a választóim­mal, hogy én ott visszaléptem. Viselt dolgairól többször elég hangosan és erélyesen meg­mondtam véleményemet, de ő nem reagált rá. Levélben is Ír­tam neki egyet-mást. Hallgatott. Ezt már nem hallgathatja el. Különben tegnap megmondtam magának a miniszterelnöknek is hogy na tűrje tovább azokat a botrányos állapotokat, a melyeket a főispán és veje ren­deznek, mert ebből országos bot rány is kerekedhetik. Ebből a felvilágosításból most már tudjuk az igazi okát annak, amiért Gortvayt gyávának nevez­ték az ország szine előtt. De megtudtunk egyúttal olyan vissza éléseket is amiről eddig fogal­munk sem volt. No, de azért nem lepnek meg minket a Nagy Sándor által előadottak, mert Gortvay ur részéről mindenre el vagyunk készülve, ami a hivatali erőszakosságot és a közigazgatási tudatlanságot illeti. A főispán ur és az igazmondás. Szeretett főispánunk úgy látszik, sehogyse áll jó lábon az igazsággal. Elvakitja a szenvedély s akkor még a hivatalos jelentésekből is mást ol­vas ki, mint ami azokban van. És igy megtévedve, a határozataiban az\ tán hamisan idézi a hivatalos jelen­téseket. Íme, egy példa. Az ipartestületi ügyekről hozott hires és igazságos határozatában ("vájjon mikor lesz az a belügyminiszterhez felterjesztve ?) azt mondja ő méltósága: Amit ismét kétségtelenné tesz ugyancsak a rendőrkapitány f. évi április 6-án 1919. sz. alatt tett azon jelentése, hogy április hó 3-án dél­ben az ipartestületi elnök Móré Dániel vezetése alatt hivatalomban előttem megjelent s ugyané tárgy­ban kérelmező tagjait ugyanakkor a megye székházával szemhen a nagytőzsde előtt felcsopotosult s mintegy 50—60 főnyi, a független­ségi párthoz tartozó csoport a megyeházból való távozásuk al­kalmával gyalázó szavakkal insul- tálta, aminek behatása alatt a kül­döttséget vezető elöljárósági tagok mindaddig mig az utcán álló rend­őr felhívására a tömeg el nem osz­lott, távozni sem mertek. Magunk is borzadunk ettől a ret­tentő súlyos jelentéstől sajnáljuk Mórét és deputációs társait, akik annyira meg voltak félemlitve, hogy a rendőrkapitány hiteles jelentése szerint nem is mertek elmenni a megyeházáról, mig a rendőr felhívá­sára a tömeg el nem oszlott. Lám, ilyen vad terrorizmus ! És ez mind igaz, mert hiszen a rendőrka­pitány jelentette. De vájjon jelentette-e ? Kezünkbe került véletlenül a rendőrkapitány je­lentése, a melyet ő méltóságához in­tézett. Szórul-szóra ez van benne: Másolat Sátoraljaújhely r. t. város rendőrkapitányától 1486 Rk. 910. szám. — Méltóságos Főis­pán ur! F. évi 357—910. számú rendeletére jelentem a következő­ket : F. hó 3-án d. e. amikor Móré Dániel az iparosok küldöttségét vezette Méltóságod elé, ugyanak­kor a megye székházával szemben, a nagytözsde előtt mintegy 50—60 főnyi, a függetlenségi és Hericz Sándor elnökjelölt pártjához tarto­zó csoport verődött össze, amely­ből, amikor a küldöttség tagjai a megyeházából kifelé jöttek, ezek felé többszörös „mungók, muszkapár­tiak, tetvesek“ kiszólások történ­tek, ami azonban lármásabb tünte­téssé nem fajult, tettleges inzultus nem történt s az ott volt rendőri közegek ténykedése annyiból állott hogy a csoportosatokkal szemben a a járdán való szabad közlekedést biztosítsa s őket csendre intse. — Sátoraljaújhely, 1910. évi április hó 6-án. Schmidt Lajos sk. rendőr- kapitány. No tessék! Ez a rendőrkapitány milyen gonosz ember! Nem azt je­lenti, amit ő méltósága akar! Először is nem igaz, hogy nem mertek távozni Móréék a tömeg miatt. Mert ép ellenkezőleg a kapitány je­lentése szerint kifelé jöttek a megye­házából, mikor a szóbeli inzultus történt. S egy szóval se mondja a kapitány, hogy Móréék bent marad­tak volna a megyeházában s nem mertek volna onnan távozni. Másodszor nem igaz, hogy a rendőr felhívta a tömeget eloszlásra. Mert csak annyi volt a rendőr működése, hogy a járdán való szabad közleke­dést biztosítva saz iparosokat csendre intse. Es az egész más, mint a tö­megnek eloszlásra Vüló felhívása. Hát honnan vette ezeket Méltó­ságod ? Álmodta ? Tetszik látni mégse illik hamisan idézni a rendőrkapitány jelentését s ráfognii hogy olyanok is vannak benne, amik pedig nincsenek. Ez nem illik olyan kiváló és igazsá­gos főispánhoz, mint Méltóságod! Madár távlatból. Egynéhány megjegyzés, mely megszivlelésre mél­tó igazságokattartalmaz A bibliára épugy, mint a szabad kutatásra támaszkodó közfelfogás az enábert tekinti a mindenség egyik legfontosaeb alkatrészének. Ez a gon dolat képezi énünk minden való és képzelt tényének alapját és magvát. Ebből a gondolatból idul ki és ehhez tér vissza életünk minden tudatos és öntudatlan mozzanata. Ez képezi megokolását annak, hogy túlhelyez­kedve saját egyéni kicsinyességünkön bírálatot mondunk tárgyak, egyének intézmények és események fölött és bírálatunkat másokkal is elfogadtatni óhajtjuk. Ez közös tulajdonságunk is kölcsönösségén alapszik. Mindezt mentségemül említem a helyi érzékenységgel szemben most, midőn véleményt kockáztatok szülő­városomban, ahova vándormadárként időről időre vissza visszatérek. Sajátosan jellemzők a saujhelyi vi­szonyok Kies fekvés, mozgalmas élet sok természeti kincs, erős egyének, véitforraló szenzációkat termelő ta laj, egymástól nagyon elütő lakósság, aránytalanul sok diplomás ember, gyülöletteljes társadalmi széthúzás, nagyon kevés kereseti forrás és túl­sók gondterhelt ábrázaltal lézengő utcai alak. Ha ehhez még hozzá­vesszük, hogy ennek a városnak húszezer, nagyrószben anafalbéta la* kóssága mellett öt lapja és nyolc pénzintézete van, akkor kész a nem éppen örvendetes kép. Ezen kép láttára önként kínálko­zik a kérdés : mi lehet az oka annak hogy ennyi ész, erő és pénzforrás mellett napról-napra szemmel látha­tóan sorvad ezen város gazdasági ereje. Mi lehet az oka annak, hogy habár e város közéletében számos nagytehetségü, fáradhatatlan munka- kedvű és szívós akaratú férfiú az önzetlen ambíció csodálatraméltó ne­mes hevületével és egész egyénisé­gének lalbavetésével működik küzre- mégis minden téren csak viszzafej- lődés, csak gyöngülés tapasztalható 1 Végig olvastam a helybeli lapok összes hasábjait, kerestem e kérdés megoldását, de legnagyobb meglepe­tésemre, e kérdésnek taglalását sem tudiam akár egyikben is fölfedezni. Mindannyian létjogosultságukat csak létezésükkel igazolják. Mindegyiknek az országos pártkeretek adják meg a színezetét és az önként fölmerülő eseményeknek a tárgyát. Uj helyi érdekű eszmét, a várost gyarapító gondolatot, látkört tágító értekezést elhanyagolt keresetforrások megnyi­tására buzdító cikket, behoztalt ké­pező ipari termékek honi előállítá­sára serkentő útmutatást egyetlen egyben sem lehet találni. Már pedig helyi érdekű lapoknak ez volna a fő feladatuk. Ez oly világos, hogy bővebb ma­gyarázatra sem szőrű1, főkép oly kép­zett férfiakkal szemben, mint aminők­ből a helybeli lapok szerkesztőségei összetevődtek. Ha tehát mindemellett a felsorolt fogyatékosságok mutat­koznak ennek egyedüli oka szerény nézetem szerint csak az lehet, hogy a sérelmek közvetlen megtorlása és az egyéni meggyőződésen alapuló igaz­ság keresése és kimutatása annyira előtérbe tolult, hogy minden más fontos közérdeket háttérbe szorított, olyannyira, hogy a világos látást és a helyzet kellő megbirálását is veszé­lyezteti. Itt mindenki a boldogulás­nak csak egy szűk ösvényét látja, a melyen az előbbrejutást egyedül a másiknak leszorításával véli elérni. Úgy látszik, mintha a helyben vias­kodó vezérek és táboruk az ó és középkor önfeláldozó vitéz harcosai­nak nézetét váltanák, kik azt vélték, hogy értékeket nem termelni, hanem csupán egymástól elhódítani lehet. Fogadjuk inkább el a jelenkor azon bevált gazdasági elméletét, hogy értékeket nem egymástól, hanem a természettől kell elhódítanunk. Ebben a jelben mindannyian győzni fogunk. Liebermán Manó. Sokan vanuak kiket érdekel a Szegő Sándor cég e heti hirdetése. A Nagyszebeni Földhitelintézet törleszíéses kölcsönt nyújt házakra és földbirtokokra. Bővebb felvilágosítás Dr. BURGER JAKAB sátoraljaújhelyi ügyvéd urnái kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents