Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-12-24 / 102. szám
102. szám (7) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, december 24. SZÍNHÁZ. Általános bírálat a közönségről, a direkcióról és a szinészekről. Most, amikor már majd egy hónapja itt működik a színtársulat, alkalmunk volt, hogy végleges véleményt szűrhessünk le a társulat értékét illetőleg, de alkalmunk volt tapasztalatokat szerezni a közönségnek a társulattal szembeni viselkedéséről is. Nem lesz hát érdektelen, ha mindezen tapasztalatok eredményét papírra vetve igyekszünk irányt szabni a társulatnak és véleményt mondani a közönségről. Régen megírtuk — és most is ismételjük — hogy Ujhely nem alkalmas egy nagyobb társulat befogadására és különösen nem alkalmas arra, hogy egy kerületnek anyavárosa legyen. Nem akarjuk ezzel korántsem azt állítani, mintha ennek a városnak nem volna elég nagy, a színművészet iránt érdeklődő intelligens közönsége, csupán a megélhetési viszonyok nehéz voltában keressük, illetve találjuk okát fenti állításunknak. A mai küzdelmes világban, amikor mindenkinek erős, nehéz munkával kell iparkodni azon, hogy megkeresse a mindennapi megélhetés szükségességét, bizony keveseknek telik szórakozásra. Azt pedig csak nem fogja megcáfolhatni senki sem, hogy a szinházbajárás első sorban élvezet De hát a múltak eléggé bizonyítanak igazaink mellett és bizonyít mellette a jelen is. A társulat már több mint 3 hete működik városunkban és ez idő alatt alig láttunk 6 teltházat Ha most tekintetbe vesszük, hogy egy telt ház legfeljebb 680 koronát jövedelmezhet, megleljük könnyen a magyarázatát annak, amiért ide jó társulat nem jöhet. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy .a mostani-Társulat kifogástalan és magas művészi nívón áll, de azt bátran hirdetjük, hogy megközelíti s talán el is éri azt a nívót, amelyet a mi városunk közönsége jogosan megkövetelhet. Mert követelni minekünk csak a legminimálisabbat szabad. Ez a társulat pedig helyes vezetés mellett tudna jót, sót kifogástalant is produkálni. H* És ezzel azt hisssük eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol a hibákat keresnünk kell. A vezetésben van a hiba, mert minden rendszernélkűli. Már maga a műsorösszeállitás is szerencsétlen. Hol drámákat, hol meg operetteket kapunk egész héten keresztül, ahelyett, hogy igyekeznének mindkét műfajt megfelelő beosz tással színre hozni. De nagy a hiba a szereposztásban is. Nagyon gyakran megesik, hogy a szerepek teljesen megfordítva kerülnek kiosztásra és igy a színész, aki talán megfelelő helyen képes volna kifogástalant is produkálni, a legnagyobb igyekvés- sel sem képes a reá osztott szerepet a szerep intencióinak megfelelő- leg érvényre juttatni. A rendezés körül is nagy hibák vannak. Nincsenek megfelelő szak rendezők sem a drámákhoz, sem az operettekhez. Nincs aki tanítsa, oktassa a szereplőket, aki helyes irányban beállítsa a darabot és gondot fordítson a gördülékeny, kerekded előadásokra, Pedig ez a fődolog egy színháznál, Mert mi nem kívánunk művészit az előadásoknál, de azt megkövetelhetjük, hogy a szinreke- rülo darabok jó betanulásban, minden akadály nélkül gördüljenek le és ne kelljen hosszú, kínos pauzákat elszenvednünk csak azért, mert egyes szereplők vagy nem tudják a szerepeiket, vagy azzal nincsenek tisztában, hogy mit kell csinálni a színpadon. Most pedig ejtsünk szót a társulatról magáról. Feledi Boriska a társulat primadonnája határozottan művészi egyéniség. Enektudása fejlett, hangja kellemesen csengő, játékán meglátszik a hosszú éveken át szerzett színpadi rutin. Hanghordozása azonban erősen affektált és ez nagy hátrányára van színpadi sikereinek. Fátyol Hedvig táncszubrett ugyancsak megfelelő. Hangja bár nem nagy terjedelmű, de kellemes tiszta csengésű, gyönyörű szépen táncol, beszélő orgánuma kellemes és hibájául csupán túlságos temperamentumát róhatjuk fel, de ez olyan hiba, amit az idő, a kor majd lassan- kint elmos. — Solti Vilma colora- tur énekesnő talán egyedüli nő tagja a társulatnak, akiben semmi kifogásolni valót nem találunk. Játékán meglátszik a színpadi gyakorlat, hangja pedig valósággal elragadóan szép s mindehhez hozzájárul még nagy zenei tudása is. — Lenkeffy Ica naiva nagyon tehetséges kezdő aki még csak fiatalságával hódit és ér el sikereket. De szép jövőt jós- lunk neki. — Markovics Margit intelligens, nagy színpadi routin- nal rendelkező színésznő, aki művészi nívón áll. Szalondrámákban kifogástalan, de erősebb lélegzetű szerepeket nem bír el egyénisége. — Gáspár né mint komika és T o m- b o r n é mint anyaszinésznő meg állják helyüket. A férfiak közül első sorban kell említenünk A1 d o r y László bonvi- ván-énekest, aki sokoldalúságával tett bizonyságot amellett, hogy nagyobb színpadra hivatott sokoldalú szinészember. — Székely Gyula baritonénekes kellemes, szép hangú színész, akinek játékbeli képességei is megvannak. — Kevésbbé mondható ez el Solti Ernő tenorénekesről, akinek a hangja behizelgően lágy, kellemes ugyan, énektudása ellen sem szólhatunk, de játéka nagyon szögletes. Ezen a hibán azonban egy ügyes rendező könnyen segíthetne. — Gáspár Jenő és Márkus Sándor komikusok minden tekintet ben megfelelőek. — Ernyey János is ügyes színész, ámde szalondrámákban hasznavehetetlen. — Szó t s András nagyon ügyes intritikus és e szerepkörben tud művészit adni.— Le b e üa Géza siheder szerepekben szintén hasznavehető. — Kisebb epizód szerepekben jók Farag ó, Miklós, és a női tagok közül Tombor Olga is. T o m b o r Aladár karmester elsőrangú zenész, aki ritka szakértelemmel vezeti a zenekart. * Ennyi, amit rövid néhány sorban elmondhattunk véleményképen a közönségről, a direkcióról es színészekről. Őszinte meggyőződésből irtuk meg mindezt és ha néhol talán kissé kíméletlen nyíltsággal mondtunk bírálatot egyesekről, ne vegyék azt rossz néven, mert — és ezt higyjék el — a legnagyobb jóakarat szólt ezúttal belőlünk, hogy felfedve a hibákat, alkalmat nyújtsunk azoknak jövőbeni elkerülésére. Lánczi Aladár. HÍREK. Mit hozott a Jézuska? A következő urakat meglátogattam és megkérdeztem tőlük, hogy mit hozott a Jézuska. — íme a feleletük: Meozner Gyula. Nekem azt hozta, amit akartam. Velem nem mer kikezdeni. Ha nem jól viselkedik, felfüggesztem. R e i c hard Salamon : Nekem hozott, illetve nem hozott, illetve még is hozott, de nem fogadtam el, illetve elfogadtam, de lemondtam róla, illetve n-m fogadtam el, de nem is hozott, illetve nem mondtam le róla, de hozott, il'etvo még nem tudom, azaz az a kérdés, hogy mit szól o méltósága, azaz nem is az a kérdés, i'letve az a kérdés, vájjon akarja-e ő, illetve ó akarja, de én nem, illet ve én akarom, de ő nem, azaz megfordítva áll a dolog, illetve mégse, azaz igen, illetve nem, azaz pardon, gondolkozási időt kérek, illetve majd eldől, azaz majd meglátja, illetve hagyjon békében . . . N é m e t h y Bertalan ; Nekem hozott, de tudtom és akaratomon kívül. Egészen olyan ez a dolog, mint a raegyebizottsági tag3ág, egyszerűen rámerőszakolták. Különben bízza csak ezt a dolgot a „zsidó- és függetlenségi generálisra*. Majd nyilatkozom erről a »Sátoraljaújhelyben.« Székely Elek: Nekem azt mondta, ho.y most csak hallgassak, majd az általános tisztujitásnál . . , csak félek hogy úgy járok bele, mint a Meozner Ígérettel. — M i k 1 ó s s y : Ha Székely Eleknek is hozott, nekem nem kell! —nikás. T— Lapunk legközelebbi száma f. hó 31 ón szombaton este jelenik meg. — Címadományozás. A király Dió- szeghy János segédtitkárnak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta. — Eljegyzés. Dr. L e n g y e 1 László királyhelmeczi ügyvéd eljegyezte Csécsy Irénkét, özv. Csécsy Imréné úrnő leányát. — Jótékonycólu hangverseny. Mint értesülünk a sátoraljaújhelyi izr. nőegylet január 21-én egy művészi hangversenynyel egybekötött tánc- mulatságot fog rendezni a városi színházban. Az eszme kitűnő a menyiben még a jótékonyság szolgálatában is kívánják értékesíteni a művészetet, de dicsérendő törekvés volna ennek a hangversenynek a rendezése nálunk akkor is, ha nem a jótékonyság nevében történne, mert kiváló művészi élvezetben részesíti a város közönségét. A dicsé- renoő igyekvés bizonyára méltánylásra fog találni a közönség sorában is és az eddigieknél is fokozottabb mértékben fognak igyekezni a művészet és jótékonyság oltárain együttes áldozataikat leróni. — Jótékonycólu olianuka estély. A Lipschitz Adolfné elnöksége és vezetése alatt álló „Benoth Zion“ izr. nőegyesület f. é. december 25-én az orth. izr. iskolahelyiségben tartandó chanuka estélye iránt a tagok körében, akiknek a száma már eddig is meghaladja a 200 at, nagyfokú érdeklődés tapasztalható. Ez a nagy mértékű érdeklődés biztos záloga az est fényes erkölcsi és anyagi sikerének. Az estélyre az egyesületi tagok hivatalosak. Uj tagokat is szívesen lát az egyesület vezetősége. A rendező bizottság e hó 17-én alakult meg Hazai Sámuelné elnöksége alatt. E rendezőség minden lehetőt meglesz az est sikerének fokozására, a tagok S 2Órakoztatásái'a és kényelmüknek biztositására. Belépési dij nincs megállapítva. — Zemplén vezet. No ne méltóz- tassanak megijedui, nem kulturális sőt nem is valamelyes hazafias mozgalomról van szó, — ezekben mi ti£gyon hátul kullogunk a leguto'só kis mezőváros mögött is. Egyébről lészen itt szó, — egy átkos, veszedelmes kórról, mely feltartózhatla- nul szedi áldozatait országszerte. Mint a „Tuberkulózis« c. szaklap legutóbbi száma közli, hogy gümő- kórban április havában Magyarországon elhalt 7558 egyén és ebből Zemplónmegyére 110 esik, Utánunk következik Szabolcs 109 halottal. — Es még merje valaki mondani, hogy Zemplén nem vezórvármegye. — A kifosztott visszavándorló. Bonaracsák András unglovasdi lakos szerdán éjjel érkezett haza Amerikából azzal a kis pénzzel, amelyet oly nehezen kapart Össze súlyos munkájával. A mikor hazaérkezett Magyarországba az összegyűjtött pénzzel, ellopta azt tőle egy zsebmetsző. Szerdán éjjel a kassai állomásra Hamburgból és az újhelyi vonatra szállott fel, hogy az elvigye őt szeretteihez, régen nem látott csa ládjához. A vasúti kocsi feljáróján egy vidéki ember furakodott melléje, aki szépen kiolvasta Boharacsák András zsebéből a pénzt. A kocsiban vette észre Boharacsák, hogy pénzét ellopták, tárcájával együtt a melyben 5 drb. 100 koionás és 1 drb 50 koronás bankjegy volt. A rendőrség keresi a zsebmetszőt. — Tavaszi katonai csikóvásáriások. A cs. és kir. 7-ik számú lóavató-bi- zottság tisztelettel felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek 1911. év tavaszán eladó 3 éves csikói lesznek, hogy azokat f. évi december hó 31 ig a cs. és kir. 7-ik számú lóavató-bi- zottságnál (Miskolcz, Csabai-kapu 1) bejelentsék. A csikótelepek részére csakis 3 éves csikók vásároltatnak. A csikók minimális mértéke 157 cm. Hátaslónak megfelelő alkat, jó vér, hibátlan mozgás kívántatik. A csikó származásának hiteles igazolása feltétlenül szükséges. A megvett csikók azonnal a legelőre mennek, miért is csak olyanok vehetők meg, melyeknek farka nincs levágva. A bizjtt- ság a bejelentet csikókat május, június és julius hónapokban, a nagyobb tenyésztőknél a helyszínén tekinti meg, a kisebb tenyésztők egyes központokba fognak össze- gyüjtetni. — Mire jó a vasutas sapka ? Hajkó Vaszily raezőlaborci vasúti munkást fegyelemsértésért elbocsátották, a szolgálati sapkát azonban elnézésből meghagyták neki. Hajkó uram kapott az alkalmon és értékesítette a vasútnál szerzett tapasztalatait. Jól tudták, hogy a szolgálati sapka köny- nyen tévedésbe ejtheti a vasúti személyzetet, fejébe vágta hát a sapkát és beosont egy indulásra készen állt vonat kocsijába, hogy Csebényre utazzon. A kalauz tényleg respektálta a sapkát s nem kérte a jegyét. Gsebényben ki is szállt s mint aki kiküldetésben van, bement a faluba, honnan rövid idő múlva az érkező vonathoz visszatért. A kiadóőr szolgálatot teljesített s azalatt Hajkó a falon függő tarisznyából ellopta az őr forgópisztolyát s visszautazott Mezőlaborcra. A vonat indulása után azonban észrevette az őr a pisztoly eltűnését s mert más nem fordult ott meg, Hajkot gyanúsította s azt megtelefonozta a raezőlaborci állomásmik. Ott már két csendőr várla a vonatot s fogadta a mit sem sejtő Hajkót, aki vallatásnál a pisztolyt előadta. Ez azonban még sem volt minden. Kiderült az igyenutazás is és ezért még külön 6 koronára büntette az állomásfőnök. — Lokomobil- és cséplőgépkezclöi tanfolyam. A kassai m. kir. állami felső ipariskolában a lokomobil- és cséplőgépkezelő tanfolyam 1911. január hó 3-án kezdődik és március hó 30-ig tart. Beiratkozhatni — 10 korona beiratási dij lefizetése mellett — január hó 3-ig bármely napon d. e. 8—10 óra között. Rendes tanunkul felvétetnek a 18 ik életévet betöltött oly kovács, lakatos, géplakatos, gépkovács és rézműves iparosok, vagy ezen szakok valamelyikében foglalkozó gyári munkások, kik magyarul Írni és olvasni tudnak jó erkölcsi bizonyítványt és ipari foglalkozásukról megfelelő okmányokat felmuta1 ni képesek. Amennyiben a rendelkezésre álló hely megengedi, felvehetők más önálló iparosok, gyárosok és gazdák is, ha ugyanolyan előképzettséget igazolnak. Az előadások a hétköznapok esteli óráiban és vasárnap d. e. tartatnak. — Az ezerforintosok végnapjai. Az osztrák-magyar bank 1882. szeptember elsején bocsátotta közre tártál, más bankjegyeinek egyik legkivá- lóbbját, az ezerforintost. Ez a bankó a közbejött koronaszámitás folytán 1904. december utolsó napjától kezdve mint fizetési eszköz megszűnt s attól kezdve csak mint olyan érték szerepel, amely kétezer koronára beváltható. Ilyen szereplése azonban már csak 1910. dec. 31-ig napjáig tart, mert azontúl teljes értékte*
