Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-03 / 96. szám

96. szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL \ P Szombat december 3 Az ajánlat — ismételjük — igen figyelemre méltó. A városnak telke van hozzá. Ezt tényleg polgári is. kola céljaira szánta arra az esetre, ha az állam hajlandó a polgári fiú­iskola államosítására. Az építkezés terhet nem ró a városra, mert az e célra felveendő amortizációs kölcsön évi törlesztését az iskolatulajdonos­tól fizetett házbér fedezi. Az álla­mosítás útjába akadályt nem gördít, mert az igazgató államosítás esetén kész az épületet azonnal átadni. Csupán egy a bökkenő. Az ajánla­tot tevő igazgató u. i. egyelőre csak félannyi épületet kíván emeltetni, mint amennyire egy teljesen kifej­lett. modern polg. iskolának szük­sége van. Ugyanis külön torna- és rajztermet, igazgatói irodát, az eset­leges slöjdoktatáshoz szükséges he­lyiségek felépíttetését nem tervezi, mert ezek a bérletet oly drágává te­hetnék reá nézve, hogy jövedelmei­ből ennek fedezése ki nem telnék. Pedig e helyiségekre föltótien szük­sége van minden oly polgári isko­lának, amely céljának teljes mér­tékben meg akar felelni. Az állam ezek nélkül nem is venne át iskola- épületet. Az ajánlat e baj elkerülé­sére is tud módot. Azt kívánja, hogy olyképpen terveztessék az épület, hogy az szükség esetén tovább fej leszthető legyen, Ha valóban sikerül olyan tervet összeállítani, amelyet az állam á'tal átveendő épületek felülbírálására hi­vatott szakközegek is olyannak ta­lálnak, amely szükség esetén az em­lített helyiségekkel is könnyen és nagyobb költség fecsérlése valamint a jó elhelyezés érdekének mindeu veszélyeztetése nélkül kibővithető akkor ezt az ajánlatot a legmele­gebben ajánljuk az illetékes körök figyelmébe, mint olyat, amely úgy a város, mint az iskola érdekének a legjobban megfelel. Egyébként itt adjuk a benyújtott kérvényt egész terjedelmében : Tekintetes Képviselőtestület! Öt éve már, hogy fönnáll vá­rosunkban a vezetésem alatt álló polgári fiúiskola. Az évrő!-évre emelkedő létszám létjogosultságát fényesen igazolta s a város ré­széről biztosított tandíjmentes he­lyek betöltése által kellően nép­szerűsítve lett. Az iskola eskölcsi szellemi színvonala teljesen pótolja a még nem létező állami polgári Barátnők, — Nézd, Ella, ugy-e illenek ezek a sárga rózsák a hajam színéhez ? — Megrázta fényes laza, kontyát s a nagy húsos virágszirmok bele­simultak a sötét fürtök közé, ahova páratlan ügyességgel úgy tűzték hiú fehér kezek, hogy úgy látszott, — mintha onnan nőttek volna ki az acélfekete hullámokból s kábító sza­guk összevegyült annak nehéz illa­tával. — Osszecsucsoritotta, vérpiros re­megő ajkait s letéve az ezüstös kézi tükröt a kerti asztalra, várakozó mosolylyal fordult a kicsiny, igény­telen, szőke, nagyon fehér bőrű leányhoz, ki egészen eltűnve a ha­talmas fenyők árnyékában, elmé- lyedten lapozott angol könyvében. Most felpillantott, szórakozottan mor­mogta : „Igen. Edith, neked minden jól áll“. A másik kinyújtotta pompás testét a fehér nádszékben s hátra­dőlve a japán ernyő alatt, felrakta magas sarkú piros szattyán cipőbe bujtatott karcsú lábait egy zsámolyra. Egy darabig mozdulatlanul ült, té­továzva nézett a kérdőre, aztán össze­iskolát s ameddig ilyen nem lesz addig kulturigényeket elégít ki. Ez iskola tehát szépen fejlődik, Fejlődésében csak egy dolog — akasztja meg a helyiség kérdése, A jelenlegi épületünk ugyanis a törvényes követelményeknek nem felel meg s a felsőbb tanügyi ha­tóság rendeletére az 1911/12 tan­évben, tehát 1911 szeptemberében iskolánkét egy megfelelőbb helyi­ségbe kell áttennünk. Mielőtt tehát, mind az iskola fenntartója magán egyénekkel vagy testültekkel lépnék érint­kezésbe, elsősorban a Tekintetes Képviselőtestülethez fordulok aján latommal, szándékosan nem em litve kérelmet, mert korántsem akarom a már eléggé kimerített városunk anyagi erejét újabb ál­dozatokkal gyöngíteni. Tudván azt, hogy állami iskola létesítése esetén a város Tekinte­tes Képviselőtestülete már elhatá­rozta az épület felajánlását. Nincs ugyan kilátás arra — a közismert rossz pénzügyi helyzetnél fogva, — hogy az állam a közeljövőben azt Ujhelynek megadja, de addig is a város eminens érdeke, hogy az iskola meglegyen s a törvény­nek s a kor követelményeinek, az egészség s eszthetika szempontjai­nak megfelelő legyen. En tehát arra kérem a Tekintetes Képvi­selőtestületet, szíveskedjék hatá­rozatba hozni, hogy az épület a városi telken a legszükségesebb helyi ségekkel /<?//. szeptember i-ig fel- épittessék, a terveket úgy készítve el, hogy az szükség esetén kibő­vithető legyen, akár tovább épí­téssel akár emelet húzásával. A most szüksógletes iskola épület tehát állana y tanteremből (mind­egyik 60 tanulónak szükséges tér­fogattal) / szertár helyiségből s / tantestületi szobából. Mellékhelyisé­gek : árnyékszók, fatartó s egy szobából álló szolga-lakás, A tan­termek az á!lamépitész;ti hivatal által kiadott tervek szerint épít­hetők s az építkezés összköltségei — véleményem szerint—30-35000 koronára rúghatnak. De bármennyire is rúgjanak a fent vázolt épület helyiségeinek költségei, alulírott kötelesem ma­gam 6—10 éves szerződéssel az épü letnek iskolai célra való bérbevételére a házbér fejében a befektetett költ­ségek 6 azaz (hat) százalékát aján­kulcsolta kezeit a feje alatt s türel­metlenül mondta: „En nem értem Ella, hogy lehet az embernek kedve ilyen hőségben Oskar Wilde vagy Walter Scott vagy akár Byron tár­saságában ? Ennyi szellemesség ki merítene engem a pokoli melegben. Te igazán csodalatos vagy, A kis szőke nevetve csapta be könyvét s nyugodtan mondta: „Te meg ide­ges vagy megint. Valid be, nem az én íróimra haragszol, hanem reám. Úgy látszik ossiani hangu'atban vagy s nincs kin tö.teni a rossz kedve­det? Nos rendelkezésedre állok“. Olyan szelíd gunynyal, a jóságos önfeláldozás hangján mondta ezt, hogy a fekete leány szabályos de kicsit ellenszenves arcán könnyű mosoly cikázott át, de csak egy percre, aztán lecsukta hosszú pillák­tól nehéz szemhéjait s unottan in­tett : „Ne nevess, Ella mert nagyon szerencsétlennek érzem magamat. Nem találok semmi örömet, nem ér­dekel semmi, igazán hallatlanul unal­mas ez az egész sárteke. Ne csinálj olyan bámuló arcot, ez igy van! Tudom mit akarsz mondani, hát a társaság, melynek királynője vagy? Az utalás ? A szórakozások és least lom fel. Kötelezem azonban ma­gam arra is, hogy állami, vagy községi iskola létesülés esetén az épületet átadni tartozom, illetőleg a szerződés hatályát veszítené. A házbér biztosítékául — me­lyet fél éves részletben előlegesen fizetném — lekötöm az iskolai bú­torokat és tanszereket, biztosítékot nyújt részben a városi szubvenció, sőt kívánatra egyéb garanciát is nyújthatok. Látható tehát, hogy ezen épít­kezéssel a várost semminemű újabb terhekbe nem viszem bele, de minden áldozat nélkül elérhető azon erkölcsi eredmény, hogy a polgári fiúiskola ügye egy hatal­mas lépéssel jön előre, mert az in­tézménynek — bár egyelőre csak a lagszükségesebb helyiségekkel — a kornak teljesen megfelelő el­helyezése biztosítva lesz. Hogy pedig ezen iskola fokoza­tosan fejlődjék s a talajt az állami iskolára, esetleg községire előké­szítse, azt hiszem nem csupán az én s a vezetésem alatt álló iskola tantestületének érdeke, hanem a Tekintetes Képviselőtestületé is, mely ezen intézmény ápolását piogrammjába vette, de még in­kább városunk polgárságáé, mely a polgári fiúiskolát többé nem nél­külözheti. Az ügy érdekében tehát sürgős intézkedést kérve, maradtam a Te­kintetes Képviselőtestületnek kiváló tisztelettel Sátoraljaújhely, 1910. nov. 29-én. Kertész Ödön a polg. fiúiskola igazgatója. Amidőn e kérvény tartalmát is­mertetve, az illetékes körök jóakaró figyelmébe és érdeklődésébe ajánl­juk, nem tehetjük, hogy végre han­got ne adjunk egy oly kulturintóz rnény szükséges voltának is, mely­nek szükségét újabban nagyon is erősen érezzük. Ez pedig a felső kereskedelmi iskola. A polgári fiúiskola évek óta bo­csátja ki magából a IV. osztályt végzett tanulók egész tömegét, a kiknek csak jelentéktelen része megy közvetlenül ipari vagy kereskedői pályára. A nagy többség pedig élén­ken érzi a felső kereskedelmi iskola hiányát, ahol kereskedelmi irányú kiképeztetését betetőzhetné. Az érdekelt szülők egy része — tudomásunk szerint — mozgalmat is not last: a hódítások ?“ Biz, de el­csépelt valami, — ez meg épen nem ér semmit. Az elszáradt virágok s a megfakult szerelmes levelek lát tára émelygés fog el. — Mindig igy van ez nálam. — Néha-néha elfele­dem egy percre az egész komédiát s ilyenkor felpezsdül bennem az élet­kedv. Beletörődöm, hogy »holnap“ nem hoz már semmi újat, vegyünk mindent agy, ahogy van. Csak az a baj, hogy kevés ideig tart ez a meg­alkuvás a helyzettel, megint csak jön a spleen. Es az a kétségbeejtő, hogy én sohasem leszek boldog, mert ha a fény és pompa nem élé git is ki, a házasság rózsás, de in­kább tövises lánca még úgy sem vonz. Egy ember szeszélyének kitéve lenni. Egy ember intim közelségét tűrni s egy ember óhaja szerint cse­lekedni? Mindenbe, amit akarok, korlátozva legyek azon gondolat ál­tal vájjon neki nincs-e ellenére, váj­jon ő hogy szeretné, hogy akarná ? „Na dank schön 1“ — Ingerülten hallgatott el s egy percig csönd volt Aztán a kisebbik, nyaka tövéig el­pirulva, félénken mondta: „De . . . de Edith én úgy tudora, hogy te nem gondolkoztál mindig igy ? . . .“ indított már arra nézve, hagy váro­sunkban, mely helyzeténél fogva kereskedelmi gócpont, ily iskola lé- tesittessék. Ezek a szülők is — és méltán — a városhoz fordultak azzal a kérelemmel, hogy mozdítsa elő a jó ügyet. Csakis helyeselni tudjuk ezt a moz­galmat. A tervbe vett iskolára nagy szüksége van városunknak és kör­nyékének. Ne kelljen a szülőnek pol­gári iskolát végzett gyermekét to vábbi kiképeztetés végett idegenbe küldeni, ahol csak oly méreg drágáu jut hozzá, hogy ezt csak egészen mó­dos emberek tárcája bírja meg s vi­szont legyen módjában a szülőnek gyermeke erkölcsi fejlődésére is köz­vetlen felügyeletet és irányítást gya­korolni. Egy füst alatt talán úgy a polgári mint a kereskedelmi iskola részére is emelhetne a város épületet s ez utóbbi intézetet vagy községi keze­lésbe venné, vagy e célra alakult társulat, avagy végül magán egyén által is tarthatná fel kezdetben. De mindenesetre kívánatos mielőbb lé­tesíteni a kereskedelmi iskolát is. Városunk egészséges irányú tanügyi fejlődése ezt megkívánja, megkö­veteli. A bankíiók. Rettenetes nagy hűhót csinál­nak a helybéli munkapárti lapok a bankfiók dolgából. Hogy már kész van, hogy okvetlenül meg­lesz és hogy milyen roppant nagy előny és boldogság ez Ujhely számára, milyen végtelenül hálá­sak lehetünk ezért a főispánnak, a képviselőnek, a polgármester­nek és Grosz Dezsőnek. Megirtuk már, hogy nem sok hasznot várunk az egész brnkfiók- tól. Kárt nem fog csinálni, de hasznot se sokat. Legfeljebb hogy épül egy uj ház s ide költözik 3—4 tisztviselő. S a mai 11 bank helyett lesz egy tizenkette­dik bank. Ebből ugyan kár olyan nagy lármát csapni. De vájjon mit hencegnek az urak, hogy milyen nagy vívmány, milyen nagy érdem a bankfiók megszerzése Ujhely számára f Hi­A fekete leány felnyitotta szemeit s hideg kiváncsissággal kérdezte : »Mit akarsz mondani ? Mire vonat­kozik ez a célzás ?“ Es mert a má­sik zavartalanul hallgatott, a vállán keresztül megvetően lökte oda ; „Fekete Iván ?“. Enyhe szól támadt s a falevelek halkan összesúgtak, hűsítőén legyez­ték Ella tűzben égő homlokát. — Izgatottan várta a beszélgetés foly­tatását s szinte falta a másik közö­nyös, gúnyos szavait: „Ja úgy ? Hát Iván? Kiváncsi vagy arra, hogy mi volt köztünk, n iért és hogyan szakítottunk? Elmondhatom, nem érdekes, hidd el. Szerettük egymást- vagyis Iván engem. En őt? Talán igen, talán nem, még nem gondol, koztam rajta, tudod, hidegebb va­gyok, mint bárki más. — Azt hi­szem részemről érdek volt. Tud­tam, ugyan, hogy nem gazdag, de tudtam, hogy nagyon tehetséges, sokra viheti s egy ünnepelt Írónak felesége lenni, — ez nem is hang­zott akkor rosszul, hiszen nagyon fashionable volt a művész férj. Va­lahogy izgatóbbnak, érdekesnek tün­tette fel az asszonyt, mert feltették és elvárták, múzsája is legyen a A LEGÚJABB DIVATU KALAPOK Habig, Borsalino és Pichler-gyártmány, valamint fiú kalapok nagy választékban kaphatók Szenes Lipót Különlegességek: Nyakkendők és fehérnemüekben. Angol szabású őszi kabátok mértékszerínt ké- ----- ■ - ■ ...................... ■■■■ szitvejutányos árakban.

Next

/
Thumbnails
Contents