Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-23 / 93. szám
93. szám (4) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, november 23. dig vásári komédiásnak csapott fel, mind magába aharta döfni azokat a nyilakat, amit mi a gyűlés tagjai ellen bocsájtottunk útnak. Es hogy nem tette meg, annak nem ő volt az oka, hanem azok a haszontalan nyilak, amelyeket nem tudott nirtele- nében megtalálni a művész ur. Végső akordok. Es ezzel a nagyszerű előadással aztán a programm kimerült. Műsoron kívül Szöllősy Arthur dicsérte agyba- főbe Hantost, a főispán meg az előadókat. Azonkívül Reismann Arnold tett előterjesztést, hogy kíséreljék meg a kormánynál keresztül vinni, hogy a hegyaljai segélyakciót a hegyaljai pénzintézetek utján eszközölje. Még Barna Miksa pártolta az indítványt és aztán Meczner főispán sietett ugyancsak kijelenteni, hogy mindenben hozzájárul az indít ványhoz és legközelebb tárgyalásra tűzi azt. Banket. A cécó befejeztével társasebódre gyűltek össze a főispán és hívei a színházi étteremben jó magyar szokás szerint, (mert ebben követik még a munkapártiak a magyar szokásokat.) A banketten 22-en voltak jelen és ezek közül 9-en voltak újhelyiek, névszerint: Székely Elek, Horváth József, dr. Kellner Soma, dr. Grósz Dezső, Widder Gyula, Szöllősy Arthur, Nyomárkay Ödön, Meczner Gyulaés Yalther László (vő). Persze több felköszöntő hangzott el. Meczner Gyula is mondott egy felköszöntőt, ameiylyel azonban — mert rendkívül érdekes külön cikkben foglalkozunk. A hegyalja érdekében. Küldöttség a kormánynál. A miniszterek Ígéretei. Ismét többünk van egynéhány ígérettel. De csak ígéretei, mert hogy meg is kapjuk azt, amit nekünk ígértek, arról ne is ábrándozzunk. Az igérettet ugyanis a kormány lagjai tették a hegyaljai szőlőbirtokosok küldöttségének, — és ugyan mikor teljesítette, amit a Hegyaljának Ígért, a Khuen kormány. A Hegyalja mindig mostoha gyermeke volt a mindenkori kor Hiányoknak és különösen most a munkapárt uralma óta, mióta a löldmivelésügyi államtitkár a képviselőnk, semmit sem tudunk elérni. De valamit mégis kaptunk. Közvetlenül a Hegyalját ért súlyos csapás után kaptunk Kazy államtitkár úrtól egy részvét-sürgönyt, amit a „Zemplén“ rendkívüli kiadásban, öles betűkkel hozott köztudomásra. Es most kaptunk a sürgöny mellé még egynéhány ígéretet, amellyel rendbe nem hozhatjuk ugyan a szőlőinket, de azért nem is panaszkodhatunk, hogy megtagadták a segítséget. Különösen Serényi miniszter ur volt nagyon kegyes hozzánk. Nem mondta ugyan, hogy rövid néhány nap múlva megkapjuk a munkáltatási segélyt, de kijelentette, hogy ő többet akar nekünk adni, mint amennyit kérünk. De csak akar! M Szombaton délben tisztelgett a Zemplén vármegyei gazdasági egye sülét küldöttsége a kormánynál, hogy megsürgesse az ez évre ígért 600000 korona és jövő évre Ígért 1.600,000 korona munkáltatási segély kiutalását, valamint az agrár-kölcsönök 25 évre való kamatmentes kitolását. A' küldöttséget Meczner Gyu'a főispán, A gazd. egyesület alelnöke vezette és részt vettek benne: Thuránszky László, a szőlészeti szakosztály el- nöne. Kazy József, Bernáth Béla, Molnár Béla orsz. képviselők, Constantin Géza és Nagy Barna. A küldöttség először Serényi földmivelés- ügyi miniszternél tisztelgett, aki a kérelem teljesítését megigérte, sőt kijelentette, hogy ő többet kiván a Hegyaljáert tenni, mint amit most kérnek tőle. A Hegyalja érdekeit csak úgy látja kielégítve, ha egy borórtékesitő szövetkezetei állít fel az állam. — Ezután Lukács pénzügyminiszternél tisztelegtek, aki szintén mindent megígért. A püspökválasztás eredménye. Fejes István püspök. Ujhely püspöki székhely. Amint előre! ál ható volt, Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész került ki győztesen a püspök-választásból. A Kun Bertalan halálával megüresedett püspöki széket tehát — a miskolciak minden erőlködése dacára — az arra legméítóbbal: Fejes Istvánnal töltötte be a tiszán- inneni egyházkerület. Hétfőn reggel 8 órakor ült össze Sárospatakon a szavazatbontó ad hoc bizottság és kevéssel 11 óra előtt már nyilvánossá lett az eredmény, hogy az egyházkerület 227 szavazattal 138 ellenében, tehát 89 szótöbbséggel Fejes Istvánt választotta püspökévé dr. T ü d ő s Isván misko!ci esperessel szemben. Még a délelőtti órákban hire terjedt városunkban a választás eredményének és mindenütt a legnagyobb örömet keltette. Fejes István közszeretetben álló személye, az a népszerűség, amely őt mindenkor körülvette,! érthetővé teszi az újhelyiek örömét. De érthetővé teszi az örömet az a körülmény is, mely Fejes megválasztásával Ujheiyt érte. A reformátusoknál a püspöki székhely nincs helyhez kötve, az a püspök állandó lakhelye szerint változik. Most tehát Ujhely lett a tiszáninneni ref. egyházkerület püspöki székhelye. Fejes István hatalmas egyénisége, kiváló ssemélye tehát Ujhelyr9 is dicsőséget hozott. Es Ujhely polgársága igaz hálával van eltelve az uj püspök iránt ezért. Igaz, az eddiginél is fokozottabb szeretettel veszi körül költőpapját és együtt örül vele a felett a nagy kitüntetés felett, mely méltóan érte, amikor őt ültették a Kun Bertalan örökébe. * Fejes István 1838. január 22-én született Legényén. Iskoláit Sáros patakon és Budapesten végezte. I860 ban, 22 éves korában igazgató-tanárnak választották meg Hódmezővásárhelyen, majd 1864-ben, 26 éves korában az újhelyi ref. egyházközség lelkészévé választotta. Í881-ben a sárospataki ref, főiskola álgond- nokává választotta, majd 1882-ben zemplénmegyei esperes lett. Az irodalom terén mint költő országos hírre tett szert. Irodalmi működését tanár korában kezdte meg. Szegeden jelent meg az első verskötete. 1876- ban a Kisfaludy társaság „Egy szép asszony“ cimü költői elbeszélését 50 drb. arannyal tüntette ki. 1881-ben egy kötet és 1900 ban két kötet költeménye került ki a sajtó alól, melyek mindegyikéről a legnagyobb elragadtatás hangján emlékezett meg a fővárosi sajtó. Az egyházi irodalom faron is nagyertékü munkásságot fejtett ki. Megírta az uj ref. énekeskönyvet, a prédikációt és a „Halotti beszédek‘‘-et. Hatalmas munkássága most érte el legraéltóbb jutalmát, amikor a tiszáninneni ref. egyházkerület püspökévé választotta. Sittéit lapszerkesztő. Nem tudta, hogy mit ir. Jíogyan készül a Zemplén? Emlékeznek még olvasóink arra a rendszeres támadásra, amely a Zemplén hasábjain folyt Búza Barna ellen. Egy ilyen támadás alkalmával azt irta a Zemplén Búza Barnáról, hogy „politikai agent provokateur“. Ezért a súlyos sértésért Búza sajtópert indított, amelynek tárgyalása hétfőn délelőtt folyt le a helybeli kir. törvényszéken. Es ez a tárgyalás teljes elégtételt szolgáltatott Búza Barnának. Nem a hozott Ítélet az, amely elégtételül szolgál, hanem dr. Adriányi Bélának, a cikkért felelősséget vállalt felelős szerkesztőnek a kijelentése. Adriányi, kijelentette a tárgyalás során, hogy ő az agent provocateur kifejezés igazi értelmét nem ösmerte, ő ezt csak úgy értette, hogy Búza heves politikai agitációt fejt ki és alaptalanul támad a lapjában. Hogy Búza tényleg agent provocateur volna azt bizonyítani nem tndná. Búza tehát nem agent provocateur még politikai értelemben sem, ezt vallotta a cikk szerzője ként jelentkezett Adriányi Béla. De ezt csak most vallotta, mikor bíróság előtt kellett számot adni, amiért más becsületében gázolt. Mikor „lovagias“ tárgyalás alapját képezte az inkriminált közle mény, akkor nem ösmerte be, hogy halvány sejtelme sincsen arról, amit ir, akkor büszkén verte a mellét, hogy ő helyt áll a sértésért, Es ebből az apró históriából most már tisztán láthatja mindenki, hogy miért nem adunk mi többé elégtételt „lovagias“ utón senkinek és miért visszük biróság elé a minket ért sértéseket is. Pőrére kell vetkőztetni azokat az urakat, akik indokolatlanul mások becsületében gázolnak, hogy lássa mindenki, mennyire bátran — bár minden alap nélkül — támadnak addig, amig a kardjukra bizakodhatnak és hogyan alázkodnak meg és ösmerik be tudatlanságukat a biróság előtt. # A tárgyalás hétfőn déli 12 órakor kezdődött. Elnök Ferenczy Sándor, szavazóbirák Nagy Béla és Fejes Ernő törvényszéki bírák voltak. Az általános kérdések után Búza Barna Roboz Hugó, Illésházy Endre lapszerkesztőket és Deutsch Lajos nyomdászt kérte kihallgattatni az irányban, hogy az inkriminált közleményt nem Adriányi Béla irta, hanem Meczner Gyula főispán mondta tollba Roboz Hugónak, a törvényszék azonban — miután Adriányi elösmeri a szerzőséget — nem adott helyt a szerző kiléte utáni további kutatásnak. Búza ez ellen semmiségi panasszal élt. A bizonyításra Adriányi nem vállalkozott, mert — úgymond — nem tudná bizonyítani, hogy Búza igazi értelemben vett politikai agent provocateur volna. Védelmére azt hozta fel, hogy ő ennek a kifejezésnek igazi értelmét nem ösmerte és úgy értelmezte azt, hogy Búza heves politikai agitációt fejt ki és ellenfeleit alaptalanul támadta. Ezen az alapon kérte a felmentését. Búza ezzel szemben azt vitatta, hogy a tudatlanság senkit sem mentesít a büntetés alól, egy hírlapírónál pedig épen súlyosabb beszámítás alá kell, hogy essen, ha tudatlanul támad. A biróság rövid tanácskozás után 6o kor. pénzbüntetésre ítélte dr. Adriányi Bélát, Az ítélet ellen a vádlott is a főmagánvádló is felebbezéssel éltek. „Első n kenyér aztán jön Síi IjLSftiZSIi Ezt nem Bokányi mondta és nem Weltner Jakab. Ezt deteki és tengerifalvi Meczner Gyula úr mondta, Zemplénvármegye főispánja, a III. osztályú vaskorona rend lovagja, Székely Elek barátja és Gáthy Géza pártfogója Mondta pedig a zemplénvármegyei pénzintézeti szövetség 22 tagú bankettjén, Grósz Dezső és Griin- baum Simon zajos helyeslésétől kisérve. Azt tetszik hinni, hogy mi ezen csodálkozunk? Nem, egy cseppet se csudálkozunk. Mi ismerjük régen a főispán urat s tudjuk, hogy ő világéletében mindig igy gondolkozott. Csakhogy pl. a koalíció alatt nem mondta ki, mert akkor divat volt hazafiasán beszélni. Hát hazafi volt ő is. Most divat cinikusnak lenni. Hát nyíltan kirukkol a cinikus gondolkozásával ő is. Tulajdonkép még igy is szépítette egy kicsit a dolgot a főispán ur, mikor úgy mondta, hogy neki első a kenyér, azután jön a haza. Mert a valóság az, hogy neki első a kenyér s azután jön — a kenyér. A haza nem jön sehol. Vagy legalább is igy kellett volna helyes kiejtéssel mondania: első a kukorica, azután jön a haza. Mi ezen — ismételjük — nem csodálkozunk. Meg se botránko- zunk. Csak konstatáljuk, hogy- a főispán ur valahára őszintén megnyilatkozott. Hogy is várjunk mást egy olyan úrtól, aki mosolyogva, élénk örömmel és csendes helyesléssel hallgatja hogy milyen dühösen szidják, gyalázzák és csúfolják előtte azt a koalíciót, amelynek ő négy éven át hive és főispánja volt. Ámbár abban tényleg igaza van annak az előadó urnák, hogy a koalició mérhetetlenül ostoba volt mert Meczner Gyulákat nevezett ki főispánoknak s ilyen urakat tűrt meg négy éven át a főis- páni székekben. Igaz, Khuen is bolond, hogy megtűri. Mert ha holnap Khuen megbukik s And- rássy jön helyébe, Meczner Gyula nyomban újra Andrássy párti lesz. Ha pedig holnapután Ra- kovszky kormány jön, Meczner Gyula haladéktalanul Rakovszky pártivá alakul. Erre mérget merünk venni.
