Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-19 / 92. szám
92. szám (3) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, november 19. rónába kerülne. Kidobna tehát a város 15000 koronát és mégf mindig nem volna véglegesen ren- dezve a napipiac. Elég volt ex- perimentálásra kidobni 5000 koronát, többet ez a város nem bir el. Grósz Dezső és több társai kiabálhatják bár az ellenkezőjét, de épen elég volt már a költséges kisérletezésekből. * Az érdekes gyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be részletesen : Megnyitás. Reichard Salamon dr. polgármester d. u. 3 órakor nyitotta meg a képviselőtestület közgyűlését a tagok érdeklődése mellett. Jelen voltak : Klein Károly dr., Klein Izidor, Schweiger Márkusz, Deutsch Adolf Koth tíernát, Halász József, Grósz Dezső dr., Jelenek Adám, Haas Ber- náth, Schiller Kálmán, Kovács Károly, Szedlák Janos, Réz Gyula, Ar- mágyi János, Róth Mór, Móré Dániel, Zombory János, Friedmann Lajos, Bettelheim Sándor, Erényi Manó dr., Berger József dr., Gombos Gáspár dr., Alexander Vilmos, Koth József dr., Landesmann Miksa, Tóbiás Gyula, Nagy Arthur, Grünbaum Simon, Hericz Sándor, Radó Ödön, Reichard Lajos, Némethy Bertalan, Fleiszner Frigyes, Kroó József, Rose József, Markovits Miksa Reichard Armin, Matolai Etele, Lichtenstein Jenő dr., Reichard Gyula, Gócs Ignác, Schwarcbarth Lipót, Lefkovics Jakab, Ligeti József dr., Heliinger Gábor képviselőtestületi, Farkas Andor, Pataky Miklós, Ké- részy Gyula, Schmied Lajos, Kiss Ödön és Kellner Győző dr. előljáró- sági tagok. A bankfiók. Napirend előtt az Osztrák-Magyar Bank fiókja elnyerése iránt inditott mozgalomról számolt be Dr. Reichard Salamon polgármester. Minden vái- megyei székhelynek — úgymond — érdeke, hogy önmagát a vármegye és a közelfekvő vidék gazdasági központjává küzdje fel. Hálát ér dbmlő munkát végeznek tehát azok, akik a bankfiók elnyerése erdőkében egy nagyarányú mozgalmat indítottak. A város már egyszer határozott ebben a kérdésben és akkor egy küldöttséget választott a moz galom irányítására. Helyesnek tartaná, ha ez a küldöttség most csatlakozna a polgárság mozgalmának vezetőihez és együttesen igyekeznének ezt a szép, a város fejlődésere nagy értékű célt előbbre vinni a megvalósulás felé. Grünbaum Simon kéii a képviselőtestületet, hogy ezt a nagy célt teljes lelkesedéssel támogassa annál is inkább, mert a szomszédos városok a legnagyobb akciót fejtik ki. hogy e bankfiókot a maguk részére nyerjék el. — Még Grosz Dezső dr. mondotta el ugyanazt, a mit a polgármester és Grünbaum már elmondottak "és aztán a képviselőtestület helyeslőleg vette (udomássul a polgármester előterjesztését. A restanciák és a vágóhid. Legutóbbi számunkban közöltük a közigazgatási bizottságban történteket, melyek Ujhely város adminisztrációját nem a legszebb sziliben tüntették fel. A polgármester, hogy a bizottságban elhangzottak alól magát tisztázza, jelentést tett a képviselő- testületnek az ügyek miben állásáról. Bejelentette a polgármester, hogy a nagy restancia onnan származott, hogy a Gát hy szabadsága és halála után felszaporodott darabjait a többi referensek között kellett szétosztani, amit azok képtelenek voltak saját darabjaikkal együit mind feldolgozni. Bogyay tanácsos 91, dr. Keller tanácsos 435 darabot kapott a Gáthy aktáiból. Az adóügy osztályban felszaporodott 301 drb. hátralék onnan származott, hogy G e c s e y Jenő adótanácsos hosszabb ideig betegeskedett, Kelemen Miksa adójegyző pedig katonáskodott és most az anyakönyvi teendőket is kénytelen ellátni. A vágóhid ügyében bejelentette a polgármester, hogy a rendbehozatal fokozatosan folyik. A vízvezetéket már bevezették a vágóhidra és nemsokára meg lesz a villanyvilágítás is A sertésvágóhíd renbidiozatala tárgyában pedig a legutóbbi ülésén in kedett a képviselőtestület. Ujhely szégyene. Végül jelenti a polgármester, hogy az orsz. képzőművészeti társulat felvidéki vándortáriata megnyílt Uj- helyben. Azt hiszi, hogy az egész képviselőtestület intencióinak meg- felőlen jár el, amikor felhatalmazast kér arra, hogy a képzőművészetet pártolandó a város vehessen 5—600 kor. erejéig 1—2 képet. Kéri, hogy a vásárlással a polgár- mesteren kivül, Kiss Ödönt, Kéré- szy Gyulát, Schmied Lajost és egynéhány képviselőtestületi tagot bízzanak meg. Grosz Dezső nem járul hozzá a polgármester előterjesztéséhez. A város csak anyagi erejéhez mérten pártolhatja a művészetet. Miután pedig a város oly szegény, hogy egy müértékkel biró képet vásárolni nem képes — bár tudja, hogy ez indítványa nem népszerű — ellenzi a vásárlást. Némethy Bertalan konstatálni kívánja, hogy Grósz dr. evvel a takarékossággal épen bizonyos népszerűségi zománcot kívánt magára kenni. — A város közönsége nem zár- kózhatik el az áldozattól — bármily nehezére essék is az — amikor a magyar képzőművészet vár támogatásra. De különben sem valami nagy áldozatot hozna a város, mert hisz a vándortárlat csak minden 4—5 évben látogat el hozzánk és igy egy 600a koronás bevásárlás évi 120 ko róna terhet jelent. Ennél pedig sokkal többet adtak már ki haszonta- lanságra. Erényi Manó dr. szintén a vásárlás mellett szól, Nagy Arthur pedig kijelenti, hogy a város szógyegyének tartja Grósz dr. felszólalását. A városnak kulturális kötelessége a kiállítás támogatása és ezért feltétlenül a vásárlás mellett van. A polgármester vetett végett a kínos vitának, mert bejelentette, hogy határozathozatalnak úgy sincs helye, hát meddő minden vita. Ó egyébként is tudni fogja köte'ességét. Egy percre a sikkasztás szele. A városi pénztárnál történt sikkasztás emléke is visszatért egy pil lanatra. A sikkasztás egyik szánandó: á'dozata : Arnótfalvy Emil pénztári ellenőr visszatér hivatalába. A sikkasztás alkalmával ugyanis az alispán felfüggesztette Arnóthfalvyt., mig egy most érkezett alispáni határozat szerint Arnótfalvy ismét elfoglalhatja hivatalát. Ezzel kapcsolatban Rakrnányi Jenő h. pónztárnok kérte, hogy őt a pénztárnoki állás alól mentsék fel és helyezzék vissza a gazd. tanácsosi állásba. A képviselő- testület nem találta eztteljesilhetőnek és őt a pénztárnoki állásban továbbra is meghagyták. Az Artnőthfalvy visszahelyezése folytán Széchenyi Lajos Írnokot, eddigi h. ellenőrt a számvevői hivatalba osztották be szolgálattételre. A napipiac Ugye. Említettük, hogy a képviselőtestület legutóbbi ülésén egy bizottságot küldtek ki a napipiac kérdésének tanulmányozására és arra, hogy a piac végleges rendezése ügyében adjon véleményt. Ez a bizottság most terjesztette be véleményét, mely szerint a napipiac jelenlegi elhelyezését nemcsak, hogy nem tartja alkalmasnak, de egyesen veszedelmesnek mondja a város kereskedelmi és ipari életére. Megoldáskép azt ajánlja a bizottság, hogy addig is, amig végleges megoldást talál a képviselőtestület, a vörös ökör kertjében helyezzék el ideiglenesen a napipiacot. — Egyben bejelentik, hogy a múltkori határozat ellen egy 191 aláirásos felebbezés érkezett be, a polgármester pedig rögtön konstatálja, hogy a felebbezésben foglalt azon állítás, mintha 10000 koronába került volna a piac áthelyezése, nem felel meg a valóságnak, mert az legfeljebb csak 5000 koronába került. (Nagyon szeretnénk e szemű- leg bétekinteni abba a kis elszámolásba.) Vita. Ezután megindult a vita olyan széles mederben, amelyhez hasonlót keveset hallottunk még a városháza tanácstermében. A képviselőtestület tagjai valéságosággal versenyre keltek egymással abban, hogy ki tud több frázist összehalmozni egy be széd keretében. Rose József, dr Haas Bernát, Jelenek Adám, Bettelheim Sándor, Némethy Bertalan keltek egymással nemes versenyre az iránt, hogy melyikük képes a képviselő- testületet meggyőzni a napipiacz jelenlégi helyének rosszaságáról ós a vörös ökör kertjének a napipiac helyéről való alkalmasságáról. Matolai Étele azonban mindjárt vonakodott mindezt elhinni ós ugyancsak nem akarta teljes mértékben hinni az előbbi szónokok által mondottak igazságát Schwarcbartz Lipót sem. Schvarcbart ugyan el akarja vitetni jelenlegi helyéről a napipiacot, de csak a régi helyére, vagy annak a áözelébe. Végre egy okos szó. Schiller Kálmán volt a következő szónok, aki végre egy helyes felszólalás keretében eltalálta azt a módot, amelyen haladva rendezAmi tetszik nekünk a szép képben, az a színeknek, színfoltoknak a bar móniája, ami izgatja a szemet. Am, a; képnek a tartalma, a tárgya, az kozzájárul1 ugyan a kép egészéhez, hangulatához, de csak másodsorban. Miért szép sokszor egy papírra-esett tintapeosét. Vagy pl. Zádor Istvánnak 227-ik sz. kis csendéletén milyen haszontalanságok vannak megfestve s mégis milyen szép. Vetkőzzük tehát le ezeket az előítéleteket s nézzük futólag végig az egész kiállítást. — Szinyei, Révész, Ripp. Rónai, br. Mednyánszky, Edvi Illés, Szlányi, Mendlik, Poll, Bosz- nay, Büruth stb, mind olyan nagy nevek, akik már bőven kivették részüket az elismerésből, aranyérmekből, hogy én nem lehetek hivatva újat kisütni, jobbat mondani. Pld. Szinyeinek 200 sz. képén megtaláljuk mindazokat a szépségeket, fiatalos frisseséget, üdéséget, amik vannak a 30 évvel ezelőtt festett „Majálisán“ (szépművészeti múzeumban,) amellyel fényt, dicsőséget szerzett az egész világ előtt a magyar névnek és művészetnek, utat mutatván egy uj modern szabadahb iránynak, amelynek annyi sok szép gyümölcsét élvezzük ma már. Révésznek is nagy múltja van, aki szerintem Sátoraljaújhely szülöttje is és igy közelebbről is érdekel. 177. 178 sz. képein ugyancsak azt a nagy magyarságért rajongó lelkét látjuk, — amely van a szépművészeti múzeumban a -Panem«-jón és a többi- képein. Az alföldnek a levegője még a falak közé is bekerül s megtölti zamattal az egészet. Különösen szép a 175 sz képén a háttal ülő női alak. Rippl Rónai két képét a 178. és 180 számút szintén gyanakodva fogadja a közönség, de mindjárt világos lesz minden, ha tudjuk, hogy Rippl a szönyegtervezés nagy mestere. Med nyánszky ködös, színekben pompázó hangulatai ismerősek, úgyszintén az Edvi kalotaszegi sémája, ka Mend ik kék tengere. Aki figyelemmel kiséri a tárlatokat, megfigyelhette, hogy Poll mily nagy mestere a pasz- tellnek, mennyi erővel kezeli s mily színesek, milyen tartalmasak a képei. Az itt kiállítottak is mind erősen karakterizáiják Polit. A Bosznay kó. pein, a 31 és 32. sz. képeken is élvezhetjük a nagy magyar .tájképfestőt. Boruthot, mint saját gyermekét ismeri jól Ujhely közönsége, itt kiállított képein elevenebbek a színek, mint a régebbieken s a Lóvay arcképe különösen figyelemre méltó szép alkotás. De nézzük a fiatalabbakat, akik oly erősek, hogy a magyar piktura bátran nézhet a jövő elé Kővárj t már ismerjük. Halász Radii 74 sz. képe csodálatos bájjal megfestett kép. Szívesen időzik mellette a közönség. Fényes Adolf, ki már nem a legfiatalabb, a tűzzel, erővel megfestett képeiért inkább ide sorozható. Az 54 sz. képen a vízért menő alakok erőteljesek, különösen a kisebb alak. Menjünk mindjárt balra a főispáni kis terembe, ott függ nem épen a legszebb világításban egy nagyon komoly szép munka Vidovszky Bélának a „Kárty avetőnő“-je. 225 sz. Szép kompozíció átértett komolyság ömlik el az egészen. Annak idején a Műcsarnokban is feltűnést keltett a művészek között. Zseniális dolog egy félreeső helyen az ablakok között Návay Aurélnak a 155 sz képe befejezett vázlat, amihez már nem kívánkozik semmi. A szerzője szerencsésen megérezte, hogy mikor hagyja abba. Szép a legutolsó kis teremben Vida Árpád 224 sz. aquarelije. Ugyanezen a falon van egy nagyon is sok figyelmet érdemlő kis kép sok tartalommá!, mely egyike a tárlat legszebb képeinek .• Túli Ödönnek 209 sz. képe „Dombtetőn“. A nagy teremben hatalmas dolog Ferenczy Károlynak 55 sz. „Pihenés“ cimü képe. Ferenczy sem fiatal már zsenialitása s tudása már ogész tekintélyes sereget vont maga köré, a kik mesterüknek vallják Ferenczyt. Kosztolányi 269 sz. képén megtaláljuk mindazt a komolyságot, rátermettséget, ami képesít valami nagyobb szabású alkotásra: kompozíció, előadás, szin. Ha megfigyeljük alakjait, érezhetjük, hogy milyen tudatosan vannak csinálva. Milyen kikeresett, meggondolt minden mozdulat, hogy szép foltot adjon s az alakok mégis milyen közvetlenek, természetesek. Erezzük, hogy menynyire szolgálja az alakjaival is azt a célt, hogy a képnek jó foltja legyen. A kisebb képe, a 110 számú még szebb.Eredeti dolog sok szépséget rejt magában Székely Andornak 196 sz. „Ringlispiel“ cimü képe. De ki győzné felsorolni a tárlat összes piktorait, megannyi jeles festményeikkel. Legalább is egy újságcikk keretében lehetetlen. Nézze tovább a tisztelt közönség a maga szemeivel, még nagyon sok gyönyörűséget fog találni. Ott vannak még aztán azok a gyönyörű szobrok és plakettek. Különben, ha az pnyiranél alaposabb kalauzt kíván a közönség, olvassa el Lika Károlytól a vándorkiállítás katalógusából, hogy „Hogyan kell mütárlatot nézni,“ „Jüöri leüélpapir, 50 leüélpapir és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirkereskedésében.
