Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-11-16 / 91. szám

91. szám (2) Szerda, november 16. FELSÖMAGYAR0RSZAGI HÍRLAP közutak jó állapotban vannak és bár az esőzések itt-amott lemosták kissé az utakat, forgalmi akadályok nem fordultak elő. Az ez évben épite t közutak átvétele már megtörtént és oly mérvű észrevételek, melyeket a bizottságnak Jérdemes volna jelenteni, Azt mondják, hogy ma már nem történnek a világon csudák. Dehogy nem! Nagyobbak, mint valaha. Például mit szólnának ahhoz, ha egy meg nem született gyerek el­kezdene járni-kelni, enni, inni, be­szélni, úgy, mint a rendes megszü­letett gyerekek? Hát ilyen csuda történik most Zemplénben. Mert ebben a várme­gyében egy teremtett lélek se tud arról, hogy „A pénzintézetek országos egyesülésének zemplénvármegyei pénzin­tézeti szövetsége“ valaha megszületett, létrejött, megalakult volna. Es lám, ez a meg nem született, meg nem alakult szövetség vasárnap, november 20-án, délelőtt io órakor a városháza termében közgyűlést fog tartani. Nem alakuló gyűlést, mint megszületni akaró egyesületek szoktak. Nem alakuló közgyűlést, ami egyesületekre nézve a születést jelenti, hanem rendes kösgyülést, amilyet már sza­bályszerűen megszületett, megalakult egyesületek szoktak tartani. Itt tehát valósággal egy meg nem született gyerek fog járni és beszélni. Csuda lesz. Érdemes megnézni. A meg nem született szövetség most küldte szét a nov. 20 iki köz­gyűlésére szóló meghívókat. A meg­hívókat Sárospatakról (mért nem min- gyárt Makkoshotykáról ? *) küldték szét az egész vármegyébe. A tárgysorozat. A halvaszületett, illetve meg nem született szövetség születése előtti közgyűlésének tárgysorozata mesés gyönyörűségeket Ígér.Aki ezt a tárgy sorozatot elolvassa s el nem megy arra a közgyűlésre, annak igazán semmi fogalma sincs a szép, jó és nemes iránt. Előadja a tárgysorozat, hogy elő­ször is az ülést meg fogják nyitni. Még pedig nem holmi közönséges halandó fogja megnyitni. Nem bi­zony, hanem elsőrendű ember. Maga személyesen deteki és tengerifalvi Mecener Gyula, Zemplénvármegye uralkodó főispánja. A megnyitó után pesti urak be­szédei következnek. Ezek érdekesek, s csak arra valók, hogy előkészítsék a hangulatot a közgyűlés legkiemel­kedőbb mozzanatához, fénypontjához, ékességéhez, szenzációjához, amelyre valóságos lelkesedéssel várnak a Zemplénvármegyei pénzintézetek. *) Azért, mert Makkoshotykán nincs posta. Sárospatak az utolsó postája, A szedő.**) **) Mit ? Makkoshotykán nincs posta ? Ilyen történelmi nevezetességű helyen I Ilyen fontos kulturális gócponton 1 Rök- tön meg kell kérni a főispán urat, hogy ismert önzetlen ügybuzgalmával s óriási befolyásával eszközöljön ki egy postát az eddig olyan méltatlanul melló'zött Mak- Jtoshotykának I A korrektor. nem fordultak elő. Még a vécsei vasúti állomás átvételéhez — mely e hó 18 án d. e. fél 10 órakor lesz — ^kiküldték Nemthy József bizottsági tagot és aztán déli 12 óra­kor véget ért az ülés. Ez pedig nem egyéb, mint az or­szágos nevű kiváló, fiatal pénzügyi szaktudósnak, Dr, Bessenyey Zénónak nagyérdekü előadása a készfizetések kérdéséről. Bessenyey a tudós. Tudvalévő dolog, hogy Dr. Bes­senyey Zénó, a nagyhírű pénzügyi szakiró, aki mellesleg sárospataki fő­szolgabíró is, évek óta behatóan ta­nulmányozza a jegybank-kérdés prob­lémáit s különösen a készfizetések bonyolult ügyét. Erről már számos fdltünést keltő tanu’mányt is irt s igy valóban senki se lehet hivatot- tabb, hogy Zemplénvármegye pénz­embereinek erről a nehéz gazdasági kérdésről előadást, tartson, mint Bes­senyey Zénó. Gyakorlatilag képzett. Lehet, hogy a többi előadók nem állanak majd a szaktudásnak azon a magaslatán, amelyen a sárospataki főszolgabíró, de ha a többi szakelő­adás gyenge és unalmas lesz is, már magáért Bessenyey érdekfeszitő elő adásáért is érdemes, hogy az egész vármegye pénzügyi emberei össze gyűljenek vasárnap, mert ha a többi előadóktól nem is, Bessenyeitől bizo nyára rendkívül sok bölcs és érté­kes dolgot tanulhatnak még a leg­képzettebb pénzügyi szakemberek is. Ö ug} anis nem csak elméletileg hatolt legmélyére a készf izetések kérdésének, hanem gyakorlatilag is ismerős vele. Gyakornok korában t. i. fizetéseit rendesen váltójogi ala­pon teljesítette, főszolgabíró korában azonban áttért a készfizetésekre. Ebből meríti a készfizetés kérdésé­ben való tudását és ihletét. Óriási az érdeklődés. Bessenyey nagyszabású előadása iránt a vármegye határain túl is óriási érdeklődés mutatkozik, ami különben a fiatal pénzügyi tudós hírnevére való tekintettel természe­tes is. Mondják, hogy messze vidé­kekről, még Zalavármegyéből is igen sokan készülnek a szenzációsnak ígérkező előadás meghallgatására s igy Ujhelyben az idegenforgalom rohamos emelkedésére lehetünk el­készülve. Hir szerint az Osztrák-magyar bank is képviselteti magát (állítólag maga Popovics igazgató jön le) s képviselve lesz a magyar tudomá­nyos Akadémia is (amelynek való­ban szégyenére válik, hogy a fiatal pénzügyi tudóst még eddig nem tiszteli tagjai közt. Reméljük azon­ban, hogy az előadás után sietni fog az akadémia ezt az eléggé meg nem róható mulasztást kipótolni.) Azt is beszélik, hogy külföldi tu­dós intézetek is erősen érdeklődnek a fiatal pénzügyi tudós előadása iránt, igy a londoni közgazdasági társulat s a buenos-ayresi pénzügyi egyesület, — erről azonban még pozitív értesülésünk nincs. Jaj, elveszítjük! Az egészben csak az a sajnálatos, hogy ezek után Zemplénvármegye most már bizonyára olvesziti Besse­nyey Zénót, aki pedig itt agyis, mint főszolgabíró, úgyis mint vő, osztat­lan népszerűségnek örvendett. Egész biztos forrásból jelentik ugyanis, hogy a szenzációs előadás hatása alatt, a mely számos uj pénzügyi felfedezés­sel is fogja a tudományt gazdagí­tani, a fiatal pénzügyi tudóst meg­hívják a közös bank létesítendő ma­gyar kormányzóságának éléie, Beküldött vélemény. (Egyik olvasónk értesítése szerint a fiatal pénzügyi tudós nem a jegy­bank készfizetéséről fog értekezni, hanem a kalábriászban való készfi­zetésekről. A kalábriászt ugyansi kétfélekép játsszák. Vagy minden játszma (parthiej után rögtön kész­pénzzel fizetnek (ez a készfizetési rendszer), vagy felírják táblára s csak a játék vegén egyenlítik ki a differenciát (ez a felirásos rendszer) Bessenyey e szerint a készfizetéses rendszer előnyeit fogja fejtegetni.) * A dolognak lényege pedig az, hogy Meczner főispán ur hatalma és be­folyása alá akarja keríteni a várme­gyei pénzintézeteket is. Ennélfogva összeparancsolja őket közgyűlésre. Akarnak-e szövetséget alakítani, — vagy nem, azt ő nem is kérdi. Egy­szerűen összerendeli őket s tudtukra adja : urak, ti a szövetség tagjai vagytok ! Merjen valaki ellenmon­dani! Merje valaki kijelenteni, hogy ő nem lépett még be a szövetségbe s nem is akar belépni. No hiszen, jaj lenne az ilyen vakmerőnek ! A főispán úrral nem lehet kukuricázni! O parancsol s a pénzintézetek en­gedelmeskedni tartoznak. S enge­delmeskedni is foguak. Vége az önállóságnak, a pénzintézetek ön- kormányzatának. A főispán lesz az ur felettük is. Kötelesek tagok lenni, kötelesek fizetni a tagsági dijat s kötelesek alázattal végighallgatni a tudós vő szakelőadását a készfize­tésekről. Gratulálunk Zemplén vármegye pénzintézeteinek ! A Sárospatakról érkezett meghívót pedig itt közöljük, hogy ha valaki nem kapta volna, tudomást vehessen a főispáni parancsról : Meghívó. A Pénzintézetek Orszá­gos Egyesülésének Zemplénvár megyei pénzintézeti szövetsége f. é. november 20-án (vasárnap) d. e. 10 órakor Sátoraljaújhelyen, a városháza termében tartandó köz gyűlésére. Tárgysorozat: Az ülést megnyitja Meczner Gyula, Z> m- plónvármegye főispánja. Pénzinté zetek szervezkedéséről. Dr. Hantos Elemér, a Pénzintézetek Orsz. Egyesülése igazgatója. A Zemplén­vármegyei pénzintézeti szövetség alapszabályainak megállapítása. Választások raegejtése. Fővárosi s vidéki pénzintézetek együttműkö­dése. Előadás, tartja Deák Gyula, a kassai takarékpénztár vezérigaz­gatója. A készfizetések kérdése. Előadás, tartja Dr. Bessenyey Zénó, sárospataki főszolgabíró. A jelzálogositás problémája. Előadás, tartja Dr. Várady Zsigmond, orsz. képviselő. Pénzintézeti tisztviselők nyugdijbiztositása. Előadás, tartja Radó Béla, a Pénzintézetek Orsz. Nyugdijegyesülete igazgatója.Pénz intézetek iparfejlesztése. E őadás, tarljaDr. Hantos Elemér, orsz. képv. Indítványok, Az ülés berekesztése. A nagy hűhó. Félrevezetett polgárság. Komoly akcióra van szükség. Nagy mozgalom indult meg a városban, hogy az Osztrák-Magyar Bank újonnan felállítandó 10 fiókjának egyikét elnyerjék. A mozgalmat az újhelyi kereskedelmi társulat vezeti. Hát mi részünkről semmi kifogást nem emelünk a bankfiók felállítása ellen, sőt szí­vesen látjuk ezt, mert az újhelyi kereskedelmi élet tejlődését bizo­nyos mértékben elősegíti Sőt a város fejlődésében is okoz vala­melyes előmenetelt, mert a bank­fiók egy díszes palotában nyerne elhelyezést és a magántisztviselők száma jelentékenyen szaporodna, De ennél többet aztán ne vár­junk a bankfióktól. Mindaz a nagy hűhó, amit most csapnak, csak üres hangulatkeltés, amely fo­kozza a bankfiók elnyerése iránti kedvet. Nem kell tehát valami vérmes reményeket fűzni a bank­fiókhoz, csupán a kellő értékek megértésével kell megindítani az akciót. Hiszen, bogy a város egy-két lépéssel haladjon csak előre, azért is érdemes széles­körű mozgalmat indítani. Azt pedig mindenki elösmeri, hogy a bankfiók — ha sokat nem is — valamit lendit a város fejlődésén. Nem szabad hát félre vezetni a publikumot, mert ennek a vége —- a bankfiók felállítása esetén is — csalódást okoz, hanem fel­tárva a valódi helyzetet meg kell ösmertetni a közönséget azokkal a — nem ugyan nagy, de — mindenesetre értékes elő­nyökkel, amelyek a bankfiók fel­állítása esetén éinék a várost. Lehet, hogy igy nagyobb ered­ményeket is érnek el, mert az igazán nagyfontosságu és a város létérdekét közelről érintő ügyet: a járásbiróság egészben hagyá­sát nincs ki támogatni. Pedig azért elég nagy zajt csaptak. * Vasárnap délelőtt népes értekez­let volt a városháza nagytermében. Az értekezlet elnökévé Grünbaum Simont jegyzőjévé Szabó Jakabot választották. Grünbaum Simon volt az első felszólaló, aki bő részletes­séggel ösmertette azt az előnvt, amellyel a bankfiók felállítása Uj- hely jövő fejlődését érintené. Os- mertette a szomszédos városok moz­galmát, amelyet a bankfiók elnye­rése érdekében indítottak és lelkes szavakkal buzdította a jelen voltakat a mozgalomban való aktiv részvés telre. A második felszólaló Bessenyey Zénó dr., a kiváló közgazdász volt, aki a készfizetések felvételéről jövő vasárnap tartandó értekezésének to­borzott hallgatóságot. Felszólaltak még Widder Gyula, Holló Andor dr., Halász József, Némethy Berta­lan és Hericz Sándor és azután egy bizottságot küldtek ki a legközelebbi teendők keresztülvitelére. A bizott­ság tagjai lettek : Grünbaum Simon, Widder Gyula, Hericz Sándor, Ha­lász József, dr. Grosz Dezső és B umenfeld Adolf. Csak azután ez a mozgalom is ne maradjon papiroson, mint az eddi­giek. Mert nálunk ez a legkönnyebb, ha a hivatalos körök veszik ke­zükbe a mozgalom vezetését. Marad­jon tehát csak a mostani kezekben e vezetés, — ha eredményt akarnak elérni, A meg sem született máris működő szövetség. Vagyis *. a főispán és veje a pénzügyi szakban.

Next

/
Thumbnails
Contents