Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-10-22 / 84. szám

84. szám (3) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP ként is az első feladatát az kell, hogy képezze a számvevői hivatal­nak, hogy a költségvetést és zárszá­madást rendes időre elkészítse. Va­gyonleltára nincs a városnak már évek óta és azt annak idején Kiss Ödön polgármester is állandóan pa­naszolta. Mikor a pénztárnál kiderült sikkasztásból kifolyólag a vizsgálóbíró bekérte a város pénztári könyveit, a képviselőtestület megsürgette a leltárt, de hát ennek a határozatnak mai napig még nem tett eleget a számvevői hivatal. Pontos vagyon­leltár nélkül nincs pontos zárszáma­dás és amig pontos zárszámadás nincs, addig még csak remélni sem lehet, hogy a város adminisztrációja rendes mederbe terelődik. Indítványozza, hogy fegyelmi eljárás terhe alatt utasítsák a számvevőt a 908. és 909. zárszámadások és a vagyonleltár zá­ros határidőn belül való elkészíté­sére. Válasz. Halász József reflektált Némethy felszólalására. Megállapítani kívánja hogy a 70.000 korona nem pótadő- hátralék, hanem tulkivetésből szár­mazott pótadótöbblett. De hát az idő annyira előre haladott, hogy ma már a városi adminisztráció rendes mederbe terelése kívánja, hogy a költségvetés elfogadtassák és ezért nem emel most kifogást a költség- vetés elfogadása ellen. Azonban a városnak a villanygyárral szembeni követelését nem hagyja elejteni- A város loka'itás inak világítása évi 1400 koronába kerül. A villanygyár­nak adott koncessio 10 §-a szerint a város a lokalitásai vilagitása után fizetett összegből 12 százalékkal na­gyobb kedvezményben részesül, mint a privátfogyasztók. A privátfogyasz­tók legnagyobb kedvezménye 25 százalék, a váfosnak tehát 37°/o ked­vezmény jár, ami 10 év alatt, 5000 koronára szaporodott. Miután a yá ros eddig csak 300 koronát kapott vissza a kedvezményből, jár még neki 4640 korona. Felvilágosítás. Debrő Mihály számtanácsos. Ha­lásznak a pótadóhátralékok beállítá­sára vonatkozólag nincsen igaza, mert a költségvetésbe előző évről csak pénztári maradvány kerülhet. Hátraléknak abban nincs helye hogy pedig a 70.000 korona hátralék-e vagy pénztári fölösleg, azt megálla pitani nem lehet, mert hiszen a zár­számadások — melyekből ez meg­állapítható volna — még nincsenek készen. De ha már előző évi zárszá­madások nélkül tárgyalják az 1910. évi költségvetést, csodálkozik, hogy miért nem tárgyalják már ugyan ilyen alapon az 1911-iki költségeid irányzatot. Még egy támadás. Dr. Grosz Dezső volt a következő felszólaló. Kifogásolja az egész admi­nisztrációval szemben, hogy a 1911. évi költségvetés még mai napig sincs elkészítve. A zárszámadások hiánya, ról nem is kíván beszélni, az való­ságos abszurdum. De meg akarja ra­gadni az alkalmat a költségvetés tárgyalása során, hogy rámutasson azokra a szégyenteljes állapotokra amelyek uralják ezt a szegény, sze­rencsétlen várost. Kifogásolja a kő vezetet. Az úttestet most kezdik ren- beszedni, azonban a járdák valóság­gal járhatatlanok. Kívánja, hogy a gyalogjárok karbantartására több göndör fordítsanak. A közvilágítás nyomorúságos. A villanygyár nem szolgáltatja a szerződ'siiag kikötőt' fényt. De lehetetlen állapot az is, hogy az utcák világítása naptár sze­rint történik és igy gyakran meg­esik, hogy a naptár szerinti holdtöl­tekor a városban koromsötétség van mert borús ?az ég, a lámpák pedig nem égnek. Kívánja ezenkívül, hogy az ivlámpák ne csak lji\\ ig hanem legalább 11 ig égjenek. A közlekedési politika szerencsétlen. A vármegye keveset törődik a város érdekeivel, sőt eddig egyenesen Ujhely ellen dolgoztak, mert minden lépésük kel elvontak egy-egy vidéket Ujhely íorgalmából. A vármegye tavaszi közgyűlésén szóvá tette azt a tart­hatatlan állapotott, hogy a hegy­aljai vasút — melyhez pedig oly hatalmas összeggel járult hozzá a vármegye, elterel minden forgalmat tőlünk Abauj és Borsod felé. A hegy­aljai vasútnak reggel nincsen csatla­kozása Szerencsen az újhelyi vonathoz és igy a hegyaljai emberek, mintsem hogy Kocsin menjenek Bodrogke- reszturig, inkább Miskolcra, vagy Kassára mennek. A tavaszi megye- gyűlésen megígérték felszólalására, hogy a reggeli csatlakozás — illeté­kes helyről szerzett információk sze­rint —• már a májusi menetrendbe be lesz állítva. Tényleg azonban még az októberi menetrendben sincs nyoma a csatlakozásnak. A város polgármesterének és tanácsának kö­telessége ez ügyben minden lehetőt elkövetni és illetékes helyen a reg­geli csatlakozást szorgalmazni. A drágasággal szemben ugyancsak nem tett semmit a tanács. Minden város védekezik a drágaság ellen, csak nálunk segítik elő azt is olyformán, hogy a napipiacot hozzáférhetetlenné teszik. A város közönsége sohasem vonta ki magát rendkívüli áldozatok alól sem, a képviselőtestület is meg­szavazta mindig a szükségessé vált pótadótöbbletet, de hát az áldozatok­nak eredménnyel is kell járni. A város tanácsának gondoskodni kell a súlyos áldozatok megfelelő ellenér­tékéről. A költségvetést csupán a polgármester személye iránti biza­lomból szavazza meg. A polgármester kritikája. A polgármester nyomban válaszolt a felhangzott vádakra. Kijelenti, hogy legkevésbé ő van megelégedve az adminisztráció menetével, aki legjobban érzi a hiányokat. A várost akkor vette át, mikor a legnagyobb állott szemben és átvette a vezetést olyan munkásokkal, akik nem ké­pesek megfelelni a magasabb hiva tásnak. Ma olyan szomorú helyzet­ben áll a város, hogy a napi mun­kákat is a legnagyobb erőfeszítéssel képesek csak ellátni, azt pedig re­mélni sem lehet, hogy a restanciákat feldolgozzák. Ebből az állapotból csak úgy lehet menekülni, hogy vagy uj erőkkel frissítik fel a tiszti­kart, vagy visszatérnek a nagyköz­séghez. Szívesen hallgatja az észre­vételeket, mert reméli, hogy előse­gítik az adminisztráció javítását. — Végül a villanygyárral kötött szer­ződésből megállapította, hogy a vá rosnak tényleg 12 százalékkal na gyobb kedvezmény jár, mint a ma­gánfogyasztóknak. Védekezés. SzSllősy Sándor számvevő terjesz tette elő ezután védelmét. A 908-as zárszámadás már 3 hónapja kész, de nem terjesztheti elő, mert a gazd. tanácsos még nem készítette ei a vagyonleltárt. Tagadja, hogy a vá rosnak 37 százalékos kedvezmény jár a viilanyfogyasztás után. A város naponta csak 2—3 órán át fogyaszt áramot és ez idő után magánfogyasz­tóknak csak 5 százalék, a városnak 12 százalékkal több, tehát 17 száza- zalék jár. ilyen alapon már ki is számította a városnak visszajáró összeget és egy részét már vissza is kapták. Újból Némethy. Ismét Némethy Bertalan szólalt fel és indítványt tett, hog/ a vil­lanygyártól a városnak visszajáró összeg nagysága ügyében kérje ki a képviselőtestület a pénzügyi és jogügyi bizottságok véleményét. Majd rátért a vízvezetéki alap költségvetésének bírálatára. A kép­viselőtestület — úgymond — a ki­függesztett jegyzőkönyv szerint a uapidijas mérnök fizetését a vízve­zetéki alapnál költségvetéseit gépész- mérnöki fizetés terhére szavazta meg. Most kiderül, hogy a költségvetésbe gépészmérnöki fizetés felvéve sincsen és igy annak terhére nem utalhatták a napidijas mérnök fizetését. De hát 3 hónapon át a számvevő mégis utalta a fizetést. Kérdi, hol van fel­véve a gépészmérnök fizetése ? ha nincs sehol, miképen mennek a vá­rosnál az átutalások és hová köny­velték 3 hónapon át a napidijas mér­nök fizetését? Rettenetes állapot, hogy a XX. században még ilyenek is előfordulhassanak egy város admi­nisztrációjában. Vita vége. Némethy beszéde után Szőlősy Séndor adta elő védelmét, majd Grünbaum Simon védte meg néhány szóban a számvevőt és Grosz Dezző sütötte ki — és ez igaz is — hogy a jegyzőkönyv helytelenül lett felvéve ez ügyben. Ezután elhatározták, hogy a költségvetést teljes egészében el­fogadják, a pótadót 50 százalékban állapítják meg és fegyelmi eljárás terhe alatt utasítják a tanácsot, hogy a 908. évi zárszámadást a vagyon- leitarral november 30 ig terjesszék a képviselőtestület elé. Elhatározták még, hogy az építkezésekre és köz­munkákra költségvetéseit összegek felhasználása előtt minden esetben a képviselőtestület elé terjesztendők az arra vonatkozó tervek és költség­vetések. Adakozó kedvében volt ezúttal a képviselőtestület Tomka László napidijait 3 koio uáról 4-re emelték. Hell inger Gábor végrehajtót a XI. rangosztály I. fokozatába osztották be. — Ge­es e i Jenő adótanácsost 1911. ja­nuár 1-től a XI. rangosztály II. fo­kozatába osztották be és ez évre fi- zetéskiegészités címén 150 koronát szavaztak meg részére. — Sztaukó Zoltán dijnoknak 80 kor. jutalmat szavaztak meg. — Pech man Ala josnó 180 kor. temetkezési költséget kapott. — Jackó Béla és Harsányi Béla szakdijnokok fizetésének előle- ges folyósítását rendelték el. Dókus jubileuma. Dókus Gyula alispán 40 évi köz szolgálati jubileuma alkalmából egy a jubiláns nevét viselő 5000 koronás alapítványt szavaztak meg, mely összeg évenkint 1000 koronájával lesz a költségvetésbe beállítva és amig az egész összeg együtt nem lesz, a város adja évről-évre az ösz- szegnek megfelelő 4 százalékos ka­matot. Az alapítvány kamataiból helybeli polgáremberek helybeli kö­zépiskolákban, vagy ezzel egyenrangú iskolákban járó azon gyermekei ré­szesülhetnek jutalomban, akik a magyar történelemből a legjobb elő­menetelt tanúsították. A jutalmazan- dókat Dókus Gyula ajánlatára a képviselőtestület jelöli ki. Apróbb ügyek. Az 1910. szeptember 30-án tartott —■ gyárapénztári és házi pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyve két tudomásul vették. — A Behyna Kálmán, Zajka István és társaitól megvett vizhasználati jogok és in­gatlanok megvételét jóváhagyó tör­vényhatósági határozatot tudomásul vették. —- Elhatározták a mentőszol­gálat behozatalát és a szervezési szabályrendelet elkészítésére a pol­gármestert, rendőrkapitányt, főorvost és tűzoltóparancsnokot utasították. — A Caroiineura leánynevelő inté­zet vizdij mérséklése iránt beadott kérelmét, valamint az összes beér­kezett segélykérvényeket elutasítot­ták. — A két óvoda javítási költ­ségeire 1070 koronát szavaztak meg. — Gábri Bertalan volt városi szolga nyugdijvisszautalás iránti kérelmét elutasították. Beke Béla iskolaadójá­ból 8 kor. 88 fülért töröltek. — Az országos képzőművészeti társulat ké­peinek a vasúttól való be és vissza­szállítását elvállalták. — A Torzsás­tól Rudabáuyácskáig vezető sétaút rendbehozatalára 50 koronát szavaz­tak meg. — A tűzöl tótéri napipiac kőtörmelékkel való ideiglenes befe­dését elhatározták. — Hercz Miksa volt szemétfuvarozónak 200 korona kárpótlást szavaztak meg és fiát, Hercz Samut 100 korona havi fize­téssel a szemétkihordáshoz felügye­lőnek alkalmazták. — A napidijas mérnök napijait december 1-ig fo­lyósították. Szombat október 22. Interpellációk. Alexander Vilmos a közvilágítás rosszasága és Neuman Jenő a gőz­fürdőben uralkodó botrányos állapo­tok ügyében terjesztettek elő inter­pellációt. Neumann Jenő interpellá­ciójára nyomban felelt a városi mér­nök és megígérte, hogy a gőzfürdőt rövid időn belül használható állapotba hozzák. (Mi azonban — bocsánat a merészségünkért — ezúttal kételkedni bátorkodunk a mérnök ur kijelenté­sének őszinteségében.) Az Osztrák-magyar bank fiókja. Grünbaum Simon utalt a most fo­lyó banktárgyalásokra és arra a köz­tudomású tényre, hogy a bankszaba­dalom meghosszabbítása esetén az osztrák-magyar bank 10 uj fiókinté­zetet tartozik a vidéken felállítani. Munkácsnak már meg van ígérve az egyik fiók, Ungvár is törekszik az egyik elnyerésére. Tudomása van azonban arról, hogy az osztrák-ma gyár bank szívesebben állítana Uj- helyben fiókot, mint Ungváron. E)e ha nem kérünk, kénytelenek lesznek azt másutt felállttani. Utalt arra a nagy fontosságra, mellyel egy ilyen fiók felállítása bir a helyi kereske­delemre és főleg a pénzpiacra és kérte, hogy ez ügyben sürgős kére­lem intéztessék az összes, ez ügyben illetékes és támogatásra hivatott té­nyezőkhöz. A képviselőtestület elfo­gadta Grünbaum indítványát és a kérvények megszerkesztésével a pol­gármester elnöklete alatt Grünbaum Simon, Halász József és Némethy Bertalan tagokból álló bizottságot bizta meg. A gyűlés esti fél 7 órakor ért véget. hírek, Soh’sem várt ügy senki senkit I* Sohsem várt úgy senki senkit, Ahogy tőgod várlak, Sohsem vágyott senki senkit, Ahogy tőged vágytak, Soluem csókolt senki senkit, Ahogy csókolnálak. Jer ölembe, szép galambom, Jer, epodve várlak, Mint az anya kis gyermekét, Úgy foglak becézni, Ölelgetlek, csókolgatlak, Mig csak fogok élni, No félj, édes, úgy szeretlek, Akármeddig élek S ha meghalok, tovább szeret: Egy szerelmes — lélek. Kroő József. Lőyy Adolf kitüntetése. Abból az alkalomból^ hogy egy a városban mindenki által ismert és tiszteletben részesülőkeresbedő kitün­tetéshez jutott, némi megnyugvás­sal, bizonyos örömmel konstatáljuk, hogy nem mindig a stréberek, az önalkotta óriások jutnak az érdem pálmájához. Lővy Adolf kereskedelmi tanácsos lett. Ha nem tudnánk, hogy ennek a végtelen szerény, kedves modorú, tisztességben megőszült úri ember­nek úgy a közéletben, mint a ke­reskedelmi élet terén megbecsülendő érdemei vannak, ha nem tudnánk azt, hogy sovén magyar ember, ki hazafiságával nemcsak magának, de elsősorban a hazának igyekezett s igyekszik anyagi s erkölcsi hasznot kovácsolni, még akkor is megnyug­vással, sőt az önzetlen öröm bizo­nyos fokával kell, hogy vegyük e friss keletű hivatalos hirecskét. Miért. Mert Lőwy Adolf fél századnál hosz- szabb idő óta kereskedő, korrekt ke­reskedő a szó szoros értelmében, kj (* Az Egyetértés okt. 12-iki számából,)

Next

/
Thumbnails
Contents