Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-10-12 / 81. szám

81. szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, október 12. A nagykövesdi véryád. Hazudott Sompiák Borcsa. Alispán! jelentés. Az alispán rendes havi jelentése volt a gyűlés első tárgya. Máskor legalább ebben a jelentésben akad egynémely érdekes, feljegyzésre méltó dolog, de ezúttal ez is üres volt. Részletesen fel volt benne sorolva mindaz, amit a vármegyei közigaz gatás szeptember hó folyamán vég­zett, de ennél többet igazán hiába kerestünk volna benne. Legérdeke­sebb részlete volt a jelentésnek, amikor a kivándorlásról és a végzett munka számbeli eredményéről njujt képet. E szerint kivándorolt a vár­megyéből szeptember hó folyamán 329, visszatért 95 egyén. Beérkezett a vármegyéhez szeptember hó folya­mán 2446 ügydarab és ezeket vala­mennyit feldolgozták, úgy hogy ma hátrálék nincs. 40 kivételes nősülós engedélyezése iránti kérelem érke­zett be, valamennyit pártolólag ter­jesztették a honvédelmi miniszterhez. Helyes intézkedés. Ezután Hönsch Dezső műszaki fő­tanácsos tett jelentést az államépi- tészeti hivatal működéséről. Ebből megtudhattuk, hogy a közutak jók, forgalmi akadályok nem fordultak elő. A folyamatban volt útépítési munkálatok befejezést nyertek, a felülvizsgálatok most folynak és az eddigi eredményekből megállapítható, hogy a vállalkozók szerződésbeli kö­telezettségeiknek mindenben eleget tettek. A jelentése után arra nézve tett javaslatot a műszaki főtanácsos, hogy a bizottság kérje a kereskedelemügyi minisztertől, hogy Sárospatakon — a közkivánalmaknak megfelelően — egy második póstahivatal állíttassák fel. Es majdnem keresztül ment volna az indítvány, ha közbe nem szól a főispán és tiltakozik az ellen, hogy egy 6000 lelket számláló apró, kis városkának két póstahivatalt adjanak csupán azért, mert 8—10 embernek ez kellemesebb volDa. Es igy — és itt kénytelenek vagyunk elösiueini a főispán érdemét — ez az ügy le­került napirendről azzal, hogy a bi­zottság előbbi álláspontjának meg­változtatására — araikor megtagadta a 2-ik póstahivatal felállítását —- okot nem talál. Árvaszéki ügyek. Pintér István árvaszéki elnöknek — mint mindig — ezúttal is alig akadt jelenteni valója. A munka rendesen folyik, az árvák ügye te­hát rendesen áll. Az utolsó évnegyed folyamán beérkezett a vármegyei árvaszékhez 7813 ügydarab, ebből 380 maradt feldolgozatlanul, mert az egyik ülnöki állás hosszabb ideig betöltetlen volt. Sátoraljaújhely vá­rosnál — a jelentés szerint — még kedvezőbb az árvák ügye. Itt beér­kezett 1581 ügydarab és mindössze 1 darab maradt feldolgozatlanul. Közegészségügy, Dr. Lockerer Lőrincz megyei főor­vos a vármegye közegészségügyi állapotáról tett jelentést, melyből megtudtuk, hogy a közegészségügyi állapotok szeptember hó folyamán javultak. Majd bejelenti, hogy Sennyey Béla br. Bélyben, Battyánban és Karosán ingyen artézi kutakat furat a községeknek és hajlandónak nyi­latkozott a vármegye mindazon köz­ségeinek önköltségi áron kutakat furatni, ahol erre szükség van. Kéri, hogy az alispán hívja fel a főszol- gabirák utján a községeket jelentke­zésre, a bizottságot pedig a báró nevében arra kéri, hogy e szándé­káért neki semmiféle köszönetét, vagy elismerést ne szavazzanak, mert kerülni kívánja az ünneplést. A bizottság utasította az alispánt, hogy a főszolgabirák utján hívja fel jelentkezésre a községeket, de a báró másik óhajának nem tett ele­get, mert ily nemes cselekedett nem hagyhat köszönet nélkül. Elhatároz­ták tehát, hogy br. Sennyey Béla nemes szándékát örömmel veszik tudomásul és jegyzőkönyvileg tudat­ják a bizottság hálájáról a nemes- lelkű főurat. Igazságszolgáltatás. Eiserth István kir. főügyészi he­lyettes akadályoztatása folytán Gör­gey Géza 111. aljegyző olvasta fel a kir. ügyészség szeptember havi jelentését. A jelentés szerint a kir. ügyészségi fogházban a jelenlegi lét­szám 296. Ebből elitéit 281, felebbe- zés alatt levő 3 és vizsgálati fogoly 12. A fogházban az egészségi viszo­nyok kedvezőek, a rabok részt vesz­nek a szüreti munkálatokban. Pénzügy. Eisemann Oszkár kir. pénzügyigaz­gató terjesztette ezután elő jelenté­sét. Szeptember hó folyamán befolyt állami adóban 278433 kor., bélyeg- jövedékben 1507 kor., jogilletékben 166699 kor., fogyasztási adóban 925883 kor., — dohányjövedékben 147342 kor., sójövedékben 4244 kor. Fizetési halasztást 7 esetben kértek és 5 esetben kaptak. Időleges ház- adómentességet 12 esetben adtak összesen 32 lakrészre. Kenedy Béla radi körjegyző 44 kor. 66 fillér téritmény törlése iránt, Adám Antal saujhelyi és Ormos Ká­roly tolcsvai lakosok I. oszt. kere­setadó ügyében beadott felebbezé- seket elutasították. — Lőwy Adolf saujhelyi lakos ált. jöv. pótadójából 108 koronát töröltek. — Nagy Béla sárospataki, Benkő József gálszécsi, Gerő Dávid zsombolyai lakosok fe- lebbezésének helyt adtak. Glück Si mon, Klein József, Léhner Dávid saujhelyi, Herskovics Mendel nagy- mihályi lakosok, valamint a szeren­csi cukorgyár felebbezéseit elutasí­tották. Tanügy. Bereqszás;zy István kir. tanfelügyelő volt az utolsó referens, aki panasz- szal kezdte jelentését. Panaszolta, hogy az uj iskolai törvények által felszaporodott munkát a jelenlegi személyzettel képtelen ellátni. A bizottság pedig méltányos volt és felirt a miniszterhez, hogy az újhe­lyi tanfelügyelőség létszámát 1 em­berrel szaporítsa. Tudomásul vette a bizottság, hogy mindazok az isko- kolák, amelyek a miniszteri utasítás hiányában még ez év elején is szed­tek tandijat, azt visszafizetni tartoz­nak, mert, a miniszter az államse­gélyt — legutóbbi 3 év tandijjöve- delraének átlagát — folyósítani kí­vánja. Bereznay János nagymihályi lakos felebbezését, —• miután szerintük az iskolaszék felfüggesztése főispáni jog — levették napirendről. — Sá­rospatak községet kötelezték, hogy egy III. tanítói állást szervezzen haladéktalanul. Az ülés délelőtt 11 órakor ért véget. — október 12. Dókus Ernő beiktatása. A tiszánin- néni református egyházkerület uj fógondnokál, Dókus Ernő császári és királyi kamarást vasárnap iktat­ták be méltóságába egyházi ünnep­ség keretében. A beiktatás során Dókus Ernő főgondnok nagyszabású programmbeszédet mondott majd át­vette, hivatala jelvényét: a hivatal- los pecsétet. Kiderült Abban a percben, amelyet Sompiák József és Buxbaum Vil­mos a nagykövesdi vérvád ügyé­ben egymás ellen indítottak, hét­főn volt Királyhelmecen az utolsó tárgyalás. Es ezen tárgyaláson a nagykövesdi rémmese egy újabb fejezetéhez jutottunk. Kiderült — amit már előzőleg megmondtunk — hogy az egész vérvád egy agyrém szüleménye. A héttői tár­gyalás során derült ki mindez és ott adta elfogadható lélektani magyarázatát is a vérvádnak az egyik védő: Székely Albert dr. Sompiák Borcsa nem látott sem­mit. Sompiák Borcsával nem tör tént semmi. Az egész nevetséges mese onnan származik, hogy Somplákné ebédért küldte Borcsát. Borcsa azonban elbitangolt vala­hol és az anyja hiába kereste. Mikor Borcsa hazajött és a szom­szédok ráijesztettek, hogy * meg­állj Borcsa, megöldös anyád az ebéd mián“, a gyerek a veréstől való félelmében találta ki ezt a rémmesét, a melyet már nem egyszer hallott a falubeli öregek­től. Kiderült, hogy lelketlen kezek gonosz mnnkája fújta fel ezt az egész mesét. Egy deliriumban levő tanító és egy gonoszlelkü hirlapiró, csúnya, undok munkája ez az egész országos hírre ver­gődött hazugság. Galamb János és Persiám Adám ez a két jeles férfiú, akik felültették az országot egy min­den józanul gondolkozó embert megbotránkoztató undorító hazug­sággal. Szinte kétségbe esik az ember, ha elgondolja, hogy két lelketlen, gonosz ember felvakarhatja az ország nyugalmát, megrágalmaz­hat piszkos, ocsmány bűnnel be­csületes, tisztességes embereket és ez ellen a gyalázatosság el len alig védekezhetik a meghur­colt család, mert hiszen a Galamb Jánosok titokban izgatnak, a Fer- sián Adámok pedig a jóhiszemű­ség köpenyegébe burkolódznak, amikor lelketlenségeikért bíróság elé hurcolják őket. A vérvád őrült meséje azonban még mindig nem kerül le a napi­rendről. Öt saj óper indult meg ebben az undoritó hazugságban és öt esetben fog kelleni még a bíróságnak kimondani, hogy Som­piák Borcsa hazudott, Persián Adám is hazudott és hazudtak mindazok, akik a vérvád meséjét terjesztették. a rejtély. A hétfői tárgyalásról egyébként a következőkben számolunk be: Reggel 9 órakor kezdődött a tár­gyalás Gábriel királyhelmeei járás- biró előtt. A tárgyaláson, mint vé­dők Buxbaum Vilmos részéről dr. Búza Barna és dr. Székely Albert, Sompiák József részéről dr. Lengyel László voltak. A tárgyalás iránt, melyen ezúttal a koronatanúk kerül­tek kihallgatásra, óriási érdeklődés nyilvánult. A fővárosi sajtó részéről 4 hirlapiró jegyezte az érdekes tár­gyalást. Hazugság minden. 19 tanút hallgattak ki a tárgya­lás folyamán, köztük a nyomozást vezető csendőröket is. Es a csend­őrök vallomásánál kiderült már, hogy az egész vérvád nem egyéb hazug mesénél. A nyomozást vezető csend- őrörmester ugyanis kijelentette, hogy lehetetlen volt Borcsát az ágy alá dugni, mert az ágy alja és a padló között oly kicsiny a hely, hogy oda egy gyereket bedugni teljesen lehe­tetlen. De lehetetlen — úgymond az őrmester — Borcsa azon állítása is, hogy a padlásról leugrott, mert oly magasan van a padlás, hogy ha onnan leugrott volna, okvetlenül nyakát szegi a gyerek. Lélektani magyarázat. Gulyás Istvánná és Kaskó Istvánná vallomása pedig már tiszta képet tárt a bíróság elé. Elmondották, hogy a kis Borcsát ebédért küldte az anyja, de ő elbitangolt. Az anyja később keresni kezdte. Keresés köz­ben megérkezett a gyerek, de félt, hogy kikap az anyjától, hát raog állt a kerítés mellett. Mikor anyja eltávozott hazulról, akkor vették észre a gyereket, amint nyugodtan állt a kerítés mellett. Ekkor ráijesz­tettek, hogy : »megállj Borcsa, meg­öldös anyád az ebéd mián«. Es ez­után hozakodott csak elő a gyerek a mesével. Es ezek után a vallomások után felállt dr. Székely Albert és lélek­tani magyarázatát adta a mesének, amint azt fentebb megírtuk. Persián ur. kihallgatása elé is élénk érdeklő­déssel néztek, ára nagyon csalódott mindenki. A kiváló férfiú — aki felfújta, nyilvánosságra hozta az egész hazug mesét — most mosta a kezeit és igyekezett magától min­den felelősséget elhárítani. Kijelen­tette, hogy neki a gyerek mesélte a dolgot és ő nem tett egyebet, mint az ügy tisztázása érdekében megírta az elmondottakat. A hazug és rosszakaratú útleírásának azonban nem adta magyarázatát. Sompiák Borcsa. kihallgatása azután végkép megma­gyarázott minden. A kis 10 éves leányka, amint odaállt a bíróság elé, nem volt egyáltalán izgatott, szépen, sorjában, majdnem szórul- szóra elmondotta azt a mesét, amely az Alkotmányban le volt Írva. Folyé­konyan, minden fennakadás nélkül beszólt és határozottan azt a benyo­mást keltette az emberben, hogy Jüeri levélpapír, 50 levélpapír és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents