Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-09-24 / 76. szám

76. szám (3) Szombat, szeptember 24. FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP a vármegyei tisztikar [és a tör­vényhatóság fog hódolni a be­csületes, odaadó munkának. Ez a legkevesebb amivel Ujhely vá­rosa leróhatja háláját legigazibb barátja, pártfogója iránt. fi hegyaljai kölcsön. Nem mindennapi látványban lesz része a csütörtöki megyegyülés hall­gatóinak. A főispáni bizalmi indít­ványról nem is szólunk. Az olyan szégyen lesz, amilyen kevés várme­gyét ért még ebben az országban. De hát lenyelik. Hanem lesz egy másik szép dolog. Látni fogjuk, hogy hires nevezetes Zemplénvármegye hogy fogja pofon­ütni önmagát. Amit augusztusban egyhangúlag elhatározott, hogy fogja most annak homlokegyenest ellen­kezőjét, valószínűleg szintén egy­hangúan, elhatározni. Tudniillik augusztusban egyhan­gúlag elhatározta, a Tokaj hegy aljának adandó kamatmentes államkölcsönért nem vállal jótállást. Most pedig ép olyan egyhangúlag el fogja határozni, hogy jótállást vállal. Akkor igen szépen s hosszasan megindokolta a vármegye, hogy mért nem vállalja a jótállást. Alap­elv az volt, hogy mi jogon kény- szentsük Homonnát, Varannót, Nagy- raihályt arra, hogy a Hegyaljáért jótálljon, s esetleg fizessen. Még pedig elég jelentékeny summát, mert az idéD, 600.000, jövőre 1,600,000, összesen kétmillió kétszázezer korona a jótállással biztosítandó kölcsön. Most már nem kíméljük Nagymi- hályt, Varannót és_ Homonnát. Hadd vállalják a jótállást. Miért? Mi tör­tént azóta ? A közigazgatási bizottságban fel­szólalt Molnár Béla s azt mondta, hogy meg kell szavazni a jótállást. Es erre újra beviszik a dolgot a megyegyülés elé, s a megyegyülés meg fogja szavazni. Mert igy akarja a főispán. Érdekesen biztatnak a megszava­zásra. Maga Kazy államtitkár mondta, hogy bátran vállalhatja a vármegye a jótállást, mert úgyse kell azt. meg fizetni, Ami kölcsön behajthatatlanná válik, azt egyszerűen leírják s nem követelik soha a jótálló vármegyén. Furcsa. Hát ha úgyse akarja az állam a vármegyén megvenni, minek követeli akkor a vármegye jótállá­sát. Csak parádénak, csak komédiá­nak ? Mért nem adja akkor jótállás nélkül a kölcsönt? Azt mondják azért, mert törvény rendeli, hogy Ínséges segélyt csak vármegyei vagy községi jótállásra lehet adni. Hol az a törvény ? Mutassák meg azt a törvényt! Nincs ilyen törvény sehol. Furcsa kormány ez. Ami törvény van, azt nem tartja meg, Ami ninc3, azt megtartja. Azt is mondják, — a vármegye, törvényhozási jóváhagyás nélkül, úgyse vethet már ki csak x/s szá- zalékos pótadót, tehát legfeljebb ennyit reszkirozunk. Ez is szép! Álljunk jót, hiszen úgy se tudják majd rajtunk a jótállást behajtani. Finom gondolkozás! De nem is helyes. Mert ha azt megrendelheti a kormány, hogy a jótállás fizetésére vessünk ki még Vb % pótadót, ép úgy megrendel­heti azt is, hogy még 2 százalékos pótadót vessünk ki s az ehhez szük­séges törvényhozási jóváhagyást is könnyen kieszközölheti. Tehát ige­nis behajtja rajtunk a jótállást, ha akarja. Azért mégis megszavazza csütör­tökön a vármegye a jótállást. Hát csak szavazza meg. Legalább kap valamit a szegény Hegyalja. Hogy pedig szégyen egy vármegyének ma igy, holnap úgy határozni ? Ej, hát azért Meczner Gyula vármegyéje Zemplén ! Apró feljegyzések. _Hát_most_ Zemplénraegye közigaz- már melyik gatisi bizottsága egyik az igaz. legutóbbi gyűlésén jegy- zőkönyvi köszönetét sza­vazott Gortvay Aladár szerencsi fő­szolgabírónak, amiért járásában ke­vés az igazolatlan iskolamulasztás. Hát nekünk ez ellen semmi kifogá­sunk. Elvégre lehet, hogy Gortvay főszolgabíró ur ez ügyben tényleg megérdemli dicséretét. De van an­nak a jegyzőkönyvnek egy mon­data, ami már kissé — hogy úgy mondjuk — merész állítás. Az van írva ebben a mondatban szórul szóra, hogy „ezen kötelességét mindenkor pontosan teljesítő tisztviselőnek . . Es ez a jegyzőkönyv megjelent új­ságokban is. Még pedig ugyanakkor, amikor egy helyi lapban a főszol­gabíró úrról egyik volt jegyzője azt állítja, hogy ő —■ t. i. Gortvay — „becsületszavát adta egy társaság­ban, hogy zsidót soha sem enged járásába beválasztani.“ Vagy talán ez is a pontos kötelességteljesitéshez tartozik ? Mi ellenkezőleg hisszük. Most már csak az a kérdés, hogy ki mondott igazat, a közigazgatási bizottság-e, vagy a volt jegyző: Gál Mózes? Ezt jó volna megtudni. Egy kis fegyelmi vizsgálat teljes világosságot deríthetne ez ügyben. * Bálint uram A „Zemplén“ »A fórum­kilépett. ról« címet viselő rovatá- kan ismét levelet közöl. A levelet ismét Bálint uram, a sze­rény, de önérzetes és főleg tapinta­tos mádi főjegyző irta. Ajánljuk a Zemplénnek, nyisson egy uj rovatot „Az odúból“ címmel. Ez lesz a méltó rovat Bálint uram leveleinek a leközlésére, mert az óduban szü­letnek az ő levelei és nem a fóru­mon. —- Bálint János uram tehát ismét levelet irt és bejelenti, hogy „tisztességes ember, aki őt ismeri, fel nem tételezi róla, hogy ő bárki­nek a vak eszközévé dobja oda ma­gát“. Kijelenti továbbá Bálint uram, hogy kilép a jegyzői egyesületből, mert oly egyesületnek, melynek el­nöke hírlapi cikkeiben ellenkezőt állít, mint amit a zsebében levő ma­gánlevélben megirt s aki nem tud a maga lábán járni, egy percig sem akar tagja lenni. — Kemény és sú­lyos vádak, de — Ó3 ez a bökkenő — egy szó sem igaz belőle. Ha a Szoták István egyleti elnöknek Bá­lint uramhoz irt levelében oly va­lami foglaltatnék melylyel Bálint uram Szotákat kompromittálhatná, Őtapintatossága már rég leközölte volna a levelet. E3 ebben egyáltalán nem tartotta volna vissza őt, sem gentlemanség, sem a jó Ízlés. Ámde a levél közzétételével — és most mi állunk elő egy kis leleplezéssel — kitűnne az, hogy Bálint uram f. év szept. ll-én kelt és a Zemplén által szept. 14-én közzétett levele nem felel meg a valóságnak, hogy ab­ban Bálint uram ismét csürt-csavart. Kivett Szoták leveléből egy szót és alkalmazta azt ott, ahol neki jól esett, de nem abban a vonatkozás­ban, amint az levélben írva volt. Es ezt a kijelentésünket álljuk. Nyilvá­nosságra hát avval a bizalmas le­véllel. — Levele végén katársaihoz fordul Bálint uram. Felhívja mindaao- kát a kartársait, akikkel utóbbi idő­ben összehozta a sorsa, hogy tegye nek mellette tanúbizonyságot és je­lentsék ki, hogy ők is az álláspontján vannak. Nohát mi kiváncsiak va­gyunk ezekre a nyilatkozatokra, sőt — hogy semmi akadálya se legyen a nyilvánosságra hozatalnak — ezen­nel tisztelettel felajánljuk lapunk hasábjait a Bálint ur érdekében nyi­latkozni óhajtó jegyző uraknak. Mert hogy nyilatkozatok fognak még ez ügyben történni, azt sejtjük. Es el­sősorban várjuk magának a jegyzői egyesületnek a nyilatkozatát, nert ez Ígérkezik a legérdekesebbnek. Annyira érdekesnek, hogy azt nem igen fogja szívesen hallani Mád ta­pintatos és főleg szerény pennája. Sőt — ha jól sejtjük — mintha ez elől a nyilatkozat elől futott volna meg illetve lépett ki a jegyzői egy­letből Bálint uram! Mintha! * Molnár Molnár Jankó a csak nem- Jankó vi- rég „kifizetett“ munka­gasztal párti főkortes lapot vett. A sárospataki elcsapott főbíróból laptulajdouos, sőt mi több felelős szerkesztő lett. Kerek 2000 koronáért megvette régi tulajdono­sától a »Sárospataki Ujság»-ot és most ő ir azokon a hasábokon, me­lyeken nem régen alaposan megté pázták főbírói erényeit. Csakhogy Jankó bátyánk szelíd, jólolkü embei, aki nem üt, nem tépáz meg senkit hanem szelíd mondatokat ir és ebben vigasztalni igyekszik mindazokat, a kiket az életben valamelyes fájda­lom ér. Legutóbbi számában például a járásban besorozott legényeket és azok szülőit vigasztalta. Elmondja nekik, hogy a hazának is kell szol. gálni és nem is rossz dolog ma már a katona élet. — Szegény Molnár Jankó! Nemrégen még kemény el­szánt harcosa volt a „köznek“, aki bizony nem rettent vissza a küzdel­mektől és ma szerény, csendes vi gasztaló lett belőle. Hat mégis csak jó valamire az a fránya főispáni fi- zettség. Megtanítja legalább az em­bert vigasztalódni, sőt! — vigasz­talni is. HÍREK, Szemrehányás* Koldultam szerelmed nőhány övig, Koldultam a csákód nap, nap mellett, Ha nyár volt azt mondtad: „várjak tóiig“ S tálon montad: „ha jő a kikelet, Majd máskor, majd később, most nőm [lohet“.. . . És vártam ős vártam egyre, egyre És nőttön-nőt az őn szerelmem, És vártam boldogan, reménykedve, S vőgro tegnap, mikor ott tördeltem, Kurtán megmontad : nem szeretsz engem. Kroó József. * Az „Egyetértésből." A német lángész csodálatos hatású szerével kísérletez­nek már mindenfelé. Ehrichnek, a vérbaj ellen feltalált, 606-os paeperátuma polgárjogot nyert immár az országban és minden valamire való kórház, amelyik ad valamit színvonalára, igyek­szik hatását kipróbálni. Miskolc, Debrecen, Kassa, sőt a kisebb városok kórházai is napról-napra végzik a sikeres beoltásokat a gyógyulásért sóvárgó emberek vigasztalására és az orvostudo­mány nagyobb dicsőségére, csak Ujhelyben van csönd. Mintha tudomást sem vettek volna a vi­lághírű vérbaj elleni szer fölfe­dezéséről ! elmaradt. Az újhelyi kórházban egyelőre várnak. Mié ? Ez a mi kórházunk gyönyörű intézmény és igazgató orvosának kiváló tudása és szakértelme or­szágos tekintélyt szerzett szá­mára — miért késik tehát az Ehriich-fóle szérum beszerzésé­vel ? Kevés talán a pénzük ? Ezt fogadhatjuk el mentség gyanánt. Olyan nagy dolog volna egy kórházi orvosnak Frankfurtba vagy Berlinbe való kiküldetése ? Az újhelyi kórház tudományos sziuvonala érdekében kérünk e kérdéseinkre kielégítő feleletet. — Kinevezések. A kassai kir. ítélő­tábla elnöke dr. Lakatos Dezső sátor­aljaújhelyi ügyvédjelöltet díjas jog- gyakomokká nevezte ki. Kiss József kassai fogházört a nagymihályi já rásbirósághoz hivatalszolgává nevez­ték ki. — Az önálló vámterület és Skócia. A »Sátoraljaújhely« ben igen érdekes cikk jelent a múltkor, amely Skócia példáját említve foglalkozik az ön­álló vámterület kérdésével. Búza Barna elfoglaltsága miatt most még nem felelhet a tanulságos fejtege­tésekre, de legközelebb bővebben fog rájuk refi'i ktálni. — Az izr. hitközségből. A statuquó izr. hiiközség nagytemplomabeli ima­székek bérbeadása az 1910—11-ik évre folyó szeptember hó 25 tői va­sárnaptól fogva a hitk. irodában tör­ténik. A jelenlegi bérlők elsőbbségi igényüket csak az első 3 napon át vagyis szept 25-től bezárólag 27-éig érvényesíthetik, azontúl a hitközség az imaszékek felől szabadon rendel­kezik. Magántulajdonosok, kik ima­székeiket bérbeadják, az eladási fel­tételek és templom szabályzat értel­mében bérlőiket a hitk. elöljáróság­nak bejelenteni tartoznak, az elöljá­róságnak pedig ha a bérlő szemé­lye ellen vető joga vau. Ezen jogá­nál fogva is köztudomásul adja az elöljáróság, hogy magántulajdono­sok ima8zékeket csakis a statusquó hitközség tagjainak adhatják bérbe, vagy engedhetik át használatra, mert a kebelbeli tagok igényeit kell első­sorba kielégíteni és biztosítani. A bérbeadásrt a hitk. iroda készséggel elvállalja. — Öngyilkos postamesternő. Alsó­gyertyán falucskának csendjét fel­tűnő eset szenzációja kavarta fel. Tegnap reggel rovancsolni jöttek a gyertyám postahivatalba, alig fogtak azonban a munkához, a szomszéd- szobában revolver dördült el, Macai Lajosné postamesternő revolverrel főbelőtte magát és szörnyet halt. A szerencsétlen asszony minden való­A LEGÚJABB DIYATU KALAPOK Habig, Borsalino és Pichler-gyártmány, valamint fiú kalapok nagy választékban kaphatók iizieteoeii Különlegességek: Nyakkendők és fehérnemüekben. B| Anáo1 S7abásH őszí kabátok mérték szerint ké­° ° J MUHI szitvejutányos árakban. ■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents