Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-09-07 / 71. szám

71. szám. (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 7. ból helyettesítéséről gondoskodni lehetségesnek nem tartja. Egyben pedig elismeri, hogy dr. Reichard Salamon nagy áldo­zatok árán, nehéz időkben haza­fiasán szolgálta városunk érdekeit, miért is teljes bizalmának biztosí­tása mellett, felkéri, hogy a pol­gármesteri székben eddigi hűségé­vel, tudásával a köz javára tovább működni szíveskedjék. Dr. Búza Barna volt a következő szónok, aki hosszabb beszédben kelt ki az ellen, a csúf, gyerekes játék ellen, mellyel a polgármester a tör­vényt kívánja kijátszani. 0 támo­gatta Reichard Salamont megválasz­tása után, rá akarta bírni a mara­dásra lemondása után is, de nem haj­landó tűrni, hogy gyerekes játékkal megakasszák a várost fejlődésében és ideiglenes állapotok erőszakolásá­val lehetetlenné tegyék, minden függő kérdés elintézését. Ő Reichar- dot férfias komoly embernek hitte, nagyon csodálkozik, hogy ilyen el­járást követ. Felhivja, hogy nyilat­kozzék, akar-e maradni, vagy sem, mert ha nem akar maradni semmi­féle törvény nem kötelezheti a ma­radásra. Reichard kertel. Ezután dr. Grósz Dezső felelt Bú­zának, majd dr. Nagy Arthur pár­tolta Matolai indítványát egy na­gyon ügyes, a helyzetet alaposan festő tartalmas beszédben, aztán rá­került a sor a polgármester urra. Es Reichard ur ismét hű maradt magához, — kertelt. Előbb kijelen­tette, hogy nem akar maradni és ezért mondott le. Majd siránkozott azért, hogy mekkora áldozatot ho­zott ő városért, mikor az ügyvédi prakszis mellett a polgármesteri fize tést is vállalta. Es végül bujt csak ki a szög a zsákból, hogy hát ő nem is akar menni, mert hát a vá­ros érdeke kívánja maradását, meg aztán kinek miköze hozzá, hogy ha ő neki fegyelmije van a kamaránál. Ez teljesen az ő privát ügye. Ilyen­formákat hadart össze Reichard min­den értelem nélkül, de hát nem is lett attól okosabb senki. Végső akkordok. Búza Barna válaszolt Reichardnak. Személyének szóló, az imént elhang­zott tapsokhoz szives készséggel hozzájárul ő is. De álláspontjában még jobban megerősítette a Rei­chard beszéde és felszólította, hogy hagyja ol állását és tegye lehetővé, hogy rendezett viszonyok következ­hessenek. Widder Gyula szólt még egy-két szót Grósz indítványa mellett, és aztán megkezdődött a szavazás, melynek eredménye a következő : Grósz Dezső indítványa mellett sza­vaztak: Blu nenfeld Jenő, ifj. Hor­váth József,Lipschitz Adolf,Schvarc Ignácz, Szőiősy Arthur, Friedmann Lajos, Alexander Vilmos, Biumen- feid Adolf, Biutnenfeld Emánuel, Fieiszner Frigyes, dr. Grósz Dezső, Radó Ödön, Klein Izidor, dr. Klein Károly, Móré Dániel, Reichard Ar­min, Reichard Sándor, Réz Gyula, dr.Róth József, Schweiger Márkusz, Davidovits Adolf, Ehiert Gyula, Friedrich Mór, Haas Fülöp, Juhász Jenő, Kun Frigyes, Keresztesi La­jos, Kroó Gyula, Róth Mór, dr. Kell­ner Soma, Klein Vilmos, dr. Lich­tenstein Jenő, Lőwy Adolf, Lefko- vics Jakab, _ Walther László, dr. Nyomárkay Ödön, Róth Bernáth, Róth József, Reichard Gyu'a, Rei- hard Lajos, Schweiger Ignácz, Wid­der Gyula. Matolai Etele indítványa mellett szavaztak : Bokor József, Jelenek Adám, Kótits László, Matolai Etele, Miklósy István, Orosz Mihály, Páles Károly, Bernáth Aladár, dr. Búza Barna, Gócs Ignácz, Hericz Sándor, dr. Nagy Arthur, Kovács Károly, Waller Aladár, Farkas Andor, dr. Chudovszky Mór, dr. Hornyay Béla (2 szavazatta^, Isépy István, Kin- csesy Péter, Képes Gyula, Land-s- raann Miksa, Neuman Jenő, dr. Szé­kely Albert, Szedlák János, dr. Am­brózy Ágoston. Nem szavaztak: Halász József, Schwarcbarth Lipót, dr. Kellner Győző, Kiss Ödön, Rakraányi Jenő, Pataky Miklós, Szőllősy Sándor, Schmied Lajos, Kérészy Gyula, dr, Szepessy Arnold és Márton Elek. Szavazás előtt távoztak : Haas Adolfi Haas Mór, dr. Haas Bernát, Heliin- ger Gábor, Kovaliczky Elek, Erény, Manó dr,, Sinnai Jakab, Barna Dezső, dr. Berger József, dr. Mol­nár János. A szavazás eredménye tehát, hogy 16 szótöbbséggel elfogadták Grósz indítványát. Finálé. Szavazás után — mintha parancs szóra történt volna — egyszerre ki­ürült a közgyűlési terem és a gyű­lés hátralevő 17 jelentéktelenebb tárgyát 10 ember jelenlétében da rálták le 10 perc alatt a referensek. Templomszentelés előtt. f ischer-Colbrie püspök Ujhelyben Ünnepélyes fogadtatás. — Saját tudósítónktól. — Azoknak a nagyszabású, fényes ünnepségeknek, melyek keretében fog lefolyni az újonnan épített r. kath. templom felszentelése, ma dél­ben folyt le az első részlete. Dr. Ficher-Colbrie Ágost kassai egyház- megyei püspök a ma délután 2 óra­kor érkező személy vonattal jött meg Ujhelybe. A város közönsége fel­használta ezt az alkalmat arra, hogy a népszerű főpap iránt érzeti szeretetének ünnepies formák között adjon kifejezést. Fényes, díszes fo­gadtatásban részesítették a püspököt érkezése alkalmából és meleg óvá- cióval köszöntötték abból az alka­lomból, hogy személyesen fáradt kö- zibénk a kath. egyház újonnan épí­tett templomának felszentelésére. Az ünnepies fogadtatásról az aláb’ biakban számolunk be részletesen: Fogadtatás. A püspököt hozó vonat pontosan, a menetrend szerint érkezett meg. A püspököt először Dókus Gyula alispán a vármegye és a város ne­vében, azután A mbrózy Nándor a r. kath. egyház és kegyuraság ne­vében, Miklósy István pedig a lelkészi kar nevében üdvözölte. A püspök nem mondott beszédet, csu­pán egy-két szóval mondott köszö­netét a szívélyes fogadtatásért. A fogadtatás a pályatesten volt, ahon­nan az első osztályú várótermen ke­resztül vonultak a püspök és a fo gadására megjelentek a pályaudvar előtti térségre, ahol a nagyszámú közönség lelkes éljenzéssel fogadta a püspököt. Bevonulás. Ezután az alispán ötös fogatába ült a püspök Ambrózy Nándorral és megindult a menet. Elől egy 40 tagú lovasbandérium ment, utána a rend­őrkapitány, majd a püspök és az alispán kocsijai haladtak. A menet­ben mintegy 35—40 kocsi vett részt. Festői látványt nyújtott a menet, amint a Kossuth-ulcán végighaladt élén a lovasbandériumraal. A gyalog­járókat végig, egész a templomig sűrűn lepte el a város közönsége és lelkesen éltette a népszerű fő­papot. A templomnál. A r. kath. templomnál megállt a menet. Itt az egyháztanács és isko­laszék élén dr. Hornyay Bélával és Bessenyey István apátplébánossal fo­gadta a püspököt. Az üdvözlő be­szédet dr. Hornyav Béla mondotta, akinek a püspök szintén csak néhány szóval válaszolt. A templomban. Ezután a püspök az egyháztanács és iskolaszéki tagok kíséretében a templom megtekintésére indult. A templomban Bessenyey apát-plébá­nos kalauzolta a püspököt, aki ala­posan megszemlélve a templom min­den részét és az elragadtatás hangján nyilatkozott annak megkapó egy­szerűségén, szépségén. Este. Délután látogatásokat tett a püs­pök, este pedig a kath. olvasókör rendezésével a város közönsége fák­lyászenét fog rendezni a püspöknek. A menet este 7 órakor a gör. kath. templomtól indul a parókiáig, aho kath. kör és a gyártelepi egyesí­tett dalárda szerenádot fog adni. Az újhelyi petíció. A kúria kitűzte már a petíció tárgyalásának határidejét. Még el sem múltak a választás okozta izgalmak s ime ma már egy újabb táp ígérkezik az amúgy is telkeltett politikai ellentétek még erősebb kiélezésére. A vá­lasztás utójátéka csak most íog lefolyni, a m. kir. Kúria ugyanis a Kazy József állam­titkár megválasztása ellen beadott petíció tárgyalását december hó 20-ára tűzte ki. A pénzen, pálinkán vásárolt mandátum fölött tehát nemsokára ítélkezni fog az arra hivatott egye dűli fórum. Nemsokára a sátor­aljaújhelyi kerület gyalázatossá­gairól log beszélni az egész or­szág, mert nyilvánosságra fognak kerülni mindazok a szennyes, pisz kos eszközök, amelyekkel a túlsó oldal megszerezte a mandátumot. Meleg napok virradnak hát nemsokára a helybeli munkapártra és különösen a választást vezető Székely-Meczner szövetségre, mert számon fogják tőlük kérni mind­azt a törvénytelenséget, mindazt az erőszakosságot, melyet a hi­vatalos hatalom Búza Barna meg­buktatására ebben a kerületben kifejtett. INTŐ PÉLDA arra, hogy hogyan kell szétosztani az Ínséges kölcsönöket és ezért szi­ves figyelmébe ajánljuk MECZNER FŐISPÁN URNÁK. Mindenki ösmeri azt a csúnya, azt a szégyenteljes játékot, melyet a földmivelésügyi miniszter és az egész kormány üz a Hegyalja jég által tönkrevert szőlőbirtokosaival. Min­denki tudja, milyen kerülő utón akar kibújni a kormány a segélyezés elől. Nohát ebből a játékból folyólag most egy érdekes eset történt várme­gyénkben. Bárha előreláthatólag egyetlen község sem fogja a kívánt jótállást elfogadni, mindamellett meg kell ejteni az előmunkálatokat arra az esetre is, ha netán mégis beug­rana valamelyik képviselőtestület. Ilyen előmunkálat annak a megtu­dakolása, hogy vájjon mennyi jég vert szőlő van minden község hatá­rában és mennyi államkölcsönt óhajt egy-egy szőlőbirtokos. Kistoronya község elöljárósága is teljesíteni kívánta a netalán tán -zükségessé válható előmunkálatokat és ezért levélben szólított fel minden határbeli 'szőlőbirtokost a szükséges adatok beszálgáltatására. így kapta Wiczmándy Ödön nyug. vármegyei főjegyző, butkai földbirtokos is a következő tartalmú levelet: Nagyságos Wiczmándy Ödön úrnak Butka. Zemplén vármegye alispánjának 16683/1910. rendelete folytán fel­kérem, szíveskedjék 3 nap alatt aziránt nyilatkozni, hogy a föld­mivelésügyi Miniszter úr Őnagy- méltóságának 67321/2. sz. intézvé- nyével a tokaj-hegyaljai jégká­rosult gazdáknak engedélyezett 600,000 korona kamatmentes állara- kölcsönből a folyó évre igénybe óhajtja e venni a kát. holdanként nyújtandó 150 korona állaraköl- csönt és ha igen. milyen mérvben ? Ezen nyilatkozat kapcsán annak közlését is kérem, hogy Kistoro- nyán mily mérvű a jégverés okozta karja és pontosan milyen kiterje­désű a megkárosított s betelepített szőlőterület ? Sátoraljaújhely, 1910. aug. 30. Nagy Albert, körjegyző. Ámde Wiczmándy Ödön egy egy­általán nem várt felvilágosítással szolgált a község nevében levelező körjegyzőnek. A válasz igy szól: Tekintetes körjegyző úr 1 F. évi aug. 30-án 1115/910. sz. a. küldött felhívására válaszom a következő: Véleményem szerint a földművelésügyi m. kir. miniszter a kamatmentes 600,000 korona államkölcsönt netn a nagyságos és tekintetes károsultaknak, de az ínség­ben élő szegény szőlőbirtokosoknak szánta. Ennélfogva sem okom, sem jogom a különben is Ínségben élő államtól kölcsönt felvenni. Butka, 1910. aug. 31. Tisztelettel Wiczmándy Ödön. Ez a levél sok mindenre megtanít minket. De főleg megtanít arra, hogy logyan kell egy jóizlésü, önzetlenül gondolkodó embernek eljárni akkor, amikor nincs rászorulva az Ínséges kölcsönre. Es ezt az iránt leginkább megszívlelhetné talán Meczner Gyula l'őispán ur és örök intő példa gyanánt rámába foglalva Íróasztalára íelyezhetné a levelet. Akkor aztán — ha mindig előtte állana ez a le­vél — talán nem kukuricázna többé. — Megnyílt FRIED VILMOS újonnan berendezett divatáruháza főutca 22. lol nagy raktáron vannak bel- és rülföldi ruha kelmék, selymek, vász­nak, csipkék és díszek nagy raktára. Menyasszonyi kelengyék, saját ké- szitméuyü paplanok. 2087/1910. vh. szám. Árverés hirdetmény. A sátoraljaújhelyi kir. járásbíróság 910. V. 1390/2. sz. kiküldő végzése 'olytán Kovács A éstsa53kor. 60 f. iö vetélésének és járulékainak behaj­tása végett 1910. évi szeptember hó 9-én délelőtt 12 órakor Sátoralja­újhelyben Kazinczy-utca 1. sz. alatt a végrehajtást szenvedő lakásáu el­árverezem azon 896 koronára be­csült ingókat, melyeket a budapesti 8—10 kér. kir. járásbíróság901. Sp. VI. 1030/8 sz. végrehajtást rendelő végzése folytán a 910 V. 1490/2 sz. vhajtási jkvben 1 —11 t. a, lefoglal­tam u. m. bútorokat képeket írógé­pet stb. Sátoraljaújhely, 1910. aug. 24 ón. Rosner Imre, bir. végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents