Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-02 / 52. szám

52. szám. (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 2. Haas Fülöp, Lipschitz Adolf, Kérész tesy Lajos, Kroó Gyula, Blumenfeld Jenő, Waller Aladár, Landesmann Miksa, dr. Róth József, Matolai Etele, Schiller Kálmán, Deutsch Adolf, Szedlák János, Grünbaum Simon, Widder Gyula, Reichard Armin, Schveiger Márkusz, dr. Chudovszky Móricz, dr. Mólnál János, Hericz Sándor, Képes Gyula, Alexander Vil­mos, dr. Haas Bertalan, dr. Kellner Soma, Haas Adolf, dr. Nyomárkay Ödön, Bluraenfeld Emánuel, Rose Salamon, Róth Mór, dr. Lichtenstein Jenő, Markovits Miksa, Fuchs Jenő, Réz Gyula, dr. Klein Károly Roth Bernáth, Zinner Henrik, Gócs Ignác, Grünberger Abrahám, Kovalcsik Já­nos és az elöljáróság tagjai közül : Pataky Miklós, Kiss Ödön, Schmied Lajos, Szőllősy Sándor, dr. Kellner Győző, Kérészy Gyula. A jégverés került először szóba napirend előtt. A polgármester tette szóvá azt a rettenetes pusztítást, amely a múlt heti jégverés alkalmával a Hegyal­ját érte. Jelentette, hogy a városi adóügyosztály a pusztítás nyomán megtett mindent, arai hatásköréhez tartozik, nevezetesen haladéktalanul foganatosította az adcleirásokat. Egy­ben indítványt tett a polgármester arra nézve, hogy a képviselőtestület sürgős javaslatot tegyen a kormány­nak és megyének a segélyakció azon­nali megindítása iránt. A képviselő- testület a polgármester jelentését tudomásul vette és előterjesztését magáévá tette. A Kossuth szobor. Amiről már régóta nem került szó sem a sajtóban, sem a képviselő­testületben, most ismét foglalkoztatta a városatyákat. A Kossuth-szobor ról esett szó. Matolai tette szóvá, hogy sem a Kossuth-szobor felállítá­sáról, sem az azzal egybekapcsolt napipiac áthelyezéséről mindeddig nem történt intézkedés és egyben megkérdezte a polgármestert, hogy mi lesz ezekkel a függő kérdésekké^ A polgármester — miután az ügyek raibenállásáról alaposan informálva nincsen — a legközelebbi gyűlésen ad felvilágosítást az interpellációra. Nem „tűrhetné“. Halász József a napirend dolgában kíván indítványt tenni. Indítványozza, hogy első tárgyként a város 1910. évi költségvetését vegyék elő, A polgármester kijelenti, hogy az 1910. évi költségvetés tárgyalását leveszi napirendről. A költségvetés ugyanis — habár május elején már munkába adták — még a mai napig sem készült el, a törvényes rendel­kezés értelmében pedig a költség- vetés csak akkor tárgyalható a kép­viselőtestület által, ha azt a közgyű­lés előtt legalább 8 nappal nyomta­tásban megküldik minden képviselő testületi tagnak. Halász József tagadja, hogy volna olyan törvény, mely a költségvetés tárgyalását akadályozná, kéri a kép­viselőtestület döntését arra, hogy vájjon kivánja-e a polgármester ál­láspontja dacára tárgyalni a költ­ségvetést. Schiller Kálmán felszólalása után, melyben a polgármester álláspoutjta osztja, újból a polgármester szólt, aki kijelentette, hogy nem teszi fel a Halász indítványát szavazásra, mert ha azt elfogadná a képviselő- testület törvénytelenséget követne el. Már pedig — úgymond — nem tűrhetem, hogy mig én e székben ülök, a képviselőtestület bármiféle törvénytelenséget kövessen el. Es ezzel aztán be is fejeződött az eléggé izgalmas vita, melyben — meg kell állapítanunk — ezúttal a polgármesternek volt igaza. Azonban azt nem tudjuk megérteni, hogy vajon miért tűrte az ő lemondásá­nak tárgyalása alkalmával elköve­tett törvénytelenséget ? Miért tűrte akkor, hogy a törvény világos meg­kerülésével, kijátszásával megakadá lyozzák a polgármesteri állás betöl­tését ? Ugye kérem csak azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze és igy a polgármesteri fizetés utáni vágy nagyobb volt a törvény­tiszteletnél ? Ujhely érdeke. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel dr. Grósz Dezső. A jégkár — úgymond — nagy pusztítást vitt végbe a Hegyalján, de különösen Ujhelyben. Ezt a csapást most fel kell használni a város fejlődése ér­dekében, hogy bizonyos előnyt biz­tosítsunk magunknak. Ez a város nem teheti ki magát az idő szeszé­lyeinek, kell, hogy a lakosságnak olyan foglalkozás is álljon rendel­kezésére, mely a jövőjét biztosítja. Ilyen a Terebesen felállítani szándé­kolt cukorgyár. A lapok már mint biztos tényt hozzák, hogy a cukor­gyárat, — mely 1500 munkásnak és nagyszámú tisztviselőnek ad kenye­ret — Terebesen állítják fel. Pedig ez a gyár Ujhelyt illetné elsősorban, mert Ujhelynek, mint megyeszék­helynek a fejlődése rendkívül fontos. Hogy pedig fejlődésben mennyire elősegítené egy ilyen gyár városun­kat, ezt fejtegetni is felesleges, mert 1500 munkás és ennek családjai jut­nának biztos keresethez és a községi terhekhez jeletékeny összeggel já­rulna a gyár hozzá. (Helyeslés.) De küzdenűnk kell a sárospataki járásbíróság felállítása ellen is. Ha felállítanák Sárospatakon a járosbi- róságot, egyik karunkat vágnák el, mert elveszítjük a sárospataki járás alsó vidékét teljesen. Már pedig — értesülése szerint — a járásbiróság felállítása nagyon komoly stádiumba lépett, ugyannyira, hogy nincs ve­szíteni való jidő, hanem akcióba kell lépni. (Felkiáltások: Választás előtt kellett volna ezt mondani.) A polgármester kijelenti, hogy maga részéről bár nagyon fontosnak tartja az ügyet, ez ülésben azt nem tár­gyalhatják, mert nem volt napirendre tűzve. Azonban, hogy az idő kárba ne vesszen és az akció még kellő időben meginduljon, kedd délutánra közgyűlést hiv össze e két tárgyban. Apróbb ügyek. Az 1909. évi gyámpénztári szám­adást 377680 kor. 97 fillér követe­léssel, 396073 kor. 33 fillér fedezet­tel és 18392 korona 30 fillér tartalék alappal helyesnek találták és felül­vizsgálat céljából a törvényhatóság­hoz felterjeszteni rendelték. Andorkó János igtatónak julius 1-től kezdődőleg 3 heti szabadságot engedélyeztek. Tudomásul vették a mérnök azon jelentését, hogy vízpazarlás van, amennyiben 7820 hl. több vizet fo­gyasztottak már az idén. mint tavaly, bs szó nélkül siklottak át a mérnök szavain akkor is, mikor azt mondta, hogy a város elérte már a fogyasz­tás maximumát. Ebből mintha ki- érezné az ember, hogy 7iem sokára a vizmü kibővítésére lesz szükség. De hát ki törődik nálunk ilyen aprósá­gokkal ? Tudomásul vették, hogy a város Kőrösmezőről 12 waggon jeget vett 7382 koronáért, melyből a kórház­nak átadtak 2J|2 waggont 484 koro­náért; a kereskedelmi minisztertől 10 waggon jeget kaptak 1637 kor. 50 fillérért és Dobsináról 5 waggon jeget vettek 1506 koronáért. Ezt az utóbbi 5 waggon jeget mindjárt el is adták Lipschitz Adolfnak állítólag 750 koronáért, tulejdonkép azonban 350 koronáért. Ezzel az ügygyei kü­lönben egy külön cikkben foglal­kozunk. A házi és gyárapénztári számadá­sok vizsgálatáról előterjesztett jelen­tést tudomásul vették és a törvény­hatósághoz felterjeszteni rendelték. Csatornázás ügye került ezután tárgyalásra, melyet a tanács némi raódositásással kér elfo­gadtatni. Az első felszólaló termé­szetesen Rose bácsi, aki — mint minden kiadással járó ügynél — ez­úttal is odakiálltotta a képviselőtes­tületnek : — A városnak nincs pénze és me­gint akarnak csatornázást. Sok a teher, nem kell csatorna. Csak pénzt kiadni. Azt nem mondják mibult Hát mibull Halász József hozzájárul a csator­názáshoz, ha megnevezik azt az ala­pot, amelyből a költségeket fedezni fogják. Azért akarta előbb a költ­ségvetést tárgyaltatni, mert ebből meg lehet állapítani a város teher­viselési képességét. A szabályrende­let úgy van megszerkesztve, hogy azt nem érti, ellenben azt már meg­állapította belőle, hogy az ingatlan tulajdonosokra nagy terheket ró. A vízvezeték jövedelméből pedig a csatornázás költségeinek csak egy csekély része lesz fedezhető. Indít­ványozza, hogy a csatornázási sza­bályrendeletet vegyék most le napi­rendről és csak az 1910. évi költség­vetés tárgy alása alkalmával tárgyalják A polgármester kijelenti, hogy a szabályrendelet nagyon is érthető. A költségvetésre nincs szükség, mert ez évben sem lesz nagyobb teher, mint a múltban. A csatornázás költ­ségeinek mikénti fedezése már meg van állapítva. E szerint a csarorná- zás évi 65000 koronás költségei a következőképen nyernének fedezetet: 10000 koronát az ingalantulajdono- sok viselnének. 20000 koronát a vízvezetéki jőve' delemből fedeznének. 35000 koronát csatornázási hozzá­járulásból fedeznének oly formán, hogy mindenki a vizdijának 20—25 százalékát fizeti hozzájárulás címén. Jelenek Adárn költségvetés nélkül nem meri megszavazni a szabály­rendeletet. Csatlakozik Halász indít­ványához. Schiller Kálmán indítványozza, hogy ne fogadják el a szabályrendeletet ezúttal és csak akkor vegyék tár­gyalás alá azt, ha a tanács a csator­názás részletes terveit és költségve­tését is előterjeszti. Csatornázás mellett. Ezután dr. Chudovszky Mór szólalt fel és ez a felszólalás magán viselte a hozzáértésnek minden jelét. A leg­nagyobb részletességgel tárgyalta a csatornázás kérdését és bizonyította annak szükségességét különösen köz­egészségügyi okokból. Majd eléggé kemény szavakkal oktatta ki a kép­viselőtestületet, amiért minden ké­szültség, a tárgyak alapos ösmerete nélkül járnak a gyűlésre és vesznek részt a tárgyalásokban. Az elhang­zott beszédek mind csak olyan lég­ből kapott állítások, melyeket csak a tárgy alapos ösmerete nélkül lehet elmondani. Terveket kérnek és költ­ségvetést. Hiszen mindkettő meg­van. Tudják már, hogy merre fekte­tik le a csatornákat, tudják meny­nyibe kerül és a szabályrendelet megállapitj.i, hogy ez az összeg mi­kép lesz fedezendő. Mindenki tud­hatja már, hogy mennyit kell fizet­nie, mert tudja, hogy milyen nagy a telke és ennek minden |~|-öle után 1 fillért fizet. Ehhez aztán hozzászá­mítja a vizdijának a 25 százalékát és kész a számítás. De lehet állam­segélyt is kérni, arait most valószí­nűleg — az elemi csapásokra való tekintettel — meg adnak. Arra azon­ban figyelmeztet mindenkit, hogy ha bele nem tekintett az iratokba, nem ösmeri az ügyet, akkor ne szó­laljon fel a tárgyalás folyamán. In­dítványozza, hogy tekintettel a köz­egészségügyi állapotokra, szavazzák meg a szabályrendeletet. A mérnök ösmerteti aztán az előz­ményeket, a terveket és az időköz­ben szükségessé vált módosításokat. Az építés belekerül 950000 koronába, semmivel sem többe. De ha nem hisznek neki, ne szavazzák meg a szabályrendeletet, de tegyék legalább lehetővé az előmunkálatok elvégzé­sét és az erre szükséges segéderőt bocsássák rendelkezésére. Szüksége van 3 hónapra egy mérnökre, akinek 12 kor. napidij volna fizetendő. Egy kis támadás is történt. Halász József támadta meg a tanácsot olyasmivel, ami sú­lyos fegyelmi vétséget képez. A pol­gármester és mérnök azt állították az egész tárgyalás folyamán, hogy a csatornázás évi költségeihez a víz­vezetéki jövedelemből is adnak majd óvenkint 20000 koronát. Ezzel szem­ben Halász József kijelentette, hogy a vízvezetéknél nincs semmi jövede­lem és a múlt évben kimutatott 5000 kor. is csak látszólagos. Halász tehát a 'képviselőtestület félrevezetésével vádolta meg a tanácsot. Most csak az a kérdés, kinek van igaza? En­nek a végére kell járni. Határozat Még Widder Gyula, dr. Kellner Soma és Schiller Kálmán szólották a tárgyhoz röviden és azután elha­tározták, hogy a szabályrendeletet csak a csatornázás részletes tervei­nek és költségvetésének a beterjesz­tése után tárgyalja, egyben a szük­ségessé válandó költségekre 2500 koronát szavaztak meg. Vége A Batthyány és Bajza-utcák össze­köttetése végett szükségessé válandó kisajátítási eljárás előkészítésére fel­hatalmazták a tanácsot. Az ideiglenes csatornázási enge­dély tárgyában kelt II. fokú határo­zatot tudomásul vette. A küzigazga ási bíróság megsem­misítette Kottán György III, és Gutt- 77ia7in Armin I. kerületbeli mandátu­mát. Helyükbe behívták a képviselő- testületbe dr. Nagy Arthur III. és Radó Ödön I. kerületbeli póttagokat. A Gathy Géza halálával megürese­dett hely te behívták Tóbiás Gyula I. kerületi póttagot. Gáthy Géza családja részére 166 kor. könyöradományt szavazott meg a képviselőtestület, kimondván egy­ben, hogy további segélyt nem ad. Az ülés d. u. 6 órakor ért véget. Meghívó. A sátoraljaújhelyi függetlenségi kör 1910. évi julius hó lo-én d. u. j órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart. Kérem a kör tagjait, hogy teljes számban szí­veskedjenek megjelenni. A közgyűlés tárgyai: 1. 1909. évi zártszámadás és 1910. évi költségvetés. 2. Titkári jelentés az 1909. évről, 3. Esetleges indítványok. Hazafias tisztelettel Sátoraljaújhely, 1910. julius 2 án. Kincsesy Péter elnök. A Nagyszebeni Földhitelintézet törlesztéses kölcsönt nyújt házakra és földbirtokokra. Bővebb felvilágositás Dr. BURGER JAKAB sátoraljaújhelyi ügyvéd urnái kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents