Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-07-02 / 52. szám
52. szám. (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 2. Haas Fülöp, Lipschitz Adolf, Kérész tesy Lajos, Kroó Gyula, Blumenfeld Jenő, Waller Aladár, Landesmann Miksa, dr. Róth József, Matolai Etele, Schiller Kálmán, Deutsch Adolf, Szedlák János, Grünbaum Simon, Widder Gyula, Reichard Armin, Schveiger Márkusz, dr. Chudovszky Móricz, dr. Mólnál János, Hericz Sándor, Képes Gyula, Alexander Vilmos, dr. Haas Bertalan, dr. Kellner Soma, Haas Adolf, dr. Nyomárkay Ödön, Bluraenfeld Emánuel, Rose Salamon, Róth Mór, dr. Lichtenstein Jenő, Markovits Miksa, Fuchs Jenő, Réz Gyula, dr. Klein Károly Roth Bernáth, Zinner Henrik, Gócs Ignác, Grünberger Abrahám, Kovalcsik János és az elöljáróság tagjai közül : Pataky Miklós, Kiss Ödön, Schmied Lajos, Szőllősy Sándor, dr. Kellner Győző, Kérészy Gyula. A jégverés került először szóba napirend előtt. A polgármester tette szóvá azt a rettenetes pusztítást, amely a múlt heti jégverés alkalmával a Hegyalját érte. Jelentette, hogy a városi adóügyosztály a pusztítás nyomán megtett mindent, arai hatásköréhez tartozik, nevezetesen haladéktalanul foganatosította az adcleirásokat. Egyben indítványt tett a polgármester arra nézve, hogy a képviselőtestület sürgős javaslatot tegyen a kormánynak és megyének a segélyakció azonnali megindítása iránt. A képviselő- testület a polgármester jelentését tudomásul vette és előterjesztését magáévá tette. A Kossuth szobor. Amiről már régóta nem került szó sem a sajtóban, sem a képviselőtestületben, most ismét foglalkoztatta a városatyákat. A Kossuth-szobor ról esett szó. Matolai tette szóvá, hogy sem a Kossuth-szobor felállításáról, sem az azzal egybekapcsolt napipiac áthelyezéséről mindeddig nem történt intézkedés és egyben megkérdezte a polgármestert, hogy mi lesz ezekkel a függő kérdésekké^ A polgármester — miután az ügyek raibenállásáról alaposan informálva nincsen — a legközelebbi gyűlésen ad felvilágosítást az interpellációra. Nem „tűrhetné“. Halász József a napirend dolgában kíván indítványt tenni. Indítványozza, hogy első tárgyként a város 1910. évi költségvetését vegyék elő, A polgármester kijelenti, hogy az 1910. évi költségvetés tárgyalását leveszi napirendről. A költségvetés ugyanis — habár május elején már munkába adták — még a mai napig sem készült el, a törvényes rendelkezés értelmében pedig a költség- vetés csak akkor tárgyalható a képviselőtestület által, ha azt a közgyűlés előtt legalább 8 nappal nyomtatásban megküldik minden képviselő testületi tagnak. Halász József tagadja, hogy volna olyan törvény, mely a költségvetés tárgyalását akadályozná, kéri a képviselőtestület döntését arra, hogy vájjon kivánja-e a polgármester álláspontja dacára tárgyalni a költségvetést. Schiller Kálmán felszólalása után, melyben a polgármester álláspoutjta osztja, újból a polgármester szólt, aki kijelentette, hogy nem teszi fel a Halász indítványát szavazásra, mert ha azt elfogadná a képviselő- testület törvénytelenséget követne el. Már pedig — úgymond — nem tűrhetem, hogy mig én e székben ülök, a képviselőtestület bármiféle törvénytelenséget kövessen el. Es ezzel aztán be is fejeződött az eléggé izgalmas vita, melyben — meg kell állapítanunk — ezúttal a polgármesternek volt igaza. Azonban azt nem tudjuk megérteni, hogy vajon miért tűrte az ő lemondásának tárgyalása alkalmával elkövetett törvénytelenséget ? Miért tűrte akkor, hogy a törvény világos megkerülésével, kijátszásával megakadá lyozzák a polgármesteri állás betöltését ? Ugye kérem csak azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze és igy a polgármesteri fizetés utáni vágy nagyobb volt a törvénytiszteletnél ? Ujhely érdeke. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel dr. Grósz Dezső. A jégkár — úgymond — nagy pusztítást vitt végbe a Hegyalján, de különösen Ujhelyben. Ezt a csapást most fel kell használni a város fejlődése érdekében, hogy bizonyos előnyt biztosítsunk magunknak. Ez a város nem teheti ki magát az idő szeszélyeinek, kell, hogy a lakosságnak olyan foglalkozás is álljon rendelkezésére, mely a jövőjét biztosítja. Ilyen a Terebesen felállítani szándékolt cukorgyár. A lapok már mint biztos tényt hozzák, hogy a cukorgyárat, — mely 1500 munkásnak és nagyszámú tisztviselőnek ad kenyeret — Terebesen állítják fel. Pedig ez a gyár Ujhelyt illetné elsősorban, mert Ujhelynek, mint megyeszékhelynek a fejlődése rendkívül fontos. Hogy pedig fejlődésben mennyire elősegítené egy ilyen gyár városunkat, ezt fejtegetni is felesleges, mert 1500 munkás és ennek családjai jutnának biztos keresethez és a községi terhekhez jeletékeny összeggel járulna a gyár hozzá. (Helyeslés.) De küzdenűnk kell a sárospataki járásbíróság felállítása ellen is. Ha felállítanák Sárospatakon a járosbi- róságot, egyik karunkat vágnák el, mert elveszítjük a sárospataki járás alsó vidékét teljesen. Már pedig — értesülése szerint — a járásbiróság felállítása nagyon komoly stádiumba lépett, ugyannyira, hogy nincs veszíteni való jidő, hanem akcióba kell lépni. (Felkiáltások: Választás előtt kellett volna ezt mondani.) A polgármester kijelenti, hogy maga részéről bár nagyon fontosnak tartja az ügyet, ez ülésben azt nem tárgyalhatják, mert nem volt napirendre tűzve. Azonban, hogy az idő kárba ne vesszen és az akció még kellő időben meginduljon, kedd délutánra közgyűlést hiv össze e két tárgyban. Apróbb ügyek. Az 1909. évi gyámpénztári számadást 377680 kor. 97 fillér követeléssel, 396073 kor. 33 fillér fedezettel és 18392 korona 30 fillér tartalék alappal helyesnek találták és felülvizsgálat céljából a törvényhatósághoz felterjeszteni rendelték. Andorkó János igtatónak julius 1-től kezdődőleg 3 heti szabadságot engedélyeztek. Tudomásul vették a mérnök azon jelentését, hogy vízpazarlás van, amennyiben 7820 hl. több vizet fogyasztottak már az idén. mint tavaly, bs szó nélkül siklottak át a mérnök szavain akkor is, mikor azt mondta, hogy a város elérte már a fogyasztás maximumát. Ebből mintha ki- érezné az ember, hogy 7iem sokára a vizmü kibővítésére lesz szükség. De hát ki törődik nálunk ilyen apróságokkal ? Tudomásul vették, hogy a város Kőrösmezőről 12 waggon jeget vett 7382 koronáért, melyből a kórháznak átadtak 2J|2 waggont 484 koronáért; a kereskedelmi minisztertől 10 waggon jeget kaptak 1637 kor. 50 fillérért és Dobsináról 5 waggon jeget vettek 1506 koronáért. Ezt az utóbbi 5 waggon jeget mindjárt el is adták Lipschitz Adolfnak állítólag 750 koronáért, tulejdonkép azonban 350 koronáért. Ezzel az ügygyei különben egy külön cikkben foglalkozunk. A házi és gyárapénztári számadások vizsgálatáról előterjesztett jelentést tudomásul vették és a törvényhatósághoz felterjeszteni rendelték. Csatornázás ügye került ezután tárgyalásra, melyet a tanács némi raódositásással kér elfogadtatni. Az első felszólaló természetesen Rose bácsi, aki — mint minden kiadással járó ügynél — ezúttal is odakiálltotta a képviselőtestületnek : — A városnak nincs pénze és megint akarnak csatornázást. Sok a teher, nem kell csatorna. Csak pénzt kiadni. Azt nem mondják mibult Hát mibull Halász József hozzájárul a csatornázáshoz, ha megnevezik azt az alapot, amelyből a költségeket fedezni fogják. Azért akarta előbb a költségvetést tárgyaltatni, mert ebből meg lehet állapítani a város teherviselési képességét. A szabályrendelet úgy van megszerkesztve, hogy azt nem érti, ellenben azt már megállapította belőle, hogy az ingatlan tulajdonosokra nagy terheket ró. A vízvezeték jövedelméből pedig a csatornázás költségeinek csak egy csekély része lesz fedezhető. Indítványozza, hogy a csatornázási szabályrendeletet vegyék most le napirendről és csak az 1910. évi költségvetés tárgy alása alkalmával tárgyalják A polgármester kijelenti, hogy a szabályrendelet nagyon is érthető. A költségvetésre nincs szükség, mert ez évben sem lesz nagyobb teher, mint a múltban. A csatornázás költségeinek mikénti fedezése már meg van állapítva. E szerint a csarorná- zás évi 65000 koronás költségei a következőképen nyernének fedezetet: 10000 koronát az ingalantulajdono- sok viselnének. 20000 koronát a vízvezetéki jőve' delemből fedeznének. 35000 koronát csatornázási hozzájárulásból fedeznének oly formán, hogy mindenki a vizdijának 20—25 százalékát fizeti hozzájárulás címén. Jelenek Adárn költségvetés nélkül nem meri megszavazni a szabályrendeletet. Csatlakozik Halász indítványához. Schiller Kálmán indítványozza, hogy ne fogadják el a szabályrendeletet ezúttal és csak akkor vegyék tárgyalás alá azt, ha a tanács a csatornázás részletes terveit és költségvetését is előterjeszti. Csatornázás mellett. Ezután dr. Chudovszky Mór szólalt fel és ez a felszólalás magán viselte a hozzáértésnek minden jelét. A legnagyobb részletességgel tárgyalta a csatornázás kérdését és bizonyította annak szükségességét különösen közegészségügyi okokból. Majd eléggé kemény szavakkal oktatta ki a képviselőtestületet, amiért minden készültség, a tárgyak alapos ösmerete nélkül járnak a gyűlésre és vesznek részt a tárgyalásokban. Az elhangzott beszédek mind csak olyan légből kapott állítások, melyeket csak a tárgy alapos ösmerete nélkül lehet elmondani. Terveket kérnek és költségvetést. Hiszen mindkettő megvan. Tudják már, hogy merre fektetik le a csatornákat, tudják menynyibe kerül és a szabályrendelet megállapitj.i, hogy ez az összeg mikép lesz fedezendő. Mindenki tudhatja már, hogy mennyit kell fizetnie, mert tudja, hogy milyen nagy a telke és ennek minden |~|-öle után 1 fillért fizet. Ehhez aztán hozzászámítja a vizdijának a 25 százalékát és kész a számítás. De lehet államsegélyt is kérni, arait most valószínűleg — az elemi csapásokra való tekintettel — meg adnak. Arra azonban figyelmeztet mindenkit, hogy ha bele nem tekintett az iratokba, nem ösmeri az ügyet, akkor ne szólaljon fel a tárgyalás folyamán. Indítványozza, hogy tekintettel a közegészségügyi állapotokra, szavazzák meg a szabályrendeletet. A mérnök ösmerteti aztán az előzményeket, a terveket és az időközben szükségessé vált módosításokat. Az építés belekerül 950000 koronába, semmivel sem többe. De ha nem hisznek neki, ne szavazzák meg a szabályrendeletet, de tegyék legalább lehetővé az előmunkálatok elvégzését és az erre szükséges segéderőt bocsássák rendelkezésére. Szüksége van 3 hónapra egy mérnökre, akinek 12 kor. napidij volna fizetendő. Egy kis támadás is történt. Halász József támadta meg a tanácsot olyasmivel, ami súlyos fegyelmi vétséget képez. A polgármester és mérnök azt állították az egész tárgyalás folyamán, hogy a csatornázás évi költségeihez a vízvezetéki jövedelemből is adnak majd óvenkint 20000 koronát. Ezzel szemben Halász József kijelentette, hogy a vízvezetéknél nincs semmi jövedelem és a múlt évben kimutatott 5000 kor. is csak látszólagos. Halász tehát a 'képviselőtestület félrevezetésével vádolta meg a tanácsot. Most csak az a kérdés, kinek van igaza? Ennek a végére kell járni. Határozat Még Widder Gyula, dr. Kellner Soma és Schiller Kálmán szólották a tárgyhoz röviden és azután elhatározták, hogy a szabályrendeletet csak a csatornázás részletes terveinek és költségvetésének a beterjesztése után tárgyalja, egyben a szükségessé válandó költségekre 2500 koronát szavaztak meg. Vége A Batthyány és Bajza-utcák összeköttetése végett szükségessé válandó kisajátítási eljárás előkészítésére felhatalmazták a tanácsot. Az ideiglenes csatornázási engedély tárgyában kelt II. fokú határozatot tudomásul vette. A küzigazga ási bíróság megsemmisítette Kottán György III, és Gutt- 77ia7in Armin I. kerületbeli mandátumát. Helyükbe behívták a képviselő- testületbe dr. Nagy Arthur III. és Radó Ödön I. kerületbeli póttagokat. A Gathy Géza halálával megüresedett hely te behívták Tóbiás Gyula I. kerületi póttagot. Gáthy Géza családja részére 166 kor. könyöradományt szavazott meg a képviselőtestület, kimondván egyben, hogy további segélyt nem ad. Az ülés d. u. 6 órakor ért véget. Meghívó. A sátoraljaújhelyi függetlenségi kör 1910. évi julius hó lo-én d. u. j órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart. Kérem a kör tagjait, hogy teljes számban szíveskedjenek megjelenni. A közgyűlés tárgyai: 1. 1909. évi zártszámadás és 1910. évi költségvetés. 2. Titkári jelentés az 1909. évről, 3. Esetleges indítványok. Hazafias tisztelettel Sátoraljaújhely, 1910. julius 2 án. Kincsesy Péter elnök. A Nagyszebeni Földhitelintézet törlesztéses kölcsönt nyújt házakra és földbirtokokra. Bővebb felvilágositás Dr. BURGER JAKAB sátoraljaújhelyi ügyvéd urnái kapható.