Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-01-12 / 4. szám

4. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, január 12. mellett szilárdan meg nem álltak. Ha javaslatukra azt mondták Bécsben, hogy nem fogadják el, nem az volt a válasz, hogy mi pedig ragaszkodunk hozzá s ha nem tetszik, megyünk, hanem rögtön vittek egy más, olcsóbb javaslatot, hogy tán igy el mél- tóztatik togadni. így voltak a kartelbankkal, igy a válság meg­oldására előterjesztett százféle propoziciójukkal. Csak egyszer láttuk volna, hogy megállnak szilárdan az álláspont juk mellett; csak egyszer láttuk volna, hogy erővel, elszántsággal képviselik Bécsben a nemzet ér­dekét, akaratát! De örökös hát­rálás, folytonos puha engedékeny­ség: csuda-e, hogy a nemzet en­nek láttára elkeseredett ? Bizony sokat mulasztottak, so­kat hibáztak! Rettenetes hely­zetbe juttatták az országot. De bennem még mindig él a hit, hogy mindent jóvá lehet tenni a nemzet szilárd kitartásával és akaraterejével, amelylyel igaz ügyünket győzelemre fogjuk jut tatni. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Zemplénvármegye közigazgazga- tási bizottsága január havi ülését hétfőn, f. hó 10-én d. e. 9 órakor tartotta meg. A gyűlésen valami fontosabb esemény nem igen for­dult elő. Érdekességet a gyűlésnek csupán egyes szakelőadóknak egész évi munkásságukról tett jelentései kölcsönöztek, melyek azonban szin­tén nem tartalmaztak egyebet a szá­raz számok felsorolásánál. Legérde­kesebb a kir. ügyész jelentése volt, mely a fogház lefolyt évi munkás ságát Ö3mertette és amelyből újból kitűnt az a páratlanul nagy szorga­lom, mellyel Schveitzer János kir. íogházfelügyelő teljesiti köte­lességét. Különösen a szőlőmunkála­tok körül elért eredmény az, mely örömmel töltött el mindenkit és a bizottság is örömének adott kifeje zést akkor, amikor jegyzőkönyvben fejezte ki elösmerését E i s e r t h István kir, főügyészi helyettesnek és Schweitzer János fogházfel­ügyelőnek. Még Eisern an n Oszkár pénz­ügyigazgatónak szavazott bizalmat újból a bizottság a „sajtó táraadá saival“ szemben Eiserth István kir. főügyészi helyettes indítványára. Ez a bizalom azonban talán mégis fe­lesleges, mert hiszen a pénzügyigaz­gató ur ezt a bizalmat már egyszer megkapta, most pedig igazán nem volt ok a sajtóval szemben védel­mébe venni senkinek a pénzügyigaz­gató urat, mert jó ideje senki sem támadta, sőt utóbbi időben a helyi sajtó egyhangúlag elismerte nem egy ügyben érdemeit. A gyűlésről a következőkben adunk részletesen számot: Megnyitás. Meczner Gyula főispán, mikor elfoglalta az elnöki széket, hálás köszönetét mondott a bizottságnak újévkor kifejezett szerencsekivana- taikért és kérte a bizottság tagjai­nak további támogatását. Ezután el­rendelte az albizottságok választását és a szavazatok összeszedésével meg­bízta Nagy Barna bizottsági tagot és B e rn á t h Aladár tb. főjegyzőt. Alispán jelentése. Mig a szavazás folyt addig az alispán jelentését terjesztette elő Thuránszky László főjegyző. A jelentés személyi ügyek (kinevezés, szabadságolás stb.) bejelentésével kez­dődött. A vármegye területén elő­fordult bűntettekről és vétségekről ez alkalommal nem terjesztett elő jelentést az alispán, mert a IV. sz. csendőrkerületi parancsnokság jelen­tése még be nem érkezett. Ujhely­ben lopás büntette 9, lopás vétsége 15, egyéb bűneset, vagy vétség 12, baleset 14 esetben fordult elő, ki toloncoltak 27 egyént. Sárospatak kérelmezte a helyi közrendészetnek csendőrségre való átruházását. A bizottság a község kérelmét soron kívül pártolólag ter­jesztette fel. Tüzeset 12 esetben for­dult elő a megyében, melyek közül a legnagyobb a homonnai vasúti állomáson volt, ahol a kár 39000 korona. Kivándorlás. Amerikába kivándorolt december hó folyamán 511, visszatéri 65 egyén. Útlevél iránti kérelem 176 darab ér­kezett be, kiállíttatott 168 drb. Je­lenti az alispán, hogy mivel az ut- levélnélkü'i kivándorlás mind na­gyobb mérveket ölt, újabb tárgya­lást folytatott december 23 án a csendőrség szaporítása végett, de a tárgyalásnak kevés eredménye volt, mert 9 uj őrs felállítását megtagad­ták és csupán a meglévő őrsök meg­erősítését tudta kieszközölni. Sztrop- kón azonban 2 tiszt és 4 határrend­őrrel uj határrendőrségi kirendeltség lesz április 1 -tői kezdődően. Az 1910. évi fősorozás előmunká­latai a járásokban folyamatban van­nak s a működési tervezetet most készítik. A homonnai utóállitáson 17 hadköteles közül 9, Ujhelyben 2 had­köteles közül 2 egyént soroztak be. Választások, A választások eredményét hirdet­ték ki ezután mely a következő: Beválasztattak a fegyelmi választ mányba: Rendes tagokul: gr. Mailáth József, dr. Molnár Béla, póttag : gr, Széchényi Ernő. Az állami közegek közül : Rendes tagokul : Eisemann Oszkár, Beregszászy István, pótta­gul : Hönsch Dezső. Az erdőügyi al­bizottságba. Elnökül: báró Senuyey Miklós; alelnökül : Matolai Etele; tag: dr. Molnár Béla. A vármegyei pót- és útadó ügyekben felszólamlö küldöttségbe : Matolai Etele, gróf Szé­chényi Ernő, báró Sennyey Miklós, Fejes István. A gyámügyi felebbviteli küldöttségbe-. Rendes tagokul: Fejes István, Nemthy József: póttagul: Matolai Etele. A másodfokú erdei ki­hág ási bíróságba: Rendes tagokul : Fejes István, gróf Széchényi Ernő, Matolai Etele, gróf Maiiáth József; szakértőkul: Bárczy Balázs, Meny- hárd Lajos, Malonyay Ferenc, Pet- rassovits János. Jegyzők referádái. Tudomásul vették a pénzügymi­niszternek a szőlőfelujitási kölcsön- hátrálékok behajtása tárgyában ér kezett leiratát, melyben értesíti a vármegyét, hogy a már adott ked­vezménynél többet nem adhat. Kiss Ödön sátoraljaújhelyi anya­könyvvezető lemondása folytán a bizottság ez állásra Farkas Andor árv. ülnök kinevezését javasolja. 26 kivételes nősülési engedély ér­kezett be, valamennyit pártolólag terjesztették a honvédelmi minisz terhez. Kir. ügyész. A kir. ügyész jelentése szerint a rablétszám 419, ebből elitéit 400, felebbezés alatt álló 2, vizsgálati fogoly 17. Egész év alatt legnagyobb volt a rablétszám december 15 én 482, legkisebb májusban 350. A ra­bok 30 százaléka magyar volt, de az idegenajkuak nagy része is elsa­játította itta magyar nyelvet. Pár­viadalért 1909. év folyamán elitéltek 14-et. Feltételes szabadságra bocsá­tottak 28-at, királyi kegyelmet ka­pott 3, megszökött 7, fegyelmi fe­nyítéket alkalmaztak 50 esetben. Szőlőmunkákért befolyt 20874 kor. 24 fillér, ebből a rabok keresménye 11823 kor. 08 fillér. Az őrszemélyzet létszáma 4 őrmester és 72 fogházőr. A jelentés végén a főügyész emlí­tést tesz azokról az érdemekről, amelyeket a szőlőmunkáltatással Schveitzer János fogházfel­ügyelő érdemelt ki. — A bizottság úgy a kir. főügyészi helyettesnek, mint a fogházfelügyelőnek jegyző- könyvi elösmerést szavazott. Pénzügyigazgató Az elmúlt hó folyamán befolyt egyenes állámi adóban 294123 kor.; haddijban 13052 kor. 61 fillér; bé­lyegilletékben 17428 kor. 28 fillér; sójóvedékben 8172 kor. 28 fillér; fo gyasztási adóban 794364 kor, 65 fil­lér; jogdijban 194747 kor. 28 fillér; dohányjövedekben 52372 kor. 28 fiilér. Fizetési halasztást 16, időleges ház­adómentességet 20 esetben adtak. Jelenti a pénzügy igazgató, hogy a közadók és kincstári jövedékek be­hajtását az ex-lex miatt beszüntette. Bizalom, Bejelenti továbbá a pónzügyigaz- gató, hogy a pénzügyminiszter jó­váhagyta azt az intézkedését, hogy az újhelyi 84 korlátlan italmérési engedélyt 40-re apassza olyformán, hogy a rendőrkapitány és a pénz­ügyőrség meghallgatásával azok en gedélyét vonja meg fokozatosan, akiknek személye és működése ellen kifogás merül fel. A bizottság tudomásul vette a je­lentést és Eiserth István kir. fő­ügyészi helyettes javaslatára bizal mat szavaztak a pénzügyigazgató nak a „sajtó indokolatlan támadásai­val szemben". A többi előadók jelentései érdek­telenek és igy azokról részletesen nem számolunk be. A gyűlés déli 12 órakor ért véget. A mi parlamentünkből. II— A város rendkívüli közgyűlése. — Rövid leíolyásu gyűlése volt hétfőn a város képviselőtestületé­nek. Néhány tárgy volt csupán napirendre tűzve és ezek is — úgyszólván kivétel nélkül — szür­kék, érdektelenek voltak. Egy volt csupán, ami némi érdekes­séget kölcsönzött a közgyűlésnek, — és valószínűleg ez vonzotta a képviselőtestület tagjait a gyű­lésre — hogy most ült először az elnöki székben az uj polgár­mester: dr. Reichard Salamon. Az elnöki széket egy rövid kis beszéddel foglalta el, a melyben a képviselőtestület tag­jait a város érdekében való bé­kés együttmunkálkodásra hívta fel. Es a képviselőtestület tagjai éljeneztek ennek a felszólalásnak a nyomán, sőt oly lelkesen tün­tettek, hogy ha valaki — aki nem ösmeri a képviselütestület beléletét — látta volna, szentül hitte vón, hogy abban a teremben mindenki epekedik a város érde­keiért való békés munkásságra. Pedig hát nem volt ez az egész tüntetés egyéb üres szemfény­vesztésnél, mert ha a nemrég történtekre visszaemlékezünk, bi zony egész más kilátásokkal kell, hogy nézzünk ennek a testület­nek a munkásságához. Az agent provocateurok száma megszaporodott a képviselőtostü- letben és ezek az emberek ke­resni fogják ezután is — mint keresték legtóbb egynéhányszor — a botrányt, amikor ők vihetik majd a szót a tanácsteremben. Mi ilyen kilátásokkal nézünk a képviselőtestület működése elé. Reichard Salamon azonban még rózsaszínűnek látja a helyzetet. Vajha adná a magyarok istene — és ennek mi örülnénk a leg­jobban — hogy neki legyen igaza. A gyűlésről egyébként az aláb­biakban számolunk be részletesen ; Megnyitás. Dr. Reichard Salamon polgár- mester röviddel a kitűzött idő után foglalta el az elnöki széket. A gyű­lést rövid beszéddel nyitotta meg. Mikor először foglalja el — úgy­mond — az elnöki széket, nem mu­laszthatja el, hogy rövid néhány szóval ne forduljon a képviselőtes­tület tagjaihoz. Hiszi, hogy a ta­nácskozó teremben egyedül a város érdeke fog szeme előtt lebegni mind­azoknak, akiket a város közönsége sorsának az intézésével bízott meg. Hiszi, hogy a képviselőtestület tag­jai a tanácskozások alkalmával töre­kedni fognak a békés együttműkö­désre és működésűkben nem az el­lenszenv, hanem az egymás iránti kölcsönös tisztelet és szeretet fogja őket vezetni, miáltal könnyitenek az ő terhes feladatán is, melyet kü­lönben is az elmondottak reményé­ben vállalt magára A jelenvoltak. A gyűlés iránt eleinte nem mu­tatkozott ugyan még nagyobb ér­deklődés, de mikorra a polgármes­ter elnöki megnyitóját elmondotta, már szép számban voltak együtt a képviselőtestület tagjai. Ekkor már ott voltak a képviselőtestület tagjai közül: Halász József, Némethy Ber­talan, Zinner Henrik, Waller Aladár, Isépy István, Gecsei Jenő, dr. Szé- keyl Albert. Schveiger Márkusz, dr. Horváth József, Widder Gyula, dr. Klein Károly, Gáthy Géza, dr. Kell­ner Soma, Alexander Vilmos, Schvei­ger Ignác, Barna Dezső, Zombory János, Roth Bernáth, Hericz Sándor, Réz Gyula, Reichard Armin, Blu­menfeld Emánuel, Roth Mór, Szed- lák János, Szőllősy Arthur, Orosz Mihály, Lefkovics Jakab, Keresztesy Lajos, Reichard Lajos, dr. Hornyay Béla, Sebőn Sándor, dr. Erényi Manó. Róz Adolf és az elöljáróság tagjai közül: Farkas Andor, Kiss Ödön, Pataky Miklós, Schmied La­jos, dr. Kellner Győző, dr. Szepesi Arnold. Részvét. Bejelentette a polgármester, hogy súlyos veszteség érte a várost, amennyiben egyik díszpolgára, Jus­tus Gyula, alattyáni plébános meg­halt. Kegyeletes szavakkal vázolta az elhunytnak érdemeit és azt a rengeteg jóságot, melyet szülővárosa, Ujhely iránt tanúsított jótékony ado­mányaival. Bejelentette, hogy s, vá­rost a temetésen Farkas Andor h. polgármester és Schmied La­jos rendőrkapitány képviselték és a város nevében j^oszorut helyeztek a ravatalra. A képviselőtestület jóvá­hagyólag tudomásul vette a tanács intézkedését és elhatározta — ugyan­csak a polgármester indítványára — hogy az elhunyt díszpolgár elhunyta feletti fájdalmának jegyzőkönyvben ad kifejezést és erről az alattyáni plébániát, az egri főkáptalant és az elhunyt rokonait jegyzőkönyvi ki­vonattal értesíti. Polgármesteri hivatal átadása. A polgármester bejelentette, hogy hivatalát neki még a mai napig át nem adták. Kérte,, hogy a képvise­lőtestület ez irányban intézkedjék és a hivatal átadására egy üt tag­ból álló bizottságot küldjön ki, A képviselőtestület a hivatal áradását elrendelte és az az átadással Zin­ner Henrik elnöklete alatt Isépy István, H e r i c Sándor, Némethy Bertalan és Horváth József ta­gokból álló bizottságot bízta meg. Állami adók törlése. Gecsei Jenő adójegyző bejelen­tette, hogy az adóügyosztály össze­állította a behajthatatlanná vált ál­lami adók jegyzékét, azt a tanács átvizsgálta és törlés céljából a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents