Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-02-02 / 10. szám
Tizenharmadik évfolyam. 10. szám._______________Sátoraljaújhely, 1910. Kedd, február 1. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Köziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közüln Az uj miniszterelnök programmja. Irta : Matolai Etele. II. A mi most következik, az igazán olyan általános szólásmódok csoportja, amiből vagy mindenki azt értheti a mi neki tetszik vagy senki se ért semmit. > Szilárd meggyőződésem szerint — mondja — azok a súlyos rázkódtatások, melyek az utolsó évtized alatt állami életünket ér ték, túlnyomó részben onnan származnak, hogy állami intézményeink reformjai nem tartottak lépést nemzetünk ujabbkori tár sadalmiés gazdasági fejlődésével. € Ugyan kérem, hát mik azok a rázkódtatások? Az, hogy nem teljesül a nemzet kívánsága — közgazdasági téren sem ? Ez nem rázkódtatás, de tespedés! Hiszen épen önök ijesztgetnek minket megrázkódtatással oly esetre, ha kívánságunk teljesülne. Es mik azok az állami intézményeink reformjai} Micsoda reformok létesültek az utolsó évtized alatti Vagy — ha van értelme e szakasznak, akkor nekünk ad igazat, mert intézményeink általunk kiváift reformja, gazdasági önállóság — bank és vámterület — létre nem jött. Tehát ez is rázkódtatás, mert közintézményeink nem tartottak lépést szükségleteinkkel. Hát az egyensúlyt nemzeti szükségleteink és intézményeink között mi által látja megzavartnak a miniszterelnök ur ? és mi által gondolja helyre állíthatni ? ? Kezdjük sejteni a következő szakaszban, a hol azt mondja, hogy a ki kormányt vállal „teljes erejét és minden tehetségét belügyi intézményeink alapos újjászervezésére szentelje.“ Sejtjük ebben a miniszteri omnipotentiát Váratlanul azonban itt a választói jog reformját teszi első helyre és nem tagadhatjuk, hogy amennyiben ezt az általános választói jog alapján olyképen véli megoldandónak, hogy „ez a magyar államjelleget ezeréves történelmünknek továbbra is fen- tartsa és biztosítsa.“ No hát a nagy programm e pontja ellen csakugyan nincs kifogásunk, sőt azt szívesen elfogadjuk. A részleteknél majd . . vederemo ! Fentebb érintett rossz sejtelmünk fokozódik, midőn azt olvassuk: »Feladatunkat fogja képezni közigazgatásunknak a fej lettebb igényekhez mért újjászervezése.» Nem mondja ki világosan ; nem meri kimondani, de értjük ; — ilyen frázisokkal léptek elő régebbi elődei — miniszterelnökök és belügyi miniszterek is, akiket az ország politikai szabadsága, a vármegyék, a törvényhatóságok feszélyezlek, akik korlátlan — abszolút — hatalommal óhajtottak rendelkezni és az „államosítás“ cége alatt oly állapotot létesíteni, hogy az orsz. képviselőkön és a sajtón kivid a közügyekhez senki se szólalhasson. Igaz, hogy mindannyian siettek — épen mint most is a miniszterelnök ur — hozzátenni, hogy az önkormányzatot a világért sem akarja sérteni, sőt kiszélesítését is kívánatosnak tartja (?) Nagyon kívánatosnak tartanám, hogy megmagyarázza, mit ért a közigazgatás modern rendezése és mit az ónkormányzat kiszélesítése alatt ? Nálunk e kettő — az önkormányzat és a közigazgatás annyira egy gyökérből táplálkozik, annyira egybe forrott, hogy egyike a másika nélkül alig képzelhető. Es ugyan micsoda önkormányzat lehetne az, melynek nincsenek közegei, mely senkivel se rendelkezik ? Megengedem, hogy elméletben képzelhetünk olyan testületet, a melynek tetszetős cime „önkormányzat“, de végrehajtó közege nincsen. Ellenben minden olyan szervet vagy közeget, a kinek kezében valamely hatalom van, — egy felette álló nagyobb hatalom nevez ki, a ki annak felelős, a kitől nem csak kineveztetése, de további sorsa is füg. Hát én i.yen önkormányzati szervben vagy testületben életre valóságot, sőt élet- képességet képzelni sem tudok. Akik az úgynevezett államosítást akarják keresztül vinni, ne beszéljenek önkormányzatról, mert az az ő szájokban értelemnélküli üres szó, ámítás, hypocrisis, blas- phemia. Ez annyi mint a vármegye, a törvényhatóság, az önkormányzat teljes megsemmisittetése. A vármegyei intézmény, igaz, hogy különlegessége — specialitása — a magyar alkotmánynak, hogy a nélkül lehet valamely külföldi bölcs politikusnak könyvéből kiírni egy alkotmányt, de az nem lesz a magyar alkotmány. A mint ezt az intézményt kirántjuk alkotmányunkból, az egész romba dűl. Ez ellen tehát a legszélső eszközökig menő harcot hirdetjük és mivel újabban törvényhozásunk ennek még a gondolatát is kitörülte törvénykönyvünkből, alapos reményünk van, hogy erre nem kerül a sor. A nemzetiségi kérdést etnliti, de semmit se mond róla, tehát mi sem bírálhatjuk szándékát. Régi elvünk : „igazság és bátorság“ !. A mikor bár nem világos szavakkal, de szinte félreérthetetlenül az államosítást helyezi kilátásba; alig érthető, mit akar a következő szavakban mondani, „gondot kell fordítanunk azoknak a bajoknak kellő orvoslására, a melyek a központosítás tulten- gésiből származnak“, — Ha azt érti a miniszterelnök ur a központosítás alatt a mit mi értünk, akkor e pontnál nagyon közel állunk egymáshoz. Hát ugyan lehet é az államosításnál nagyobb központosítás ? és annak nagyobb tultengése ? Az igazságszolgáltatás terén mondottakra ez által ki nem terjeszkedhetünk, mert szépenhangzó ígéretek, de kifejtve nincsenek. „ . . . készséggel elismerjük — mondja, — hogy főleg közgazdasági . . . téren alapos reformokra van szükségünk!“ — Furcsa ! hát mi alig tudunk más alapos reformot képzelni közgazdasági téren, mint közgazdaságunk önállósittatását, az önálló bankot, pedig úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök ur épen ennek megakadályoztatására vállalkozott I Hozzá is teszi azonnal, hogy »az alapos reformok közül csak néhány kissebbre kiván szoritkozni“. — Ez legalább némi őszinteség. A közgazdasági politikáról mondottakból úgy látszik, hogy a miniszterelnök ur is azok közzé tartozik, kik a földművelés mellett kevés figyelemre méltatják az állattenyésztést. Végig mentünk a miniszterelnöki programmon és megtettük rá röviden és őszintén észrevételeinket. Bizalmatlansággal fogadtuk vállalkozását : bizalmatlanságunkat programmja el nem oszlatta. Mit tárgyal a város? — Újabb izgalmak előtt. — Csütörtökön f. hó 3-án újból rendkívüli közgyűlést tart Sátoraljaújhely város képviselőtestülete. Ismét alkalma lesz a képviselőtestület tagjainak foglalkozni a város ügyeivel. Hogy milyen eredménnyel fog végződni a legközelebbi tárgyalás, azt ma még nem tudhatjuk, de ösmerve a -legutóbbi közgyűlések lefolyását, nem a legszebb reményekkel nézünk a képviselőtestület működése elé. Különösen ezt a gyűlést nem hisz- sziik nyugodt lefolyásúnak, mert a közgyűlés tárgysorozatán sok olyan tárgy szerepel, melyek már nem egyszer kavarták fel nemcsak a képviselőtestület, de a város polgárságának nyugalmát is. Sok, nagyon sok nyugalomra és higgadt megfontolásra volna szüksége a város képviselőtestületének, hogy a legközelebbi közgyűlés napirendjén levő egynéhány tárgyat komolyan, a város érdekeinek megfelelően intézzék el, de a legutóbbi tapasztalatok — sajnos — kevés reményt nyújtanak erre és inkább hisszük, hogy csütörtökön újabb izgalmak fogják megzavarni a képviselőtestület és a város polgárságának nyugalmát, sőt félő, hogy a szenvedélyek tulcsapongásai botrányos jeleneteket fognak előidézni és a képviselőtestület már amúgy is nagyon lejárt tekintélyét végkép aláássák és lehetetlenné teszik, hosz- szu időre, hogy a képviselőtestületben nyugodt tárgyalások folyjanak és a város érdekei csorbát ne szenvedjenek. A polgármester lemondása lesz az első ütköző pont, melyen meg fog hiúsulni a komoly, higgadt tárgyalás. A város közönségét már hosszú idő óta izgatják a polgár- mesteri állás körül keletkezett zavarok. Csak a közelmúlt választás is a botrányok valóságos özönét idézte elő a képviselőtestületben és ime rövid egy hónap után — amely idő rendezett viszonyok között sem volna elegendő az izgalmak megszüntetésére — ismét ott állunk Színház után menjünk REITMANN ADOLF PANNONU 1= KÁVÉHÁZABA. = Hideg buffet, pontos és szolid kiszolgálás. Egy színházi vacsora 70 fillér. Lapunk 4 oldal
