Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-06-25 / 51. szám

51. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Kedd, junius 28. olvadt. Alig volt annyi viz a pin­cében, hogyfjCsoltkó városgazda tízszer annyinak láthassa. Sőt nem is 'tízszer, hanem ezerszer annyinak, mert rögtön jelentette a polgármesternek, hogy a pin­cébe életveszélyes lejárni, no meg már alig is van miért, hát adják el rögtön egyszerre az egész je get valakinek, A tanács pedig szót fogadott és eladta rögvest az 1400 koro­náért vett jeget 350 koronáért Lipschitz Adolfnak. Közben azon­ban több sörkereskeeő tudomást szerzett a kiváló üzletről és nyom­ban érdeklődni kezdtek az ügy iránt. Beadványban arra kérték a tanácsot, hogy mutassák meg ne­kik a jeget, mert ők esetleg töb­bet is adnak érte. Lipschitz Adolf azonban nem volt hajlandó meg mutatni a jeget, mert az — úgy mond — az övé. Ebből veszeke­dés támadt és a polgármester rendőrök segítségével nyittatta ki a pincét, hogy megmutassa a már végzésileg Lipschitz Adolf nak eladott jeget. A szemle kitünően sikerült és a Bettelheim sörnagykereskedő cég első próbára 800 koronát Ígért a jégért, csupán azt kérte, hogy még 15 napig rendelkezé­sére álljon a pince és az ott levő kút. Persze nagy lett az elször nyíiködés a tanácsban és rögvest gondoltak nagyot és merészet Kigondolták, hogy hiszen a város 400 korona bérrel is tartozik Lipschitznek, az ajánlat tehát nem 350, hanem 750 koronás és hogy ez a külömbözet is eltűnjék, át­tették az ügyet a képviselőtestü­lethez. Es ez a kis kombinációjuk — azt hisszük — sikerülni fog is, mert a történtek óta már több, mint 2 hét múlt el és azóta a rácsos kapun keresztül vígan ol­vasztja a nap melege továbbra is a jeget. Kérdés tehát, hogy meg­éri-e már az Ígért 800 koronát a jég? De süljön el bármiképen is ez az ügy, a képviselőtestületnek nem szabad annyiban hagyni a tanácsnak ez ügybeni eljárását. A jeget a képviselőtestület magáno sok és nem sörnagykereskedők részére hozatta. A határozatban világosan ki van mondva, hogy a jeget csak kis mértékben adhat­ják el. Mi jogon adta el tehát a tanács Lipschitznek a jeget ? Mert hogy eladta az bizonyos. Lipschitz nek tanácsi végzése van róla. A képviselőtestület határozatának a provokálása pedig nem egyéb, mint üres szemíényvesztés, hogy ezt az apró kis pikantériát — panamát ugyanis nem akarunk emlegetni — eltussolják. A tanács nagyon tói tudja, hogy a jég azóta már alaposan csökkent és azt hiszik, hogy ezért az egyik teflektáns — nem Lip schitz — vissza fogja valószínűleg vonni az ajánlatát. A rácsos kapu tehát, úgy látszik, kitünően bevált Egy mód van azonban még arra, hogy ezt a nem épen vilá­gos kis üzletet meghiúsítsák. Nyil­vános árverést kell hirdetni a jégre és akkor aztán világosan fog előttünk állani a rácsos kapu története minden apró intim rész­letével együtt. A pataki járásbíróság miatt ont forró könnye­ket dr. Grósz Dezső egy vezér cikkelyben. Es most már kész lemon­dani az aviatikáról, fél­retenni a Bocskay buzo­gányát, csakhogy a klien­túra ne kissebbedjék. A választáson elért eredmény okozta mámor már kezd alább szálni a túlsó oldalon. Az emberek kezde­nek már tisztábban gondolkozni és helyesebben megítélni a helyzetet. Egy szóval elkövetkezett a kijóza­nodás ideje. Emlékeznek még olvasóink arra a hatalmas agitációra, amit mi a Sá­rospatakon felállítani szándékolt já­rásbíróság ellen kezdtünk még ak­kor, amikor az először széba került. Azóta is folyton figyelmeztettük a közelgő veszedelemre a város pol­gárait és most legutóbb, a választá­sok előtt igyekeztünk rámutatni arra, a forrásra, amely ezt a mi városunkra veszedelmet jelentő kérdést erővel meg akarja valósítani. Figyelmeztető szavunk mindig sí­ket fülekre talált és most a válasz­tások előtt pedig egyszerű kortes­fogásnak mondották figyelmezteté­sünket, Pedig hát választás előtt is, választás után is egyedül csak a város érdeke lebegett szemünk előtt. De a gyanúsítást nem lehet senki­nek elkerülni és nem lehet különö­sen akkor, amikor olyan táborral áll szemben az ember, amelyiknek úgy szólván kenyere a rágalom és gya­núsítás. Az igazság azonban utat tör ma­gának minden rágalom, minden gya­núsításon keresztül is. Az igazság előretörését nem tudja megakadá­lyozni a legelvakultahb pártszenve­dély sem. Es igy történt most ez­úttal a mi igazságunkkal is. A „Zemplén“ c. félhivatalos újság legutóbbi számában egy vezércikk jelent meg dr. Grosz Dezső tollából, amelyben óva figyelmezteti a város polgárságát arra a veszedelemre, a mely a sárospataki járásbíróság fel­állításával fenyegeti ezt a várost és arra szó itja fel a polgárságot, hogy politizálás helyett fogjanak kezet és akadályozzák meg a pataki járásbí­róság felállítását. Cikkében rámutat arra is, hogy a megye vezetőségé­nek eddigi igyekvése mindig az volt, hogy Ujliely rovására Sárospatakot emeljék. Csakhogy azt elfelejti megmondani Grósz dr. ur, hogy ki az a vezető­ség. Lám mi ezt is elmondtuk a vá­lasztás előtt. De elmondjuk most is, hogy Ujhely fejlődésének egyedüli kerékkötője Meczner Gyula, akit né­hány héttel ezelőtt még majdnem agyontámogatott dr. Grosz Dezső ur és akit e megye megváltójának igye­kezett feltüntetni a választások előtt, amerre csak megfordult. Es a sárospataki járásbíróságot is ez a Meczner Gyula akarja. Grosz Dezső ur pedig minderre azzal fele! csupán, hogy ő az egészet választás előtt csak egy kortesfogásnak gon­dolta és csak most látta be, hogy az ügy nagyon is komoly. Nagyon örül Link, hogy Grosz ur is belátta végre ami régóta hirde­tett igazságunkat és nagyon örülünk, hogy harcolni kész Ujhely érdeké­ért, mert női ebben a mi győzel­münket látjuk. Es ha Grosz ur sza­vait komolyan lehet venni, mi haj­landók vagyunk vele együtt har­colni egy feltétel alatt. Ez a harc nemcsak a járásbíróság felállítása ellen keli, hógy kiinduljon, hanem ki kell azt terjeszteni azok ellen is, akik a sárospataki járásbíróság fel­állítását támogatják. Sőt első sorban azok ellen kell a harcot indítani, akik Ujhely érdekei ellen törnek. Es ezek között a vezérszerepet Mecz ner Gyula főispán viszi. Ennek a harcnak tehát első sor­ban Meczner Gyula ellen kell meg­indulnia. Meczner Gyula hatalmának, befolyásának a megtörése kell, hogy első teendője legyen a megindulandó harcnak, mert mig Meczner van a vármegye élén, áruig Meczner befolyással bir a közügyek intézésé­be, addig minden munka, minden fáradság hiábavaló. Meczner Gyula ma kerékkötője az újhelyi érdekek érvényesülésének, őt kell kivetni el­sősorban a pozíciójából. Ilyen feltétel mellett hajlandók va­gyunk fegyverbarátságra lépni és felvenni a küzdelmet, hogy meghiú­sítsuk azt a csapást, amelyet most újból rá akarnak mérni ennek a sze- tencsétlen, mindenéből kifosztott vá­rosnak a kereskedelmére, iparára, egész jövő fejlődésére. Ellenkező esetben azonban külön fogjuk vívni a harcot egyedül, ma­gunkra hagyottan és meg fogjuk mutatni, hogy vajon ki viseli jobban szivén ennek a városnak a sorsát mi-e, vagy a túlsó oldal. Az eddigi­nél is sokkalta erősebben fogunk most neki menni ennek a harcnak és ha bármiféle erőszakkal fogunk is szembe találkozni — mert Mecz­ner Gyu’ától ez a legkönnyebben várható — ezt a harcot minden erőnkkel végig küzdjük. A politizálással azonban semmi körülmények közt nem hagyunk fel. Sőt azt rnég fokozottabb mértékben fogjuk belevinni ebbe a harcba. Vá­lasztás előtt a túlsó oldal vitte bele ebbe az ügybe a politikát, amikor kortescólra használta fel, most mi fogjuk felhasználni politikai célra, hogy bebizonyítsuk, milyen üdvös eredménnyel jár Ujhelyre nézve a munkapárt pálinkás diadala. Egyet azonban tanulhatott most Grósz ur, hogy sokkal okosabb lett volna a választás előtt is már gon­dolkozni, mintsem ayiatikai előadá­sokat tartani a munkapárt érdeké­ben. Akkor talán nem fejlődhetett volna idáig a pataki járásbíróság ügye. HÍREK. — Vármegyei közgyűlés Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 9 órakor rendes évnegyedes közgyűlést tar­tott Meczner Gyula főispán el­nöklete alatt. A gyűlés elején a főispán emlintést tett arról a su lyos katasztrófáról, amely az egész Hegyalját érte a tegnapi napon és ennek kapcsán elhatározták, hogy feliratilag fogják kérni a kormányt, hogy a volt kormány Ígéreteit tegye magáévá és a se gélyakciót haladéktalanul inditsa meg. Ugyancsak megkeresik a pénzügyigazgatót, hogy a károk folytán az adóleirásokat azonnal eszközöltesse. — Szó volt a pol­gármesteri állásról is. Dr. Szirmay István vármegyei főügyész ösmer- tette ezt a szégyenletes törvény- tiprást, amit ez ügyben a képvi­selőtestület elkövetett. A törvény- hatóság a főispán ur minden eről­ködése dacára utasította a kép­viselőtestületet, hogy a polgár- mester lemondása tárgyában ho­zott határozatát haladéktalanul terjessze az alispán elé, hogy a pályázat kiírható legyen. Még több érdekes dologról tárgyalt a törvényhatóság, de térszüke miatt csak jövő számunkban referálha­tunk részletesen a gyűlésen tör­téntekről. — 45 éves találkozó. Nem minden­napi találkozásra gyűltek össze a sá­toraljaújhelyi főyymnasium volt nö­vendékei f. hó 26 án. 45 évvel eze­lőtt végezték itt a gymnasium IV. osztályát és most egybegyűltek új­ból azon a helyen, ahonnan szerte- széledtek az életbe. 19-en jöttek ös&- sze a volt osztálytársak. Ujhelyből Pekáry Gyula, dr. Szepesy Arnold, Mauks Elemér, dr. Schön Hugó, Szé­kely Imre, Reichard Lajos, Braun Ignácz, Podányi Pál; vidékről: Loj- da József battányi róm. kath. plé­bános, Damjanovics Tivadar köké- nyesdi g. kath. plébános, Kovács István nyíregyházai tvszéki elnök, dr. Horváth Géza tiszalöki orvos, Petry János nagyváradi póstafel- ügyelő, dr. Schvarcz Ignácz gálszó- csi orvos, Horváth Hugó cseleji föld- birtokos, Lukács István királyfiéi- meci ig. tanító, Mauks Elek sorok­sári ügyvéd, Oreschkó Mihály olasz- liszkai nyug. tanító és Kovarcz Jó­zsef felsőirregi tanító voltak jelen. A volt osztálytársak előbb Nyilassy Károly főgymnasiumi igazgatónál tisztelegtek, majd a piaristák tem­plomában misét hallgattak. Délben Székely Imre látta vendégeiül volt osztálytásait szőlőjében és itt elha­tározták, hogy 5 év múlva újból összejönnek. — Az ezelőtti tiz éves találkozón tett 600 koronás alapít­ványt most 1000 koronára emelte Lojda József battányi blóbános. — Beiratkozás aj főgimnáziumba. A szokásos előjegyzések az idén julius hé 1, 2 és 4 napjain tartatnak meg d. e. 9—12 éráig az igazgatói iro­dában. Föihivja ezúton az igazgató­ság a szülők figyelmét, hogy a mi­niszteri rendedet értelmében a tanu­lóknak személyesen kell megjelen­niük szüleik vagy azok helyetteseik kíséretében. — Uj ügyvéd Királyhelmecen. dr. Gombos Bertalan ügyvéd Királyhel- mecen telepedett le és dr. Fuchs Emil királyhelraeci ügyvéddel társas irodát nyitott. — Nyilvános nyugta. 150 korona 36 fillérről azaz ogyszázötven korona 36 fillérről, mely összeget a deák- segélyző egyesület alapja javára az 1910. évben érettségi vizsgálatot tett if j aktól átvettem. Sátoraljaújhely, 1910. junius 27. Nyilassy Károly fő- gimn. igazgató. — Milyen hashajtót használjunk? Egy előkelő londoni orvosi folyóirat érdekes összehasonlítást tett, melyek talapján a Ferencz Jőzsef-keserüvizrőt a következőket alapította meg: „A „Ferencz József“-viz hajtó hatású sótartalma messze felülmúlja a többi keserüvizeeet, ezért kétségtelenül a leghatásosabb. Nagy dlőnye, hogy belőle kis adag is elegendő. Az ét­vágyat egyáltalában nem rontja, ha­tásában biztos és fájdalmat nem okoz.“ A „Ferenc József keserűvíz­források“ igazgatósága Budapesten van. — A Stutzbarth cirkusza már né­hány napja a közönség lagnagyobb megelégedésére működik városunk­ban. A kiváló társulatra felhívjuk a közönség figyelmét. NYILT-TÉR. GÁBOR f i it-i n t e r n A t u s a Budapest, VI. Munkácsy-utca 21 (Andrássy-uti villarayon.) Telefon 90—00. Az ág. ev. főgimnzáium, a VI. kér. áll. főgimn., a VI. kér. főreáliskola, polgári és kereskedelmi iskolák köz­vetlen közelében, a főváros legszebb és legegészségesebb részén fekvő villában, szép nagy, árnyas kerttel. Modern berendezés. Külön vívó-, torna- és járszóterom. — Bennlakó francia, német és angol tanerők. Internátusi dij az összes mellék­kiadásokkal együtt a tanévre 1500 korona. Külön számla nincs. Szünidei internátus ismét Francia- országban. A szerkesztésért felelős: A Z ERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA

Next

/
Thumbnails
Contents