Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-06-11 / 46. szám

46. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, junius 11. nyabb módon pusztul el: erkölcsi halállal . . . Ez a megfizetett toll képe és dics­telen pályafutása a lolkiismereten keresztül. Ambrózy Ágoston. koronára rúgnak a királyi fogadta­tás költségei. — Vármegyei közgyűlés. Legutóbbi számunkban részle­tes tudósításban számoltunk be azokról az előkészületekről, me­lyeket a király idejövetele alkal­mával tesznek a hatóságok és ma már beszámolhatunk egy újabb részletéről az előkészületek­nek, beszámolhatunk a királyjárás költségeiről is. Félmillió koronára rúg az az összeg, amely a törvényhatóság, esetleg az állam költségvetését terhelni fogja azért, mert itt lesz a nagy katonai parádé, itt fog végbemenni a rengeteg milliókat felemésztő cifra komédia. Egyébként itt a költségvetés: Törvényhatósági utak rendbehozatala : 242000 K. Vicinális utak rendbe­hozatala 176000 „ Sztropkói községi utak rendbehozatala 40000 „ Világítási, közrendé­szeti, tüzrendészeti intézkedések meg­tételére, valamint a telefon elkészítésére 40000 ,. összesen : 498000 „ Ehhez járulnak még a törvény, hatóság által eszközlendő díszítési munkák és fogadtatási költségek, úgy hogy félmillió koronánál jó­val többe fog kerülni a királylá­togatás. Ezeket a költségeket a vár­megye közgyűlésének tegnapi ha­tározata tolytán államsegélyképen fogják kérni a kormánytól, addig pedig a vármegye előlegezi rész­ben az útalapból, részben a gyám­pénztári készletből. Es miL kap mindezekért ellen­érték gyanánt az ország, a vár­megye? Semmit, egyáltalán sem­mit. Keresztül fog vonulni a vár­megyén egy egész ármádia, leta­pos, tönkre tesz mindent, ami útjába kerül, lejön közibénk a király és kioszt egynéhány kitün­tetést. Ennyi az egész. Es most merje még mondani valaki, hogy nem boldog a ma­gyar, hogy ez a nép nem a leg­szerencsésebb nemzet a világ összes nemzetei között. Hát hol lehet máshol csekély félmillió ko­ronáért ilyen nagyszerű komédiát vég'igélvezni ? Hát nem ér meg egy félmillió koronát, hogy szem­től szembe láthassa uralkodóját, hűséges magyar nemzete ? Könny szökik az ember sze­mébe, összeszorul az ember szive, mikor e sorokat papírra veti Mi szabadságért, függetlenségért, jo­gokért küzdünk, mert érezzük el­nyomatásunkat, koldus, rabszolga­voltunkat és ekkor mosolygós arccal, szó ellenvetés nélkül kell megszavaznunk félmilliókat arra, hogy végigélvezhessük fiainknak agyonsanyargatását. Rabszolgák, közönséges rab­szolgák vagyunk, akiknek csak tűrnünk, szenvednünk és fizet­nünk szabad. Közönséges rabszol­gák vagyunk, akikkel rendelkezik a felsőbb hatalom kénye kedve szerint. Mosolyognunk szabad. Mímelhetjük a boldogságot, ami­kor a félmilliókat megszavazzuk. Ezt megengedik nekünk, egyebet nem. Próbálnék csak megtagadni a költségek viselését. Próbálnék csak bátran odavágni) hogy fizesse az a költséget, aki ezt a cifra ko­médiát rendezi, volna majd hadd el hadd. Ránkvetné magát az egész államhatalom a maga rette­netes erejével és visszavetné fej­lődésben ezt a vidéket évtizedekre. Ezért muszáj nekünk térdet, fejet hajtani a felsőbb hatalom­nak és készséges engedelmesség­gel megszavazni a félmilliós költ­ségeket. No de vigasztalódjunk meg. Meczner Gyula gomblyukát egy ordó fogja nemsokára disziteni. Es ez is valami. A magyar falvak. Emlékezetre méltó a magyar fa­luknak a választáson való viselke­dése. Túlnyomó részükben gyönyö­rűen kitartottak a magyar ügy mel­lett. Hiába, ezek magyar emberek, ha nem is olvasnak mindig újságot, a szivük megsúgja nekik, hogy hova kell államok. Ha a kerület csupa magyar köz­ségekből állott volna, fényesen győz­tünk volna. Mert a magyar közsé­gekből összevéve nagy többségünk volt. Ezt a lelkes, értelmes, hazafias magyar többséget lenyomta a pálin­kán megvásárolt értelmetlen tótok nyers és vad tömege. Pedig környékezték a magyar köz­ségeket is. Italt ide is küldözött Szé­kely Elek temérdeket. Korcsmárosok nál itt is nyílt számla volt. Legelőt., bikát Ígértek itt iszonyú sokat. Olyik magyar községben előre ki is fizették a bika árát (nóta is van róla a köz­ségben). Itt. is kinálgatták az ezre seket egyháznak, iskolának, meg más egyébre. Volt község, amelyik ilyen ígérettől egy napra meg is tántoro- dott s a muszkákhoz állott. De a másik nap már feltámadt bennük a magyar érzés, magyar becsület s visszatértek a függetlenségi párthoz. Legszebben viselkedtek a magyrar faluk közül Csarnahó, Kistoronya, Nagybári, Kisbári, Ladamóc, Viiy és az egészen megmagyarosodott Czóke. Csarnahóról két derék magyar pol­gár még a szomszéd falukba is át­ment pártunk mellett küzdeni s tel­jesen ingyen, lelkesedésből három napot töltött el más falukban. Meg­érdemlik, hogy feljegyezzük a nevü­ket.. Bekényi Mihály és Jakab János volt ez a két, deiék hazafi. Szépen kitartott Borsi, dacára a hercegi uradalom iszonyú nyomásá­nak, Zemplén, Hosszuláz, Felsőreg- rarc. A többi magyar faluknak is bejött a fele, kivéve az egy Vitány, amely nagyon sok Kazy bort meg­ivott s azonfelül 3000 koronát Ígér­tek neki iskolára, hát igy eltáotoro- dott a magyarságtól s a tótokhoz állott. Az a baj, hogy pl. Kistoronya okos, derék, értelmes magyar népé­nek csak 30 szavazata van, Bodzás- ujlak pálinkáért szavazó tótjainak pedig 150. fizetésemelési kér- J í\ vény egy városi köz- I I I gyűlésen. X V/ Izgalmas jelenetek. Rendes közgyűlést tartott a város képviselőtestülete csütörtö­kön délután. 32 tárgy került na­pirendre és ebből 10 fizetéseme­lés, drágasági pótlék és jutalma­zás iránti kérelem volt. A városi tisztviselők valósággal rávetették magukat a képviselőtestületre, mert az egyideig jószívűséget ta­núsított. Sőt akadnak tisztviselők, akik egy kis félrevezetéstől sem riad­nak vissza, csakhogy a kért ösz- szeget megkaphassák. Ilyen a Mitrik Mihály és társainak a ké­relme, akik arra való hivatkozás­sal tudták kicsikarni a drágasigi pótlék kiutalását, hogy az 1910. évi állami segély még sokára fog leérkezni. Azt azonban nem írták bele a kérvényükbe ezek a jó urak, hogy az 1909. évi államse­gélyt csak e hó 3-án vették fel egy összegben és ezenkívül fel­vették az 1909. évi drágasági pótlékot is. Arról nem világosí­tották fel a képviselőtestületet, hogy 1909-ben kétszeresen élvez­tek pótlékot. No, de majd a fe lebbezés talán segiteni fog a képviselőtestület elhamarkodott ha­tározatán. A legnagyobb vakmerőséget azonban Székely Elek és társai követték el, akik egy olyan em. bernek a megjutalmazását szeret ték volna kierőszakolni, aki meg­károsította a várost és aki a vá­ros megkárosításából magának anyagi előnyt biztosított. Hála Fejes István és Búza Barna éber­ségének, ez a szégyenletes dolog nem történt meg és a város kép­viselőtestülete megmenekülhetett attól a szegyentől, hogy olyan tisztviselőt jutalmaz, akit már ré­gen ki kellett volna közösíteni a tisztviselői karból. Erről, az izgalmas jelenetekben egyáltalán nem szűkölködő köz­gyűlésről az alábbi tudósításban adunk részletesen számot: Megnyitás. Lassan gyülekeztek a képviselő­testület tagjai a közgyűlésre. 3 éra­kor még csak 2 képviselőtestületi tag: Waller Aladár és Landesmann Miksa voltak jelen és csak azután jöttek a többiek : Réz Gyula, Fried­mann Lajos, Gáthy Géza, Reichard Armin, Róth Mór, Szedlák János, Róth Bernáth, Alexander Manó. dr. Búza Barna, Klein Andor, dr. Lich­tenstein Jenő, Schweiger Márkusz, dr. Logeza János és Fejes István. Az elöljáróság tagjai közül jelen vol­tak : Farkas Andor, Pataky Miklós, Kérészy Gyula, Bogyay Béla és Schmied Lajos. A képviselőtestület tagjainak lassú gyülekezése miatt csak néhány perc­cel 3 óra után nyithatta mega köz gyűlést dr. Reichard Salamon pol­gármester. Tárgyalás előtt bejeíen tette, hogy — tekintettel arra, hogy rendes közgyűlésen a tárgysorozatba fel nem vett tárgyak is tárgyalha­tok — a gyűlésen a tárgysorozatba felvett 7 ügyön kívül még 23-öt fog tárgyaltatni. Tárgyalás. A sátoraljaújhelyi állami elemi is­kola vezetősége kérte a tanáesot- hogy az iskola vízellátásáról gondos, kodjék. A tanács takarékossági szem­pontból mellőzte a vízvezetéknek az épületbe való bevezetését, azt csak abban az esetben hajlandó megcsi­nálni, ha a költségeket a közokt. minisztérium viseli. Egyelőre 470 kor. költséggel az iskola udvarára egy közkutat szereltettek. A képvi­selőtestület a tanács intézkedését tu­domásul vette. Deutsch Salamon 1409 kor. bér- hátrálékának törlésére tett tanácsi javaslatot nem fogadta el a képvi­selőtestület, hanem az ügyre vonat­kozó aktákat azzal adta ki a pol­gármesternek, hogy állapítsa meg, kit terhel a mulasztásért felelősség. Miután az ügyész nem volt jelen, az ügyészi teendőknek a gyűlés alatti ellátásával dr. Lichtenstein Jenőt bízták meg. Elhatározták, hogy a marhaleve­lek kezeléséből befolyt illetmények — a Kellner Sámuel rendőralka- pitánynak megállapított illetményen kívül — a város házi pénztárába fi­zetendők be. A havi és országos vá­sárok alkalmával talált ragályos be­teg állatok elhelyezésére Moskovits Emil zsólyomkai korcsraáros istálló­ját vették bérbe. Névszerinti szavazással elfogadták a sárospataki erdőbo benyúló városi erdőterület eladása tárgyában, vala­mint a harlai malom vizhasziiálati jogosítványának, a volt városi ma­lom vizhasználati jogosítványainak és épületeinek megvétele tárgyában kötött szerződéseket. Megrendelték Abauj-Torna várme- gyo és Kassa történelmi közlemé­nyei c. folyóiratot. Pénzt kérnek. Gá'os Elemér jutalmazás iránti ké­relmét elutasították, Simsa Ödön közig, gyakornoknak megadták a már két év óta élvezett 600 korona fizotési pótlékot, kimond­ták azonban, hogy a fizetések álta­lános kiegészítésénél ez az összeg beszámítandó. Nagy Peti András iparostanonc- iskolai szolga fizetésemoiés iránti ké­relmét elutasították. A hivatalszolgák fizetésemelés iránti kérelmét a pénzügyi bizottság elutasítani véleményezte, a rövid időn belül bekövetkezendő status- rendezésig. A képviselőtestület azon­ban méltányosaid) volt és addig is, mig fizetéseiket véglegesen rendezni fogják, 100 korona drágasági pótlé­kot szavazott meg részükre. Gálos Elemérnek napidij-foleraelós iránt beadott kérelmét elutasították, mert csak a múlt ülésben emelték a napidiját. Janoscsik András volt tűzoltó kegydij iránti kérelmét elutasították. A városi s ‘prüsök fizetésemelés iránti kérelmét elutasították. Ugyan­csak elutasították Guttmann Herman fizetésemelés iránti kérelmét. Gecsei Jenő adójegyző korpdtlé- kát. 20 koronával emelték. A hivatásos tűzoltók fizetésének 50-ről 60 koronára való emelését ja­vasolta a tanács. A képviselőtestü­A Nagyszebeni Földhitelintézet törlesztéses kölcsönyt nyújt házakra és földbirtokokra. Bővebb felviágoitás Dr. BURGER JAKAB sátoraljaújhelyi ügyvéd urnái kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents