Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-05-18 / 40. szám

Tizenharmadik évfolyam. 40. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szerek, május 18. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Előfizetési ár: Kéziratokat vissza nőm adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 Fillér Hirdetéseket a legiutányosabb árban közlünk Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. iadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. JColló £ajos Ujhelyben. Holló Lajos, a független­ségi küzdelem fényes tehetségű, népszerű vezérharcosa vasár­nap Ujhelybe érkezik Búza Barna programmbeszédére. Vasárnap délután 4 órakor érkezik s 5 órakor lesz a gyűlés. Holló Lajos a függetlenségi párt legkiválóbb szónoka. Ha­talmas ékesszólása bizonyára nagy és igaz élvezetet fog Szerezni Ljhely közönségének s méltóképen fog megfelelni Tisza István szabadságellenes kiro­hanásaira. Nagy előkészületeket tesznek Ujhelyben méltó fogadtatására. JVfeczner gyula cimborája. — Adatok Kazy főkorteséről. — Sok választási harcot láttunk már Ujhelyben, de olyan gyalá­zatos eszközökkel nem dolgozott még soha kormánypárt, amilyen­nel most Ujhelyben dolgozik Kazy mellett a Meczner—Székely tár saság. Mintha nem is volna a válasz­tást érvénytelenitő ok az etetés itatás, mintha a választók itatása nem volna bűncselekmény, amit 3 évig terjedhető fogházzal bűn tét a büotetőtörvény 186. § a, mintha nem is volna törvény, igazság, tisztesség, a legszemér­metlenebb módon itatják a vá­lasztókat az egész kerületben. Világos nappal jönnek be a szekerek a falukból, a Székely Elek pincéjéhez állanak, ott fel­tesznek a pincéből két-három hordó bort, viszik falura, leteszik a bírónál vagy más főkortesnél, s odagyülnek a választók és isz­nak egész nap, vagy szétosztják a bort a válásztók közt. S ez igy megy nnpról-napra. Elszállítottak már vagy 80 hordó bort. S ez mind nem hegyaljai bor s ezt mind engedély nélkül hozta be Ujhelybe Székely Elek. Ep igy megy a vesztegetés is. Maga Meczner főispán igér a községeknek iskolára, egyházra 3—6—lO ezer koronát, ha Kazyra szavaznak. Nincs az a szemérmetlen vesz­tegetés, etetés-itatás, amire ké­pesek nem lennének Meczner Gyula és Székely Elek, ez az összebékült két derék ember. Székely Eleket, akit Meczner Gyula csapott el, a múltkor erő­sen védelmébe vette a Meczner Gyula lapja, kijelentvén, hogy csak pár apró hibát követett el, de semmi olyat, ami az egyéni tisztességbe ütköznék. Feleletül közöljük itt Székely Elek fegyelmi ítéletének egy ré­szét. Ezt az ítéletet maga Meczner főispán irta alá, tehát a Zemplén se tagadhatja le, hogy igaz. Így szól: 5. Az ötödik fegyelmi ügye Székely Eleknek a város jö­vedelmét képező kövezed vám, piaci és vásári helypénz bér­letének 1902, évben történt bérbeadásával van kapcsolatban. E városi jövedelmeket 1897-től 1902 május 1-ig Schveiger Ignác saujhelyi lakos bérelte s ugyancsak neki adattak azok bérbe az 1902 évi május 1-től 1908. évi május 1-ig terjedő 6 évre is. E bérlet lejárata felé köze­ledvén a képviselőtestület 1907 év október *hó 3l-iki közgyű­lésében foglalkozott azzal, hogy miként hasznosittassanak a város ezen jövedelmei s a közgyű­lésen felszólalások történtek, amelyek az 1902. évi bérbe­adással kapcsolatban súlyos vádakat hoztak felszínre. A közgyűlésen történtek arra indították a vármegye fő­ispánját, hogy ez ügyre vonat­kozó tárgyiratokat bekivánja és meghallgassa mindazon vá rosi tisztviselőket, kik a bérbe­adás előkészítésében részt vet­tek, nyilatkozat tételre hívja fel a képviselőtestület gyűlésén felszólaló Németi Bertalan kép­viselőtestületi tagot. A bekivánt iratokból és a meghallgatott tisztviselők nyilatkozataiból az az alapos gyanú volt menthető, hogy: a kérdéses ügy bérleti intézése és kezelése körül a versenytárgyalási feltételek ki­adásától s a szerződés megkö­tésétől kezdve és a bérleti ke­zelésen folytatva súlyos szabály­talanságok sőt hivatali vissza élések lettek elkövetve, melyek ily minőségükön kívül követ­kezéseiben a város és közönség megkárosításával is összefüg­gésben állanak. Ezen részben hivatalos ok­iratok, részben hitelt érdemlő vallomások által támogatott gyanú okok alapján rendelte el a vármegye főispánja 1907. évi 1328 sz. véghatározatával ismét a fegyelmi eljárást Szé­kely Elek polgármester ellen. A megejtett fegyelmi vizs­gálat során megállapítást nyert azon legsúlyosabb beszámításit visszaélés, hogy bár az 1902. évi verseng tárgyalási feltételek­ben (9 lap XX. pont) és ezzel egyezően a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésben ki van kötve, hogy a heti és na­pipiaci helypénzek mindenkor csakis a kirakodás helyén szed­hetők s ez a kikötés érvényes kormányrendeleteken úgy a ke­reskedelemügyi miniszter 1894. évi 40882 sz. rendeletével meg­erősített díjjegyzékén ; továbbá az 1895. évi 5084 sz. kereske­delemügyiminiszter intézvénnyel jóváhagyott szabályrendeleten a 3872/1892 számú kereskedelmi ministeri, a 698/1894 sz. bel­ügyminiszteri intézvényen alap­szik, melyek mind kimondják, hogy a helypénz csakis a vá­sártéren, illetve piactéren szed­hető, ellenben tilos azc a köz­ségbe lépés alkalmával, vagy a piacra vezető utakon szedni, mégis nemcsak az 1897 —1902. évre terjedő bérleti idő alatt mikor szintén Schveiger Ignác volt a bérlő és amikor úgy a versenytárgyalási feltételekbe, mint szerződésbe ez a kikötés határozottan felvétetett, szedte Schveiger Ignác mindenkor a vámsorompóknál a piaci, illetve a vásári helypénzeket, hanem dacára annak, hogy az 1902. évi versenytárgyalási feltételek XX. pontjába ez a kikötés is­mét felvétetett a versenytárgya- lásongyőztesen maradt Schvei­ger Ignácnak ismét megenged­tetett, miszerint a piacifs vá­sári helypénzt, nem a piacon és vásáron, hanem a vámsorom­póknál szedje. Az árverési feltételek és a szerződés egyező rendelkezése szerint, bérlő köteles közegeit és alkalmazottait a városi rend­őrségtől megkülönböztethető egyenruházattal önköltségen el­látni. Dacára, ennek megállapí­tást nyert, hogy Schveiger ezt a feltételt soha sem teljesítette. Jogos tehát itt is az a feltevés, hogy ez a terhes kikötés szin­tén csak a régi bérlő érdekében a verseny bénitása s a reflek- tánsok elriasztása végett állítta­tott be a feltételek közzé. Már pedig az ezzel járó kiadás is lényeges annak a reflektánsnak, a ki az előbb tárgyalt tilalom­mal kapcsolatban nagyobb sze­mélyzet alkalmazását veszi szá­mításba. Az árverési feltételek és a szerződés rendelkezése szerint a város által tett felszerelések, vámházak, sorompók fentarfásá­nak községeit a bérlő volna kö­teles viselni, Schveiger Ignác vallomásával igazolva van azon­ban, hogy a vámházaknál idő­közönként szükségessé vált ja­vításokat kérelmére a város tel­jesítette, sőt a vámházak fen- tartása cimén 1905. évi költ­ségvetésbe 1000 kor. az 1907. évi köFségvetésbe 1080 kor. vétetett fel. Megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő Schveiger Ignác fia által bérelt s az 1902. évi ver­senytárgyalási alapjául szolgáló versenytárgyalás feltételekbe a bérbevételbe kínált díjtételek közül többek felényi összegben állíttattak be, mint azt később a szerződésbe Írták. Nevezetesen a Pataky Miklós főjegyző aláírásával hitelesített versenytárgyalási feltételek sze­rint: a) a hajtott kis marhák után csak / fillér kövezeti vámot kínált a város az árvelőknek a szerződés 6-ik oldalán c) pont alatt pedig minden hajtott kis marha u. m. borjú, csikó, juh, kecske, szamár, öszvér, sovány Megnyílt fővárosi mintára az „ELITE“ fényképészeti műterem Saujhely, Petőfi-utca 14. (az állami elemi iskolával szemben. Rövid ideig 6 darab Uisiíkép 4 korona, 6 darab Kabinetkép 8 korona Lapunk A oldíil,

Next

/
Thumbnails
Contents