Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-05-07 / 37. szám

37. szán (3) FE L S 0 M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP Szombat, május 7. választás után már kirúgja Szé­kely Elek. Egyébiránt is szorgalmasan jár­ják a falukat a muszkapárt kor­tesei. Egyik kocsin két derék ipa ros: Móré meg Ozabiner. A má­sik kocsin két doktor: Doktor Kálmán Zsiga és Doktor Klein Károly. Klein Károly mindennütt avval dicsekszik, hogy az ő apja közgyám volt. Egyebet nem mond az apjáról. Velük jár még két- három napidij mellett felfogadott foglalkozás nélküli egyén. — Ezek aztán ígérnek füt-fát, külö­nösen pedig temérdek pénzt. Ha­nem evvel meggyűlik a bajuk, mert néhol aztán (mint Garany- ban) kérik a megígért pénzt s akkor kisül, hogy nincs. Rengeteg pénzt elvernek italra, meg egyebekre. De csak hadd költsék. Majd kifogy. * Az egyes községekből ezek a lii reink : Imreg. Az imregieknek Rácz Miklós Ígért 3000 koronát iskolára, ha Kazira szavaznak. Ez egy pár embert egy időre megtántoritott, de aztán be­látták, hogy gyalázat lenne magyar embertől, ha pénzért eladnák a lel­kűket s még azokat a szegény gye­rekeket is megverné az isten, akik ilyen pénzen épült iskolában tanul­nának, hát most már nem kell ne­kik s. pénz, hanem mind kitartanak Búza mellett. Garany. g|A garanyiaknak a templomra Ígér­tek tízezer koronát, ha Kazyra sza­vaznak. Egy páran hajlandók is voltak erre, de tudták, hogy a sza vazás titán már hiába kérik a pénzt, hát bejöttek penteken hatan és kér­ték Székely Elektől, hogy fizesse ki nekik a pénzt előre. Székely nem adott pénzt s meg vagyunk győződve, hogy ha adott volna is, akkor se adta volna el a lelkét a derék ga- ranyi magyar nép. A garanyi dologról a következő nyilatkozatot kaptuk : Nyilatkozat. En alulírott kijelentem, hogy mint jó magyar ember, mindig függetlenségi párti voltam, de most a Kazi kortesei azt mondták nekünk, hogy annyi a pénz, mint a pelyva és tízezer koronát Ígértek a templo munkra, hát én, mint egyházgond­nok, egyházam érdekében hajlandó voltam Kazyra szavazni. De meg győződtem, hogy ez csak üres hite­getés volt, mert a pénz előre való biztosítását megtagadták, tehát most már nem bízunk többet bennük és más községeket is figyelmeztetünk hogy ne higyjenek az Ígéreteiknek. Kelt S átordljaujhelyben, 1910. má­jus 6-án. Nagy Varga Estók János, ev. ref. egyházgondnok. Kistoronya. Kistoronyéról maga a főispán hi­vatott be magához négy embert s igéit nekik legelőre államsegélyt, ha Kazyra szavaznak. De a község derék, hazafias és okos magyar népe ezt a gyalázatos Judás-ajánlaiát egy­hangúlag visszautasította. Felső Berecki. Itt Czehlár gátfelügyelő csábítja a népet a muszkapártra. Persze nem azt magyarázza nekik, hogy a musz­kapártnak mi az elve, törekvése és hogy az mit akar a nemzettől ferrü úgy se mondhatna semmi jót), ha­nem azt, hogy ha a muszkapártra szavaznak, akkor kiépítik az utat Ujhelybe s a hidat Bodrogon. Hát ez már igazán szemtelen pi maszság ilyenekkel korteskedni, mi­kor tudja mindenki, hogy épen Búza Barna járta ki nagy faradsággal, hogy fi berecki útra már kiutaltak 28 ezer koronát s azt már építik is, meg ő indítványozta, hogy Karádtól Berec- dn át Ujhelyig kövezett megyei ut legyen és a Bodrogon hidat építse­nek s ezen a terveu már dolgoznak is a vármegyén. Es most ép evvel, amit ő csinált, akar ellene kortes­kedni Czehlár ur. Szürnyeg. Szürnyegieknek is maga a főispán ígért jooo koronát iskolára, ha rásza­vazna Kazyra. De a szürnyegiekben is van annyi emberi önérzet, hogy nem adják el pénzért magukat, kü­lönösen mikor egészen biztos, hogy nem kapják meg azt a pénzt. Vitány. A vitányi bírót magához hivatta a főispán s neki is 3000 koronát Ígért iskolára, ha Kazyra szavaznak. Úgy látszik ez szabott ár, minden köz­ségre 3000 korona. De csak ígéret. Nem fognak kapni egy fillért se. Tudják ezt jól a vitányiak s nem is állnak kötélnek. Borsi. Rákóczi szülőfalu jun ak is legelő- segélyt ígérnek. Persze, csak ígérnek Legelővel akarják megvásárolni Rá kóczi eszméjétől. De nem sikerül. Csak a biró, meg egy két gyenge- lelkű ember tántorodott el, a több­ség kitart a függetlenségi párt mel lett. A többi községekről a jövő héten írunk. Kérelem! Nagyon kérjük polgártársainkat, akik eletés-ítatásnak, veszlegetésnek) vagy bármilyen visszaélésnek nyo­mára jönnek, jelentsék azt rögtön a pártirodában s közöljék a ta­núikat és egyéb adatokat, hogy a feljelentést rögtön megtehessük. Közöljük azt is, hogy miután a választásokat már kiirták, mostan­iul kezdve etetni-itatni már nem szabad s azt is, aki etet-itat, azt is, aki ezt elfogadja, becsukják. Mi nyomban feljelentünk minden tudomásunkra jutott esetet. Kérjük továbbá azokat, akik pártunk érdekében a községekben, vagy a városban működni hajlan­dók, legyenek szívesek ezt a párt­irodában (Kazinczy-utca, Dubay- ház) jelenteni. A pártvezetőség Nyilatkozat Schönfeld Ede urnák a Zemplén­ben közölt nyilatkozatára a követ­kező tényeket adom elő : Schönfeld ur felkért engem társ nak egy szerinte teljesen korrekt üzlethez, amelyet a földmivelési mi­nisztériummal kötnénk meg. En kér­tem Búza Barnát, hogy kérje meg Mezőssy államtitkárt annak támoga­tására, ha az megengedett dolog. Mert magam nem tudtam tájéko­zódni és csak úgy akartam bele­menni, ha ajánlatom kifogás alá nem jöhet. Búza Barna szólt is Me- zőssynek, ő azonban előtte is s ké­sőbb előttem is kijelentette, hogy a Schönfeld által ajánlott dolog nem lenne megengedett üzlet, mire én kértem Mezőssyt ne is beszéljünk többet róla. Ez a való tényállás. Kelt Tolcsvai) 1910. máj. 7-én. Constantin Géza. Nyilatkozat Schön féld Ede ur magára vette múltkori nyilatkozatomat, előállott és eldicsekszik vele, hogy milyen vitézül legyőzte ő Szterényi állam titkárt. Hogy mit csinált Schönfeld Szte- rényivel, azt nem tudom, s ahhoz semmi közöm. Az, hogy engem kért volna, hogy interpelláljak a talpfa­ügyben s én azt megtagadtam volna, egyszerűen nem igaz. Ellenkezőleg én kértem tőle adatokat s ő nem adott. Bizonyság erre az, hogy mai napig se tudora az állítólagos köz­benjáró képviselő nevét, pedig akkor nagyon kérdeztem tőle. Egyéb bizonyítékom ebben nincs, mert vonaton négyszemközt történt a beszélgetés. Hogy azonban Schőn- feld másik előadása se igaz, arra már van taum kettő is : Constantin Géza és Mezőssy Béla. Schönfeld ur faúzletet akart csi­nálni a földmivelési minisztériummal. Társul kérte magához Constantin Gézát, nyilván azért, mert igy köny- nyebben remélte megkapni a válla­latot. Constantin azt mondta, hogy ha korrekt dolog, szivesen társul s ilyen értelemben kért engem, hogy szóljak Mezőssy Bélának. Schönfeld is kért engem erre. En szóltam is, de Mezőssy azt mondta, hogy a ter­vezett üzlet nem tisztességes dolog. Ezt elmondtam Constantin Gézának s ő rögtön kijelentette, hogy nem reflektál a társas üzletre s kért, hogy ne is szóljak többet felőle. Azóta nagyon szidta Schönfeld koalíciót. Ez a való igazság. Búza Barna. Kendőr, csendőr, katona. Ujhely ostromállapotban. Értesítjük az összes rabló, tol­vaj, lókötő és csirkefogó urakat, hogy vasárnap szabad a vásár. Se rendőr, se csendőr nem fog rájuk vigyázni. Sokkal nagyobb embert őriznek azok vasárnap. Jisza Istvánt. A karhatalom. Napok óta csendőrök járják be a várost óriási izgalmat okozva a polgárság körében. Mai nap folyamán pedig ideérkezett 150 gyalogos és 40 lovascsendőr és ugyancsak a mai esteli, esetleg a holnap reggeli vonattal érkezik Budapestről 25 titkos rendőr. De ez még mind nem elég. Készen­létbe helyezik a katonaságot is. Az egész újhelyi helyőrség fegy­verben fog állani, hogy az eset­leges parancsra rögtön onthasson egy kis polgárvért. Fenyegetés. A polgármester ur pedig fe- nyegetődzik. A rendőrkapitánnyal falragaszt bocsátottak ki, amely­ben a polgárságot megfenyegetik arra az esetre, ha nem a legna­gyobb nyugalommal fogják fo gadni az ideérkező „országos hirü, magas állású államférfiakat.“ Az mondják a falragaszon, hogy minden rendellenes cselekedet legott szigorú megtorlásban fog részesülni. Hát szép, nagyon szép ez a buzgó intelem. De miért nem adtak ki ilyet akkor, amikor Justh Gyula érkezett Ujhelybe. Hiszen Justh Gyula is eléggé országos hirü és magas állású államférfi. Csakhogy Justh Gyula nincsen hatalmon, előtte hát nem kell hasravágódni sem a polgármester­nek, sem a rendőrkapitánynak. Es ha olyan nagyon ügyelnek a rendre és törvényességre a polgármester urék, vajon miért nem torolják meg legott a fő­ispán ur törvénytelenségeit ? Hisz Öméltósága hossza idő óta reg­geltől estig egyebet sem csinál, mint lábbal tapossa a törvényt. Egyébként nem tudjuk megér­teni, hogy mit jelentsen az a »legott*. A magyar büntető tör­vénykönyv ilyet nem ismer. Ná­lunk ki szokták hallgatni előbb az embereket és csak aztán ítél­keznek felettük. Legott csak statáriális utón lehet Ítélkezni. Vagy talán Reichard polgármes­ter ur sratáriumot akar ? Az elő­jelekből ez látszik De hát csak csinálják az urak úgy, ahogy kedvük tartja. A pol­gárság nem törődik velük ép úgy, ahogy nem törődik és semmibe sem veszi majd Tisza istvánt. A politikai harctérről. — Apró feljegyzések. — Most, hogy Tisza István Ujhelybe jön, az eddiginél is erősebb lendü­letet vett a korteskedés. A kormány­párt lapja, a félhivatalos „Zemplén“ az eddigieknél is tüzesebben, heve­sebben támad mindazok ollen, akik nincsenek velük egy véleményen és nem hajlandók feltétlenül térdet, fejet hajtani a főispán ur paran­csainak. A terror. Terror. Ez a szó hangzik folyton fülünkbe. A főispán kiváló szócsőve : a Zemplén számról számra egyebet sem ir, minthogy mi terrorizáljuk az embereiket és beléjök fojtjuk a meggyőződésüket. Legutóbbi szá­mában arról panaszkodik, hogy egy­néhány legény összetört a múltkor egy pár Kazy-zászlót. Hát ez igaz. De vádolható-e ezért a párt? A párt intózi-e ezeket a támadásokat? Ezt csak a legelvakultabb rosszaka­rat állíthatja csak. De vájjon nem-e terror amit a főispán ur a tisztvi­selők körében csinál ? Es mégis ők panaszkodnak. Hja, megint beválik az a régi német közmondás: wie der Schelm ist, so denkt er. * Etetnek már. Jó dolguk van a jó falusi embe­reknek. Soha sem éltek még olyan jól, mint manapság. Napok óta Uj- helyben ebédelnek. A munkapárt pártirodájában ugyanis ebédjegyeket osztogatnak a falusi polgártársaknak s ennek a jegjnek ellenében a Ko- vacsicsné éttermében potya ebédet szolgáltatnak ki. Naponta 15—20 falusi ember eszik igy potya ebédet. Csak egy baj van a do'ogban. A potyázó atyafiak kevésnek találják a nekik feltálalt adagot és ebből gyakran nagyobb veszekedések ke­letkeznek az ott étkező vendégek mulatságára. No, de van pénz a munkapárton és bizonyára rövidesen megnőnek az adagok. ♦ Politikai vigécek A választási harc egészen uj fog­lalkozási ágakat teremt. Olyanokat, amilyeneket eddig nem ismertünk. Ilyenek a politikai vigécek, akik ke- rületről-kerületre utaznak és kortes­kednek azon az oldalon, r.hol több a pénz. Ilyen politikai vigécei az új­helyi kerületnek is vannak. Egyike ezeknek \Szőllősy Tivadar volt kereskedő. Ez az ur most Ujhelybe érkezett és korteskedik Kazynak. Ma is falura ment. Hogy miért teszi ezt, arról ma még Írni nem akarunk Legközelebb azonban ennek is sorát ejtjük. Most csak azér irluk meg ezt az apróságot, hogy rámutassunk arra a lelkesedésre, amely a munka­párton van, hogy Pestről kell ho­zatni politikai vigéceket, akik hir­dessék falun a muszkatanokat. Asszonyok a politikában. A „Zemplén“ egy idő óta állan­dóan azon kesereg, hogy az asszo­nyok beleártják magukat a politi­kába és igyekeznek hangulatot kel­teni a Buza-párt részére. Es ime — mint biztos forrásból értesülünk — a túloldalon is hozzányúltak ehhez a fegyverhez, belevonták az asszo­nyokat a politikába. Holnap ugyanis Tisza István gróf és Kazy Jó-

Next

/
Thumbnails
Contents