Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-30 / 35. szám

35. szám (4) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, április 30. vasutas és ne hallgasson az Oláh Béla féle emberekre, hanem kö­vesse bátran a meggyőződését. A hir igy szól: Minden túlzás nélkül szenzációsnak mondható irás érkezett az aradi üz letvezetőséghez Marx Jánostól, az államvasutak uj elnökigazgatójától. Az irás tartalma röviden annyi, hogy a politikai meggyőződés miatt való át­helyezést egyszerűen megtiltja a veze­tőknek s hivatkozva a pragmatikának idevágó rendelkezésére megköveteli, ho%y a főnökök ne befolyásoljak alan­tasaikat a meggyőződésükben, A leíra­tott még érdekesebbé teszi keletke zésének lörténete. Marx János leira­tához ugyanis nagyon sok köze van Barabás Bélának, aki ellen tudvale­vőleg Tisza István grófot léptették fel az aradi munkapártiak, első sor­ban természetesen a vasutasokra vetvén ki hálójukat, akik csaknem valamennyien lelkes függetlenségiek. Hetekkel ezelőtt „szolgálati érdek­ből“ hirtelen elhelyeztek Aradról két kalauzt, Hajas Illést és Yigh Andrást. Bizonyára csak a véletlen szeszélyé­nek tudható be, hogy ez a két em­ber is lelkes hive volt Barabásnak s a munkapárti ivet nem irták alá. A véletlennek e különös játéka után az egyik kalauz felkereste Barabást s elmondta neki áthelyezésének tör­ténetét. Barabás, akinek szolgálat- készségét még az ellenfelei is tapasz­talták, azonnal levelet irt Marx Já­nos elnökigazgatónak, aki régi jó is­merőse s elmondotta, hogy Aradon megkezdődtek az áthelyezések s nem hallgatta el azt a megfigyelést sem, hogy éppen az ő embereit helyezik el. Ennek a levélnek foganatja lett. Marx, akit energikus, de méltányos, törvénytisztelő embernek ismer min­denki, azonnal intézkedett, hogy avas­utasok között vége legyen a politikai meggyőződés miatt való büntetésnek Az aradi üzletvezetőség annyira nem vette tréfára a dolgot, hogy egy már aláirt áthelyezésiazonnai visszavont. Es bizonyos, hogy nem is lesz több áthelyezés, mert akkor Marxszal gyű­lik rneg az aradi munkapárti vas­utas főnökök baja, ami kissé rossz lehet. SZÍNHÁZ. Halasi Mariska. A midőn Halasi Mariskának egy külön hasábot szentelünk, erre nem a protekció, sem a személyi kultusz ápolása vitt rá, hanem egy oly ese­mény, mely a működési zsengéjében, lévő színésznőt művésszé avatta. Mily hőst elszántsággal, mily me­rész önértéklés, mily megás ambí­ció szükséges ahhoz, hogy egy nő vidéki színpadon a reichstadti her­ceg kreálását elvállalja. A színésznő művészi törekvésének ez oly sym- ptómája, mely már maga is az átla­gon felül emeli őt. De célt is ért e törekvés akkor, a midőn e nehéz feladatot kiválóan oldotta meg, a midőn a L’aiglon fiatal hősét úgy állította elénk, ahogy ezt a nagy Rostand elképzelte. Az iró csak ala­poz, a tetőzetet a színművész adja meg és munkája csak akkor töké­letes, ha felfogása az iró felfogásá­val összhangban van. Halasi Mariskát már megismeré­sünk órájától a társulat starjának is­mertük el. Nem mindennapi kvali­tások jellemzik játékát. A vidéki kritika tónusa vele szemben nem a szereptudás, vagy nem tudás meg­említésével kezdődik, bár ernyedet- len szorgalma Jtt leginkább megbi­zonyosodik. O nem szöveget, ha­nem szerepet tanul. Előbb az iró felfogásáról szerez meggyőződést, az­tán más mesterek alakításait vizs- gálgatja, végül önálló motívumokat keres szerepéhez, mert ő már nem csupán a közönséget akarja kielé­gíteni, de művészi céloknak is hódol. De azért nincs meg játékában a hideg pontosság, mely illúzió kelté­gére alkalmatlan, hanem művészi intuíciók, a mihez a finom érzéke nem hiányzik. Beszédjét élénkíteni, fordulatossá, változatossá tenni ké­pes és a különböző érzelmeket hang- szinezéssel fejezi ki, ahol az árnya­latokat tisztán kivehetjük. De figyelmet érdemel taglejtése, mimikája is, melyek szintén a mű vészi játék főkellékei. Ezen tulajdonságokat Halasi Ma­riska majd minden szerepében iga­zolta és néhány drámában hamisí­tatlan gyönyört keltett. De nálunk tartózkodása alatt zenithjét a Sas­fiókkal érte el, itt mutakozott be teljes valójábau. Rostand e drámai költeményének címszerepét a fővá­rosban Törzs Jenő, tehát férfi kre­álta először, de kívüle csak igen ke­vés művész akad, ki e szerep egyik fontos kellékével: a fiatalsággal meg­birkózni képes. Ez tehát nőt kíván s igy Halasi Mariska vállalkozása igen szerencsés volt. A reichstadti herceg naivitását, álmodozását, bohó törekvéseit, betegségét oly hiien adta vissza, hogy szinte megfeledkez­tünk arról, miszerint nő alakítja ezt. De megfelelt a tónusa a szenvedé­lyesebb jelenetekben is, a Wagrami mezőn elhangzott monológja pedig megrázó volt. Az utolsó felvonás­ban a tüdőbajos utolsó perceit, vég- vonaglását, hirtelen kimúlását élet­hűen adta. Szívből gratulálunk Halasi Maris­kának, hálánkat adjuk a nyújtott műélvezetért és óhajunk találkozik ama biztos reménységgel, miszerint rohamosan fejlődni, emelkedni fog és neve nem sok idő múlva a hazai érdemes színművészek díszes hírlis­tájába kerül. Kód. Hivatalnok urak. Csütökön este Föl­des Imrének színmüve : a „Hivatal­nok urak“ került bemutatóra. A da­rab a hivatalnok nyomorúságát tárja elénk élénk sziliekkel. Életből vett keserű igazságokat visz e darabban a közönség eié a szerző. Az előadás jó volt. Az összes szereplők igye­keztek a darab sikeréi biztosítani. Első sorban illeti dicséret Halasi Mariskát és Magas Bélát, akik mű­vészi tudásukkal nagyban járultak hozzá a sikerhez. De dicséret illeti a többi szereplőket is: Szász Annát, Kórmendy Ilonkát, Szalóky Dezsőt, Sebestyén Jenőt, Polgár Rezsőt, Ere- kövy Károlyt, Parlagi Bélát, Kertész Sándort és a kis Kertész Mancit. HÍREK. Az emberszeretet ünnepnapjai. (frd) így nevezték el találóan azo­kat a napokat, amelyeken a magyar társadalom, mintha csak egyetlen karja volna, úgy karolja fel a sze­gény, az elhagyott, a védtelen gyer­mekek ügyét. Etikailag szebb és — tegyük hozzá — hazafiasabb muukát el sem kép­zelhetünk ennél az általános gyer­mekvédelemnél. A gyermekek a nemzet életfájának a virágrügyei. Napfény, a szülei sze­retet naplénye kell hozzá, hogy ezekből a rügyekből virág feseijen, gyümölcs érlelődjön. Ámde az isteni Gondviselés ki nem fürkészhető szent akarata úgy rendeli sokszor, hogy a szüiőt korán elszólítja ebből az ár nyékvilágból. Vagyis elveszi a gyer­mekektől a meleget, a napfényt., amely fejleszthetné. Sötétség, hideg­ség szakad ezzel rajok; nem egy­szer a közöny és szeretetlenség der­mesztő fagya. Százával, ezrével hul­lanak tőle a bimbók az élet fájáról. Üresség, ritkulás támad a fa koro­náján. De a Gondviselés, ha az egyik kezével csapást mér is egyesekre vagy tömegekre, a másikkal mindig kész áldást hinteni rajok. Az elha­gyott szegény gyermekeknek is se­gítségükre siet más oldalról. Támaszt nekik az elszólitottak helyett más apákat és anyákat a nagy ember­családban, akik szivükre ölelik ükét, akik megmentik a testi és lelki zül­léstől s akik kiragadják őket a nyo­morúságból. Ezek a szerető szivek az elhagyott, elárvult csecsemőket bölcsődébe juttatják ; a nyomorban tengődő szülőt anyagilag segítik, hogy gyermekét táplálhassa; a na­gyobb gyermekeknek iskolákat, ott­honokat létesítenek ; az erkölcsi nyo­morba sülyedteknek javító intézete­ket nyitnak ; a betegeket külön fürdő-konviktusokban helyezik el. Szóval azon vannak, hogy hasznos fiaivá és leányaivá neveljék őket a hazának. A nemzet életfája ezzel uj erőre kap. A koronáján eddig mutatkozott rituális helyen dús lombozat támad. Friss erőtől kezd duzzadni, virulás tói ékesedni életfánknak az imént még pusztulás felé hajló koronája. Május 2-án és 3-án, az embersze­retetnek ezen az ünnepnapján meg fognak jelenni utcáinkon a jól is­mert urnák s kötülöttük a jótékony­ság tündérei, a szép és nagy célo­kért lelkesedő magyar nők. Bizo­nyára mindannyiunknak lesznek fil­léreink arra a magasztos célra, hogy a pusztulásnak kitett kis magyaro­kat megmentsük s belőlük nagy magyarokat neveljünk. — Áthelyezés. Néhai dr. Kantba Jószef ezredorvos helyére dr. Omasta Sándor I-ső houvédezredbeli ezred- orvost helyezték át az újhelyi hely­őrséghez. — A cigányok. A Kolompár-család, melyet a helybeli csendőrség tartóz­tatott le a Long-erdőben — mint a nyomozás során kiderült, — Sátor­aljaújhelyben meglopta Bodnár Já­nos hentest, aki a cigányok szekeré­ben talált nagyobb mennyiségű sza- lonában és husnemübeu felösmerte saját tulajdonát. Ezen és a 2300 korona értékű négy lovon kívül, meiyet Fejes István és Nagy Miklós balogiványi (Gömörmegye) lakosok­tól vittek el, — loptak még Kállai József bodroghalaszi lakostól is két lóra való szerszámot, 50 kiló sza­lonét, husnemüeket, lisztet és egyéb tárgyakat. A birtokukban talált lo­pott holminak az értékét 2877 koro­nára becsülték a csendőrük. A cigá­nyok — a menekülésük közben el­tűnt Balog József és Szelencze ki­vételével — a kir. ügyészség fog­házában vannak, a három kiskorú Ko­lompár-gyermeket pedig a rendőrség beszállította a munkácsi gyennek- menhelybe. — Vakmerő betörő. F. hó 29 én éjjeli 1 és 2 óra között vakmerő betörő járt Brüll Miksa helybeli mérnök Kazinczy-utcai lakásán. Ej- félután 1 órakor valaki a konyha csukott ajtaját megnyitotta és igy bejutott a lakásba, ahol meglepeté­sére észrevette az alvó cselédet. Nyomban hozzá ugrott és fojtogatni kezdte, de a cseléd lármát csapott, majd az udvarra menekült és ott kiabált segítségért. A megriadt be­törőnek már nem volt ideje a lakást felkutatni és a nélkül, hogy valamit elvitt volna, — elmenekült. A meg­ejtett rendőri nyomozás kiderítette, hogy a tettes S z ö 1 e Cz ki István napszámos, aki az uj lakásban előtte való nap a bútorok beszállításánál segédkezett. A cselédleány felismerte, és igy letartóztatták. A gyomor és belek rendellenes működéséből származó fejfájás, szé­dülés és szívdobogás hamarosan meg­szűnik, ha reggelenkint egy fél po­hár természetes Ferencz lózsef kese- rüvizet veszünk be. Ma már minden jól felszerelt háztartásban olt talál juk a valódi „Ferencz József“-kese rüvizet, mert mindenki tudja, hogy az nemcsak a leghatásosabb, hanem a legkellemesebben bevehető is. Kí­méletes, enyhe hatása miatt még az ágyban fekvő betegek is igen ked­velik. — Hamis pénz. A tegnapi nap fo­lyamán a rendőrség letartóztatta özv. Tóth Istvánná sárospataki lakost azért, mert a hetipiacon, midőn egy asszonynak a megvásárolt vaj árát akarta megfizetni, — hamis ötkoro­nással fizetett. A hamis pénz szerzése tárgyában megindulta nyo mozás. — Dr. Behyna Dezső ügyvéd, iro­dáját Kazinczy utca 28 szám alá he­lyezte át a kir. törvényszékkel szem­ben. — A tavaszi fürdőzésről. Magyar­országon eddig az a téves szokás volt gyakorlatban, hegy mindenki a kánikulai napokat választotta ki a fürdőzés idejére. Hogy ez pedig nem helyes, igazolja az is, hogy ilyen tályban az összes fürdők zsúfolva vannak és a tulmeg napok és a vele járó hideg éjszakák nagyon gyakran hátráltatják és lerontják azt a si­kert, melyet a fürdő jótékony ereje előidézett. Másként van ez Félix- fürdőc. Ott április és március hó­napban megindult a gyógyalók és vendégek raja, mert a hosszú télen elcsigázott beteg szervezetet min­denki siet gyógyítani és helyre hozni. Erre pedig a tavaszi fürdőzés, az enyhe és gyönyörű májusi hónapok nemcsak a legkellemesebbek, de a gyógyulás szempontjából legjobbak. Ez a magyarázata annak, hogy Fé- lix-fürdőn már is több a vendég, mint máshol akár a főidőben, mert a kit a hosszú és kínos tél megvi seit, az siet a hőforrások Mekká­jába, hogy fájdalmaitól szabaduljon, illetve baján enyhítsen. A nagy ké­nyelem, példátlan olcsóság mind hozzájárulnak akhoz, hogy a Félix- fürdőt az ország népszerűbb magyar fürdőjévé avassák. — Wächter Ignác szakképzett zon­gora készítő korekt hangoló és in- tonáló, a mélyen tisztelt közönség­nek becses tudomására adja, hogy Uj- lielybe megérkezett. Értekezni lehet vele Lőwy Adolf úr könyv- és ze­nemű kereskedésében. MU&CHÖNG'BUZIÁSFÜRDO . ÍBÜZIÁSI PHÜNIXfaviz*l üdít - gyógyít Bakterium-mentes természetes ásványvíz. Vese és hólyagbajoknál, a veseme­dence idült hurutjainál, hugykő- és fényképződésnél, a lékgutak és a kiválasztó szervek hurutos bántál- máinál kitűnő szernek bizonyult. — Ovosilag ajánlva. — Főlerakat: Tannenbaum Miksa cégnél Saujhely. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA Hirdetmény. SzÜCS Jenő tulajdonát képe­zett egy vaspénzszekrény, szoba­bútorok, faliképek és könyvek igio. évi május hő 6-án dél­után 2 órakor Kazinczy-utca 13. számú házban nyilvánosan ela­datni fognak. A tárgyak megtekintése iránt érdeklődők szíveskedjenek a Zem- plénmegyei kereskedelmi, ipar, termény és hitelbankhoz for hol-Ü ülni.

Next

/
Thumbnails
Contents