Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-01-19 / 6. szám
6. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, január 19. választópolgártársainkhoz, de közhivatalnokaink és főleg közigazgatási tisztviselői nkhez is. Közhivatalnokaink — az u. n. állami tisztviselők leginkább van nak kitéve a felülről való nyomásnak; — feljebbvalóik — a kiknek állásuk — mint alárendelteiké is — főleg a kormány kegyétől függ — hajlandók választáskor rájok parancsolni is, hová szavazzanak, a minek kifolyása volt, hogy az úgy név. szabadelvű uralkodó párt és kormány alatt az állami tisztviselők majdnem kivétel nélkül mindenkor és minden esetben a kormány utasítása szerint szavaztak, vagy busongva kivonták magokat a szavazástól. Talán nem lesz nagyon érdektelen felhoznom, hogy mikor 1870-ben engem vá lasztottak meg az újhelyi kerület képviselőjévé, — mint ellenzékit az akkori miniszterelnök ellenében — mindössze 3 királyi szavazatot kaptam; rám szavazott néhai Karsa Bertalan kir. postatiszt, Bernáth Elemér törvény- széki bíró — a ki utóbb mint debreceni királyi Ítélőtáblái elnök halt meg és Meczner Gyula akkori törvényszéki biró, most fő ispánunk. Volt olyan is, a ki saját állítása szerint sírva szavazott — ellenem. Most azonban, mióta hála Andrássy Gyula grófnak a szabadelvű párt uralma megtört és állami tisztviselő barátaink közül is igen számosán csatlakoztak nyíltan a függetlenségi párthoz — már nyíltan és szabadon szavazhatnak velünk. Kérjük tehát, szavazzanak is tényleg velünk. A szabadelvű párt uralma alatt az ellenzék részéről legtöbb panasz volt mindenkor a szolgabi- rákra, hogy ők erőszakolták át a kormánypárti jelöltek megválasztatását. En ugyan ezt nem egészen irom alá, de nem tagadom, hogy ők is sokat tettek, — talán mert Damocles kardjaként függött fejők felett az u. n. «ál lamositás*. Most már az sem kell eszmélni, hogy csak az öngyilkosok szigetére szökhetett, ahol folytatnia kell az életét gyötrelmeivel és ostobaságaival egyetemben. A tenorista megbámulta a furcsa felírásokat s nem értette, de nem is törte tovább rajtuk a fejét. Nem arra való a tenoristafej, hogy törjék. A leány azonban már egészen felvidult s megszólította az első asz- szonyt, aki útjába akadt. — Jó asszony I Az megnézte a leányt s csöndesen mutatott balra. A Szerelemvárosba menjetek. — A Szerelemvárosba? — dadogott a kis kóristaleány. — Hiszen szerelemből haltatok, ugy-e ? — Igen. — Ott balra. A szerelemvárosban kaptok hajlékot. A kóristalánynak eszébe jutott valami. Ravaszul kérdezte : — Maga lelkem, melyik városban lakik ? — A hiuságvárosban. Ezzel a hiuságvárosi asszony már tovább is ment. Szervánszky értetlenül nézett utána, de a leány agyában már kezdett gvulni a világosság. Úgy kell lenni, hogy a sziget külön szállásolja el a különböző öngyilkosokat s jut külön városrész a boldogtalan szerelem, a sértett hiúság, a tört becsület halottainak. (Folyt, köv.) függ, — talán csak elő nem veszik újra ? — de fenyeget egy másik veszedelem — a kinevezendő uj főispánunk. Elvárjuk azonban közigazgatási tisztviselőinktől, hogy azokkal szemben is megtartják meggyőződésök szabadságát, — nemcsak a magokét, de megoltalmaznák és megvédik minden illetéktelen befolyástól a választó bolgárokét is. Hiszen czak világosan látják és nem kételkedhetnek azon, hogy ők sokkal szilárdabb talajon állanak mint a Khuen-Héderváry gróf, vagy bármely más jöhető kormány főispánjai. Ne csüggedjünk ! de válasz - szunk minden kerületben megbízható, elvhü függetlenségi képviselőt. Matolai Etele. A mi parlamentünkből. — Vita a csatornázás körül. — Rendkívül érdekes gyűlése volt hétfőn délután a város képviselőtestületének. A város életébe vágó fontos ügyekről folyt a tanácskozás, A viták a legszélesebb mederben folytak, megvilágítva az ügyet lehetőleg több oldalról. A legnagyobb vitát azonban a csatornázás ügye provokált. A képviselőtestület nagyobbik része azon az állásponton volt, hogy a csatornázáshoz szükséges millió koronás kölcsönt mindaddig nem szabad felvenni, mig a csatornázás részletes tervei és költségvetése el nem készülnek és amig a milliós kölcsön és a csatornázás fenntartási költségeiről nem gondoskodik a képviselőtestület. Es esen a ponton igazat kell adnunk a képviselőtestületnek. Nem szabad a várost ilyen óriási költségbe hajtani, mig annak fedezéséről nem gondoskodnak. De a csatornázás rendkívül sürgős, azt meg kell csinálni a legrövidebb idő alatt és ezért halaszthatatlan kötelessége a képviselő- testületnek gondoskodni az előálló költségek fedezéséről. Pótadóból nem szabad fedezni a költségeket, mert a csatornázás előnyeit azok is élvezik, akik a községi terhekhez nem járulnak hozzá, az tehát nem volna igazságos, hogy ezeket a terheket csupán az adófizető polgárság viselje. A vízvezetéki dijakból szintén nem fedezhetők a költségek, mert a mostani jövedelem kevés arra és a vizdijakat 1911 -ig emelni nem szabad. Egy mód van hát csupán a költségek fedezésére, ki kell mondani a csatornázási szabályrendeletben, hogy mindazok, akik vizdijat fizetnek, tartoznak a csatornázás fenntartási költségeit is fizetni a vizdi- jak arányában. Ez volna a kivetés kulcsa, a hozzájárulási százalékot aztán aszerint álapitanák meg, hogy mennyi költségre van szükség. Ez az egyedüli és egyben a legigazságosabb módja a költségek viselésének. Ezt a módot cell elfogadni a képviselőtestületnek és akkor rövidesen megold- rató a csatornázás kérdése. Mert, rogy a csatornázás életbevágóan fontos és ezért annak a legrövidebb időn belőli létesítése elől elzárkózni nem lehet, az — azt hisszük — meggyőződése mindenkinek, aki ennek a városnak a sorsát szivén viseli. A gyűlésről egyébként az alábbiakban számolunk be részletesen : Megnyitás, Pontban a kitűzött időben jelent meg a közgyűlési teremben dr. Rei- chard Salamon polgármester, hogy megnyissa a közgyűlést. A képviselőtestület tagjai ekkor már tekintélyes számban voltak jelen. Ott voltak: Zinner Henrik, Waller Aladár, Sinai Jakab, Némethy Bertalan, Puchs Jenő, Milacsek János, dr. dr. Grósz Dezső, Isépy István, dr. Gombos Gáspár, Keresztessi Lajos, Reichard Armin, Gáthy Géza, Kottán György, Jelenek Adám, Haas Mór, dr. Klein Károly, Halász József, Kroó József, Grüubaum Simon, Klein Izidor, Móré Dániel, Schvarcbarth Lipót, Friedrich Mór, Schveiger Már- kusz, Blumenfeld Adolf, Blumenfeld Jenő, Róth József, dr. Kellner Soma, Schiller Kálmán, Horváth József, Blumenfeld Emánuel, Róth Bernáth, Hönsch Dezső, Búza Barna, Hericz Sándor, Alexender Vilmos, Alexander Manó, Haas Adolf, Widder Gyula, Bettelheim Sándor, Róth Mór, Bernáth Aladár, Lipsitz Adolf, Matolai Etele, Szőllősy Arthur, Szed- lák János, Orosz Mihály, Grünber- ger Abrahám, Deutsch Adolf, Klein Andor, dr, Molnár János, Neumann Jenő, Guttman Armin, dr. Roboz Bernát, dr. Székely Albert, Reichard Lajos, Kapu Gyula, Rose József, Réz Gyula, Schon Sándor, Zombory János, Kovalcsik János, Schweiger Ignácz, Bokor József, Ehlerth Gyula, Gecsei Jenő, Krausz Lipót, Lövy Adolf, Barna Dezső, Lefkovics Ja kab, dr. Lichtenstein Jenő, Reichard Sándor, dr. Berger József, dr. Adriányi Béla, Markovits Miksa képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül: Farkas Andor, Pataky Miklós, Schmied Lajos, Kó- részy Gyula, dr. Kellner Győző és Mitrik Mihály. Csatornázás Ugye. Reichard Salamon polgármester bejelenti, hogy az 1400000 ko ronás beruházási kölcsön kötvényének elfogadása képezi a gyűlés első tárgyát, de kijelenti egyben azt is, hogy ezúttal csak a kötvény szövegének az elfogadásáról vau szó, az összeg fedezéséről majd később esetről esetre fog határozni, a képviselő- testület. Az első felszólaló Halász József volt. Azzal kezdi beszédét, hogy ellenzi a kölcsön realizálását. Előbb ő sürgette mindenáron a csatornázást, most azonban a viszonyok akép alakultak, hogy le kell mondania csatornázásról, sőt óva inti a képviselőtestületet, hogy abba bele ne menjen. Eleinte úgy állt a helyzet, hogy a városi mérnök a vízvezetéki jövedelmet 120000 koronára kon- templálta, sőt erről biztosította is a várost, most pedig kisül, hogy a vízvezetéknél a bevétel 68000 korona és ezzel szemben a kiadás 63000 korona. 5000 korona az évi tiszta haszon, sőt ha reális számítást csinálnak, a bevétel alig futja a kiadásokat. Miből fedezik hát a csatornázási költségeket? Az 1000000 korona évi annuitása a papirárkü lönbözettel és a feutartási költségekkel a legminimálisabb számítás szerint is kitesz évi 70000 koronát. Ha ezt pótadóból fedezik, akkor az körülbelül 30 százalékosnak felel meg. Ilyen horribilis pótadóemelés pedig teljesen tönkretenné a középosztályt, mely már most is alig bírja a vái Iára nehezedő rendkívül súlyos terheket. Ö ma sincs ellene a csatornázásnak, sőt szükségesnek tartja azt, de a leghatározottabban állast foglal ellen, hogy minden alapos számítás nélkül, anélkül, hogy a fedezetről gondoskodnának, a kölcsön felvételével járó súlyos kötelezettségeket a város magára vállalja Indítványozza, hogy mindaddig, mig a város nem gondoskodhatik a csatornázás évi költségeinek a fedezéséről, tartsák függőben az egész kölcsön felvételét, mondjon le a város a csatornázáshoz szükséges 1000000 korona felvételéről és az egyéb beruházásokra szükséges 400 ezer koronából is csak a legszükségesebbeket végye fel. A mérnök védekezése. Halász felszólalására Kérész y Gyula városi mérnök válaszolt. Nem felel meg a tényleges állapotnak — úgymond — Halász azon állítása, hogy a vízvezeték csak évi 5000 koronát jövedelmez, mert már ez évben is 15000 korona-lesz a tiszta jövedelem. Sohasem állította, hogy a csatornázás költségeit pótadóból kell fedezni. Már régen készített egy szabályrendeleti tervezetet, melyben a költségeket olyforman kívánja megállapítani, hogy az a város minden lakosát egyformán terhelje. Ezt olyformán kívánja elérni, hogy a vízvezetéki dijakat 25 százalékkal emelik, az építési költségeket pedig a háztulajdonosok viselnék fele részben. Pótadóemelésre csak 2—3 évig volna szükség és ez az emelkedés sem volna nagyobb 5 százaléknál A csatornázást elhalasztani nemcsak, hogy nem szabad, hanem valóságos bűn volna a város közönségével szemben, mert a mostani csatornák használata törvénytelen s igy azt minden pillanatban betilthatják. Ez esetben pedigaszeny- viz levezetésére nem volna csatornánk, ami állandó dögvészes veszélynek tenné ki a várost. — Kéri a kötvény elfogadását. Több hozzászólás. Erényi Manó dr. figyelmezteti a képviselőtestületet arra a veszélyre, mely a csatornázás elhalasztásával közegészségügyi szempontból fenyegeti a várost és amire már másfél évvel ezelőtt figyelmeztette dr. Ohu- dovszky a képviselőtestületet. Nem hiszi, hogy egyetlen ember visszariadjon a legmesszebbmenő áldozattól is, amikor egy egész város egészségügyi érdekéről van szó. De meg kell csinálni a csatornázást egyébként is, mert a felettes hatóságok fogják erre a várost kényszeríteni. G r ó s z Dezső dr. szükségesnek tartja a vízvezetéket és hajlandó arra áldozni is, de mikor arról van szó, hogy az 1000000 korona felvételével esetleg 30 százalékos pótadót sóznak a város nyakába, amivel úgyszólván tönkre teszik a háztulajdonosokat, nem tudná nyugodt lelkiismerettel megszavazni a kölcsön felvételét. Indítványozza, hogy az egész ügyet adják vissza a mérnöki osztálynak, mely készítsen részletes terveket és költsógvetetést, hogy tiszta képet alkothasson mindenki arról a teherről, mely a csatornázással a város nyakába szakad. 0 kijelenti, hogy kisebb pótadóemelésbe szívesen belemegy a csatornázásért. Szőllősy Arthur szükségesnek tartja a csatornázást és nagyon csodálkozik azon, hogy akadnak emberek a képviselőtestületben — köztük dr. Grósz Dezső is — akik azt hitték, hogy a csatornázás költségei önmaguktól fognak törlesztődni, A képviselőtestületnek morális kötelezettsége a háztulajdonosokkal szemben, hogy a csatornázást elkészíttesse, mert a háztulajdonosok nagy része már elkészítette a csatornáját is, felülve az eddigi biztatásoknak és ezek az emberek nem bírják el, hogy jelentékeny összegeket áldozzanak hasznavehetetlen dolgokra. Schiller Kálmán az eddig elhangzott beszédeket nem tartja egyebeknek, mint ebéd után elhangzott tracsuak, mert — minta polgármester is kijelentette — most csak a kötvény elfogadásáról van szó. A költségek fedezéséről később lesz alkalma a képviselőtestületnek hatá rozni, az most nem tartozik a tárgyhoz, Egyébként az a véleménye, hogy a csatornázás egészségi szem*