Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-23 / 33. szám

Tizenharmadik évfolyam. 33. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szembat, április 23. POLITIKAI ÚJSÁG. Előfizetési ár: LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. évre 2 korona 50 fiilér- E2yes szám ára 10 r,llér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlilnk Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. iadőhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Felhívás. Tisztelettel kérjük mindazokat az elvtársainkat, akik időnkint a községekbe kimenni s ott pártunk érdekében működni hajlandók, legyenek szívesek ezt a pártiro­dában (függetlenségi kör, Dubay- ház) bármely nap este 6—7 óra közt bejelenteni. A pártvessetöség. hivatkozás a népre. Alkotmányos — parlamentáris — országban ha a törvényhozó testület — a parlament — ille­tőleg a képviselőház és a kor­mány közt lényeges kérdésben nézet eltérés merül fel, rendszerint a kormány lemondása, vagy a képviselőház feloszlatása szokott bekövetkezni. De különböztessük meg a dől gokat, dolgozzunk tiszta fogal­makkal. Hivatkozni a népre, fel­oszlatni a képviselőházat nem a kormány joga. A kormány joga csak annyi, hogy ha a képviselő­ház ellentétes nézeten lévén vele, leszavazza: a kormány csak azt mondhassa, hogy nem vállalja el a felelősséget a képviselőház po litikájáért, — tehát lemond, — le­mondását a fejedelemnek beje lenti és most az alkotmányos fe jedelem joga, vagy a képviselő­ház, vagy a kormány politikáját fogadni el. Előbbi esetben természetesen elfogadja a kormány lemondását és uj kormány alakittatásával biz meg, természetesen oly egyént, aki nem a lemondott kormány politikáját, de a képviselőházét tette magáévá. Utóbbi esetben, ha azt hiszi, hogy nem a képviselőház többsé gének politikája, de a kormányé a helyes, hogy az felel meg az ország valódi érdékének s a köz­véleménynek, a nép meggyőző­désének: nem fogadja el a kor­mány lemondását, de elrendeli a képviselőház feloszlatását, elren­deli az uj választásokat, azaz hi­vatkozik a népre. Nagyon természetes, hogy ha a leszavazott kormány oly meg­győződésben van, hogy neki van igazsága, nem a képviselőház többségének : akkor tanácsottiatja az alkotmányos fejedelemnek a ház feloszlatását, a népre hivat­kozását, de a jog ezt megtenni, csak a fejedelemé, nem a kor­mányé. Az ekként nyilatkozásra felhí­vott az uj választásokkal, vagy a feloszlatott ház többségének, vagy a kormánynak ad igazat. Ez utóbbi esetről nincs mit beszélni: a kérdés megvan oldva. De az előbbi esetben, ha elfo­gadja az alkotmányos fejedelem a nép akaratát és az uj képvi­selőház többségének politikáját és ekkor csakugyan elfogadja kormányának lemondását, és az uj többségből alakíttatja kormá nyát: igy el van elintézve a kér­dés; de ha ekkor sem nyugszik meg a többség politikájába, fel­merül a nagy kérdés, lehet-e is mételve feloszlatnia a képviselő­házat vagy sem? Nem pusztán az elmélet kér dése ez, — többször olvashattuk és hallhattuk, miszerint Khuen Héderváry Károly gróf nyilatko­zók úgy, hogy ha most nem kapná meg a választásokból a kívánt többséget, újra és ismét feloszlatja a házat, mig csak meg nem kapja a többséget. No hát — mindenek előtt nem tagadjuk, hogy nincs olyan tör­vényünk, mely ezt világos szavak­kal tiltja ) de erre kész a fele­let, hogy nincs olyan törvényünk, amely ezt megengedi. Ezt a kér­dést tehát nem a törvény betüjé böl, de az alkotmány szelleméből, értelméből kell eldöntenünk. Egyszeri feloszlatásnak, hivat­kozásnak a népre — van értelme. A választások tartamát az 1874. évi törvény az előbbi 3 évről 5 évre emelvén, (én ellene valék) nem lehetetlen, hogy a közgon­dolkozás megváltozott, a képvise­lők pedig maradtak a réginél; vagy pedig felmerült oly kérdés, a melyről a múlt választások al­kalmával még szó sem volt; de ha az uj választásokból is olyan többség kerül ki, a mely nem a kormánynak ad igazat, ekkor újra feloszlatni a házat annyit tenne, mint a nép ellen hivatkozni a népre, — a mi természetesen önmagá­ban ellenmondás, képtelenség, ab­surdum, nonsens. De ha képtelenség ettől sikert is várni, mert csak fel nem te hető, hogy a nép önmagát meg­hazudtolja, ha a választók szaba­don nyilatkozhatnak. Tehát csak úgy lehet sikert várni az ilyen ismételt uj választástól, ha a sza­bad választás meghamisittatik, ha a választók megvesztegetés, lényé getés és a kormánytól kitelhető egyéb mindenféle nyomással kény- szerittetnek a kormány akarata szerint szavazni Ha ilyen utón szerzi meg ma­gának a kormány a többséget — a kisebbség a legnagyobb jóhi­szeműséggel bátran állíthatja, hogy a választások meg vannak hamisítva, hogy a többség nem igaz képviselője a nemzet akara­tának és teljesen igazolva van, ha „obstrukcióval“ menti is meg a nemzetet a kormány merényle­teitől. Megírta Guizot — a Louis Philippe francia király minisztere — a kit túlságos szabadelvüség- gel vádolni teljességgel nem lehet. »Histoire des origines du gouver­nement représentatif“ cimü mü­vében, (II. k. 259. 1.) hogy a par­lamenti törvényhozás célja csak a valódi, igaz többség diadala által éretik el, de úgy, hogy a kisebb­ség folyton jelen legyen és meg- hallgattassék. Ha a többség mes­terséges utón van előállítva, az hazugság. Ha a kisebbség már előre ki van a küzdelemből zárva — az elnyomás. Úgy az egyik, mint a másik esetben a képvise­leti kormány meg van rontva. Tehát a kisebbség csak a mes- terkélés, erőszakolás nélkül elő­állott igaz többségnek tartozik meghódolni. íme! Szóról-szóra mondja Gui­zot a mit Khuen Héderváry Károly tesz, meg akarja hamisítani a vá­lasztásokat, hogy hamis többséget szerezzen össze s ha ez sikerül neki, maga kényszeríti belé az ellenzéket az obstrukcióba. Ha azonban — amihez remé­nyünk még el nem enyészett — igy sem sikerül többséget össze­hoznia : nem akarjuk róla feltenni, hogy a királynak az ismételt fel­oszlatást tanácsolná, mert annyira még sem felejtkezhetik meg a miniszteri felelősségről. Az a példa, hogy Fejérváry Gézát és kormánya tagjait a par lament felelősségre nem vonta, nem szolgálhat arra a következ­tetésre, hogy a felelősséget reá és társaira sem alkalmazza: de in­kább az ellenkezőre; mert látván az országgyűlés, hogy akkori el­nézése és engedékenysége oda­vezetett, hogy a törvény és al- kotmánytiprás ily hamar ismétlőd­jék, bizonyára nem lesz hajlandó engedénységét ily hamar meg­ismételni. Caeterum Carthaginem delen- dam esse censeo. Egyébként az önálló magyar nemzeti jegybank­nak meg kell lenni. Matolai Etele. Kérelem. Aki vesztegetésnek, hivatali pressziónak, tisztviselők, vasutasok erőszakolásának, etetés-itatásnak, vagy bármilyen választási vissza­élésnek tudomására jut, legye® szives azt az adatok (tanuk, más bizonyitékok, stb.) közlésével irás- ban vagy szóval bejelenteni a függetlenségi pártirodában, vagy lapunk szerkesztőségében. Természetesen feltétlenül biz­tos lehet minden jelentő, hogy személyét a legnagyobb titokban tartjuk s igy teljesen ki van zarva, hogy bárki is megtudhassa1 A választási harcból. — Mcczner, Székely, Gáthy, Barthos. — Immár a maguk igazi mivoltában kezdenek kidomborodni a főispán ur korteseszközei. Mert sok ember van körülötte, de ő a főkortes. Olyan nyíltan cselekszi ezt, hogy ha nem ismernők régóta, szinte csodálkoznánk a vakmerőségén. Hisz utóvégre ő is állami tisztvi­selő. Állami tisztviselőnek pedig vi­lágos törvény tiltja a korteskedést. A főispán ur mégis a saját hiva­talában tartja a muszkapárti gyűlé­seket. Eljár jelölő gyűlésekre, ajánl a muszkapártnak képviselőjelölteket. Deputációt vezet Pestre a jelöltséget felajánlani. A törvénnyel abszolúte nem törődik. Ámbár nem biztos, A törvény ugyanis papiros. Tehát lehet, hogy a főispán ur mégis törődik vele f felhasználja valamire. Volt már korteskedő főispánja en­nek a vármegyének ezelőtt is. Pél­dául Molnár István, De meg se kö­zelítette még ő se Meczner Gyulát. Ő legalább megóvta a külszínt. Kéz alatt intézett mindent, de nyíltan, tüntetőleg nem merült bele a kortes kedésbe. Meczner Gyula két hét óta már egyáltalában nem főispán. Ki­zárólag főkortes. * Klein Kálmán kelengye, ruhaszövet s divatáruháza SÁTORALJAÚJHELY, Wekerletér 5. Női divatkelmék, selymek, ruha díszek, női- és férfi divatáruk állandó nagy választékban és rendkívül olcsó árban. ...'' Napernyőkben mesés újdonságok. Íüjy*> Vidékre minták díjmentesen küldetnek. ‘‘ÜPg ___ Lapunk 8 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents