Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-13 / 30. szám

30. szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, április 13. Ienkezik és vigyük be a mi ki­egészítő, az iskola munkáját, hogy a kaszárnya folytassa a nevelést, hogy összes ifjainkban a magyar állam tudata gyökeredzék meg. Es mivel mi nem akartunk e cé­lokról lemondani, azért nem va­gyunk mi kormányon és azok, akik kormányon vannak, nem képviselnek semmi egyebet még, mint e célokról való lemondást és ezt nevezik nemzeti munkának. (Lelkes éljenzés.) Ezután a választójogról beszélt Apponyi. Az általános választójo­got azért adták a Héderváry-kor­mány kezébe, hogy azzal, mint valami aknával, a históriai Ma­gyarországot fölrobbanthassák. A kormánynak ebben az országban semmi talaja nem volna, ha segítő­társa nem akadt volna Tisza Ist­vánban, aki a régi szabadelvüpárt erejét képviseli. Ez a férfiú pedig a választási törvényben éppen ellenkező irányzatokat képvisel. Es miután nála nélkül meglenni nem tudnak, az ő nézeteit pedig a fölülről nyert küldetés folytán elfogadniok nem szabad, ez az oka annak, hogy mélységesen hallgatnak a választási törvény kérdésében. En a választójog fokozatos ki terjesztését akarom — folytatta Apponyi — és most is az lebeg előttem mint cél, hogy minden ember, aki közterheket visel, jo­gokkal is legyen fölruházva. De a haza iránti kötelességünk pa­rancsolja nekünk, hogy megtart­suk a fokozatosságnak elvét. (Él­jenzés.) Azért az általános válasz­tói jog megalkotásában fokozato­san, akkép akarok előrehaladni, hogy minden népréteg részesüljön jogokban és az ő érdekeiket a parlamentben érvényesíthesse, mé­gis biztosítva legyen először az okosoknak uralma ebben az or­szágban, másodszor és főleg ez; ennek az országnak magyarsága, ennek a hagyományos történelmi Magyarországnak továbbhaladása, de nem fölforgatása, nem össze­törése, mert nincs az az egyéni jog, mely előttem felette álljon a magyar nemzet evézredes Isten és ember előtt ezer és ezer nemes ember vérének elhullatásával, millió meg millió munkás ember verejtékével, ezer meg ezer bölcs­nek szellemi munkájával, annyi mártírnak halálával megszerzett joga ahhoz, hogy mint magyar nemzet fussa tovább pályáját, mint magyar nemzet emelkedjék a di­csőségnek, a haladásnak legmaga­sabb fokára és mint magyar nem zet adja majd magyarrá vált összes polgárainak az egyenlő jogokat, az egyenlő kötelességeket. (Hosz- szas lelkes éljenzés és taps.) Hosszantartó éljenzéssel, tapssal, kalaplengetéssel ünnepelte a közön­ség Apponyit. Azután Meczner Béla szólott lelke­sítő hangon s nagy tetszés mellett. Elmondta, hogy főispánságot válalt, mig azt hitte, hogy evvel hazájá­nak s elveinek szolgálatot tehet, de mikor látta, hogy a bécsi hatalom makacsul ellene szegül minden nem zeti irányú haladásnak és törvény­telen, a nemzeti törekvések letöré­sére vállalkozó kormányt küld a nemzet nyakára, ezt a kormányt már nem volt hajlandó szolgálni, ott hagyta állását s beállt a nemzet jo­gaiért küzdők straiba. Nemes, hazaszerető, önzetlen lé­lekről tanúskodó beszédét óriási lel­kesedéssel, nagy szeretettel fogadta a közönség. Utána Búza Barnát kívánta hal­lani a gyűlés. Búza nagy tetszés közt, humoro­san, maró szatírával szólt a politikai helyzetről. Ott vagyunk, shol a mádi zsidó, — mondotta — elindultunk az ellenzékről a kormányra s most újra ellenzéken vagyunk. De ha a mádi zsidó egyszer nem tudott el­jutni Tállyára, biztosan nem hagyta abba, hanem elindult még egy­szer s nem nyugodott, mig célja szerint Tályára el nem jutott. így kell tennünk nekünk is, nem szabad csüggednünk a nehézségek, a si­kertelenség miatt, küzdenünk kell, mig el nem jutunk a függetlenség­hez. Most két táborban küzd a függet­lenségi párt, de célja, ép úgy, mint a hívők is különböző templomokban ugyanazon egy istent imádják. El­lenségeink szét akarnak választani, egymás ellen izgatnak minket. Itt Zemplénben is a munkapárt folyton hizeleg a Kossuth-pártnak s vele akar szövetkezni a Justh-párt ellen. Mint a Borban, mikor Baracs Imrét elhagyta a felesége, bejött a szom­széd özvegy asszony s ételt hozott, hizelkedett neki, hogy magához csá­bítsa. De mikor a feleségét kezdte gyalázni, Baracs Imre a fejéhez vágta a tányért. Vigyázzanak a munkapártiak, mert a két függet­lenségi párt is veszekszik sokat egymással, de ha ők ezt ravaszul igy akarják kihasználni, hogy az egyikkel leveressék a másikat s a két veszekedő párt közt ők győzze­nek, könnyen a fejükhöz vághatjuk nekik is a tányért. Zemplénben nem sikerült a mun­kapárti mesterkedés. Itt a két füg­getlenségi párt együtt működik, test­véri egyetértésben. Nem keressük azt, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. így voltunk együtt a me- gyegyülésen is. A mádi muszkapárt alakuló gyű­lésén épen azt mondta egy nagy ur, hogy Bernáth Béla ellen nem állított volna ellenjelöltet a muuka párt, de miután a megyegyülésen a kormány ellen szavazott, hát bünte­tésül most kap ellenjelöltet. Még szép, hogy csak ilyen enyhén bün­tetik. Rákóczinak, mert a császári politika ellen küzdött, elkobozták a vagyonát, Damjanicsnak a nyakára küldték a brünui hóhért, — Bernáth Bélának csak Borsait küldik bünte­tésül a nyakára. Ezt még kibírja. Damjanicsot könnyű volt rüegbün tetni, mert ott a hadbíróság ítélt császári parancs szerint. De itt a mádi választóközönség fog Ítélni s az nem császári parancs szerint ítél, annak Ítélete az lesz, hogy: „éljen Bernáth Béla 1“ Hatalmas éljenzéssel és tapssal fogadta a gyűlés Búza beszédét, a melyhez első sorban Apponyi gratu­lált nagyon szívélyesen. Aztán Pálóczy József elnök mon­dott köszönetét a szónokoknak s a megjelenteknek és a gyűlést bezárta. Bernáth Béla megválasztása fel­tétlenül bizonyos. Borsai minden próbálkozása teljesen hiábavaló. Bi­zonyos, hogy rövid időn vissza fog lépni. Egy havi közigazgatás, — A közigazgatási bizottság ülése. — Hétfőn délelőtt tartotta rendes havi ülését Zemplénvármegye köz- igazgatási bizottsága. Száraz, unal­mas jelentésekkel telt el az egész ülés, melyből az alispáni jeleutésen kívül kevés olyat tudnánk kihámozni, ami közérdeklődésre tarthatna szá­mot. Egyedül érdekes eredménye ennek az ülésnek, hogy elhárították az utolsó akadályt is városunk csa­tornázási munkálatainak megkezdése elől. De ezen kívül aztán alig van miről számot adnunk. A gyűlés egyébként a következő­képen folyt ; Megnyitás. A kitűzött időben nem lehetett megnyitni az ülést. Április 11-e lé­vén, az alispán a tisztviselőkkel a r. kath. templomban tartott istentiszte­letre ment és igy az ő visszaérkez- tüket kellett bevárni. Fél 10 óra volt, amikor a főispán megnyithatta a gyűlést. Ekkor jelen voltak Dókus Gyula alispán, a választott tagok kö­zül : Fejes István, Lehoczky Endre, Matolai Etele, Mailáth Jóksef gr., Molnár Béla, Nagy Barna, Széchenyi Ernő gr.; a referensek közül: Thu- ránszky László, Bernáth Aladár, Isépy Zoltán, dr. Mizsák József, Mattyasovszky Kálmán, dr. Szirraay István, Somogyi Bertalan, dr. Tátray Dezső, Pintér István, dr. Löcherer Lőrinc, Révész György, Eserth Ist­ván, Eisenraan Oszkár, Beregszászy István, Ilönsch Dezső és Szeszlér Ödön. Távolmaradását bejelentette: Nemthy József. Az alispáni jelentés került előbb felolvasásra, melyet az alábbiakban közlünk kivonatosan: Személyi ügyek: Jelenti, hogy a közigazgatási bizottság egyik tagját: Nemthy Józsefet mély gyászba bo­rította unokája halála folytán. Már­cius hó 25-én Bacskón tartott vadá­szat alkalmával Stópán Aladár pe- lejtei lakos földbirtokos véletlenség- ből meglőtte Téglássy Pál gálszécsi lakost ki ennek következtében más­nap elhalt. Javasolta, hogy a bizott­ság fejezze ki részvétét. A sátoralja­újhelyi járás főszolgabirája Eles 1st van legenyei, Tóth Miklós nagykáz- méri és Bencsik Sándor magyarsasi körjegyzők, valamint Koleszár Já­nos gercselyi és Zolvai Zsigmond legyenyei községi bírákat kisebb fokú hanyagságért 10—10 korona rend­bírságban marasztalta el. — Lobovics Mór b. szentesi körjegyző fegyelmi ügye felmentő határozattal befejez- tet.ett, úgyszintén befeztett Sánta János bodrogvécsi községi biró ellen elrendelt fegyelmi eljárás is s a ne­vezett biró megdorgálással lett bün­tetve. 'Winkler Emil keleni kör­jegyző ellen a bűnvádi és fegyelmi eljárás még folyamatban van, úgy­szintén folyamatban van a Hiadonik János mezőlaborci körjegyző ellen indított fegyelmi eljárás is. Közrendészet \ Sátoraljaújhely r. t. városban lopás büntette 3, lopás vétsége 14, egyéb bűnesetek vagy vétség 14 esetben fordult elő, ille­tőleg enuyiszer foganatosíttatott nyo­mozás. Baleset bejelentés 21 történt nagyobbára jelentéktelen sérülések­ről. Mint a közbiztonságra veszélyes idegen illetőségű, kiutasittatott, ki­oltatott és eltoloncoltatottt 27 egyén. Március 25-én Bacskón tartott va­dászat alkalmával Stépán Aladár pelejtei lakos földbirtokos véletlen- ségből meglőtte Téglássy Pál gál­szécsi lakost, aki ennek következté­ben másnap elhalt, ez ügyben a nyomozás folyamatban van. Halálos baleset történt még Utcás község határában mely alkalommal Karapin Péter és Ruszin György ottani la­kások ölfavágás közben, egy fatörzs reájuk zuhanván, szörnyet haltak. Kivándorlás: Amerikába kivándo­rolt: Sátoraljaújhely r. t. városból 6, a szerencsi járásból 36, a tokaji járásból 5, a sátoraljaújhelyi járás ból 77, a sárospataki járásból 14, a bodrogközi járásból 78, a gálszécsi járásból 76, a nagymihály járásból 48, a varannói járásból 87, a ho- monnai járásból 42, a szinnai járás­ból 82, a szíropkói járásból 16, a mezőlaborci járásból 7. Összesen 574 egyén. Amerikából visszatért: a sze rencsi járásba 7, a sátoraljaújhelyi járásba 11, a sárospataki járásba 1, a bodrogközi járásba 14, a gálszécsi járásba 5, a nagymihályi járásba 7, a varannói járásba 14, a hornonnai járásba 9, a szinnai járásba 9, a sztiopkói járásba 18, a mezőlaborci járásba 67. Összesen 162 egyén. Út­levél iránti kérelem március hó fo­lyamán 513 érkezett be s kiállítta­tott 508 drb. útlevél. Az útlevél nélküli kivándorlás egyre nagyobb mérveket ölt s ezen livándorlást nagyobbára Galíciában működő ki- vándorlási ügynökök közvetítik, s ezek óriási jövedelemre tesznek szert. Gelb Márkusz egy vagyoutaln bér­kocsi iparos 3 évvel ezelőtt a reá mint kivándorlási főügynökre kisza bott büntetések végrehajtása elől megszökött s Gácsországban Musinán hatóságilag engedélyezett kivándor­lási ügynökségi irodát nyitott s hogy ez mily virágzó vállalat, felhozza, hogy a múlt évben Homonnán 16000 koronáért vásárolt egy földszintes és folyó évben 80000 koronáért egy emeletes házat, ezenkívül is épit a maga részére egy lakóházat. Adóügy: Az adóbehajtás szünetel, a kivetési munkálatok azonban fo­lyamatban vannak. Katonaügy : A sorozási előmunká­latok folyamatban vannak, a távol­levő hadkötelesek nyomozása eszkö­zöltetik. A szokásos utóállitások már­cius hóban is megtartattak és pedig 16-án Sátoraljaújhelyben, 17-én Ho­monnán. Sátoraljaújhelyben 8, Ho­monnán 10 apa és családtag ‘vizs- gálatatott meg. Homonnán előállit- tatott még két osztrák honos had­köteles. Közlekedésügv: Az állami törvény­hatósági és vicinális közutak általá­ban ió karban vannak Azon for­galmi akadályok nem fordultak elő. Á tavaszi munkálatok és a nagyobb forgalom beálltával a Sárospatak— tiszakarádi törvényhatósági ut végső szakaszának kiépítése sürgősen szük­ségessé vált. A sárospataki járás fő- szolgabirájának jelentése szerint a Sárospatak vajdácskái ut kiépítése megkezdődött. Mezőgazdaság: A tavaszi munká­latok nagyobbára befejezést nyertek. A vetések állása általában jó. Bár a tartós szárazság kártékony hatása különösen az alsó járásokban ész­lelhető. A szőlőkben a tavaszi mun­kálatok megkezdődtek. A hernyó és a vértetü irtás foganatosíttatott. Az állategészségügyi állapotok jók, ra­gadósállati betegségek március hó fo­lyamán csekély számban fordultak elő. Közoktatásügy: A tanítás a közsé­gekben zavartalanul folyik. A taní­tók működése ellen panasz nem me­rült fel. Ügykezelés: Az alispáni iktatóba beérkezett március hó folyamán 2382 a közigazgatási bizottsági ik­tatóba 400, a központi választmányi iktatóba 11, az elnöki iktatóba 20 ügydarab, vagyis elintézendő volt összesen 2813 ügydarab. Az ügyek elintézése a rendes időben megtör­tént, a késedelemből hátrány nem merült fel. Jegyzők referádái. Az alispáni jelentés tudomásul vé. tele után a jegyzők referádái követ­keztek sorra. Dr. Bessenyey Béla kassai lakos­nak iskolai adóügyében megsem­misítették a tanács határozatát és utasították a polgármestert, hogy az 1886. XXII, te. értelmében a leírás tárgyában a képviselőtestülettel ho­zasson határozatot. Tudomásul vették, hogy a tarcali izr. rabbi-anyakünyv vezetői állásra Rosner Herman oki. rabbit válasz­tották meg. A beérkezett 56 kivétoles nősülés engedélyezése iránti kérelmet pártó- lolag terjesztik fel a honvédelmi mi­niszterhez. Ügyészek Tatár József erdőbényei lakos ke­rítés eltávolítása ügyében beadott felebbezósénekelutasitásával, helyben hagyták az alispán határozatát. Egy­ben az elöljáróság ellen vizsgálatot iudiiottak ez ügyből kifolyólag. Olaszliszka község legelőrendtar­tását módosítás végett visszaadták. Vécse község legelőrendtartása el­len beadott fdebbezésnek helyt ad­tak. A laborcfői és viravai kör lege­lőrendtartását helybenhagyták. Csatornázás ügye. Sátoraljaújhely város csatornázá­sára az alispán megadta az ideigle­nes építési engedélyt. Ez ellen Csuka Ödön és Ambrózy Nándor felebbe- zéssel éltek. A közigazgatási bizott­ság azonban Szeszlér Ödön kir. kul­túrmérnök javaslatára mindkét fe- lebbezést elutasította és hogy a mun­kálatok megkezdhetők legyenek, ki­mondotta, hogy ez a határozat fe- lebbezésre való tekintet nélkül vég­rehajtható.

Next

/
Thumbnails
Contents