Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-02 / 27. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szombat, április 2.

27. saám (3)

inti a törvényhatósági bizottságot, ne engedjék azt a márványtáblát fekete fátyollal bevonni. Maga részéről az alispán javaslatát ajánlja elfogadásra.

Tudomásul.

A hatalmas éljenzéssel fogadott beszéd után hg. Windischgraetz Lajos emelkedett szólásra. Azzal kezdi beszédét, hogy nem a kormány embere és ezért nem is rokonszenvez veié. De jelszavakkal sem lehet a nemzet érdekeit szolgálni. Nem látja elérkezettnek az időt a bizalmatlanságra és ezért indítványozza, hogy a kormány kinevezését minden megjegyzés nélkül vegyék tudomásul.

Búza beszéde.

Ezután Búza Barna szólalt fel. Hg. Widischgraetz beszédét egészen addig, hogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetik, teljesen osztja. De azt már fáj hallania, hogy amit ők hirdetnek, azok üres jelszavak. Üres jelszavak-e azok, amikor a nemzet jogainak respektálását követelik ? Bókét kíván ő is, de csak a nemzeti követelések teljesítése árán. Pártolja a bizalmatlansági indítványt és hivatkozik Andrássy Gyula parlamenti beszédére azokkal szemben, akik Andrássyt, mint a kormány titkos támogatóját igyekeznek feltüntetni. Majd azzal végzi beszédét, hogy a nagy nemzeti küzdelemben az alispán hü maradt a vármegyéjéhez, kötelessége most a megyének, hogy viszont hü maradjon most az alispánjához.

Vita vége.

Még Moskovits Géza szólott a tárgyhoz, kijelenteve, hogy habár nem hive a kormánynak, ezúttal még nem akar egész a bizalmatlanságig menni és aztán a főispán több megyebizottsági tagnak a vármegyei szabályrendelet 34 §-a alapján beadott kérelmére berekesztette a vitát és elrendelte a szavazást.

Hogyan szavazzanak.

A szavazást a főispán úgy akarta megejteni, hogy először a hg. Win- dischgrütz javaslata felett történjék a szavazás, de Szirmay István és Meczntr Béla a régi szokásra hivatkozva először az alispán javaslatát kérték szavazásra feltenni. Csakhogy nem azért ül Meczner Gyula a fő- ispáni székben, hogy respektálja a régi szokást, egyszerűen feltette a kérdést és anélkül, hogy szavaztatott volna, mindjárt ki is mondta a határozatot, hogy a törvényhatósági bizottság a hg. Windischgrätz javaslata felett kíván először dönteni.

A szavazás

lassan, folytonos izgalmak közepette folyt le névszerint. Eredménye az lett, hogy 181 szavazattal 108 eile nében a hg. Windischgrätz javaslatát fogadták el. (A szavazók neveit a jövő számunkban hozzuk.)

Ülés végén

több apróbb ügyet és az alispán jelentését — mely összegezése a közig. bizottságban előterjesztett havi jelentéseknek — tárgyalták. Ennek során Búza Barna meginterpellálta a főispánt a Gáthy Géza fegyelmi ügyében hozott véghatározat ki nem kézbesítése miatt. A választ azonban a főispán egyszerűen megtagadta azzal, hogy őt nincs joga a tvható- sági bizottság tagjainak felelőségre vonni. Déli 12 órakor másnapra halasztotta a főispán a közgyűlés folytatását.

Második nap

mindjárt a gyűlés elején heves jelenetet rögtönzött a főispán. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése során a főispán módosítást ajánlott, mig Illésházy Endre az eredeti szöveg meghagyását kérte. Ez a különben ártatlan felszólalás annyira kihozta sodrából a főispánt, hogy a megye közgyűlési termébe egyáltalán nem illő, elítélésre méltó durvasággal szólta le Illésházit. A megye közgyűlési termében tehát már az ellenvélemény is tilos. így akarja Meczner Gyula ő fődarabontsága.

— ápr. 2.

Nyilatkozat. A helybeli „muszkapárt“ minden előzetes megkérdezte- tésem nélkül az egyik alelnöki állással „megtisztelt“, dacára, hogy mindenki tudja, hogy a függetlenségi párt hű tagja vagyok és maradok.

Természetes, hogy az ilyen „megtiszteltetésből“ nem kérek, amit ez utón is szükségesnek tartok kijelenteniSátoraljaújhely, 1910. márc. hó.

Majoros Gyula.

Befagyott a jéggyár.

— A város rendkívüli közgyűlése. —

Hosszú tcrvezgetés után végre lekerült a napirendről a jéggyár. Az ez évi általános jéghiány vetette felszínre a jéggyár felállításának eszméjét és addig tanácskoztak felette, addig tervezgettek, amig végre belátták, hogy most már felesleges annak felállítása.

Mindennel igy vagyunk ebben a városban. Újabb eszmék vetődnek állandóan felszinre és végeredményben semmit sem csinálnak. Folytonos tervezgetésekben merül ki a képviselőtestület munkássága minden pozitív eredmény nélkül. Es csodák csodája, ez az állandó huzavona, a felszinre került eszméknek lassú tárgyalása ez egyszer kitünően bevált. Horribilis, felesleges kiadástól mentette meg a várost a képviselő- testület ezúttal lassú, a végtelenségig húzódó munkájával.

A képviselőtestület már régeb ben — a jéghiány veszedelmeire való tekintettel — kimondotta, hogy nem riad vissza semmiféle áldozattól, jéggyárat létesít a város jégszükségletének biztosítására. Megkezdődtek a tárgyalások és folytak vég nélkül mindaddig, mig a város be nem szerezte jégszükségletének nagy ré szét. A tegnapelőtti képviselőtestületi ülés tehát feleslegesnek találta most már a jéggyár létesítését és elvetve ezt a nagyon is kétes eredménnyel kecsegtető vállalat eszméjét, kimondotta, hogy még 15 vaggon jég beszerzésével fogja biztosítani a város jégszük- ségletét.

Bovált hát nálunk is az a régi igazság, hogy minden rossznak meg van a maga jó oldala is. Ezúttal egy állandó szokássá vált helytelen taktikázással megmentette a képviselőtestület a várost egy súlyos anyagi befektetés kétes esélyeitől. Es ezért bármeny nyire örülünk az eredménynek, mégis ki kell fejezni aggodalmunkat a felvetődő eszmék ily lassú és — bátran állíthatjuk -— tervszerű huzavonával való kezelése felett, mert amily jól sikerült ezúttal ez a huzavona, ép oly veszedelemmel járhatott volna, ha véletlenül nem sikerül a felvidékről kellő mennyiségű jeget beszerezni.

Ne bizakodjék el hát a képviselőtestület a mostani siker felett, mert ha ez egyszer sikerült is eredményt elérni a halogatás politikájával, jövőben még nagy, súlyos veszedelmeket okozhatnak a városnak ezzel.

Az elég hosszúra nyúlt közgyűlésről az alábbi tudósításunkban számolunk be részletesen :

Megnyitás.

3 órakor délután nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést R e i c h a r d Salamon dr. polgármester a képviselőtestületi tagok nem nagy érdeklődése mellett. Jelen voltak: Widder Gyula, dr. Erényi Manó, Ma- tolai Etele, Kroó József, dr. Grősz Dezső, Lipschitz Adolf, Bettelheim Sándor, Alexander Manó, .Markovits Miksa, dr. Friedmann Armin, Réz Gyula, Arraágyi János, Hericz Sándor, Isépy István, Reichard Lajos, Gócs Ignácz, Grünbaura Simon, Deutsch Adolf, Schweiger Márkusz, Székely Elek, Neuman Jenő, Keresztesi Lajos, dr. Lichtenstein Jenő, Reichard Sándor, Haas Adolf, Friedrich Mór, Barna Dezső, Gáthy Géza, Alexander Vilmos képviselőtestületi tagok és az elöljáróság_tagjai közül: Pataky Miklós, Kiss Ödön, Farkas Andor, Kérészy Gyula, Bogyay Béla és dr. Kellner Győző.

Kezdődik.

A gyűlés egyetlen tárgya a jéggyár felállítása tárgyában hozott pénzügyi bizottsági javaslat volt, melyet Kérészy Gyula városi mérnök terjesztett a képviselőtestület elé. Először a pénzügyi bizottság javaslatát ösmertette, mely úgy szól, hogy a képviselőtestület határozza el egy jéggyárnak a vágóhídon 50,000 korona befektetéssel való felállítását, mely összeg egyelőre függő kölcsönből volna fedezendő. Felolvasta Polgár Sámuel és társainak a jéggyár és a vágóhídi léghűtő és egyes magánfogyasztóknak a jéggyár felállítása tárgyában beadott kérelmeit.

Majd a befektetés nagyságát és a várható jövedelmet ösmertette na gyón is ingadozó számítások alapján. E szerint a jéggyár teljes berendezése mótorral 48873 koronába kerülne és 10787 korona évi tiszta jövedelmet hozna. A hütő felállítása 49387 koronába kerülne és évi 7953 korona 87 fillér kiadással járna. — Ezután határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint utasítsa a képviselőtestület a tanácsot, hogy a vágóhíddal kapcsolatban 50,000 korona maximális befektetéssel jéggyárat állítson fel és tekintettel az ügy sürgős voltára, mondja ki, hogy ez a határozata felebbezósre való tekintet nélkül végrehajtandó.

Végül az ajánlatokat Ösmerteti, melyek közül egyedül elfogadhatónak az Abelesz Emil budapesti cég mótoruélküli 32000 koronás ajánlatát tartja.

Vita.

Az első felszólaló Erényi Manó dr. volt. Véleménye szerint későn fognak a jéggyár felállításához. De nem riadna vissza a felállítástól, ha legalább a befektetett tőke kamatjainak a visszatérülését látná biztosítva. Miután azonban tudomása szerint a városban eddig is több, mint 70 waggon jég van már és igy a jéghiány veszedelme már nem kisért. ellenzi a jéggyár felállítását.

G ü n b a u m Simon ugyancsak nem járul hozzá a jéggyár felállításához, mert a jéghiány veszedelme már nem fenyegeti a várost. De ellene van a hütő felállításának is, mert nem szabad 100,000 koronás befektetést csinálni egy rozoga, úgyszólván már hasznavehetetlen vágóhídon. Indítványozza, hogy a jégszükséglet teljes fedezése céljából szerezzen be a város a meglévő készleten kívül még vagy 3—400 mm. jeget.

Grosz Dezső dr. szintén ilyen értelemben szólal fel és indítványozza, hogy a jégkeieskedők esetleges uzsorájának elkerülése céljá ból szerezzen be a város még 20—30 waggon jeget és azt önköltségi áron adja el a város magánfogyasztóinak.

Székely úr kioktat.

Székely Elek, akinek polgármesterségéhez a hivatali szabálytalanságok egész láncolata sorozódik, állt fel ezután szólásra. Es ez a Székely Elek próbálta kioktatni a polgármestert és a tanácsot olyanformán, hogy

a régi rendszert állította eléjük kö" vetendő példaképen. Ez a megdob bentő cinizmussal előadott mondóka óriási meglepetést keltett a képviselőtestületben és hogy a képviselőtestület tagjai részéről nem talált élesebb kifakadásra ez a hallatlan merészséggel odavetett vád, csupán Reichard Salamonnak tudható be, aki az elnöki székből utasította vissza a legkerekebben a támadást, mielőtt még bárki felszólalhatott volna.

A vita vége.

Még Widder Gyula és B e 11 e 1« heim Sándor szólották röviden a tárgyhoz és aztán K é r é s s y Gyula mérnök igyekezett meggyőzni a képviselőtestületet a jéggyár felállításának szükségességéről.^Kisérletó azonban nem járt semmi eredménynyel, amit bizonyít a

szavazás.

Először a felett döntött a képviselőtestület, hogy jég beszerzésével, avagy jéggyár felállításával kivánja-e a jéghiányt megoldani. Egyhangúlag elvetették a jéggyár felállítása iránt beadott javaslatot. Majd a beszerzendő jég mennyisége felett dön- töttek és elhatározták* hogy a megr- levő készleten kívül még 15 waggon jeget szereznek be és azt önköltségen árusítják ki a magánfogyasztóknak. Végül névszerinti szavazással' — ugyancsak egyhangúlag — kimondották, hogy ez a határozat fe- lebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó.

A gyűlés d. u. 5 órakor ért véget.

fiz ipartestületi botrányok.

Csak röviden referálhatunk most az ipartestületi ügyek újabb fejleményeiről.

A városi tanács kedden és szerdán ülést tartott. Kimondták, hogy az április 3 iki gyűlést nem lehet megtartani, mert nem szabályszerű az összehívás. (Pedig mindig úgy hívták össze mint most.) Egyúttal elrendelték annak a miniszteri határozatnak a végrehajtását, amely Móréék választását megsemmisítette s uj választás tartására utasította a tanácsot. Az uj választásra kiküldték elnöknek Farkas Andort, iparhatő- sági biztosnak Éhlert Gyulát.

Sajnos, ezt a szerdán hozott határozatot még mai napig nem kézbe- sitették Farkas Andornak s igy még mindig nem tűzhette ki az uj választást.

Ellenben Gáthyék azonnal megtudták a dolgot s a határozat ellen máris felebbezést adtak be.

Hallgassa ezt meg minden jogász ember ! Itt van egy jogerős miniszteri határozat. Mikor ennek a végrehajtását elrendelik, azt felebbezéssel meg akarják akasztani. Hát nem képtelenség ez? Hisz akkor soha határozatot végrehajtani nem lehetne, mert valahányszor újra lejön, hogy elutasítják a felebbezést s ennek folytán kiadják végrehajtásra a határozatot, ezt a kiadó végzést megint megfelebbeznék s ez igy menne a végtelenségig.

Jogerős határozatot végre kell hajtani, ez bizonyos. De itt, úgy látszik, még30 fogják végrehajtani. Mert a muszkapárt nem akarja s a muszkapártnak minden szabad. Ügy látszik, nem csak szokásjog nincs Magyar- országon — mint egy főszolgabíró mondta — ée immár törvény sincs.

Lám, itt egy elnök, akinek mandátuma lejárt, akinek választását jogerősen megsernmesitettók s ez az elnök mégis erőszakosan ott marad az ipartestület nyakán. A törvény szerint az iparosoknak „márciusban joguk van választani. O fütyül a törvényre, elhalasztja a törvény ellenére a választást s evvel egyszerűen elkobozza 600 iparos választási jogát. S az iparhatóság ezt nyugodtan tűri.

Hát jó, Móré nem ád a törvényre, az alapszabályra, az iparosok választási jogára semmit. De hát van szeme Móré Dánielnek erőszakkal raegraa-